KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1871
I. Egyházi dolgozatok gyakorlati használatra - Az igazság francziából. Kriza János
legvégső ormaira, szabad kebellel szívhatta ott az élet üditő levegőjét!— Ám erről álmodnunk sem lehet; ily öröm, ily boldogságnem juthat osztályrészül embernek földi életében. Az igazság nem jő el hozzánk csak úgy véletlen, hogy egyszerre elborítana minket az ő szent fényességével; szükség hogy elébe menjünk, gyakran a kétségek és áldozatok rögös, fájdalomteljes utain, keresnünk kell azt szakadatlanul, a lelkiismeretben, a világi eseményekben, a szellem ihletéseiben, sőt az anyagi világ törvényeiben is. S ami több: szükség harczolnunk mindazon ellenségek ellen, amelyek akadályozzák annak hozzánk jövetelét vagy lelkünkben való kifejlődését. S oly számosak az igazság ellenségei, melyek azt hoszszú és gyakran véres kísérettel állják körül, minden lépten nyomon gátolják előhaladásában, gúnyolják és bántalmazzák, hogyha szelídnek jónak mutatja magát, dühösen vitatják el tőle minden vívmányát, diadalát s olykor útjában félrevonulni is kényszerítik, hogy újból helyet adjon a tévelygésnek. Jézus azt mondá: Távozzál tőlem Sátán ! de a világ azt mondja: Távozzál tőlem, igazság ! Az igazság imer ellenségei — ismeritek őket aai! — sokkal több nyomot hagytak már a történelemben s tán saját magatok életében is, hogysem ne ismerhetnétek. S tudnotok kell, hogy itten nem szólunk most azokról az undok szenvedélyekről, melyek megvesztegetik a szivet, lealacsonyítják az értelmet, kioltják a szép, jó és igaz érzelmeit; sokkal finomabb, behizelgőbb, kevésbbé kivételes s tán annál veszélyesebb ellenségekre akarunk mostan titeket figyelmeztetni. Az első ily ellenség, mely figyelmeteket igénybe veheti: a kislelkűség. Ez az ellenség örömest öltözik a bölcsész vagy költő alakjába s mindenek előtt felkeresi és megszállja a gyönge lelkeket, a nyugtalan képzelgőket, s különösen a társadalom átmeneti korszakaiban nem kevesen esnek áldozatául. Egy ábrándos lélek ékesszólásával mondja ez nektek: Midőn halljátok egyenlő jóhiszemmel hirdetni csalhatlan igazság gyanánt a legellentétesebb tanokat, itt a Koránt, ott a Yedát, imitt a pápaságot, amott a bibliát; midőn a protestantizmus kebelében minden vélemény polgárjoggal bir: szentháromság, istenegység, eleve rendeltség , szabadság , bűneset, haladás, természetfelettiség , változhatatlan rendje a természeti törvényeknek: hol keressük s hol találhatjuk fel akkor az igazságot? Az igazság egy hiú képzemény.