Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-22 / 224. szám

2 legfontosabb anyagát a különböző államoknak nyújtandó nemzetközi hitel teszi ki.­­ Ugyancsak párisi jelentés sze­­rint Ausztria a Németországhoz való csatlakozás kérdésében népszavazást, akar rendezni, de francia vélemény szerint igenlő eredmény esetében ez nem volna érvényes, mert ellentétben állana a békeszerződéssel. Millerand, a francia elnökjelölt. (Millerand föltételei. — Ki lesz az új miniszterelnök ?)­­ Párisi táviratok e®e.rin. Millerand minisztterállkv az est folyamán hi­vatalosan közölte, hogy meghajlik a nemzet akarata előtt és késznek nyilatkozik a jelöltség elvállalására. Hár szerint, abban az esetben, ha Millerand-t elnökké választják — amiben alig lehet kételkedni — egyik legsürgősebb intézkedése lesz, hogy az alkotmány revízióját kezdemé­nyezze, még­pedig olyan értelem­ben, hogy a köztársaság az elnöknek kiterjedt teljhatalmat biztosít­­ón. Millerand utódjául a miniszter­ei elnöki székben Briand, Barthou és v­­­ Viviani nevét emlegetik. A vörös hadsereg intő veresége. (Az ukránok és lengyelek újabb ,nagy harctÉP­­eské'rel. — Megsza­­fcsdttrk'k'lengyelitván béketárgya­­lások.) Varsói táviratok szerint a len­gyel harctéri jelentés újabb nagy győzelmekről ad hirt. A lengyelek a visszavonuló ellenséget üldözve, megszállották Rovnót és egész sor kás várost Volhyniában, miközben ezre foglyot és sok lőszerzsákmányt ejtettek. Budicin seregének egy ez­rede megadta­ magát Az ukrán sajtóhivatal jelentése szerint az ukránok is diadalmasan folytatják offenzívájukat és behatol­tak Podoliába. A bolsevikek harca itt igen elkeseredett, több elfogott uk­rán főtisztiviselőt kegyetlenül kivé­geztek.­­ Más varsói táviratok szerint a lengyel-litván béketárgyalások meg­szakadtak a litvánok követelései miatt. Ugyanekkor a népszövetség elha­tározta, hogy a lengyel-litván kér­désben a Curzon-vonalat ismerik el ideiglenes határnak és az egyezmény betartását a helyszínen fogják el­lenőrizni. Baják­ és Dovcsák nem tudtak a statáriumról. (A népbiztosok védekezése a gyil­k­o­s Pásás vádja ellen.) A népbiztosok bűnpörének mai, ötvennegyedik tárgyalási napján Bokányi Dezső kifejezte a gyilkos­ság vádjára­ vonatkozó vallomását. Utána Bajádéi Ferenc kihallgatása következett, aki kijelenti, hogy a statáriális rendelet meghozatalában részt nem vett. Szamuely Tiborral nem érintkezett, őt közelebbről nem is ismerte. A kormányzótanács ülé­seiről felvett jegyzőkönyvek meg­bízhatatlanok. Olyan kormányzó­tanácsi ülésen, ahol a halálos ítéle­teket jóváhagyták, ő nem vett részt. Dovcsák Antal kihallgatása során kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert sem a statáriális rendeletek meghozatalában, sem Szamuely kiküldetésében részt nem vett. A forradalmi törvényszék fel­állítását később tudta meg és Ró­nay népbiztos jelenlétében kifej­tette aggályát, hogy laikus bírák vezessék az ítélkezést. Olyan kor­mányzótanácsi ülésen nem vett részt, amely halálraítéltek megkegyelt tmzm kérdésével foglalkozott KIS UjSág * ■ Megszavazták az egyetemi beirat­kozás korlátozásáról szóló törvény­­' " ....javaslatok A nemzetegyűlés általánosságban és részleteiben elfo­gadta a numerus clausust. — Haller kultuszminisz­ter nagy beszéde a tanszabadságról és a zsidókérdés­ről. — Ereki és Sándor Pál csatája. — A nemzetgyű­lés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülésén foly­tatták és befejezték az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat vitáját. Napirend előtt nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter a házhelyekre és kisbérletekre, Korányi Frigyes báró pénzügymi­­nisz­ter pedig a három hónapos in­­demnitásra, továbbá a szeszadótör­vény módosítására vonatk­ozó tör­vényjavaslatot terjesztette be. Azu­tán folytatták az egyetemi beirat­kozásról szóló törvényjavaslat vi­táját, melyhez utolsó szónokként Kovács Emil szólalt föl. Hosszas vitába bocsátkozott a javaslat el­lenzőivel. A javaslatot azzal fo­gadja el, hogy a kultuszminiszter a kereszténység védelmét terjessze ki a középiskolákra is. Vihar Sándor Pál beszéde körül. Ereki Károly személyes kérdésben szólalt föl ezután és Sándor Pál beszéde kapcsán kijelentette, hogy ő igenis kinn volt a fronton és hogy tényleg elfogtak egy keszthelyi zsidót, ki százhetvenötezer koronát hozott Vázsonyinak, hogy a románok száll­ják meg a Dunántúlt is. Ereki ezu­tán az izgalomtól kivin­ceödve, kiabáló hangon kijelentette, hogy Sándor Pálék terrorját le fogják törni és ha így folytatják, akkor nemcsak megpofozzák, de le is gyilkolják őket. (Nagy zaj a kisgazdáknál.) A zsidó terror már fenyegetővé vált. (Élénk helyeslés és taps a Friedrich-párti képviselők körében.) Sándor Pál állandó zaj és viharos közbeszólások közepette, válaszol és kijelenti, hogy ha valamiben hibá­zott, azt beismeri. Ő Erekit heves fölszólalási modorában nem fogja követni. Majd Usetty Ferenc igazolta, hogy ő együtt volt a fronton Ereké­vel és Sándor Pált rágalmazónak jelentette ki. Sándor Pál újabb fölszólalásában bocsánatot kért Erekitől és a Háztól. Azután Rakovszky elnök kért ma­gyarázatot Ereki súlyos kijelentései­ért, mit ő a zajban nem hallott, mire Ereki kijelentette, hogy ő maga sem tűr semmi atrocitást és sajnála­tát fejezi ki, hogy Sándor Pállal szemben a Dhazudiht kifejtést hasz­nált. Hallér miniszter záróbeszéde. Több szónok nem lévén, az elnök a vitát berekesztette. Ezután Hallév István kultuszminiszter emelke­­dett szólásra és papírlapokkal a ke­­zében nagy beszédben egyenként vá­laszolt a vita során elhangzott fel­szólalásokra. Először általánosság­ban kijelentette, hogy hiába hivat­koznak egyesek nemzetközi ellen­szenvre, ezt az országot csak az ő belső munkájuk mentheti meg. Nem a liberalizmus ideális felfogása ellen küzdenek ők, hanem a gazdasági és politikai liberalizmus ellen, mely szerinte, főbűnös a proletárdiktatúra kitörésében. (Taps.) Ez a javaslat nem éli meg a tanszabadságot. Elmondotta, hogy memorandu­mot kapott a zsidó főiskolai hall­gatóktól, melyben zsidó egyetem föl­állítására kérnek engedélyt, ő ezt sohasem fogja engedni. Idézeteket olvas föl, hogy a zsidóság nem fele­kezet, hanem faj. Majd válaszolva Sándor Pál ama szavaira, hogy a keresztény testületek csatlakoztak a forradalomhoz, kijelentette, hogy abban az időben nem volt más meg­oldás, mint a Nemzeti Tanácshoz­ menni. A haza­áruló Károlyi Ortó akkor olyannak tűnt, mint ki az országot megmenti külpolitikai ösr­ödeket­tét­­teivel. A javaslatot elfo­gadásra ajánlja, mert sp­agyar ér­zésű és k­ulturájú országot akarnak. A zsidóság támogatását szívesen­­ látják, de a vezetés az ő kezül­ben lesz és azt nem adják ki semmiféle terror kedvéért. A miniszter szavai után a nem­zetgyűlés nagy többsége fölállt és tüntetőleg éljenezte és üdvözölte a szónokot. Majd Usetty Ferenc elő­adó zárószavai után a nemzetgyűlés többsége általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot.. Ellenben elvetette a Ház Sándor Pál ama indítványát, hogy a világháborúban résztvett ka­tonák vallási megoszlásáról készítse­nek pontos statisztikát. A javaslat részletes vitája. Ezután áttért a nemzetgyűlés a javaslat részletes vitájára, melynél először Pröhle Vilmos szólalt fel és indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter terjesszen sürgős kimuta­tást a nemzetgyűlés elé, hogy mi­ként oszlottak meg a világháborúban az ország területén élő fajok és nem­zetiségek a rajvonalban és a mögöttes országrészekben hányan voltak a föl­mentettek és a kitüntetettek. Továbbá hogyan oszottak be a hadiszállítások. Az erre vonatkozó adatokat a nép­számlálási statisztikába is be kell illeszteni. A javaslatot a nemzetgyű­lés elfogadta. Majd tovább folytatták a javas­lat részletes vitáját és az egyes szakaszokat kisebb módosításokkal együtt elfogadták. Bernolák indít­ványát, hogy az ország területén lakó nemzetiségek országos arány­száma szerint vagy legalább kilenc­tized részében kapjanak helyet, az egyetemen, névszerinti szavazással elvetették. Ezzel az elnök a javasla­tot részleteiben is elfogadottnak je­lenti ki. Az ülés délután fél négy ómkor ért véget. Legközelebbi ülés holnap lesz, amikor is Teleki mi­niszterelnök válaszolni fog Prüch­­wirth Mátyás minapi interpelláció­jára. X X X X X X X X X X X X X X X Hofrichter Adolf volt vezér­kari főhadnagy, akit életfogytiglani várfogságra ítéltek, mert igy akart ra­n­gsorba­n előtte állóknak dsankálival megmérgezett pilulákat küldött azzal a ravasz ürüggyel, hogy ezek a férfierőt fel­frissítik s ilyenformán vagy három bajtársát gyilkolta meg. Büntetéséből már le is ült tíz évet. A monarkia összeomlásakor a möllersdorfi fegyházban zendülés tört ki s a rabok kiszabadították magukat. Hofrichter a fegyőrök élér­, ked­­­reállitotta a rer­det és tovább ott­maradt börtönében. Fegyelmezett, példás magavise­letéért a forradalom után az újon­nan kialakult osztrák állam feje kegyelemből elengedte Hofrichter büntetését. Hofrichterr­ől azóta sem­mi hír nem érkezett, míg most egy kinces ügy kapcsán újból felmerült hírhedt neve.­­ Grác községanácsának legutób­ 1920. szeptember 22.} bi ülésen Schreiner Berta közéés­tanácsostő kérdést intézett a város polgármesteréhez, van-e tudomása arról, hogy Hofrichter Adolf volt főhadnagy október elsejére­­»Tíz év a möllersdorfi fegyházban« címmel előadást hirdet. A polgármester in­tézkedett, hogy a büntetett elő­életű orgyilkosnak előadása ne le­gyen megtartható. .Kloroformos rablók Bécsben. (Kirabolt igazgatónő. — Talpon van a bécsi rendőrség.) -tegnap vakmerő rablás történt. Plöhn Freya Gizella keres­kedelmi iskolai igazgatónő hietzingi lakásába egy férfi becsöngetett oly ürüggyel, hogy dr. Lévinger leá­nyának bizonyít­ványát hozta el. A szobalány bebocsátotta és az ismeretlen egy csomó iratot nyúj­tott át az igazgatónőnek, aki szín­házba készült s épen gyöngynyakékét csatolta fe. Ugyanekkor másodszor is csön­gettek s még egy idegen férfit bo­csátott be a szobalány. Az igazgatónő rosszat sejtett és segítségért kezdett kiabálni. A lá­togató rögtön revolvert fogott rá s az igazgatónő ékszereit követelte. A hölgy befutott hálószobájába, támadója utána rohant és kloroformos kendővel elhódí­totta. Mire a szomszédok jöttek, úgy az igazgatónőt, mint a szobalányt mély alvásba merülve találták a konyhában. A szobalányt a második látogató altatta el. A rablók elvitték az igazgat­ónő platina nyakláncát, amely brillián­­sokkal volt kirakva, egy gyöngy­sorát, és több gyűrűjét, amelyeket le­húztak ujjairól. Eltűnt a lakásból két kis zacskó is, amelyekben az igazgatónő­ meg­takarított pénzét tartotta. Az éjszaka folyamán a rendőrség emberei mind talpon voltak, hogy kézre kerítsék a két rablót. Színház, Művészet. A főváros tiszteletdija Blahá­nénak. A főváros holnapi közgyűl­és lnp foglalkozni fog a tanácsnak' azzal az 'előterjeszt­ésével, amely indítványozza, hogy a főváros Bial­­hánénak hálája és köszönete kif..­­jezése mellett 1920. szeptember 1-től kezdődőiig élethossziglan havi részletekben esedékes évi 12­ 000 korona tisztelet­díjat szavazzon meg. * Magyar darab Londonban.Most érkezett angol lapok jelentése sze­rint Londonban szeptember 14-én volt."'­Molnár Ferenc «Liliom« című drámájának a­ bemutatója. A ma­gyar darab The Dai­sy címen került színre és elhatározó nagy sikert aratott. A Vájna bácsi e szezonban elő­­ször. A Vígszínházban szerdán a Vasttfil'''bácsi, Csehov nagyérdekű színműve kerül előadásra ebben a szezonban először. Csütörtökön a Mi ketlen, a szezon nagy vígjáték­­sikere kerül előadásra."­­: * A színházak ma esti műsora. Opióház: Zsidó nő (7). — Nemzeti Szintűél­: Nagymama (7). — Ví S­­rinh­áz : Vanja bácsi (7). — Városi Színház: Hoffmann meséi (7). —

Next