Kis Ujság, 1929. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
1929 január 1 KIS ÚJSÁG Ml évelc óta a siralomba. A szabolcsi magyart kétszer is benyerték a vicSamos' Ártatlanságát hangoztatja és harmadszor ezt hitelleg be teJMNHMHr Detroit amerikai városból jelentik. Egész Amerikát lázban tartja Szabót Jánosnak, a kivándorolt magyar embernek sorsa. Szabót gyilkossággal vádolták és halálra ítélték. A vád szerint ketten szerettek egy magyar kivándorolt leányt, aki nem tudott a két legény közül választani. Szabó elhatározta, — úgymond a vádirat — hogy lelövi a vetélytársát. Tett is olyan nyilatkozatot, hogy végez a másikkal, egy tót kivándorolt iparossal, akit holtan, vérbefagyva találtak. Az esetet senki sem látta, de Szabó fenyegetését több tanú megerősítette és így halálra ítélték. Ugyanabban az ügyben már kétszer újrafelvételt rendeltek el SzabóJános esetében. És kétszer ítélték kivégzésre! Már két ízben beleültették a villamosszékbe, de a kegyelem kétszer beérkezett, mielőtt a gyilkoló áram végig futott volna leszíjazott testén. Azért kegyelmeztek meg a fiatal magyar embernek, mert az utolsó percben is ártatlanságát hangoztatta és olyan bizonyítékok érkeztek be a bírósághoz, hogy lelkiismeret szerint nem is szabad volt életétől megfosztani. Majdnem három évet töltött Szabó János a siralomházban. Még 24 óra is irtózatosan hosszú idő ottan, — hát még ezerszer 24 óra, majd három év! Szabó a múlt napokban nyílt levelet intézett az amerikai magyarsághoz, hogy kövessen el mindent a kivégzése megakadályozására. Ártatlan vagyok® — írja — a szívemből kérem, hogy a törvénytisztelő polgárok kövessenek el mindent az ohiói kormányzónál, adjon kegyelmet nékem! Én remélem, az igazi gyilkos előbb-utóbb jelentkezik és akkor én újra szabad leszek, mint otthon a nyírségi madár. Már a harmadik születési napom értem meg a siralomházban — ártatlanul. Hát még ez is lehetséges?! — kiáltok fel annyiszor már, amennyi az égen a tengercsillag. Imádkozzanak értem, aminthogy én is könyörgök az igazságért. Newyork és Pennsylvania magyar lakosai megmozdultak és követelik, vizsgálják ki újra, igazában Szabó János esetét. Alig 18 éves korában ítélték a szerencsétlent először halálra. Még akkor is, ha valóban élt volna kamaszkorában, annyit szenvedett a halálos ítéletek folytán, hogy megérett most, 21 éves korában a kegyelemre. Az amerikai magyarok körében gyűjtést indítottak, hogy az újrafelvételi nagy per költségeit összehozzák. Az amerikai magyarok körében az a vélemény, hogy Szabó Jánost ártatlanul akarják harmadszor is a villamosszékbe ültetni, amikor pedig visszavonhatatlanul kivégeznék..." Ahol 1849-ben utoljára tanácskozott a bujdosó magyar országgyűlés Csaknem nyolc évtizede, hogy Aradon és a hozzá közel eső Világos melletti fensíkon zajlottak le a szabadságharcot lezáró gyászos történelmi események. És Aradon, a Szabadság téren, amelyet ma Avram Janku-térnek hívnak, még áll az akkori városháza épülete, amelynek nagytermében az Aradon tartózkodó kormány és a képviselőház néhány tagja ülésezett. Az egykori városháza épzijeléből az időkfolyamán magánház lett s híres terme ma ügyvédi lakásul szolgál, de márvány tábla jelzi egykori történelmi szerepét. 1849-ben, menekülve az ellenséges hadak elől, az országgyűlés egyik városból a másikba költözött. Szegeden már július végén elnapolták az üléseket és az országgyűlés Aradot szemelte ki új székhelyének. Azarij honvédkapitány augusztus elsején azzal a hírrel lepte meg a várost, hogy a kormány tagjai még aznap Aradra érkeznek. Kossuth Lajos kormányzó és Aulich Lajos hadügyminiszter még aznap csakugyan meg is érkeztek a várba, Horváth Mihály Csanádi püspök, vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig az aradi Bohus-házban húzódott meg. Másnap összeverődött az egész kormány, sőt Duschek pénzügyminiszter a malmukkal ,.hozott bankópréssel a me-gyeházára költözött. És ekkor kezdődött az alig egy ■hetes aradi országgyűlés utolsó vere Blődése. A sötét tanácsterem asztala endes körülmények között kicsiny lett volna a parlamentnek, de a bujdosó országgyűlés megfogyatkozott tagjai kényelmesen elfértek a tanácsterem nádszékein. Az első napon még biztosnak tudták Aradot, de harmadnapra már maga Kossuth veszélyesnek jelentette ki a várost és erre az aggasztó hírre a képviselők zöme Várad felé tartott. Csak tizen maradtak továbbra is Aradon. Augusztus 9-én Nagy Sándor az Orczyfalva és Némethség között vesztett csata után hátráló honvédségével Aradra húzódott, de azért 10-ére Pálóczy korelnök még ülést hirdetett másnapra, amely az országgyűlés utolsó ülése volt. Ezen az ülésen jelentette be Pálóczy Kossuth szavait . A várban ezelőtt egy órával a kormányzó ezeket mondotta nekem: Bátyám, minek előtte szólanék, kérem, igyak egy pohár vizet, mert közlendőim nagyon keverőek s kimondotta a rettenetes szavakat. A haza menthetetlenül elveszett! A tíz képviselő az utolsó gyászos hangulatú ülés után összeüld kezeit s ki erre, ki arra, ki a halálnak, ki a börtönnek tántorgott elébe. Két nap múlva már Schlick osztrák tábornok parancsolt Aradon és egy szomorú délelőttön a Szabadság-tér és a Szentháromság-szobor közötti üres mezőn kétmillió Kossuth-bankó lángja lobogott föl... Ma már csak egy márványtábla beszél ezekről a napokról. Az ügyvédi lakás márványtáblája ezeket mondja: E helyen, a volt régi városháza termében tartatott meg 1849 augusztus 11-én az IXb8~l M9. országgyűlés utolsó ülése. • I t***M*AAAA^*j-*^'*—- ------------------ MEINSTER Elmerült a tengerben egy félsziget Moszkvából egy egész félsziget pusz tudásának híre érkezik. A krími félsziget egyik nyúlványa, az íja félsziget földrengés következtében elmerült a tengerben. A tengerbe zuhanó földréteg három hajót süllyesztett el. A hajók egész személyzete, mintegy 30 ember elpusztult. Dráma a falu szépe miatt Három vetélytárs megleste és agyonverte a biharnagybajomi legényt Biharnagybajom határában férfi hullát találtak a járókelők. A halott vértócsában feküdt a havon, a vértócsában varjak vájkáltak. A halott koponyája annyira össze volt törve, hogy csak borzalommal nézhettek rá. A szerencsétlen fiatalember testén is rettentő sebek tátongtak. Csakhamar megállapították, hogy az erőszakkal elpusztított ember neve Somogyi Sándor. Alig 25 éves földmivelő legény. A faluban mindenki tudta, hogy Somogyi halálosan szerette az egyik" faluszépét. Ezen a nyomon kutatták a gyilkosok után. Beigazolódott, hogy" a leányt Somogyi feleségül akarta venni, de a leány más legény udvarlását is szívesen fogadta. Somogyi bánatában kocsmázni kezdett. A gyilkosság éjszakáján három legény kerítette ki Somogyi Sándort. A kocsmában belekötöttek. Somogyi visszafelelt és vetélytársát bicskapárbajra hívta ki, de az kinevette. Hajnal előtt mind a négyen eltávoztak. A falu szélén belekötöttek Somogyiba és botokkal agyonverték. A jelek szerint három ellenfele ellen is percekig fölvette a harcot, de a túlerő letaposta, életét kioltották. A négy legény megszökött a kioltották. A három legény megszökött a községből. Hétfő esti jelentés szerint Somogyi Sándor gyilkosait, Bittmann Jenő József, Nagy Imre, és Varga András személyében a csendőrség elfogta. Az egyik tettest házának padlásán a zsákok közt elbújva találta meg a csendőrség, a másik kettőt pedig a szomszédos faluban fogták el. Az átfogott kosok beismerő vallomást tettek, áM azt állítják, hogy Somogyi támadta meg őket. A gyilkosokat beszállították a debreceni törvényszék fogházába. Atapíttatottf847 I I AlapittatotU847 SCHUNDA e» w N CK5 5 E o- ;■* Zl Q* cr *5 s> Budapest, IV./K. Magyar utca 18. Bármely HANGSZER alkatrészek, húrok szakszerű javítása Különösen a világhírű SCHUNDA-féle cimbalmok és tárogatók továbbá tillikok, olasz mandolinok, gitárok, stb. kaphatók. — Úgyszintén zongorák, planínók és harmóniumok eladása, becserélése, bérbeadása, javítása, hangolása és vétele . Legkedvezőbb részletfizetési feltételek mellett is — A lehető legjobbat a legjutányosabb áron EREDETI WELLNER ALPACCA EVŐESZKÖZÖK V/J/A CSKKtt50$OT6& HW&tte rtlNDENOTT KSft&f0*] I A 1