Képes Újság, 1980. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
TOTO-tippjek 3. hét 1. 20. Pótmérkőzések: 1, 1,1. 1. Ascoli—Torino x 2 2. Avellino—Milan x 2 3. Cagliari—Napoli 1X2 4. Fiorentina—Lazio 1x2 5. Juventus—Catanzaro 1 X 6. Perugia—Bologna X 2 7. Róma—Pescara1 8. Lecce—Pistoiese1 9. Palermo—Bari1 10. Parma—Monza1 11. Pisa—Genoa X 2 12. Sampdoria—Atalanta1 13. Spal—Verona1 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • S1 • A falucskában egyetlen elzőlámpa irányítja a forgalmat, bár a helybéliek szerint jobb lenne, ha ez sem működne, mert akkor folyamatosabban haladhatna a főleg nyáron és a szép őszi napokon összegyűlő autósor. Mindössze két diszkó van a faluban, a fiatalok szórakozási lehetősége tehát korlátozott. Ezenkívül 4 kozmetika szalon, 5 kocsma, 32 étterem , no meg rengeteg személygépkocsi ötlik szembe, ha Lake Placidbe látogató érkezik. Márpedig lesz belőlük elég: már csak hetek választhatnak el bennünket az 1980-as téli olimpiai játékok kezdetétől. S bár mi magyarok csak a Regőczy—Sallai jégtánc kettősünk révén vagyunk érdekelve, a televízió jóvoltából a többi küzdelmet is élvezhetjük majd. A világsajtó egyre többet ír ezekben a napokban a téli olimpiáról. Kettős ok miatt teszi ezt. Egyrészt: elsősorban a rendezési költségek miatt sokan vetik fel, vajon biztosított-e a téli olimpia jövője? A kérdés csak bizonyos megközelítésből jogos: a téli sportágak legtöbbje rendkívül pénzigényes, hiszen a felszerelés is drága, nem beszélve az edzőtáborozásokról. De ez tulajdonképpen a legtöbb sportágról elmondható. Így tehát úgy tűnik igaz a téli olimpiát mindenképpen életben tartani akarók érvelése, miszerint a világ sportélete látná kárát, ha az olimpia „téli kisöcsise” megszűnne. Ez a jelentőséget kicsinyítő becenév azonban komoly gazdasági problémákat takar. Hiszen elsősorban a pénzügyi kihatások miatt volt sok nehézség Lake Placiddal is, a finanszírozás kérdésének megoldásától függ tehát a téli olimpiák jövője. A téli sportok ugyanis eleve kevesebb embert érdekelnek, a nézők száma is korlátozott — ugyanakkor a tv-jogdíjakból sem lehet olyan bevételre szert tenni, mint a nyári olimpia rendezőinek. Ugyanakkor a létesítmények méregdrága — gondoljunk csak a jégstadionokra, műbobpályákra és a síterepek előkészítésére. Ráadásul sok építmény csak rövid ideig használható — például a méregdrága síugróstadion. Ráadásul a téli sportágak helyzete miatt ezeknek legnagyobb részét a későbbiekben sem lehet jól kihasználni. Emlékezetes: a drága pénzért épített innsburcki műbobpálya üzemeltetése olyan drága volt, hogy a kevés verseny miatt nem fizetődött ki. Van azonban egy másik tényező is, ami megkérdőjelezi a téli olimpia bizonyos versenyszámainak olimpiai életképességét. Az emberek vágya a mozgás iránt egyre nő , s ez az igény télen is jelentkezik. Óriási népszerűségre tett szert tehát a síelés — ezzel együtt elüzletiesedett. Ma már mindenki tudja, hogy „amatőröknek” kikiáltott alpesi síkirályok óriási bevételre tesznek szert — náluk már csak a sportszergyárak keresnek job ban. Nem tudni, vajon a vas kalaposságáról híres Nemzetközi Olimpiai Bizottság mennyi ideig nézi még tétlenül azt, hogy ezzel a nyilvánvaló álamatőrséggel becsapják a világot. Kétségtelen: amennyiben törlik a ma már igazán profinak tekinthető síelést, akkor a téli olimpiák gerincét adó, leglátványosabb számot tüntetik el a programból. Ez a téli olimpia halálos ítélete lenne. S még egy: amennyiben a síelés elleni hivatalos támadás megindul, akkor a nyári olimpia egyes számai is törvényszerűen előtérbe kerülnek, hiszen ezek szereplői sem kevésbé profik. A másik tény, ami miatt fokozottan Lake Placidre irányult ezekben a hetekben a figyelem az, hogy igazán nem mindennapos, hogy egy 2731 lelket számláló falucska ilyen világeseményt rendezzen. Nem mindennapos , bár már előfordult Pontosan 1932-ben, amikor nem más volt a téli olimpia házigazdája, mint a New Yorktól 6 órás autóútra levő Lake Placid ... Lake Placid vezetői már 1950-ben elhatározták: ismét harcba indulnak az olimpia rendezési jogának kiharcolásáért. 1955 óta minden hivatalos fórumon — így tehát elsősorban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésein — kifejezték erre vonatkozó igényüket, így várólistára kerültek. Egészen 1974-ig. Ekkor alig akadt komoly vetélytársuk, mert a sapporói olimpia (1972) horribilis rendezési összege (1,4 milliárd nyugatnémet márka) sokakat elriasztott. Lake Placid „szerény játékokat” ígér. Nem is tehet mást, hiszen a New York államtól kapott összeg nem túl jelentős. Egyébként nem az amerikaiak találták fel a „takarékos olimpiát” , ami ma aktuálisabb jelszó, mint valaha Az 1976-os rendező, Innsbruck volt az, amely hadat üzent a gigantizmusnak. Sikerült is a rendezési összeget 800 millió márkára ledolgozni. L ake Placidben 1308 sportoló áll majd rajthoz , túltesznek rajtuk a funkcionáriusok és az újságírók. Utóbbiakból 3250 érkezik. Száz hostess áll majd készenlétben. Minden nap 51 000 belépőjegyet adnak majd ki, de nem számítanak arra hogy álladó lesz a telt ház. örülnének annak, ha átlagban a 60 százalékos látogatottságot elérnék. De hát ez tulajdonképpen elhanyagolható. (Több turistára már csak azért sem lehet számítani, mert Lake Placid az Adirondack Parkban található, ezért a környezetvédők javaslatára elhatározták: Lake Placid 30 kilométeres körzetéből kitiltják az autókat. Csak buszokkal lehet közlekedni. Ez pedig sok amerikait távol fog tartani.) A lényeg a televíziós közvetítéseken van. Az ABC társaság 15,5 millió dollárért megvásárolta a sugárzási jogot, összesen 52 órás sportprogramot adnak, eközben 400 perc hirdetés pereg majd az amerikai képernyőkön. Kitűnő üzlet, hiszen a hirdetési díj percenként 135 000 dollár! A rendezők igyekeztek mindenre gondolni. Nem szeretnék, ha az 1964-es innsbrucki események megismétlődnének. Mint ismeretes, akkor a hóhiány miatt teherautókkal kellett szállítani a havat a lesiklópályákra. Most 35 hóágyú áll készenlétben a Whiteface Mountainon, ezek két nap alatt tökéletes versenypályát képesek „gyártani” — még teljes hóhiányban is! A 46 fős bizottság tagjai — legtöbben helybeliek — igyekeznek maguk is pénzügyi előnyökre szert tenni az olimpiából. Berhard Adler például a falucska főutcáján levő óraüzletét az események idejére bérbe adja egy trafikosnak — 50 000 dollárért! A biztonságot természetesen Lake Placidben is nagybetűvel írják. Több mint 1000 rendőr, valamint az FBI több specialistája lesz a helyszínen, hogy megvédjék a sportolókat az esetleges politikai célzatú merényletektől. Az olimpiai falu köré 3 és fél méter magas, kettős falú kerítést húztak. Elektromos érzékelőket szereltek bele, ez még egy madár közeledtét is jelzi. (Innsbruckban is történt hasonló „biztonsági csőd”: akkor egy éjszaka riasztotta az elektromos berendezés a rendőröket Egész csoport fegyveres rohant a helyszínre, de ott nem találtak mást, csak a kerítésbe gabalyodott kiskutyát ...) Mint látható, Lake Placid polgármesteri hivatala nagyon is céltudatosan készült a játékokra — majd pedig az ingyenreklám adta előnyök kiaknázására. De hasonló ésszerűség figyelhető meg más téren is — legjellemzőbb példája ennek az olimpiai falu sorsa. Már első pillantásra feltűnik, milyen furcsa is az épületek alakja, különösen pedig belső kiképzése. Nem véletlenül: az olimpiai faluból börtön lesz. Ez ugyanis további 200 helybelinek ad majd biztos munkalehetőséget. Bármilyen furcsa is, ezek szerint tehát a sportolók a cellákban készülnek a döntő küzdelmekre ... Oltványi Tamás Kis falu nagy eseménye Az olimpiai falu madártávlatból. Rögtön feltűnik a börtönszerűség. S a szemlélő nem téved: a 25 millió dollárért épített faluból a versenyek után börtön lesz. A sportolók tehát 10 négyzetméteres „cellákban” laknak majd ... 27