Kereskedelmi Szemle, 1991 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

SIMAI MIHÁLY A 90-es évek „nagy váltása" — a privatizáció Kelet- és Közép-Európában A társadalomtudományok nagy irányzatai a gazdasági rendszerek jellege és működése szemszö­géből meghatározónak tekintik az uralkodó tulaj­donviszonyokat. Jóval azelőtt azonban, hogy a rendszerszemléletű megközelítés teret nyert a társa­dalmi elméletben, éles politikai, jogi, gazdasági és erkölcsi nézeteltérések alakultak ki a tulajdon kate­góriája körül. A különböző és gyakran ellentétes nézetek a tu­­­lajdonról új elemekkel gazdagodva kísértetként tér­nek vissza és csapnak össze a nagy társadalmi és gazdasági változások időszakaiban. A politikai és gazdasági átalakulás Kelet- és Közép-Európában a tulajdonviszonyok problémáit a kormányok politi­kai és gazdasági programjainak központi kérdésévé tette az átalakulás során, de már a reformmozgal­mak is igen fontos problémának tekintették azt. A szocialista típusú központi tervezési rendszerről a piacgazdasági rendszerre való átmenettel kapcso­latban a tulajdonviszonyokban eszközlendő szük­séges változások, pontosabban a privatizáció, fon­tos építőkövévé vált az átalakulási folyamatnak és programoknak Közép- és Kelet-Európában. A vi­ták a különböző politikai csoportosulások között nem annyira a privatizáció vagy ennek alternatívái kérdésében folynak, hanem azzal kapcsolatban, hogy a privatizáció milyen mértékű és ütemű le­gyen, milyen formákban kerüljön rá sor, kinek a kezébe kerüljön a születő magántulajdon, és mi történjék a megmaradó állami tulajdonnal. A közép- és kelet-európai térségben is jelentős különbségek vannak azonban a kormányok között a privatizációs programok tekintetében. Csehszlo­vákiában, Kelet-Németországban, Magyarorszá­gon és Lengyelországban, ahol a politikai hatalmi struktúra legradikálisabban változott, a privatizá­ciós programok nemcsak radikálisak és messzeme­­nőek, hanem egyaránt szolgálnak politikai és gaz­dasági célokat. Bulgáriában és Romániában a pri­vatizáció mindeddig csak liberálisabb magatartást jelent a jelenleg is létező kisvállalkozókkal kapcso­latban a magánszektorban, ill. korlátozott ösztön­zést a továbbra is korlátozandó magánvállalkozá­soknak. A Szovjetunió, ahol átfogó program kidol­gozása kezdődött az átalakulásról, a privatizáció nagyobb fontosságot nyerhet az új tervekben. A privatizáció politikai aspektusai az említett négy országban egyrészt szorosan kapcsolódnak az emberi jogokkal összefüggő új megközelítési mód­hoz. A korábbi alkotmányokban, ahol erről említés történt, a tulajdonjog részben a munkával szerzett személyi tulajdonra, részben pedig a kisméretű, kis volumenű és kizsákmányolásra nem alkalmas ma­gántulajdonra korlátozódott. Magyarországon a radikálisan átalakított alkotmányban a magántu­lajdonra való jogot elismerik és garantálják. Ha­sonló garanciák fogalmazódnak meg a lengyel és a cseh alkotmányokban is. A politikai célok között a privatizációs folyamattal kapcsolatban igen fon­tos szerepet játszik az említett országokban az a cél, hogy hozzanak létre egy tulajdonnal rendelkező vállalkozói középosztályt, amely a szocialista rend­szerről egy nyugati típusú, alapjában kapitalista piacgazdaságra való átmenetnek és a polgári de­mokratikus rendszer fennmaradásának fontos ga­ranciája lehet. Történelmi és globális háttér Az állami tulajdon a gazdaságban közismerten „ősi” eredetű. Különböző rendszerek alkalmazták céljaik érdekében. Az állami vállalkozások (mono­póliumok) a történelem során főként a hatalom bevételeit voltak hivatva növelni, illetve később bizonyos olyan tevékenységeket megvalósítani, amelyekre a magánszektor nem akart vagy nem tudott vállalkozni. A XIX. és XX. század szocialis­ta mozgalmaiban az államosítás különleges jelentő­ségű jelszó és cél lett. Az államosítást és a vállalatok állami tulajdonát gyakran kapcsolták össze a szoci­alista átalakulással Kelet- és Közép-Európában is. Az állami tulajdon igen fontos szerepet játszott a térség országaiban a második világháborút meg­előző időszakban is. Az államosítási intézkedések jelentős részére az 1940-es években végbement poli­tikai átalakulás előtt került sor (Lengyelországban pl. az ipar 65%-a állami tulajdonban volt 1938- ban). Más országokban ugyan a térségben az álla­mi tulajdon korlátozottabb volt, azonban viszony­lag nagy jelentőségű. Tömeges méretű államosítás A tömeges méretű államosítás és az állami tulaj­don döntővé válása annak a társadalmi rendszer­ben bekövetkezett változásnak a hatására ment végbe, amely 1948 után bontakozott ki Kelet- és Közép-Európában. Az államosítási folyamat eb­

Next