Hajtatás, Korai Termesztés 31. (2000)
2000 / 1. szám - Kristóf Lászlóné: Zöldségtermesztés fejlesztésének tárcaszintű programja
súlyos foglalkoztatási, térségfejlesztési szociális problémákat. 1.1. A termesztés jelentősége, hagyományai, ágazatai A zöldségtermesztés viszonylag kis területen nagy termelési értéket állít elő. A zöldségtermesztés területe ingadozó, évente 80-120 ezer hektár között változik. Ez az összes mezőgazdaságilag művelt területnek mintegy 1-2 %-a. A fóliával borított terület 6-7 ezer hektár körüli. A fóliás hajtatásunk Közép- és Kelet-Európában a legfejlettebbnek számít. A zöldségtermesztésre használt üvegházfelület 70-100 hektár. Az ágazat a‘80-as évek második felében volt a csúcspontján. Ekkor a betakarított termés mennyisége 2 millió tonna körül volt, ami az elmúlt években 1,5- 1,8 millió tonnára esett vissza. Figyelemre méltó az utóbbi évtizedben folyamatosan fejlődő gombatermesztés, amely 1997-ben már megközelítette évente a 30 ezer tonnát, és így az egy főre jutó 3 kg körüli terméssel a gombatermesztő országok élvonalába kerültünk. Az ágazat termelési értéke - az adatszolgáltatás bizonytalanságait is figyelembe véve - 75-100 milliárd forint körül mozog, (MZGYT), melynek hozzávetőleges megoszlása a következő, amihez hozzájön a gombatermesztés mintegy 16- 20 milliárd forint értékű éves termelése. A KSH 1997-ben folyóáron 85 milliárd Ft. termelési értéket közölt. Ez az összeg a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy 7,6 %-át, a növénytermelésnek 12,9 %- át jelenti. A kertészeten belül a zöldség ágazat 30-40 %-al részesedik és ezzel vezető helyet foglal el. Mivel nagyon kézimunka igényes hozzávetőleg 70-100 ezer családnak nyújt megélhetést. Árutermelés szintjén mintegy 50 zöldség fajjal foglalkozunk melyek közül 12 az mely lefedi az összterület kb. 90 %-át (1.1.1 és 1.1.2. táblázat) A termesztésnek nagy hagyományai vannak. Termőtájak alakultak ki (pl. makói hagyma, vecsésihajdúsági káposzta, kalocsai-szegedi fűszerpaprika, mohácsi áttelelő kelkáposzta, rábaközi-szatmári konzervuborka stb.) illetve speciális technológiák honosodtak meg (Csongrád-Békés- Bács-Kiskun megyékben fóliás hajtatás, Győr- Moson- Sopronban és Szabolcs-Szatmárban támrendszeres uborkatermesztés, Baranyában fólia takarásos görögdinnye termesztés stb.) A hajtatás a dél-alföldi régióra koncentrálódik. Ezekben a térségekben a kedvező adottságok mellett a hosszú évek során nagy szakértelem is felhalmozódott és a lakosság részére a zöldségtermesztés a megélhetést, a helyben maradást biztosítja. A II. világháború óta az ágazat több szerkezetváltáson ment keresztül. Az 50-es és 60-as évek általános kollektivizálása után differenciálódott a termesztés. 1970 és 85 között a feldolgozóipari alapanyagot adó fajok nagyüzemi termesztése korszerűsödött az öntözés, gépesítés, gépi betakarítás fejlesztése révén, a kézimunka igényes fajok pedig a szövetkezetek integrálásával háztáji keretekbe került. Ez a szerkezet mindmáig megmaradt, a zöldborsót, csemegekukoricát, zöldbabot továbbra is a nagyobb szervezetek termelik, a háztáji utódja pedig az őstermelői forma. A zöldségtermesztésen belül elkülönül a szabadföldi termesztés, ahol vannak „nagyüzemi” növények pl. zöldborsó, csemegekukorica, és nagyon kézimunka igényes „kisüzemiek” pl. konzervuborka. - hajtatás ahol a fólia alatti termesztés dominál a növényházival szemben - gomba termesztés ahol a felszín feletti házak veszik át a pincei termesztés helyét - vetőmagtermesztés ahol ökológiai adottságainkat a világméretű termesztéssel szemben nehezen tudjuk kihasználni. 1.2. A zöldségtermesztés és értékesítés helyzete Magyarországon a zöldség termőterület nagysága mintegy 20-25 %-os ingadozással 100 ezer ha körüli az ötvenes évek óta. (1.2.1 táblázat) A zöldség termesztés a ‘80-as években volt a legkiemelkedőbb amikor az összes termésmennyiség 1,8-2,2 millió tonna között mozgott. Ez a kilencvenes években jelentősen - 1,4 millió tonnára - visszaesett, de az 1994-es mélypont után folyamatosan emelkedő tendenciát mutat és 1998-ban már 1,8 millió tonnát ért el. (1.2.1 táblázat) Legnagyobb termőterületen az ipari feldolgozás alapanyagát adó fajokat termesztjük: szabadföldi zöldségtermesztés____68-75 milliárd Ft - hajtatás 25-27 milliárd Ft - magtermesztés_________________2-3 milliárd Ft 4