Képes Újság, 1980. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-19 / 3. szám

TOTO-tippjek 3. hét 1. 20. Pótmérkőzések: 1, 1,1. 1. Ascoli—Torino x 2 2. Avellino—Milan x 2 3. Cagliari—Napoli 1X2 4. Fiorentina—Lazio 1x2 5. Juventus—Catanzaro 1 X 6. Perugia—Bologna X 2 7. Róma—Pescara1 8. Lecce—Pistoiese1 9. Palermo—Bari1 10. Parma—Monza1 11. Pisa—Genoa X 2 12. Sampdoria—Atalanta1 13. Spal—Verona1 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • S1 • A falucskában egyetlen elzőlámpa irányítja a forgalmat, bár a hely­béliek szerint jobb len­ne, ha ez sem működne, mert akkor folyamatosabban halad­hatna a főleg nyáron és a szép őszi napokon összegyűlő autó­sor. Mindössze két diszkó van a faluban, a fiatalok szórakozá­si lehetősége tehát korlátozott. Ezenkívül 4 kozmetika szalon, 5 kocsma, 32 étterem , no meg rengeteg személygépkocsi ötlik szembe, ha Lake Placidbe láto­gató érkezik. Márpedig lesz be­lőlük elég: már csak hetek vá­laszthatnak el bennünket az 1980-as téli olimpiai játékok kezdetétől. S bár mi magyarok csak a Regőczy—Sallai jégtánc kettősünk révén vagyunk érde­kelve, a televízió jóvoltából a többi küzdelmet is élvezhetjük majd. A világsajtó egyre többet ír ezekben a napokban a téli olimpiáról. Kettős ok miatt te­szi ezt. Egyrészt: elsősorban a rendezési költségek miatt sokan vetik fel, vajon biztosított-e a téli olimpia jövője? A kérdés csak bizonyos megközelítésből jogos: a téli sportágak legtöbb­je rendkívül pénzigényes, hi­szen a felszerelés is drága, nem beszélve az edzőtáborozásokról. De ez tulajdonképpen a leg­több sportágról elmondható. Így tehát úgy tűnik igaz a téli olimpiát mindenképpen életben tartani akarók érvelése, misze­rint a világ sportélete látná ká­rát, ha az olimpia „téli kisöcs­­ise” megszűnne. Ez a jelentő­séget kicsinyítő becenév azon­ban komoly gazdasági problé­mákat takar. Hiszen elsősorban a pénzügyi kihatások miatt volt sok nehézség Lake Placiddal is, a finanszírozás kérdésének megoldásától függ tehát a téli olimpiák jövője. A téli sportok ugyanis eleve kevesebb embert érdekelnek, a nézők száma is korlátozott — ugyanakkor a tv-jogdíjakból sem lehet olyan bevételre szert tenni, mint a nyári olimpia rendezőinek. Ugyanakkor a létesítmények méregdrága — gondoljunk csak a jégstadionokra, mű­bobpá­lyákra és a síterepek előkészí­tésére. Ráadásul sok építmény csak rövid ideig használható — például a méregdrága síugró­stadion. Ráadásul a téli sport­ágak helyzete miatt ezeknek legnagyobb részét a későbbiek­ben sem lehet jól kihasználni. Emlékezetes: a drága pénzért épített innsburcki mű­bobpálya üzemeltetése olyan drága volt, hogy a kevés verseny miatt nem fizetődött ki. Van azonban egy másik tényező is, ami meg­kérdőjelezi a téli olimpia bizo­nyos versenyszámainak olim­piai életképességét. Az emberek vágya a mozgás iránt egyre nő , s ez az igény télen is jelent­kezik. Óriási népszerűségre tett szert tehát a síelés — ezzel együtt elüzletiesedett. Ma már mindenki tudja, hogy „amatő­röknek” kikiáltott alpesi síki­rályok óriási bevételre tesznek szert — náluk már csak a sportszergyárak keresnek job­­ ban. Nem tudni, vajon a vas­­ kalaposságáról híres Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság mennyi ideig nézi még tétlenül azt, hogy ezzel a nyilvánvaló ál­­amatőrséggel becsapják a vilá­got. Kétségtelen: amennyiben törlik a ma már igazán profi­nak tekinthető síelést, akkor a téli olimpiák gerincét adó, leg­látványosabb számot tüntetik el a programból. Ez a téli olim­pia halálos ítélete lenne. S még egy: amennyiben a síelés elleni hivatalos támadás megindul, akkor a nyári olimpia egyes számai is törvényszerűen elő­térbe kerülnek, hiszen ezek sze­replői sem kevésbé profik. A másik tény, ami miatt fo­kozottan Lake Placidre irányult ezekben a hetekben a figyelem az, hogy igazán nem minden­napos, hogy egy 2731 lelket számláló falucska ilyen világ­eseményt rendezzen. Nem min­dennapos , bár már előfordult Pontosan 1932-ben, amikor nem más volt a téli olimpia házi­gazdája, mint a New Yorktól 6 órás autóútra levő Lake Pla­cid ... L­ake Placid vezetői már 1950-ben elhatározták: ismét harcba indulnak az olimpia rendezési jogának kiharcolásá­ért. 1955 óta minden hivatalos fórumon — így tehát elsősor­ban a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság ülésein — kifejezték erre vonatkozó igényüket, így várólistára kerültek. Egészen 1974-ig. Ekkor alig akadt ko­moly vetélytársuk, mert a sap­­porói olimpia (1972) horribilis rendezési összege (1,4 milliárd nyugatnémet márka) sokakat elriasztott. L­ake Placid „szerény játéko­kat” ígér. Nem is tehet mást, hiszen a New York államtól kapott összeg nem túl jelentős. Egyébként nem az amerikaiak találták fel a „takarékos olim­piát” , ami ma aktuálisabb jelszó, mint valaha Az 1976-os rendező, Innsbruck volt az, amely hadat üzent a gigantiz­­musnak. Sikerült is a rendezé­si összeget 800 millió márkára ledolgozni. L ake Placidben 1308 sportoló áll majd rajthoz , túltesznek rajtuk a funkcionáriusok és az újságírók. Utóbbiakból 3250 ér­kezik. Száz hostess áll majd készenlétben. Minden nap 51 000 belépőjegyet adnak majd ki, de nem számítanak arra hogy ál­ladó lesz a telt ház. örülné­nek annak, ha átlagban a 60 százalékos látogatottságot elér­nék. De hát ez tulajdonképpen elhanyagolható. (Több turistára már csak azért sem lehet szá­mítani, mert Lake Placid az Adirondack Parkban található, ezért a környezetvédők javasla­tára elhatározták: Lake Placid 30 kilométeres körzetéből ki­tiltják az autókat. Csak buszok­kal lehet közlekedni. Ez pedig sok amerikait távol fog tartani.) A lényeg a televíziós közve­títéseken van. Az ABC társaság 15,5 millió dollárért megvásá­rolta a sugárzási jogot, össze­sen 52 órás sportprogramot ad­nak, eközben 400 perc hirdetés pereg majd az amerikai képer­nyőkön. Kitűnő üzlet, hiszen a hirdetési díj percenként 135 000 dollár! A rendezők igyekeztek min­denre gondolni. Nem szeretnék, ha az 1964-es innsbrucki ese­mények megismétlődnének. Mint ismeretes, akkor a hó­hiány miatt teherautókkal kel­lett szállítani a havat a lesikló­­pályákra. Most 35 hóágyú áll készenlétben a Whiteface Mountainon, ezek két nap alatt tökéletes versenypályát képesek „gyártani” — még teljes hó­hiányban is! A 46 fős bizottság tagjai — legtöbben helybeliek — igyekeznek maguk is pénz­ügyi előnyökre szert tenni az olimpiából. Berhard Adler pél­dául a falucska főutcáján levő óraüzletét az események idejére bérbe adja egy trafikosnak — 50 000 dollárért! A biztonságot természetesen Lake Placidben is nagybetűvel írják. Töb­b mint 1000 rendőr, valamint az FBI több specialis­tája lesz a helyszínen, hogy megvédjék a sportolókat az esetleges politikai célzatú me­rényletektől. Az olimpiai falu köré 3 és fél méter magas, ket­tős falú kerítést húztak. Elekt­romos érzékelőket szereltek bele, ez még egy madár köze­ledtét is jelzi. (Innsbruckban is történt hasonló „biztonsági csőd”: akkor egy éjszaka riasz­totta az elektromos berendezés a rendőröket Egész csoport fegyveres rohant a helyszínre, de ott nem találtak mást, csak a kerítésbe gabalyodott kisku­tyát ...) M­int látható, Lake Placid polgármesteri hivatala nagyon is céltudatosan készült a játé­kokra — majd pedig az ingyen­­reklám adta előnyök kiaknázá­sára. De hasonló ésszerűség fi­gyelhető meg más téren is — legjellemzőbb példája ennek az olimpiai falu sorsa. Már első pillantásra feltűnik, milyen fur­csa is az épületek alakja, külö­nösen pedig belső kiképzése. N­em véletlenül: az olimpiai faluból börtön lesz. Ez ugyanis további 200 helybelinek ad majd biztos munkalehetőséget. Bármilyen furcsa is, ezek sze­rint tehát a sportolók a cellák­ban készülnek a döntő küzdel­mekre ... Oltványi Tamás Kis falu nagy eseménye Az olimpiai falu madártávlatból. Rögtön feltűnik a börtönszerűség. S a szemlélő nem téved: a 25 millió dollárért épített faluból a versenyek után börtön lesz. A sportolók tehát 10 négyzetméteres „cellákban” laknak majd ... 27

Next