Kereskedelmi Szemle, 1991 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
SIMAI MIHÁLY A 90-es évek „nagy váltása" — a privatizáció Kelet- és Közép-Európában A társadalomtudományok nagy irányzatai a gazdasági rendszerek jellege és működése szemszögéből meghatározónak tekintik az uralkodó tulajdonviszonyokat. Jóval azelőtt azonban, hogy a rendszerszemléletű megközelítés teret nyert a társadalmi elméletben, éles politikai, jogi, gazdasági és erkölcsi nézeteltérések alakultak ki a tulajdon kategóriája körül. A különböző és gyakran ellentétes nézetek a tulajdonról új elemekkel gazdagodva kísértetként térnek vissza és csapnak össze a nagy társadalmi és gazdasági változások időszakaiban. A politikai és gazdasági átalakulás Kelet- és Közép-Európában a tulajdonviszonyok problémáit a kormányok politikai és gazdasági programjainak központi kérdésévé tette az átalakulás során, de már a reformmozgalmak is igen fontos problémának tekintették azt. A szocialista típusú központi tervezési rendszerről a piacgazdasági rendszerre való átmenettel kapcsolatban a tulajdonviszonyokban eszközlendő szükséges változások, pontosabban a privatizáció, fontos építőkövévé vált az átalakulási folyamatnak és programoknak Közép- és Kelet-Európában. A viták a különböző politikai csoportosulások között nem annyira a privatizáció vagy ennek alternatívái kérdésében folynak, hanem azzal kapcsolatban, hogy a privatizáció milyen mértékű és ütemű legyen, milyen formákban kerüljön rá sor, kinek a kezébe kerüljön a születő magántulajdon, és mi történjék a megmaradó állami tulajdonnal. A közép- és kelet-európai térségben is jelentős különbségek vannak azonban a kormányok között a privatizációs programok tekintetében. Csehszlovákiában, Kelet-Németországban, Magyarországon és Lengyelországban, ahol a politikai hatalmi struktúra legradikálisabban változott, a privatizációs programok nemcsak radikálisak és messzemenőek, hanem egyaránt szolgálnak politikai és gazdasági célokat. Bulgáriában és Romániában a privatizáció mindeddig csak liberálisabb magatartást jelent a jelenleg is létező kisvállalkozókkal kapcsolatban a magánszektorban, ill. korlátozott ösztönzést a továbbra is korlátozandó magánvállalkozásoknak. A Szovjetunió, ahol átfogó program kidolgozása kezdődött az átalakulásról, a privatizáció nagyobb fontosságot nyerhet az új tervekben. A privatizáció politikai aspektusai az említett négy országban egyrészt szorosan kapcsolódnak az emberi jogokkal összefüggő új megközelítési módhoz. A korábbi alkotmányokban, ahol erről említés történt, a tulajdonjog részben a munkával szerzett személyi tulajdonra, részben pedig a kisméretű, kis volumenű és kizsákmányolásra nem alkalmas magántulajdonra korlátozódott. Magyarországon a radikálisan átalakított alkotmányban a magántulajdonra való jogot elismerik és garantálják. Hasonló garanciák fogalmazódnak meg a lengyel és a cseh alkotmányokban is. A politikai célok között a privatizációs folyamattal kapcsolatban igen fontos szerepet játszik az említett országokban az a cél, hogy hozzanak létre egy tulajdonnal rendelkező vállalkozói középosztályt, amely a szocialista rendszerről egy nyugati típusú, alapjában kapitalista piacgazdaságra való átmenetnek és a polgári demokratikus rendszer fennmaradásának fontos garanciája lehet. Történelmi és globális háttér Az állami tulajdon a gazdaságban közismerten „ősi” eredetű. Különböző rendszerek alkalmazták céljaik érdekében. Az állami vállalkozások (monopóliumok) a történelem során főként a hatalom bevételeit voltak hivatva növelni, illetve később bizonyos olyan tevékenységeket megvalósítani, amelyekre a magánszektor nem akart vagy nem tudott vállalkozni. A XIX. és XX. század szocialista mozgalmaiban az államosítás különleges jelentőségű jelszó és cél lett. Az államosítást és a vállalatok állami tulajdonát gyakran kapcsolták össze a szocialista átalakulással Kelet- és Közép-Európában is. Az állami tulajdon igen fontos szerepet játszott a térség országaiban a második világháborút megelőző időszakban is. Az államosítási intézkedések jelentős részére az 1940-es években végbement politikai átalakulás előtt került sor (Lengyelországban pl. az ipar 65%-a állami tulajdonban volt 1938- ban). Más országokban ugyan a térségben az állami tulajdon korlátozottabb volt, azonban viszonylag nagy jelentőségű. Tömeges méretű államosítás A tömeges méretű államosítás és az állami tulajdon döntővé válása annak a társadalmi rendszerben bekövetkezett változásnak a hatására ment végbe, amely 1948 után bontakozott ki Kelet- és Közép-Európában. Az államosítási folyamat eb