Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
2 kis Ujszág 1920. január 14- ------------------------------- Schnetzter tábornok visszalépett a jelöltségtől. Schnetzer Ferenc tábornok, volt hadügyminiszter, akit a tolnamegyei gyönki választókerület polgárainak egy része felkért a képviselőjelöltség elfogadására, most visszalépett, mert a kerület választópolgárainak jelentékeny része ragaszkodott báró Jeszenszky György jelöléséhez. Itt említjük meg, hogy az enyingi kerületben Festetics Sándor gróf, a Károlyi-kormány volt hadügyminisztere fellépett kisgazdapárti programmal. Visszaélések a választási igazolványokkal. Budapesten az utóbbi időben többször előfordult, hogy a házakban ismeretlen egyének jelentek meg és különböző ürügyek alatt a választóktól elkérték a választási igazolványokat, amelyeket azután nem adtak többé vissza. A közönség saját érdekében cselekszik, ha az ilyen egyéneket átadja a legközelebbi rendőrnek vagy karhatalmi közegnek. Sopron megye ragaszkodik Magyarországhoz. Sopron város és vármegye német és magyar lakossága a legutóbbi napokban lelkesen tüntetett a Magyarországhoz való törhetetlen hűségének és ragaszkodásának jeléül. Az alkalmat erre a Területvédő Liga, a Nyugatmagyarországi Liga és a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége soproni csoportjának megalakítása adta. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy »ennek a magyar földnek a haza testéből való erőszakos elszakítása ellen egy szívvel-lélékkel tiltakozik. Ez a föld Magyarország ! Isten és ember előtt senki másnak nincs hozzá joga. Kimondhatatlan erkölcsi szenvedés és teljes anyagi pusztulás várna a föld lakóira, ha a magyar állammal való évezredes kapcsolattól elsza kizárták.Törhetetlen ragaszkodásunkról a mai napon hitvallást teszünk és fogadjuk, hogy a magyar államhoz minden körülmények között hívek maradunk és minden gondolatunk, minden cselekedetünk a magyar állam egységének visszaállítására fog irányulni, Magyarország boldogságára és dicsőségére.« Elhalasztották a minisztertanácsot. A ma délutánra tervezett minisztertanácsot elhalasztották, mert Huszár Károly miniszterelnök ma délután három népgyűlésen vett részt. Miért nem élelmezi a falu a várost? Éber Antal, a főváros XV. kerület jelöltje e kérdésre programbeszédében a következő választ adta: —? A vidék ellátottsága és a főváros ínsége tisztán technikai úton nem egyenlíthető ki. Nem technikai kérdés ez, hanem közgazdasági oka van annak, hogy a vidék nem élelmezi a városokat. Állandóan riasztják ok nélkül az embereket a pénz lebélyegzésével és bevonásával, ami közgazdaságilag is a legnagyobb hiba volna. Az államcsőd folytonos emlegetése végzetesen káros, mert csak hitelünket ássa alá. Meg kell végre mondani az illetékes köröknek, hogy nem is gondolunk arra az eredendő bűnre, hogy a pénzt lebélyegezzük, illetve kényszerkölcsönnel kapcsolatban a pénz egyrészét bevonjuk. Az ukrán tisztek meggyilkolásának bűnügye* Szamuely László és társai ak bünpöre. — Orosz vádlottak kihallgatása. — A hóhér népbiztos bizalmasának vallomása. A főtárgyalás második napja. A budapesti büntetőtörvényszék ma délelőtt folytatta Szamuely László és társai bünpörének főtárgyalását. A vérengző hóhér népbiztost itt csupán a két ukrán tiszt meggyilkolásáért és más hat gyilkossági bűnüggyel kapcsolatban vonják felelősségre, a rendőrség azonban már összeállította Szamuely László többi nagyszámú bűneinek listáját is. Ezek közt nem csupán a Horthy fővezér elleni merénylet szerepel, hanem az is, hogy az elvetemedett ember álnéven befurakodott egy fővárosi család bizalmába, eljegyezte a leányt és épen letartóztatása előtt akarta megtartani esküvőjét. A család nagy meglepetéssel értesült a letartóztatásról A mai tárgyalás. A mai tárgyalást kilenc órakor nyitotta meg az elnök. Először az orosz vádlottakat hallgatták ki tolmács útján. Az első orosz Jablonszky Mix, ki Szamuely Tibor egyik legfőbb bizalmasa volt, állandóan vele járt, ő kísérte el utolsó tájára és a vizsgálóbíró előtt bevallotta azt is hogy Szamuely neki már útközben megmondta, hogy szökni készül. A terrorista „becsületszava“. Elmondja, hogy mint fogoly került Magyarországra. A kommün alatt a vörös hadseregben szolgált,majd Szamuely „halálvonatán” teljesített szolgálatot. A különböző helyeken elkövetettgyilkosságban nem vett részt, mert mindig a vonaton maradt, amíg a többi társai elmentek »dolgozni». Becsületszavára jelenti ki, hogy ő egyetlen egy esetben sem akasztott, sem másképpen embert nem ölt. Az ukrán tisztek meggyilkolásában sem vett részt. Ezután Sektsak Grigor-t hallgatják ki, akit lopással vádolnak. Beismeri, hogy a vonatról ellopott pénzből ő is kapott. Újabb feljelentés Szamuely ellen. A szünet után Szilassy dr. államügyész bejelentette, hogy Szamuely László ellen újabb feljelentés érkezett hozzá. Az elnök fölolvastatja a följelentést, amelyet Horváth Xavér Ferenc alhadnagy felsőpéterfai lakos küldött, aki a följelentésben elmondja, hogy Devecserben egy panasztétel kapcsán Szamuely László dühösen kiáltott rá : — Te kutya burzsuj, hogy mersz a vörösök ellen vádaskodni! Letartóztatták és a főszolgabiróság fogdájában hosszú időn át gyötörték, a beküldött ételekbe beleköptek és úgy adták át. Szamuely László kijelenti, hogy a följelentés min felel meg a valóságnak. A többi tanúvallomás. Ezután folytatták a tanukihall gatásokat. Karikás Sándor dr. és Gáspár József vallomása után egy újabb szemtanút, Hoffmann Elemér hajóstisztet hallgatták ki, aki végignézte a gyilkosságot. Tíz lépésnyi távolságban állott, ráismert három vádlottra, akik verték és szurkolták a tiszteket. Az egyik tisztet Kohn- Kerekes Árpád dobta be a Dunába, a másikat egy másik terrorista, de nem tudja, hogy ki. Szamuely László is ott volt. Emléi a valloménál Szamuelyvel való szembesítése után is megmarad. Több kisebb tanúvallomás után a tárgyalást holnap délelőttre halasztották. ..- Természetben látják el az állami tisztviselőket. — Nem kell a pénzbeli segély. — Az állami tisztviselők már régóta azt óhajtják, hogy ne pénzbeli, hanem természetbeni segélyt adjanak nekik. Az erre vonatkozó akciót a Közszolgálati Alkalmazottak Országos Szövetsége indította meg. Mikecz Károly miniszteri osztálytanácsos a Szövetséghez a következő indítványt nyújtotta be: hívjon föl a Szövetség az illetékes minisztériumhoz, hogy liszt, zsír és burgonya mérsékelt áron kizárólag a közalkalmazottak és a munkásság között osztassék széjjel a fejkvóta arányában. A többi összes, jelenleg hatósági ellátásban lévő személyek a hatósági ellátásból kikapcsolandók és az összes élelmicikkek forgalma szabaddá tendő. Az 1920—21. gazdasági évre nézve indítványozta, hogy a közalkalmazottaknak és a munkásságnak élelmezéséhez szükséges elsőrangú életszükségleti cikkeket a kormány már most biztosítsa. A majd rendelkezésre álló készletekből a közalkalmazottak természetbeni ellátás címén részesüljenek fizetés gyanánt a kormány által megállapítandó mérték szerint rangjuk és családtagjaik számának arányában. Az indítványt a Szövetség tegnap letárgyalta, elfogadta és a szükséges lépéseket megtette. Az eltűnt kétszázezer korona. (A kommunista agitátor pénze. — Elfogtak egy izgatót.) A rendőrség letartóztatta Kertész-Kohn Jenő 26 éves munkást. Kertész-Kohn Jenőt a kommün alatt Kiskunhalasra küldték, hogy ott propagandát csináljon és ellenőrizze a munkás- és katonatanácsokat. Ezután Egerbe került, ahol a városháza erkélyéről naponta izgató beszédeket mondott. A kommün bukásakor megugrott és vele szökött Molnár Dániel, az egri vörös őrség parancsnoka is, aki menekülés közben átadott neki kétszázezer koronát, hogy hozza Budapestre. Molnárt Egerben elfogták és vallomása alapján elrendelték Kertész- Kohn Jenő körözését is. Budapesten most elfogták Kertészt. A 200 ezer koronáról azt mondja, hogy ezt a pénzt a románok elvették. Átadták az egri ügyészségnek, amely ügyében folytatja a nyomozást. ” Félmilliós árdrágítás. (Razzia a bőrkereskedők között. — Az árdrágító nagykereskedők.) A VI. kerületi rendőrkapitányságon nagyobb szabású bőrdrágítási üggyel foglalkoznak már napok óta. Az Árvizsgáló Bizottság rendészeti osztályainak detektivjei razziát tartottak a bőrkereskedők között és nagymennyiségű cipő- és talpbőranyagra bukkantak. Engel Gyula Szerecsen-ma 22. szám alatt lévő bőr nagykereskedő cég több társának közvetítésével nagyobb menynyiségű bőrt hozott forgalomba, jóval a piaci árnál magasabban. Engel Gyulán kívül még a következő cégek szerepelnek az árdrágításban : Székely Vilmos Hajós utca 11., Engelmann Ármin Petőfi utca 12., Bodánszky Gyula Nagymezőutca 63., Horbáth Károly Józsefutca 26. és végül Weisz Ignác vászonnagykereskedő Nagykoronautca 4. szám alatt. Ezeknél a cégeknél összesen félmillió korona értékű, bőrt foglaltak le. . Nincs román katona a Duna-Tisza között. • Szegedről jelentik a Magyar Távirati Irodának Az egyik budapesti reggeli lap vasárnapi száma Szegedről kelt tudósításában azt írta, hogy a románok, illetve szervek Csongrádot és Dorozsmát kiürítették és a nemzeti hadsereg ezekbe a helységekbe már be is vonult. A Magyar Távirati Iroda megállapítja, — amint ez köztudomású is — hogy a románok Dorozsmán egyáltalán nem is voltak, e község a kommün alatt is francia megszállás alatt volt, Csongrádról pedig a románok már régebben kivonultak. A Duna—Tisza között román katona most már nincs. Szirmay Istvánt holnap kivégzik. (A Kúria elutasította a kegyelmi kérvényt. — Herczeg Géza gyilkosa a siralomházban.) Szirmay István dr. volt törvényszéki jegyzőt, a forradalmi törvényszék vádbiztosát, amint ismeretes, Herczeg Géza meggyilkolásának az ügyében halálra ítélte a büntetőtörvényszék. A benyújtott kegyelmi kérvényt, valamint a védő által időközben beadott újrafelvételi kérvényt a Kúria felülbírálta és elintézés után visszaküldte a büntetőtörvényszékhez. Surgoth Gyula dr. táblabíró ítélőtanácsa ma délelőtt kivonult a Margit-körúti fogházba, ahol Szirmay István dr. előtt zárt ülésben kihirdette a Kúria kegyelmi ügyben hozott határozatát. A Kúria a kegyelmi kérvényt elutasította és a halálos ítéletet holnap reggel végrehajtják. A kihirdetés után Szirmayt a siralomházzá átalakított külön cellába, vezették, hol utolsó éjszakáját tölteni fogja. Az autóközlekedés rendje. (Január 20-ig csak külön engedélyivel lehet gépkocsinak elhagyni a főváros határát. — Új jelzések a gépkocsikon.) A kormány több rendelettel újonnan szabályozta a gépkocsiközlekedés rendjét a főváros belterületén. Elrendelte, hogy január 20-ától kezdve csak olyan gépkocsik járhatnak az utcákon — a missziók és a posta autóit kivéve, — melyeket az első zárfogón, négyszögletes, középen köralakban kilyukasztott uj jelzőtáblával láttak el s melyek új engedélyt kértek. Január 20-ig a főváros határát, a ka-: