Képmás, 2002 (3. évfolyam, 1-11. szám)

2002-01-01 / 1. szám

Kedvezménytörvény barátságtalan felhangokkal Temp­fii József szerint egyenlőtlen a viszony Románia és Magyarország között Ajándékot adni rendkívüli dolog. Ha az ember a testvérének adhat ajándékot, az még inkább felemelő érzés. Mert az ajándék üt és felemel, sokszor nem ismer határokat sem, csak úgy emberileg történik. Úgy látszik, más kérdés az, ha egy nép — a magyar nemzet — akarja megajándékozni sajátjait. Ha a németek, a szlovákok, a románok támogatják a határon túli testvéreiket, nem kavar felhőket. Ha mi próbáljuk meg ezt, azonnal komoly viharok támadnak. Úgy tűnik, nekünk még ajándékot sem szabad adni úgy, mint másoknak. Az ajándékozásban is mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek... „Aki magyarnak vallja magát. ” — a lelki közösség A kilencvenes évek elején a magyar médián végigvonult egy vita, „Ki a magyar?” címmel. Igazi konklúzióval senki sem szolgált — véleményem szerint a publicisták célja éppen ez volt —, és a vita ízekre szedte a magyar nemzeti gondolat minden elemét. A magyar nemzet-fogalom minden alkotóeleméről „sikerült” bebizonyítani, hogy hamis. A probléma lényege és a kudarc oka a helytelen szemléletben keresendő: aki nem akar, nem talál választ. A magyarság fogalma leírhatatlan a mi egzakt, tudományos nyugat-európai fogalmainkkal. Nem értelmezhető a két véglet közül sem a francia politikai-nemzeti koncepció, sem pedig a faji alapon történő definíció alapján. A válaszok késlekedésének oka: a magyarság elsősorban lelki és kulturális közösség. Minket — többek között — Jézus Krisztus és Szent István hite, a Nagyboldogasszony és a Szent Korona személye tart össze. A kötőanyagot a magyar zene és irodalom adja, az egyedülálló konyhai kultúránkkal együtt. És ne feledjük el: elsősorban lelki közösség vagyunk, ennek keretében hamar egymásra ismerünk. A kedvezménytörvény fontosabb elemei .. .A törvény hatálya akkor is kiterjed az ilyen emberek házastársára, és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekeire, ha azok egyébként ma­gyar nemzetiségűek. Magyarország támogatja a felsőoktatási intézmé­nyek tagozatainak kihelyezését, a kisebbségi magyarság szervezeteinek működését és a külföldi közhasznú szervezeteket (amelyeket a magyar igazolvány kiadásához szükséges ada­tok összegyűjtésére hoztak létre), a magyar közszolgálati hírközlő szer­vek gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk köz­zétételéről. A törvény hatály alá esőket a művelődés, a kultúra és tudomány területén, Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg, kitüntetéseket, ösztöndíjakat kaphatnak. A Magyar­ország területén munkát végző sze­mélyek jogosultak, az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék lerovása után, a vonatkozó jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugellátásra. A jogosultakat megilletik utazási kedvezmények. A felső- és posztgraduális oktatásban az állami intézményekben, a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett, a nem államilag finanszírozott képzésben, pályázat útján, az e célból létrehozott közhasznú szervezettől kapható támogatás. A támogatások ezenkívül kiterjednek a határon kívül élő, magyarul oktató pedagógusokra, és a határon túli magyar szervezetekre is. A törvény a támogatásokat rendszeresen biztosítja. A jogi háttér: A Magyarországi Református Egyház a kedvezménytörvényről A Magyarországi Református Egyház örömmel és várakozással fogadta a kedvezménytörvény életbelépését — olvasható abban a körlevélben, amelyet az egyház vezetői fogalmaztak meg a törvény életbe lépése kapcsán az egyház gyülekezeteinek és intézményeinek címezve. A református egyház „nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek nyomán azok, akikhez — hozzánk hasonlóan — magyarul szól az élő Isten, kézzelfogható jelét vehetik az anyaország értük hordozott felelősségvállalásának.” A dokumentumban az összetartozás tudatát és a határon túliak iránti felelősségvállalást emelik ki, és felelőtlenségnek és erkölcsileg megengedhetetlennek tartják, hogy a kedvez­ménytörvény végrehajtása elleni támadást Magyarországon az emberi önzésre, a kis­emberek félelmeire alapozzák. Érthetetlennek tartják azt a politikai törekvést is, amely szembe­állítja a határon túli magyarokat a belföldiekkel. Ennek értelmében a református egyház vezetői arra kérik „az egyház minden felelős őrállóját” és gyülekezeti tagját, hogy az „egymás terhe hordozása” bibliai parancs alapján továbbra is segítse imádságával és cselekvő szeretetével a kedvezménytörvény megvalósulását. A Magyar Evangélikus Egyház állásfoglalása a törvényről Az evangélikus egyház nyilatkozata a ked­vezménytörvényről ez év január 14-én jelent meg, szövege a következő: „Isten iránti hálával értesültünk arról, hogy a Magyar Országgyűlés a határon kívül élő magyar testvéreink támogatása érdekében kedvezmény­törvényt fogadott el. Örülünk annak, hogy 80 esztendő után a határon kívül élő magyarok megtapasztalhatták felelős magyar politikusok és az egész magyar társadalom irántuk érzett szeretetét, és az összetartozás jeleként értelmezhetik az elfogadott törvényt. Meggyőződésünk, hogy csak olyan feltételek mellett lehetett a törvényt hatályba helyezni, amelyek nem sértik a külföldön élő magyarok otthoni életérzését és más nemzeti­ségekhez való viszonyát. Ugyanakkor a törvény nem veszélyezteti az itthon élő állampolgárok munkalehetőségét, egészségügyi ellátását és kereseti lehe­tőségeit. A Magyar Evangélikus Egyház öröm­mel fogadja, ha a szomszéd államok korábban feszültségekkel terhelt kap­csolata a kölcsönös megállapodások alapján javul, keménységünket fejezzük ki aziránt, hogy a most életbe lépett törvény és a megszületett megállapodások a későbbiekben nemzetünk javát, a magyarság önazonosságának­ megőrzését, a békés egymás mellett élést munkálják, illeszkedve az európai nemzetek közös életébe és jövendőjébe. Evangélikus egyházunk imádkozik, és mindent megtesz azért, hogy társadalmunk minél több tagjában a határainkon túl élő magyarok iránt elfogadó és befogadó felelősség ébredjen. ” A 2001. évi EXIL törvényt a magyar országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el. A jogszabály már a meghozatalánál is — mind belföldi, mind külföldi — vitákat keltett. A támadási felület alapja: a törvény hatálya kiterjed külföldi állampolgárokra. Hasonló törvény több országban is életbe lépett már, és gond nélkül működik. A külföldi állam­polgárokra vonatkozó törvényekről a nemzetközi jog és politika írott és íratlan szabályai szerint nem árt megállapodni az érintett országokkal. Magyarország ezért megvárta, amíg a szomszédos államok meghoznák a saját kedvezménytörvényüket. Ezután került csak sor arra, hogy a magyar törvényhozás is megalkossa saját jogszabályát. A magyar kormány a kezdetektől fogva törekedett a megegyezésre, bár a megegyezési szándék — úgy tűnik — sokak számára kevés volt. 3

Next