Kertészet és Szőlészet, 1970 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1970-06-01 / 11. szám

19. ÉVFOLYAM 1970. JÚNIUS A TARTALOMBÓL A kertészeti termelés távlatai Kerekasztalunkon a Szigetköz kertészeti termelése Látogatás a lipóti Petőfi Tsz-ben Csak jó lehet a vizes előhűtés Az ipari üzem belső zöldterületei Három növényritkaság Növényvédelmi gépeink elavultak Tápkockás palántanevelés Romániában Házunkrólo Címképünk: A kertészeti termékek szállí­­tásának legkorszerűbb eszkö­ze a konténer. Képünk svédországi Helsingborg kikö­­­tőjének konténerdaruját mu­tatja (Bálint György felvétele) SZŐLÉSZET Hovonta kéziMi sxofclop, IMnként fonód­odö nMÜéklett«­ Felelös sz_rk_sztó: dr. UHnt OySrgy $z*rkeZtőség: Budapest, V.« Kossuth Lajos tér 11. (Mezdgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) Postacím: Budapest S5* pf* 14* Tolefon: 121-790. 1102. 1007 és 1005 mellék, vidéki hívásra: IIB-éaO Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp., Vill., Blaha Lujza tér 3. Falelés kiadó: Csollény Ferenc Tarjaszti: a Magyar Posta Eléfizethatő: valamennyi posta-­­hivatalban, a kézbesítőkné, a Posta hírlapüzleteiben és a Posto Központi Hírlapirodánál (Buda­­pest, V. József nádor tér 1.) Elé­ fizetési díj: egy évre 72.­- Ft Hirdetések felvétele: Magyar Hirdető Vállalat. Buda­­pest, Hírlapkiadó Vállalat, Buda­­pest 70.2M7/2 - Zrínyi Nyomda, Bpmtt. P. v.1 Bolgár Imre INDEXSZÁM: 25434 322 magunk között KERT A HÁZTÁJIBAN Mostanában vezető államférfiak többször is foglalkozta­k a háztáji gazdaság fontosságával. Teljesen világossá és egyértelművé vált gazdaságpolitikánknak az az elve, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak szerves része a háztáji gazdaság és az ott végzett munka is a szocialista társadalmi termelést szolgálja. A háztáji gazdaságoktól a társadalom most elsősorban sertés- és marhahúst, tejet és tojást vár, de a fogyasztók ellátása szempontjából — a szocialista nagy­üzemek termelésének kiszélesedése ellenére — egyáltalán nem közömbös, hogy a háztájiban mennyi gyümölcsöt, zöldséget és bort termelnek. És ezen a téren még igen nagy a fejlődés lehetősége, roppant sok a tennivaló. Az eredendő célt és a megoldaandó feladatok hasonlóságát figyelembe véve kertészeti szempontból célszerű a háztáji gazdaságokkal egy kategóriába sorolni a kisegítő és az egyéni gazdaságokat is. Igaz, hogy a háztáji gazdaság első­sorban árutermelő, a házikertek és vík­endtelkek esetében pedig előtérbe kerül­nek az egészségügyi és családi-szociális szempontok. A két kerttípust összekap­csolja viszont az, hogy a töredék munkaerőt (főleg a nyugdíjasok munkaerejét) hasznosítja és terményeivel — akár piacra kerülnek, akár a családi asztalt gazdagítják — a központi készleteket és forgalmazási tevékenységet tehermen­tesítik. Nem utolsó szempont az sem, hogy a kertnek minden formája esztétikai igényeket is kielégít, szebbé, othonosabbá teszi környezetünket! A háztáji gazdaságok és a különböző típusú házikertek számszerűen is igen jelentősek. A statisztika szerint hazánkban mintegy 150 000 hektár kert, 100 000 ha szőlő és 50 000 ha gyümölcsös áll kisüzemi művelés alatt. Ez a 300 000 hektár termi meg — egyebek mellett — a lakosság zöldségfogyasztásának felét, a bor­termés 45%-át, a bogyógyümölcsök 70, a cseresznye és a meggy 80%-át. Nagy jelentőségű a háztáji termelés egyes speciális, export-orientációjú termékek (fűszerpaprika, hagyma, korai zöldségfélék) előállításában is. Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy népgazdaságunk e fontos szektora realizálhassa a benne szunnyadó lehetőségeket? Aligha hiszem, hogy erre a kérdésre egyértelműen igenlően válaszolhatnánk! Évek óta ígérjük cikkek és előadások tucatjaiban a házikertek és kiskertek művelőinek, hogy majd forgalomba kerül elegendő és korszerű termelőeszköz, de az ígéretek a növekvő szükségletekhez képest csak nagyon lassan teljesed­nek. Még mindig nem tudjuk kielégíteni a kiskertek gyümölcsfacsemete és szőlő­­ szaporítóanyag igényeit a kellő választékban. Túlságosan is szűk a zöldség és virágmagvak szortimentje. Nagyot léptünk előre a kis tételekben kiszerelt mű­trágyákkal, de — a szerkesztőségbe érkezett levelek tömege bizonyítja — még a megyeszékhelyeken sem lehet beszerezni az egyébként forgalmazásra engedé­lyezett, lapunkban is hirdetett, növényvédő és gyomirtó szereket. A szaküzletek eladói legtöbbször nem is tudják, hogy ezeket az anyagokat „eszik vagy isszák". Nem egyenletes az ellátás a kertészkedéshez szükséges egyéb anyagokból (kö­tözőanyag, fólia) és még mindig hiánycikknek számítanak a korszerű, jó minő­ségű kerti eszközök. Örvendetes, hogy elfogadható áron kerültek forgalomba különböző típusú permetezőgépek, de ezt már koránt sem mondhatjuk el az egyéb kerti gépekről (a HA—KO motoros kapu felszerelve egy középkeresetű dolgozó egy évi jövedelmébe kerül). A házikerti gazdálkodás korszerűsítése jóval nehezebb feladat, mint a jól szervezett nagyüzemeké, hiszen itt javarészt laikus, kertészeti képzettséggel nem rendelkező embereket kell meggyőzni egy-egy új fajta, anyag, módszer alkalmazásának előnyeiről. A kisüzem sokkal merevebben konzerválja a ha­gyományos termelési módszereket, mint az anyagilag jobban ösztönzött, a gazda­sági verseny által sarkalt nagyüzem. Szükséges tehát, hogy minél előbb biztosítsuk a háztáji, házikerti termelés anyagi feltételeit. A technikai ellátottság, a tsz vezetők törődése, a tömegszer­vezetek — elsősorban a Hazafias Népfront — példamutató kezdeményezései, az alacsonyabb fokú társulások tevékenységének kiszélesedése és — nem utolsó sorban — a szakp propaganda segítségével rövid idő alatt akár a jelenleginek kétszeresére is fokozhatnánk a háztáji és házikertekből származó termények mennyiségét. . B.

Next