Kertészet és Szőlészet, 2001 (50. évfolyam, 27-52. szám)
2001-10-11 / 41. szám
A bor közraktározása Tavaly év végén született a bor közraktározásáról szóló 91/2000. FVM-rendelet, amely 300 ezer hl fehérbor, 100 ezer hl vörösbor és 50 ezer hl tokaji bor közraktározását teszi lehetővé. A bor az úgynevezett művi közraktározás körébe tartozik, ugyanis értelemszerűen a pincében marad. A készlet értékét négytagú bizottság határozza meg, amelyben a megyei főkertész, az illetékes borvidéki tanács elnöke, az Országos Borminősítő Intézet főfelügyelője és a pénzügyőrség képviselője vesz részt. A megállapítható legmagasabb árat is szabályozza a rendelet: fehérbor legföljebb 350, vörösbor 500, tokaji borkülönlegesség 1400 Ft lehet literenként. A közraktári szerződés megkötése előtt az Agrárintervenciós Központhoz (AIK) kell a kérelmet benyújtani. A szabad készletet az AIK honlapján lehet nyomon követni, a www.aik.hu interneteimen, illetve az Agrárrendtartási Hírlevélben. Legföljebb 9 hónapig lehet ilyen támogatott formában eltartani a fehér- és vörösbort, az idén januárban kötött szerződések most járnak le. A tokaji borkülönlegességek egy évig tarthatók közraktárban. A közraktározás előnye, hogy a lekötött készlet révén gyorsan és könnyen lehet hitelhez jutni. Ez az áruval fedezett, úgynevezett lombard hitel ugyanis nem jár részletes hitelképességi vizsgálattal. Ez évtől pedig nemcsak a bankok, hanem a közraktárak is nyújthatnak hitelt, tudtuk meg a Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Részvénytársaság sajtótájékoztatóján. SZÓLÓ ES BOR ■ Az átmenő készlet majdnem harmadával haladja meg a szokásosat, tudtuk meg dr. Urbán Andrástól, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárától. Főként minőségi fehér- és vörösborok vannak még a pincékben. Az exporttámogatás 25-ről 16 forintra csökkent literenként, a magyar borok piacot vesztettek Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában. Európában a marhahúsfogyasztás visszaesése magával rántja a vörösborokat is, ami szintén közrejátszik a kivitelünk megtorpanásában. Termésbecslés szerint az idén 25-30%-kal haladja meg a termés a tavalyit. A szeptemberi esők miatt sok helyütt kényszerszüretre került sor, alacsonyak a mustfokok. Nyáron még jó évjáratra számíthattunk, de a hőségnapok gátolták a cukorképződést. A szüret harmadánál már látható, hogy alacsony cukorfokok mellett a savtartalom sem kielégítő. Kevéssé változott a várható termés, 4,5 millió hektoliter bizonyosan lesz. A várható gondok enyhítésére a hegyközségek három javaslattal éltek. Lepárlással összesen 25 ezer tonna szőlőt kellene kivonni, amiből 2 millió hektoliterfok párlat készülne. Ez a mennyiség megyegyezik az évente behozott párlatokéval. A szőlőtermesztő 40 forintot, a borászat 60 forintot kapna, ez utóbbi összegből 35 forint lenne az állami támogatás. A must- és cefrekivitel is javítana a hazai piaci helyzeten. Legföljebb 100 ezer hl exportjára számítanak a szakemberek. Végül a közraktárba vihető bor mennyiségét szeretnék megkétszerezni a hegyközségek. A hatályos rendelet 300 ezer hl fehérbor, 100 ezer hl vörösbor és 50 ezer hl tokaji közraktározását támogatja. További javaslat szól a mustsűrítésről: 25-30 ezer tonna szőlő ily módon történő kivonását indokolja a piaci helyzet. A hazai technikai és szakmai feltételek nem teszik lehetővé, hogy alacsony alkoholtartalmú (8-9 fokos) borokat romlás nélkül eltartsunk, ezért a minőség javítására még egy előterjesztést nyújtott be a HNT. Gyorsított eljárással szeretnének törvénymódosítást elérni, ugyanis a bortörvény csak 3 mustfok javítást enged meg, és az idén 5 fokos javításra is szükség lesz. Az engedélyt asztali borokra kéri a szervezet. Különböző híradások szólnak arról, hogy a kormányzat 2,5 milliárd forinttal támogatná az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt.-t, s további 1,5 milliárddal az ágazatot. Hegyalján feszítő gond a 80 ezer liles borkészlet, és évente visszatér a szőlőfelvásárlás kérdése, hiszen a legnagyobb és gyakorlatilag egyedüli vevő a Kereskedőház. Tovább nehezíti a borászatok helyzetét, hogy miniszteri rendelet teszi kötelezővé az élelmiszer-ipari minőségbiztosítási rendszer (HACCP) bevezetését 2002. január elsejéig. A hegyközségek tudomása szerint az idén év elején tízes nagyságrendű volt a már minősített üzemek száma. Az alföldön 30 céget most minősítenek. A bor nem csupán egy termék az élelmiszerek közül, ismereteink szerint nem marad meg benne olyan baktérium vagy vírus, ami emberre veszélyes volna. Ezért a szoros határidőt túl szigorúnak tartja a HNT és kérték annak módosítását. A legigényesebb vásárlók sem ragaszkodnak a HACCP rendszer meglétéhez, egyedül az angol kereskedők feltételei közé tartozik. Több cég foglalkozik a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, tanácsadással, felkészítéssel. Ha borvidékenként tanfolyamot szerveznek, körülbelül 100 ezer forintba kerül a részvétel és az üzemi szabályzat átalakítása. További költségnövekedést okoz a minőségbiztosítással járó adminisztráció. A jövő évi támogatásokról tárgyalva a hegyközségek a borászati marketingre fordított összeg emelését kérték a szakminisztériumtól. Az idén 180 millió forint jutott bormarketingre, jövőre ennek többszörösét, 800 millió forintot kér a szakma. Egyelőre önálló marketingalap létrehozásának nincs esélye, ugyanis az ágazatban 1% körüli az eszközarányos nyereség. Szeretnék, ha a költségvetésnek befizetett általános forgalmi adó és jövedéki adó egy részét visszakapná a borászat, hogy a magyar borok népszerűsítésére, arculatának megteremtésére fordítsák. H.Cs. Nyomasztó bőség Az idén nem csak a 10. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál vendégeinek kellett borús fellegekkel dacolniuk, az egész ágazatra sötét árnyként borul a 2 millió hektolitert meghaladó óborkészlet és az 5 millió hektoliterre becsült idei termés. 2001/41 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 3