KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1987
1. szám - Egyesülés és egység ünnepe
EGYESÜLÉS ÉS EGYSÉG ÜNNEPE Az ország népe január 24-én a román fejedelemségek egyesülésének évfordulóját ünnepli. Havasalföld és Moldva egyesülése egy hosszú történelmi folyamat eredménye. „Az egység, a szabadság és a függetlenség eszménye a legrégibb időktől mindenkor szüntelenül lelkesítette a román népet, fáklya volt, amely nemzedékről nemzedékre bevilágította a szabad és független élethez vezető utat". Az 1848-as forradalom politikai programja már mutatta, hogy új korszak érlelődik a román egységmozgalom történetében. A hűbéri kötöttségek felszámolása mellett ugyanis az egyesülés megteremtése és a nemzeti szabadság, függetlenség kivívása is a forradalom célkitűzései között voltak. A forradalom leverése után az egyesülés központi helyet foglalt el a román nép életében és mozgásba hozta a széles néptömegeket. A mozgalom élén olyan kimagasló egyéniségek álltak mint Mihail Kogalniceanu, Vasile Alecsandri, Costache Negri, Alexandru Ioan Cuza, Vasile Marinescu, Constantin A. Rosetti, Dimitrie Bolintineanu, Cezar Boliac és mások. Az 1856. évi párizsi kongresszus, mely a krími háború után Európa sorsát volt hivatva rendezni, foglalkozott a román fejedelemségek egyesülésének kérdésével is. Elhatározták, hogy a fejedelemségek népe választás útján döntsön az egyesülés kérdésében. A választások nyomán határozottan kifejezésre jutott az egyesülés iránti igény és óhaj. Az 1858. évi párizsi konferencián a nagyhatalmak képviselői, bár látták, hogy a fejedelemségek egyesülése a nép akarata, továbbra is fenntartani kívánták Havasalföld és Moldva különállását. Külön közigazgatást, két-két kormányt és országgyűlést vettek tervbe, amelyekre az a feladat várt volna, hogy két fejedelmet választanak. A kedvezőtlen döntés nem törte le az egyesülés iránti lelkesedést. Már nem lehetett feltartóztatni az egységre, függetlenségre és haladásra vágyakozó széles néptömegek akaratát. A román nép saját kezébe vette sorsának irányítását. 1859. január 5-én a Iasi-i választógyűlés Alexandru Ioan Cuza-t választja Moldva uralkodójának. Január 24-én pedig a bukaresti választógyűlésen Havasalföld fejedelmének is őt választják meg. Ezzel megvalósult a román fejedelemségek egyesülése. Az egyesülés és egység megvalósításáról állapította meg Nicolae Ceausescu államelnök, hogy „Az 1848-as forradalom nagyszerű eseményei, amelyekért a román nép széles tömegei küzdöttek, 1859. január 24-én gyümölcsöztek, amikor is, Mihail Kogalniceanu szavaival élve »a román nemzet erőteljes aktusa nyomán« Moldva egyesült Havasalfölddel, és megszületett a modern nemzeti állam. A fejedelemségek egyesülése óriási jelentőségű volt népünk társadalmi-politikai fejlődése szempontjából, újabb perspektívákat tárt fel a termelőerők fejlődése előtt, Romániának a modern civilizáció útjára lépése előtt, s korszakalkotó mozzanatot jelentett az egységes román nemzeti állam kialakulásának folyamatában." 1859 eseményei az egység történelmi útjára figyelmeztetnek, a múlt tanulságaiból pedig erőt sugároznak a ma feladatainak elvégzéséhez, így válik a múlt jelenné és jövővé, a mai országépítés mozgató erejévé. 3