Kereskedelmi Értesítő, 1967 (60. évfolyam, 2-31. szám)
1967-01-10 / 2. szám
2. szám. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 1967. január 10. — csoportos elszámolása alkalmazható. Ahol a tervezett forgalom és alapbér e jutalékrendszer jutalékkulcsának megállapítását sem alapozza meg kellőképpen, forgalmi jutalék helyett — legfeljebb 12 hónapig — jutalékátalány fizetendő. c) Egyéni elszámolás azokban a boltokban rendszeresíthető, ahol — legalább 3 eladót foglalkoztatnak és — a lebonyolított forgalom eladónként, számottevő adminisztrációs többletmunka nélkül nyilvántartható. II. TISZTA JUTALÉKRENDSZER Tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál a bolti dolgozók alapbért nem kapnak, csak az árbevétel, vagy az eladott árumennyiség után részesülnek jutalékban. Ennek ellenére a tiszta jutalékrendszerbe vont boltok dolgozóinak alapbérét is meg kell állapítani, mert a bérek elszámolásánál az alapbért tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál is figyelembe kell venni (túlóradíjazás, jutalékfelosztás stb.). Árbevételre épülő jutalékrendszer 3. A tiszta jutalékrendszerbe vont boltok jutalékkulcsa: a bázisidőszakban kifizetett alapbér és jutalék egy főre jutó havi együttes összege százszorosának és a bázisidőszak egy főre jutó havi forgalmának (továbbiakban: forgalmi követelmény) hányadosa. a) A bázisidőszakban kifizetett alapbér és jutalék megállapítása szempontjából valamennyi bolti dolgozó — ideértve a nyugdíjasokat, a rövidített munkaidővel foglalkoztatott fiatalkorúakat, a kisegítőket és a jutalékrendszerbe vont tanulókat is — ledolgozott idejére kifizetett, az árusítás miatti túlórák alapdíjával növelt és a d) pont szerint korrigált alapbérét és forgalmi jutalékát (jutalékátalányát) kell figyelembe venni. b) Mind az egy főre jutó bér, mind az egy főre jutó forgalom kiszámításánál az a) pontban felsoroltak tényleges munkaidejének megfelelő dolgozó létszámot kell alapul venni. A dolgozó létszám: valamennyi bolti dolgozó — ideértve a nyugdíjasokat, rövidített munkaidővel foglalkoztatott fiatalkorúakat, kisegítőket és a jutalékrendszerbe vont tanulókat is — túlóra nélküli ténylegesen ledolgozott munkaóráiból, napi 8 órás munkaidővel számított munkanapjainak és a törvényes munkanapoknak hányadosa. A jutalékrendszerbe vont, de tanulói alapbérrel díjazott tanulókat teljes havi munka esetén fél létszámnak kell tekinteni. c) Figyelmen kívül kell hagyni a számításnál — a hálózati adminisztrátorok, mozgóárusok bérét és létszámát, — a jutalékrendszerbe nem vont tanulók bérét és létszámát, — a távollét (szabadság, szabadidőátalány stb.) idejére kifizetett alapbér és átlagjutalék összegét, — a részmunkaidősöknél a ledolgozott időre járó tényleges és esetleges eszmei alapbér közötti különbözetet, — a mozgóárus-forgalom után a boltvezetőnek kifizetett külön jutalékot, valamint — a szolgáltatás díjbevétele után fizetett külön jutalékot. d) A jutalékkulcs kialakításánál az időközi alapbéremelkedéseket is figyelembe kell venni. Ennek érdekében a bázisidőszakban kifizetett alapbér összegét — a jutalékkulcs kialakítása szempontjából — módosítani kell a következők szerint: — meg kell állapítani a tiszta jutalékrendszer bevezetésének időpontjában a boltban foglalkoztatott — az a) pontban felsorolt — állományi dolgozók egy főre jutó besorolás szerinti havi alapbérét, — a bázisidőszakban kifizetett alapbérek összegéből a bázisidőszak dolgozó létszámának figyelembevételével kiszámítandó az egy főre jutó havi alapbér. Ennél a számításnál is a 3 pont a) alpontban felsorolt valamennyi dolgozó, létszám- és béradatából kell kiindulni (a c) pontban felsoroltak figyelmen kívül hagyásával); — az előbbiek szerint kimunkált két átlagalapbér közötti különbözetet meg kell szorozni a bázisidőszak dolgozó létszámával, a szorzatot hozzá kell adni a jutalékkulcs megállapításának alapját képező bázis alapbér és jutalék együttes összegéhez. Az így növelt bérből kell a 3. pontban előírt számítási módszer alkalmazásával a jutalékkulcsot megállapítani. Nem szabad az előbbiek szerinti korrekciót az esetben alkalmazni, ha a jutalékkulcs bevezetésének időpontjában az állományi létszámra vetített átlagalapbér a bolti létszám idényjellegű csökkenése miatt magasabb. Ilyen esetben az alapbéremelések miatti korrekciót a létszámcsökkenés hatásának kiszűrésével az előbbiekben leírtak értelemszerű alkalmazásával kell végrehajtani. Az esetben, ha a bolt állományi létszámának besorolás szerinti átlagalapbére a tiszta jutalékrendszer bevezetésének időpontjában alacsonyabb, mint a bázisidőszak egy dolgozó létszámra vetített alapbére, a jutalékkulcsot a bázisidőszakban ténylegesen kifizetett alapbér és jutalék egy főre jutó havi együttes összegének figyelembevételével kell megállapítani. 4. a) A tiszta jutalékrendszer bevezetésének időpontjában legfeljebb 4 (állományi) dolgozót foglalkoztató boltokban a jutalékrendszer — a forgalmi követelmény és az egy főre jutó havi bér helyett — a bázisidőszak egy hóra jutó átlagforgalmára és egy hóra jutó átlagbérére is építhető. b) Az a) pont szerinti módszer alkalmazásakor a jutalékkulcs a bázisidőszakban kifizetett átlag alapbér és jutalék egy hóra jutó együttes összege százszorosának és ugyanezen időszak havi átlagforgalmának hányadosa. Az időközi alapbéremeléseknek a jutalékkulcs megállapításánál történő figyelembevétele érdekében a bázisidőszakban kifizetett alapbér összegét a 3. d) pontban előírtak szerint kell módosítani. 5. a) Több áruházi osztály forgalmának bonyolításában közreműködők részére külön jutalékkulcsot kell megállapítani. A jutalékkulcs megállapításánál a 3. pontban előírtakat úgy kell alkalmazni, hogy a külön jutalékkulcs számításánál csak az érintettek egy főre jutó havi alapbérének, jutalékának, jutalékátalányának százszorosát kell az áruház bázisforgalmából és az összes dolgozó létszámból kiszámított forgalmi követelménnyel elosztani. b) Az a) pontban említett dolgozók jutalékrendszere kialakítható úgy is, hogy mind a jutalékkulcs megállapításával, mind pedig a jutalék elszámolásával kapcsolatos számításoknál az egyébként jutalékrendszerbe vonható — áru- és anyagmozgatók, — árukihordók és — takarítók bérét és létszámát figyelmen kívül hagyják. Ilyenkor e dolgozók részére — a 48 a. pontban előírt mértékű — jutalékátalányt kell fizetni. 6. a) A jutalék a forgalom századrészének és a teljes, illetőleg 50%-kal csökkentett jutalékkulcsnak szorzata. Ha a forgalmi követelményt aa) a bolt teljesíti, vagy túlteljesíti, a forgalmi követelmény és a tárgyhavi dolgozó létszám szorzatának megfelelő forgalom után járó jutalékot teljes kulccsal, míg a forgalom fennmaradó része után fizetendő jutalékot 50%-kal csökkentett kulccsal kell elszámolni; ab) a bolt nem teljesíti a tényleges forgalmat — jutalékelszámolás szempontjából — a forgalmi követelménynek a tárgyhavi dolgozó létszámmal való szorzata és a tényleges forgalom közötti különbözet 50%-ával növelni kell. Az így módosított forgalom után járó jutalékot teljes jutalékkulccsal kell elszámolni. b) A legfeljebb 4 állományi dolgozót foglalkoztató olyan boltokban, ahol a jutalékkulcsot a 4. pontban foglaltak szerint állapították meg — a jutalékot, a jutalékkulcs kiszámításánál figyelembe vett egy hóra jutó átlagforgalomig teljes jutalékkulccsal, az ezt meghaladó forgalom után járó jutalékot pedig 50%-kal csökkentett kulccsal kell kiszámítani, — és ha a jutalékkulcs kialakításánál figyelembe vett havi átlagforgalmat a bolt nem érné el, a tényleges forgalmat — jutalékelszámolás szempontjából — a számítás alapját képező havi átlagforgalom és a tényleges