Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
A Faisal emiiya mohamedán „ellenszultán A nagyváradi munk. frgyroauma egyre világosabbb bizonyítékait szolgáltatja annak, hogy nem fér bele a régi, kopott, szűk bőrébe. Az ormótlanná hizlalt, betegesen terjengős test részeg gesztusokkal hadonászik, mint az őrült, akinek üldözési mániája van s félelmében állandóan védekezik olyan veszedelmek ellen, amelyeket csak elmérgezett lelke talált ki. Lehetetlen erre nem gondolni most, hogy hire jött a nagyváradi Ítéletnek, amely ismét néhány ártatlan, jó magyar életet akar akasztófára juttajjott !emlékezete^fa pór, még első t ilygyahki^11^féjéből. Lukács, CsCrent Nagy, Csapó és társai, öszszesen hat derék magyar ellen, akik jobbára magasrangú katonák, indított pert a nagyváradi román katonai ügyészség , az állam biztonsága ellen elkövetett bűnükért. Akkoriban az ítélet mind halálra szólott. Bukarestből aztán parancs jött, hogy újra kell tárgyalni az egész esetet. Megtörtént, s az ítélet majdnem ugyanaz, négy szól halálra, kettő súlyos kényszermunkára. Őfelsége a román király nevében, Nagyváradon ! A béke men útta kötve köztünk és a halulról a ránk támadó szomszéd között. Ők azt hiszik és azt állítják, hogy a mai helyzet végleges és nincsen erő, amely megmásítsa, felborítsa, semmivé tegye. Akkor hát miért rettegnek oly sápadtan az irredentától és miért támogatják még a vádiratot is azzal, hogy a világháború minden vakvéletlene és minden tragikuma sem elég ahhoz, hogy a magyarság belenyugodjon Arad, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szeben, Kolozsvár meg a többi szjjHWf-' gyar és örökké magv^E^mos és " I\^«áB«ítíS^gyéb pz az ítélet, mint a gyöngeség kiáltó vallomása. Ha Nagyrománia olyan biztos a maga megingathatlanságában, akkor miért csinál vértanúkat azokból az ártatlanokból, akik ennek az ellenkezőjét hiszik. A mártírok sorsa csak újabb, szorosabb és erősebb kötelék, amely bennünket elszakadt véreinkhez köt. És mentől több a vértanú, annál igazabbá válik a Siguranca kétségbeesett jelentése, amely szerint a nyomozás egyetlen magyar embert sem talált, aki véglegesnek hinné a mai állapotot és ne bíznék a közeli felszabadulásban! . A miniszterelnök az ország helyzetéről♦ — A nemzetgyűlés ülése — Stakovszky István elnök délelőtt 10 órakor nyitja meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elhatározták, hogy ezentúl minden napra 1—1 indítvány indokolását tűzik ki. A mentelmi bizottság javaslatára Kerekes Mihály és Wagner Károly mentelmi jogát felfüggesztik, Drozdy Győző mentelmi jogát pedig nem látják megsértve. Ezután folytatták a kormányprogramról megindítottakat. Miksérics János: A kormány erélyes büntetések kiszabásával mutassa meg az erős kéz politikáját. Küszöböljék ki a vallásgyűlöletet. (Ellenmondások.) A zsidók nagy része ártatlan a bolsevizmusután. Majd a munkásokat veszi védelmébe. Felolvassa egy munkás levelét, amelyben a megszállott területek munkásai hitvallást tesznek nemzeti érzésük mellett. Az iparcikkek árának leszállítását kívánjuk. A falu népének össze kell fogni a főváros népével, de addig, amíg a falu azt látja, hogy hiába adja terményét olcsóbb áron, mégsem lát javulást, nehéz lesz valamit elérni. Az iparcikkeket az államnak kellene vásárolni, úgy, ahogy most a vetonja vásárolja össze. Fontis György: Helyteleníti, hogy itt képviselők a szociáldemokráciát magas színvonalon pártfogás alá veszik. Hígítómmal viseltetik a korfeánnall szemben. Butitt Mary László sajnálja, hogy a kormány a népoktatásról szűkszavúan nyilatkozott. Miképp óhajtja a kormány a tanítóság, tanárság ég egyáltalában a köztisztviselők helyzetét megjavítani? A liszt ellátásról szóló rendnét szomorúan érinti a tisztviselőket. 22 koronás liszt árakból nem lehet tisztességes uton" megélni. Isjváry Géza a vagonlakók és a tűzi viselők tragikus helyzetéről szól. Nagy derültséget keltett, amikor a zsidókérdésnek azt a megoldását ajánlotta, hogy olvasszák be őket a magyar fajba oly módon, hogy zsidó nő csak keresztény férfihez mehessen nőül és zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen el. Fölszólalásával befejezték a kormányprogram vitáját. Háromnegyed tizenkettőkor Rakovszky István elnök a házszabályok 223. §-ában biztosított jogára való hivatkozással zárt ülést rendelt el. - 1 • 5 * ’ • Zárt ülés után. Zárt ülés a zátt Rakovszky István elnök szünetet rendelt el, amely után Bottlik József alelnök vette át az elnöklést, mire a miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök a polgári rend védelméről Teleki Pál gróf miniszterelnök. A kormányprogram összeállításakor azt tartotta szem előtt, hogy egyetlen nagy, igazán nagy feladatunk van: az ország fejlődésének biztosítása kifelé és befelé. (Helyeslés.) Egész Európában össze kell fogniok a kormányoknak a polgári rend megvédelmezésére. Mi erre a készségünket számtalanszor kimutattuk és ez a készség most is megvan bennünk. Amikor mi Európa segítségét kérjük ebben a küzdelemben, nem önzésből tesszük, hanem Európa érdekében követeljük Magyarországnak, mint a nyugatipolgári civilizáció védelmezőjének támogatását. A Jrermerék árulása. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Foglalkozik Kun Béla szökésével. Azosztrák kormány azzal védekezett, hogy a menedékjogot a magyar kormánnyal és magyar konzervativ körökkel kötött megállapodás alapján adta meg Kun Béláéinak. Azonban a jegyzék kapcsán közzétett megállapodást, amelyet az osztrá kampány annak idején kötött, Böhm Vilmos írta alá. Igazán kiváncsi, miféle konzervatív köröket képviselt Böhm. A francia tárgyalások." Gróf Teleki Pál miniszterelnök . Minden törekvésünk az — és a külföldtől is ezt kérjük — hogy a mi gazdasági megélhetésünk biztosíttassék és nemzetünk fejlődése megengedtessék. A békeszerződést kisérő levél kilátásba helyezte az igazságtalanságok orvoslását. Most azonban már tetteket akarunk látni, hogy a bizalom bennünk megerősödhessék. Ami a francia tárgyalásokat illeti, a magyar kormány mostanában természetesen mindenfelé folytatott tárgyalásokat a külfölddel, a többi közt a franciákkal is. Helyre kell állítani a nemzetközi gazdasági viszonylatokat és ennek megfelelő megállapodásokat kell létesíteni. A francia köztársasággal is folytattunk igen jelentékeny tárgyalásokat, ezeknek részleteibe azonban nem akarok belebocsátkozni, mert elejét akarom venni hamis beállításoknak, amelyek már a sajtóba is utat találtak.