Kincses Kalendáriom, 1929
Idei kongresszusok
nélkül 517 km.-t és 40 m.-t repült. Ideje: 96. 2 p. Gépe a József Műegyetemen Lampich Árpád és Thorotzkay gróf tervei szerint épült, akik Kaszaléval együtt osztoznak a világsikerben. A gép, amellyel Kaszala útját megtette, 18 lóerős Lampichtípusú sárkánygép, amely a C-kategóriának, vagyis a 200 kg.-on aluli motoros könnyű gépek osztályának második csoportjába tartozik. Kaszala újabb világrekordját a párizsi Federation Aeronautique Internationale 1928 augusztus 10-én hivatalosan is regisztrálta. Kaszala Rómába repült, Kaszala Pólából Rómába repült, de Lorettóban le kellett szállnia. Onnan Poggiába repült, majd másnap Capua érintésével Nápoly fölött szállt el. A Vezúv krátere fölött néhány kört írt le, majd leszállás nélkül Rómába tartott, ahol a Littorio-légikikötő mezején ereszkedett le. A világrekorder magyar pilótát lelkes ünnepléssel fogadták. Gépét ünnepiesen keresztelték meg. A trianoni „béke“ megölte a magyar repülőgép-ipart és csak a sportrepülést engedélyezi. Ezen a téren a magyar akaraterő és kitartás két világrekorddal mutatta meg, milyen eredményeket érhetnének el derék pilótáink és géptervezőink, ha tudásuk kifejtése elé mesterséges bástyákat nem raktak volna. Magyar távolsági rekord. A magyar aviatikusok hírnevét az idegenbe szakadt Risztics János is újabb világrekorddal gyarapította. Risztics, aki 1927 novemberében a D. 1230. sz. Junkers-géppel az Atlanti-óceán átrepülését tervezte, de csak az Azori-szigetekig jutott el. 1928 július 7-én Zimmermann nevű pilótatársával együtt szállt fel a dessaui repülőtéren és 65 a. 31 p.-ig maradt a levegőben. A jeles magyar pilóta, aki a Junkers-művek szolgálatában áll, hét teljes órával múlta felül Ferrarin és Del Prete rekordját. Risztics az új világrekordot 4000 kg. súlyú Bremen-típusú géppel állította fel. Keringése alatt 8100 km.-t tett meg. A magával vitt üzemi anyag 3600 kg.-ot nyomott. Riszticsnek budapesti látogatása alkalmával jól megérdemelt ünneplésben volt része. A magyar pilóták színe-java május 17-én a mátyásföldi repülőtéren nagy közönség előtt mutatta be a repülés magas iskoláját. Dráma a Póluson. Az aviatikai eseményeik krónikása a következő fontosabb dátumokat jegyezte föl a tragikus végű Nobileexpedíció történetéből: 1928. jV március. •—• 16. Umberto Nobili az „Itália“ léghajó kipróbálására 22 órás próbautat tett. A „Citta di Milano ‘, az expedíció anyahajója elindult a Spitzbergák (Svalbard) felé. —• 30. Amadeo Nobile, a tábornok öccse a „Hobby' ‘ nevű repülőgépanyahajóval a Spitzibengáli nyugati oldalán levő Király-öbölbe (Kings - Bay) érkezett. Április. — 11. Milánóban az „Itália'' léghajót ünnepiesen is megkeresztelték. A pápa keresztjét átadták. •— 16. Az „Itália" útnak indult. Délelőtt 10 óra 30 perckor átrepült Zalaegerszeg fölött. — 17. Az „Itália" a vihartól megrongálva a pomerániai Stolp repülőterén leszálloit. Május. — 2. Az expedíciós léghajó Stolpból elindult Vadső felé. — 4. Viadsében a kikötésnél az „Itáliai" megsérült. A „Citta di Milano" a Király-öböl előtt jégbe fagyott. — 7. A léghajó a Királyöbölbe érkezett. Keringő a Sark fölött. Május. — 11. Az „Itália" elindult a II. Miklós cár földje felé, de a rossz idő miatt visszatérni kényszerült. — 15. Nobile újra elindult. Átrepült az Északi-sarkon és a II.