Hajtatás, Korai Termesztés 10. (1979)

1979 / 1. szám - Somos András: Új kutatási eredmények a koraiság fokozására a zöldségtermesztésben

Új kutatási eredmények a koraiság foko­zására a zöldségtermesztésben Dr.Somos András akadémikus, egyetemi ta­nár, intézeti igazgató és munkatársai Egyetemünk Zöldségtermesztési Intézetének jogelődjénél kezdettől fogva célul tűztük a zöldségtermesztésünk idényjellegének csök­kentésére alkalmas módszerek felkutatását, kialakítását. Ennek következtében figyel­münket a hajtatás és korai termesztés fej­lesztésére összpontosítottuk. A témakörbe tartozó kutatómunkánk az alábbi csoportok­ba sorolható: 1.1 A Magyarországon termesztett fontosabb zöldségfajok és fajták biológiai jellem­zőinek tanulmányozása, különös tekintet­tel a koraiságra és termőképességre. 2.­ Zöldséghajtatásra használt termesztő létesítmények korszerűsítése. 3.1 A koraiságot segítő termesztéstechnoló­giai elemek felkutatása és továbbfej­lesztése. 4.­ Korai termesztésre alkalmas fajták ösz­­szegyűjtése, értékelése és ilyenek elő­állítása. A felsorolt kérdéscsoportokból eredő prob­lémák sokrétűsége szükségessé tette kuta­tási területünk pontosabb elhatárolását is. Ennek értelmében a nálunk termesztett fon­tosabb zöldségfajok közül elsősorban a pa­radicsom és paprika biológiai igényei és termesztési technológiájuk korszerűsítése, valamint újabb hazai fajták előállítása ké­pezi szűkebb tevékenységi területünket. A hajtató létesítmények korszerűsítésére vo­natkozó tevékenységünket szinte teljesen a műanyagokból készíthető fólia alagutak, ágyak és sátrak hazai viszonyok közé alkal­mas változatainak kialakítására összponto­sítottuk. Mostani 125 éves jubileumunkra készített előadásunkban csak azoknak a legújabb ku­tatási eredményeknek a vázlatos ismerteté­sére szorítkoztunk, amelyek még nem váltak szélesebb körben ismertté. 1.­ A fontosabb zöldségfajok biológiai igé­nyének megismerése céljából tanulmányoztuk néhány fontosabb zöldségfajtánknak az alap­vető élettényezők /fény, hőmérséklet, víz, tápanyag­ iránti igényét olyan mélységig, hogy a kapott eredmények megbízható alapot adjanak az egyes fajok termesztéstechnoló­giájának korszerűsítéséhez. Legbehatóbban a paprikával foglalkoztunk. Ez a magyará­zata annak, hogy előadásunkban a papriká­ra vonatkozó megállapítások vannak túlsúly­ban. Mivel az alapvető élettényezők közül az utóbbi időben kiemelten a tápanyagigény megismerésére összpontosítjuk vizsgálata­inkat, most azok közül néhány újabb kuta­tási eredményről számolunk be. A zöldségfélék tápanyagigényének pontosabb megismerésének segítségével olyan tápanyag ellátási módszerek kidolgozását tűztük cé­lul, amelyek - a nagy termések biztosítása mellett - a koraiság növeléséhez is hozzá­járulnak. A növények táplálkozásához szükséges alap­vető makroelemek pótlására használt műtrá­gyákban a szükséges hatóanyagok különböző vegyületek formájában találhatók. Ez tette szükségessé, hogy a paprikára vonatkozó tápanyagellátási vizsgálatainkat a közel­múltban kiterjesszük a különböző N-formák és K-tartalmú vegyületeknek a paprika nö­vekedésére és fejlődésére gyakorolt hatá­sának tanulmányozására.

Next