Kereskedelmi Szakoktatás, 1902. szeptember – 1903. június (11. évfolyam, 1-10. szám)

1902-12-31 / 4. szám

XL évi­. KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS 137 május 15-ikéig az illetékes főigazgatóhoz juttatják el jóváhagyás végett. A főigazgatók ez ügyben mindenkor június 15-ikéig intéz­kednek. 17. §. A könyvváltozás csak akkor engedhető meg, ha a fel­terjesztő testület kellően igazolja, hogy a választott könyv az eladdig használtnál jobban megfelel rendeltetésének. Ennélfogva minden egyes könyvváltoztatást, megjelölvén, hogy a régi mennyi ideig volt hasz­nálatban, külön meg kell okolni abból a szempontból, hogy miben áll az uj könyv előnye a régi felett. Oly könyv, a­mely több évi tanulmány alapjául szolgál, első ízben csak a kezdő évfolyamba vál­toztatható meg s csak a következő években vihető fel fokozatosan a magasabb évfolyamokba, úgy, hogy a tanulók mindig a megkezdett könyvvel fejezzék be az illető tárgyat. 18. §. Ez a szabályzat a vallás- és közoktatásügyi és kereske­delemügyi miniszerek egyetértő jóváhagyásával emelkedik jogerőre és minden rajta eszközlendő módosítás ugyanezt a jóváhagyást kívánja. A pénzintézetek ellenőrzése. Évek óta nagy a panasz a pénzintézetekre. Nem nyújtanak elég biztosítékot a betevőknek és a részvényeseknek. Rohamosan ismétlődnek a sikkasztások, úgy hogy manapság nem szívesen helyezik el az emberek fölös filléreiket a pénzintézeteknél, melyek forgalma jó ellenőrzés mellett óriási módon megnövekednék. Tény, hogy már eddig is sok embert juttatott koldusbotra a hitelintézeteknél előforduló hűtlen, rossz vagyonkezelés, sikkasztás, s a pénzintézeti tisztviselők is már régóta sürgetik egy országos fel­ügyelői intézmény létesítését, mely képes volna a sok visszaélést megszüntetni. Az országos felügyelői intézmény csak akkor volna áldásos eredményű, ha az állam védőpajzsa alatt keletkeznék, ha a felügyelők esküt tett állami hivatalnokok lennének, mely meg­bízhatóságukat emelné ; de mivel ez az intézmény első­sorban a hitelintézetekre árasztaná a legtöbb hasznot, kell, hogy ezek viselnék a létesítéséből folyó terheket. Könnyen kimutatható, hogy ez intéz­mény létesítése elenyészően csekély terhet róna, nagy hasznához képest, a hitelintézetekre. Ez idő szerint körülbelül 3231 hitel­­intézetünk van,­­ezek nagyon kevés kivétellel nyilvános számadásra kötelezett vállalatok), ezeknek az intézeteknek az 1901 ik évi dec. 31-iki zárlatnál a statisztikai évkönyv szerint kimutatott tiszta nyere­sége 79 millió 324 ezer korona. A horvátszlavonországi 8 megyével együtt van összesen 71 megyénk. Ha minden megyéhez 1 revisort nevezne ki az állam, 71 revisorunk lenne, fejenként mondjuk 6000 korona fizetéssel, mely tehát összesen 426 ezer korona terhet róna évenként a pénzintézetekre. Ha most az összes pénzintézetek 1901. évi tiszta nyereségét, 79 324,000 koronát vesszük alapul, minden 10.000 korona nyereségre 53.7 korona teher esik, mely 0.537 °/n-nak

Next