Kis Ujság, 1928. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
im aUgUSZTUS 1 KIS ÚJSÁG Eiis&mtírmifiiim.aMM Tápiószele határában kisiklott a budapest—bukaresti gyorsvonat *'■" ♦♦♦ —imámra Csak néhány könnyebb sebesülés történt Kedd délben Tápiószele határában könnyen végzetessé válható vasúti baleset történt. A budapest— bukaresti gyorsvonat négy vagonja, eddig még pontosan meg nem állapított okból kisiklott. Szerencsére, komolyabb balesettel nem járt a kisiklás. A keleti pályaudvarról a menetrend szerint indított bukaresti gyorsvonat tizenegy óra után érkezett Tápiószele közelébe. Néhány kilométerrel Tápiószele előtt több forduló van és több helyen javítják ezidőszerint a pályatestet. Mint ilyenkor a szabályzat előírja, a bukaresti gyorsvonat is lassított és a szabályszerű gyorsasággal haladt keresztül a fordulók javítás alatt álló részein. Az egyik kanyarodónál a vonat hátsó négy kocsija, köztük az étkezőkocsi, egy második és két harmadik osztályú kocsi kisilott. A négy vágón kiugrott a sínekből, de szerencsére nem borult fel. A nagy zökkenésre izgatott riadalom támadt az utasok között, akik közül többen fejüket beütötték a kocsik ablakaiba és oldalfalaiba. Néhányan beverték a fejüket. A hangos" kiáltozásokra a vonatot " nyílt pályán hirtelen megállították. A vonatvezetők a kisiklott kocsikhoz siettek és megállapították, hogy nem történt nagyobb baj, lecsillapították a közönséget, a kisiklott négy kocsi utasait a sebesültekkel együtt a szerelvény elülső vagonjaiba helyezték el és a vonat 18 percnyi késéssel újból elindult Szolnok felé. A vasúti balesetről értesítés érkezett a Máv igazgatóságához, ahol a vizsgálatot azonnal elrendelték, de eddig még a baleset pontos okát nem tudták megállapítani. Valószínű, hogy a javítás alatt álló pályatest alépítménye meglazult, de az is lehet, hogy síntörés okozta a balesetet. BANHIDANÁL KIGYULLADT A PRÁGAI GYORS EGYIK KOCSIJA Izgalmas percekben volt részük tegnapelőtt este azoknak, akik a Budapestről induló prágai gyorsvonattal utaztak el a fővárosból. Körülbelül este 11 óra lehetett, amikor a gyorsvonat egyik I—II. osztályú kocsijának tetőzete Balibidótól néhány kilométernyire tüzet fogott és pillanatok alatt hatalmas lángra kapott. A kocsi ablakain betóduló süni füstre figyelmessé lett utasok ijedten riadtak fel ülőhelyeikről és kezdtek menekülni a kijárat felé. Az egyik utasnak volt annyi lélekjelenléte, hogy meghúzta a vészféket, mire a vonat a nyílt pályán megállótt és a lángban álló tetőzetes kocsi utasai egymásután szálltak ki a kocsiból, miután előzőleg az ablakokon át kidobálták poggyászaikat. Alig hagyta el az utolsó utas az égő kocsit, amikor a tetőzetről átterjedt a tűz a kocsi belsejébe is. Az égő vágón a vonat elejétől számított harmadik kocsi volt. A vasúti személyzet az égő kocsi után következő szerelvényeket lekapcsolta, a mozdony pedig, végén a lángban álló Pulmann-kocsival a Bánhida felé lejtő pályán beszaladt az állomásra. Közben sikerült az égő szerelvényt teljesen elkülöníteni és azt az állomáson egy szabadonálló sínpárra futtatni, ahol azután megkezdték az oltás munkáját. Sokat azonban már nem lehetett menteni, mert ekkorra a kocsi faalkatrészei már a tűz martalékává lettek. A mozdony azután visszatért a nyílt pályán veszteglő szerelvényhez és aprágai gyors félórás késéssel tovább folytathatta útját. Megölte tizenkét gyermeke anyját -------- 11 UJW851El,vrm llII Öreg házaspárok drámája a szabolcsmegyei Pirigy községben Napok óta izgalomban tartja a szabolcsmegyei Pirigy község lakóit Pereszlényi András kétszeres gyilkossága és öngyilkossága. Az esetről a Kis Újság már jelentést adott. Most, hogy a hatóságok kivizsgálták a dolgot, a következő részletek derültek ki: Pereszlényi már idős ember, több fia megnősült, több leánya férjhez ment. Tizenkét gyermeket szült a felesége, akinek a legkisebb leánya most hat éves. De az asszony is töpörödött, öreg nő, aminthogy öreg ember Balog Ferenc kocsis is, akire évek óta féltékenykedett Pereszlényi munkás. Alig egy hete, amikor Pereszlényiné megszólította Balognál: — Hallod-e, ezek a vén emberek bolondok! Képzeld, nekem jön az uram, hogy megöl! Mi a bajod te vén bolond?- "kérdem. Csak az, — mondja, hogy te Balogot szereted, az meg téged ... Erre mind a két asszony nagyot nevetett. Öreg, összetört anyák voltak mind a ketten már. De Pereszlényi komolyan készült a leszámolásra. Pereszlényiné este tíz után lefeküdt, a hatéves kisleánya mellé. Bereteszelte az ajtót, az ablakot nyitva hagyta ugyan, de a muskátlik a cserépben elfoglalták. Pereszlényi éjféltájt levetette a cipőjét, sorra leszedte a földre a muskátlis cserepeket, szájába vette a konyhakést és beugrott a szobába. Az ütőerét vágta el az alvó asszonynak, aztán lerántotta az ágyról, hogy ne vérezze be a kislányát... Kiment ezután az istálló elé, ahol a szabadban aludt a meleg miatt Balog Ferenc. Markol alig négyszer vágta az éles kést az ember mellébe, az is, jajszó nélkül meghalt, föl sem ébredt. Pereszlényi András a kettős gyilkosság után elment a gépszínbe. Megitta a félliteres üvegben maradt pálinkáját, az üres üveget és a véres kést a vetőgépre tette majd fölakasztotta magát a gerendára. A családtagok szerint Pereszlényi öt hét óta búskomor volt. A fejébe vette, hogy több gyermeke nem tőle való. Sokat ivott, bujában és előre megmondta, hogy kioltja a felesége és Balog életét. Nagy tűz a Berekháton Karcagi jelentés szerint nagy tűz pusztított a Berekháton, a gázkúttól hat kilométerre. Csatári Imre gazda tanyáján épp befejezték a cséplést és igyekeztek elvontatni a közeli, másik birtokra Kovács Bálint cséplőgépét. Ekkor szállt rá a vörös kakas "a hatalmas szalmakazalra. Úgy a tanya népe, mint a megérkezett tűzoltók tehetetlenül állottak a tűzvésszel szemben, mert nem volt víz az oltáshoz. Így gyűlt meg aztán egyik hatalmas szalmakazal után a másik, elégett a tanya nagy istállója és bennégett a tűzben a cséplőgép is. A már kicsépelt terményt sikerült megmenteni, úgyszintén a tanya úri lakát is. A tűz még ma sem aludt el. Egy csomóban áll a két leégett, igen hoszszú kazal, belül még égő parázstenger. Nem merik megbolygatni, nehogy újabb bajt okozzon. Oláh István dr. necsei birtokán is tűz pusztított, mint Jászberényből jelentik. Százhúsz kocsi lóhere gyulladt meg és égett, közel húsz órán át, hatalmas, vörös lángokkal. A nagy tűz az éjszakai égboltot vörösre festette Jákóhalma felöl. Szekszárdról jelenti tudósítónk: Alsónyéken a nagy hőségben kigyulladt ifjú Korsós János szállása. A tűzoltóság megmentette a gazdasági épületeket, de közben borzasztó szerencsétlenség történt. Hét darab szarvasmarha volt az egyik istállóban, ahol Fító János 74 éves gulyás is tartózkodott. Az állatok rémületükben eltorlaszolták az istálló ajtaját, valamennyi megfulladt és a tűzoltók a gulyásnak is csak megszenesedett holttestét találták meg. Mi a teendő tűzveszély esetén? Hasznos és megszívlelendő tanácsokat ad Tunj József miskolci tűzoltófőparancsnok, Borsod megye tűzrendészeti felügyelője, a mezőket és a falvakat a nyári hónapokban állandóan fenyegető tűzveszedelem megelőzéséről és elhárításáról. Tunj József tanácsai a következők: — Amikor egy esztendő fáradságának az eredménye, a szép piros acélos búza már majdnem zsákba kerül, a kazlak sorai közül egyszerre csak váratlanul felszáll a vöröskakas és pillanatok alatt lángtenger lesz úrrá a magyar föld gazdag áldásán. Ez a veszedelem teszi szükségessé, hogy a tűzveszedelem elleni védekezés szabályait megismertessük a mezőkön dolgozó emberekkel. — Rendkívül fontosnak tartom, hogy aratás, behordás és cséplés idején minden község vezesse be a legszigorúbb dohányzási tilalmat.. Mozgó őrségek vigyázzanak arra, hogy a mezőn dolgozó lakosság nem hagyott-e otthon, a faluban tűzzel játszadozó gyermekeket? Minden portán álljanak vízzel teli edények és minden portán tegyenek előkészítve tűzveszedelem esetére létrák és szikracsapók. A község tűzoltószereit állandóan készenlétben kell tartani és a községet kötelezni kell arra, hogy a tűzoltószerek mellett állandóan soros fogat álljon, amely tűz esetén nyomban elindulhat. A szérű helyét úgy kell megválasztani, hogy tűzvész esetén a közönséget ne veszélyeztesse. Emellett a szérűt bőséges vízmennyiséggel, tűzoltóeszközökkel és megbízható felügyelettel kell ellátni. A cséplőgépet akár motor, akár tüzes gép hajtja, nem szabad a hajtógéppel a kazlak közé vontatni Veszélytelen és jó cséplést csak jó karban levő és jól gondozott géptől várhatunk. A hajtó- és tüzelőanyagot megfelelő távolságban és letakarva kell beraktározni. Megfelelő mennyiségű víznek, nedves ponyváknak, tűzfecskendőknek mindig készenlétben kell államok. Ne felejtsük el, hogy megfelelő intézkedésekkel, a megelőző tűzrendészet lelkiismeretes alkalmazásával minden tűzveszedelmet elháríthatunk. Végül még egyet: minden községben haladéktalanul meg kell alapítani az önkéntes Tűzoltó Egyesületet, amelybe minden férfinak be kell lépnie. Becsületből és közös érdekből. Ezekhez a tanácsokhoz egy Gödöllőn vasárnap éjjel előfordult tűzesetből kifolyólag még hozzá kell tennünk, hogy a községi tűzoltóságokat elsősorban arra kell kioktatni, hogy ha a szérűn mégis tűz támadna és a már kicsépelt szalmakazlak gyulladnak ki, első kötelesség a környékén levő többi kazlat védeni és a gyenge vizsugarakkal nem a teljesen lángban álló kazlaknak nekimenni, mert azt már úgy sem lehet megmenteni, viszont a vizsugarakkal felverik a tüzes perjét s aztán Isten a megmondhatója, hogy mi lesz, ha véletlenül szél támad. Az idén alig múlik el nap, hogy valamelyik község egész évi fáradságos munkájának minden eredményét el ne pusztítaná a tűz. San kényelemszeretetből, sem takarékosságból nem szabad tehát elmulasztani semmit, amivel ezt a szörnyű teszedelmet meg lehet előzni, vagy el lehet hárítani. Mi Vigyázó Ferenc az Akadémiára hagyta vagyonát Megírtuk, hogy egy osztrák szanatóriumban gróf Vigyázó Ferenc, a híres magyar főúr, pillanatnyi elmezavarában " levelezte magát a szanatórium másodemeleti ablakából és meghalt. Gróf Vigyázó Ferenc után szinte felmérhetlen vagyon maradt. A Duna-Tisza közén 30.000 hold termőföld, két nagy budapesti bérház, azonkívül sok értékpapír és műtárgy tartozott Vigyázó Ferenc vagyonába, a hatalmas vagyont húszonni Vigyázó Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiára hagyja nagyrészben. A gróf Vigyázó-család annak megállapítását kéri, hogy Ferenc gróffal nem halt még ki a bojári Vigyázócsalád. Bojári Vigyázó Elemér, a család legidősebb tagja ugyanis még ma is él és jelenleg Budapesten tartózkodik. Összetépte a cséplőén Székesfehérvárott, a Malom utcában csépelnek napok óta a szérűn. A dob tetején dolgozó munkásnő, Lendvai Istvánna, a védődeszkát a jobboldalról a balra akarta áthelyezni, mert új kazalt kezdtek meg. Az asszony megbotlott és a búgó, kattogó hegyes szögekkel kirakott gép szájába esett, ahol a gép kiveri a kalászból a szemet. Velőkig ható sikoly hasított a munka zajába. A gépet lehetőleg azonnal megállították, de a gép így is összetépte, marcangolta a szerencsétlen nő lábát, a combig. A mentők nyomban a kórházba vitték, műtétet hajtottak végre, de aligha marad életben. Vizsgálat indult meg, vájjon nem szabálytalanul bízták-e az aszszonyra a nehéz védődeszka áttételét, és nem szabálytalan volt-e ugyanakkor a gép menetele? I Személyek J kerestetnek minden helyen mint fiókvezetők. Különös szakismeret, raktár, vagy üzemi tőke nem szükséges Havi jövedelem kb. 150—200 dollár. Ajánlatok : cimr© küldendők: Ilie Jovel^-Company in Meforg (limby ki MaSlani.