KIs Ujság, 1920. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
•Csonta Hapország — m ország, Egész Magyarország — Miorság!* voltBecikkelyezés. Mi voltunk az elsők, akik a magyar autóban ráirányítottuk a figyelmt arra a kellemetlen, de sürgős kötelességre, hogy az úgynevezett békeszerződést be kell cikkelyeznünk. Nem mintha égnénk azon való türelmetlenségünkben, hogy ez a halálítéletszámba menő okmány a magyar kodixkbe belekerüljön, de mert tudtuk és tudjuk, hogy ennek meg kell tennie, ezt meg kell tennünk, mert különben nem juthatunk olyan nemzetközi helyzetbe, amely alkalmas arra, hogy a mai lehetetlen helyzetet és viszonyokat a magunk javára módosíthassuk. Értsük meg ugyanis végre, hogy az efféle papírintéztülések, mint a trianoni akta is, mindig a tényleges erőviszonyok hűséges fényképei. Erőviszonyok alatt pedig korántsem szabad csupán az ökölarányokat érteni. Nyers erő, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonylatok, rendezettség, nyugalom és fejlettség adják meg együttesen és egyetemlegesen azt az eredő erőt, amely nemzetközi súlyúakra és polcunkra irányadó. Most kényszer alatt iktatjuk be a trianoni papirost a magyar törvénycikkek közé. Maga a kényszer is eredendő érvénytelenségi ok. Annak fogadja el a világ minden tudományos elmélete és gyakorlati fölfogása. De, hogy tisztán formai okokból óhajtunk túlesni a becikkelyezésen, annak világos bizonyítéka, hogy minden felelős tényezőnk sürgeti a nemzetgyűlési elintézést, holott tudja és vallja, hogy szétvagdatnak bennünket, letépik a közös anya kebléről sokmillió testvérünket, gúzsfcaközi termelésünket, iparunkat és kereskedelmünket és mankóra fogja kultúránkat. Ámde kell! Kell, tehát meg fog történni! A békét letárgyaljuk s a róla szóló javaslatot becikkelyezzük. Lesz belőle olyan törvény, mint a parancsolat. Csak egy nem lesz belőle soha: béke. Komoly, igazi béke. Mert nem az a béke, amit leírunk, megtárgyalunk, becikkelyezünk és törvénnyé hirdetünk, hanem az, ami megadja a lelkik nyugalmát, a nemzetközi tekintély méltányos latbavételét s a belső megelégedettség ösztökélte szorgalmat és munnkaakaratot. A trianoni okmányra pedig éppen azért van szükségünk, hogy fehér táblát teremthessünk az uj, a komoly, az iga&i békga&a szántára, i " ‘ Milliók a lángok között — A Ferenc-körúti tetőtűz. — Csajra földbirtokreform-javaslat " után ratifikáljuk a békét Hat hónapig fog tartani a ratifikálás. — Apponyi nagy beszéde a javaslat vitájában. A kormánypártban ma este a béke ratifikálása volt az egyedüli beszédtéma. Hatalmas csoport vette körül Teleki Pál gróf miniszterelnököt,amikor a, jelenlévő újságírók kérdéseire válaszolva, a békeszerződés ratifikálásáról nyilatkozott . — Csentüstökön szünetet tart a nemzetgyűlés — mondotta. — Ezalatt a külügyi, közigazgatási és közjogi bizottságok megkezdik a ratifikálásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ugyanekkor a földbirtokreform tárgyalására, kiküldött bizottságok is folytatják tanácskaszásaikat. A földbirtokreform bizottsági tárgyalásai szombatig befejeződnek és Kévés Béla előadó november hó 5—6-án a minkelgyűlésplénuma elterjeszti a iumefetet. És megelőzi a ratifikációt. A ratifikálári javaslatot a külügyi bizottság tárgyalja életkorban., a?, után » közjogi és közigazgatású bizottság. Eredetileg az volt a terv,hogy ma összes bizottságok foglalkoznak a ratifikálással, de ez, megváltozott és csak az említett három bizottság fogja, a javaslatot letárgyalti, valószinüm hit héten kerészivé. A ratifikálás sokáig elhuzatívazik, mert rajtunk kívül három nagyhatalomnak is véglegesíteni kell a békét, fint felnapra lehet számítani. A ratifikálás után jön Budapestre a kántant jóvátétele bizottsága, mely a végrehajtásról gondoskodik. Lehet, hogy az antpint a Kkeszteződés egyes intézkedéseinek végrehajtását előbb fogja követelni, semmint a kölcsönös ratifikálás megtörtént. Baranya vármegye kiürítésére, vonatkozólag kijelentette a miniszterelnök, hogy tudomása szerint Franciaország és Jugoszlávia között megállapodás jött létre, mely szerint a jugoszlávok a végleges ratifikáció után három nappal vonulnak ki onnan. Apponyi gróf beszéde a ratifikálási vitában. A ratifikálásról szóló törvényjavaslat vitájában többen fognak fölszólalni. Értesülésünk szerint ez alkalommal Apponyi Albert gróf is nagy beszédet mond. A keresztényszocialistáké, egyelőre nem lépnek ki a kormánypártból. A keresztérigazocialista képviselők tegnap a volt Keresmény Nemzeti Párt helyiségében gyűlést tartottak, melyen Lingawr Albin és mások szóvá tették a keresztényszocialisták vélt sérelmeit . neve®etesen a belügyminiszter törvényjavaslatát, amely a nők választói jogát kiküszöböli, a vizitumst azonban fentartja. Szmrecsányi György konkrét indítványt is tett, hozy a keresztényszocialisták már most lépjenek ki az egységes kormányzó páró. Haller István mintatér és mások az indítvánnyal szemben kifejtették annak szükségességét, hogy a nemzetgyűlés többsége együtt maradjon. Végül az, a felfogás alakult ki, hogy a földbirtokreform elintézéséig semmi körülmények közt ne lépjenek ki a keresztényszocialisták a pártból. tb&Búzura, sajtótörvény és az egyetemek ügye a nemzetgyűlésem Sajtókamarát állítanak fel. — Jövő hónapban új rend lesz a cenzúrában — Az internálások felülvizsgálása. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Előterjesztései során bejelentette, hogy Veszprém megye meghívta a nemzetgyűlést Tisza István arcképének leleplezési ünnep-ségére, továbbá, hogy Horthy Jenő a sárbogárdi kerület képviselője lemondott mandátumáról , végül, hogy Amics Ferenc budapesti lakos összeférhetetlenségi lejelentést tett Ruppert Rezső képviselő ellen. Minthogy ez a bejelentés az alaki kellékek híján volt, elrendelte az irattárba helyezését. Bejelentette az elnök, hogy Préter István honvédelmi miniszter holnap fog válaszolni Ruppert Rezső emúlt hétért előterjesztett interpelációjára.Ezután a helyzetgyűlés általánosságban elfogadta a szabadalmi törvény módosításáról szóló jgvaslatot.