Hajtatás, Korai Termesztés 11. (1980)

1980 / 1. szám - Somos András: Feladataink 1980-ban

FELADATAINK 1980- ban Dr.Somos András egyetemi tanár Az új esztendő a zöldséghajtatás és ko­rai szabadföldi termesztés területén is az előző évekénél összetettebb és emiatt több vonatkozásban bonyolultabb feladatok megol­dása elé állít bennünket. A közelmúltban hozott kormányhatározatok és a végrehajtá­sukra vonatkozó miniszteri és egyéb főha­tósági utasítások elsősorban ennek szelle­mében készültek. Ezekből egyértelműen meg­állapítható, hogy minden termesztési tevé­kenységben a hatékonyság növelése központi helyet foglal el. Valamennyiünk előtt jól ismert, hogy eb­ben az évben nemcsak egy 5 éves tervidő­szak befejezéséről van szó, hanem ezzel egyidejűleg lezárunk egy olyan szakaszt is, amelyikre még több vonatkozásban a külter­­jesebb fejlesztés tekinthető jellemzőnek. A küszöbön álló hatodik 5 éves terv kezde­téig fel kell készülnünk egy magasabb, a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeit magában foglaló szakasz ered­ményes megvalósítására. Az immár évek óta tartó világgazdasági változások hazánkat a tőkés piac árválto­zásai a vártnál kedvezőtlenebbül érintik. Az import­árak növekedése nagyobb, mint a kivitelre kerülő termékeink eladásából származó jövedelem. A nemzetközi gazdasági helyzetnek ilyen változása gazdasági ki­szolgáltatottságunk kedvezőtlen tüneteit egyre élesebben érezteti. A vázolt helyzetkép miatt szükségessé vált hajtatási lehetőségeink átértékelése és ennek alapján döntsünk arról, hogy a kö­vetkező időszakban milyen zöldségfajokat és milyen hajtató létesítményekben termesz­­szünk. A mezőgazdaság területén megoldásra vá­ró feladatok körvonalazása, sőt ennek alap­ján a részletes tervek elkészítése is meg­történt. Általánosságban a mezőgazdaság területén 5-5,5 %-os értéknövekedést kí­­ván tőlünk a kormányzat. Értelemszerűen kö­vetkezik ebből a zöldségtermesztési ágazat fejlesztésének követelménye is. A szántó­földi zöldségtermesztés területét nem szük­séges tovább növelnünk, ebben az évben is marad a 130.000 ha erre a célra. Ennek egy része kerül csak friss fogyasztásra, a ter­més nagyobb részét a tartósító /konzerv- és mélyhűtő­-iparban feldolgozzák. Ezenkívül alapvetően fontos feladat a mezőgazdasági növénytermesztés exporttervéből reánk jutó arány teljesítése. Kivitelünk részben a KGST országokba, részben pedig a tőkés or­szágok piacára irányul. A zöldséghaj­tatás és korai szabadföldi termesztés fejlesztése a friss zöldségel­látás növelése céljából változatlanul szükséges. A megnövekedett követelmények teljesítéséhez szükséges a múlt évi 4000 ha-nyi műanyagfóliával takart területnek további nagyobbítása. Figyelmünket tovább­ra is a váz­szerkezetre erősített fólia­sátrakra és az ún. váznélküli fóliás ta­karásra szükséges összpontosítanunk. Mind­kettőnél kiemelt feladat a friss zöldség­ellátás idényjellegének további csökkenté­se , és ennek érdekében a koraiság fokozott fejlesztése, örvendetes javulásnak tekint­hető, hogy az utóbbi években a téli, tél­végi időben már jóval több hazai hajtató üzemből kerül friss áru értékesítésre. Ez azonban még mindig nem elég. A területi bő­vítés mértékét előre meghatározni csak kör­vonalakban lehet. Az 5-10 %-os területnöve­lés mindenképpen szükségesnek látszik. Az üvegházi zöldséghaj­tatás fejlesztése egyre nehezebben biztosítható. Nagyban hát­ráltatja a fejlesztés ütemét az idei évtől érvényes kisebb állami támogatás, úgy lát­szik, hogy a VI. ötéves tervre előirány­zott 50 ha-nyi üvegház területből évente 8-10 ha építése is nehezen teljesíthető.

Next