Kis Ujság, 1930. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

4 Zászlóavatás és dalosverseny Orosházán Vasárnap avatta fel szép ünnepség keretében az orosházi Petőfi-dalárda Zászlaját. Az ünnepségre 15 dalárda érkezett Orosházára. A zászlóavatási ünnepség reggel istentisztelettel kezdődött, délelőtt féltíz órakor a Kossuthszobor előtt Milasovszky János dr. elnök a Petőfi-dalárda nevében, Szabó András jegyző pedig Orosháza község nevében üdvözölte a városba érkezett dalárdákat. Tizenegy órakor díszközgyűlés keretében felavatták a Petőfidalárda zászlaját és megkoszorúzták a felavatott zászlót. Délután négy órakor dalosverseny volt a Polgári Olvasókör nagytermében, melyen az első csoport nyertese a hódmezővásárhelyi iparos dalárda, a második csoport nyertese a pesterzsébeti Petőfi-dalárda, a harmadik csoport nyertese a mindszenti Iparos Dalkör lett. Pénzért magára vállalta a csengersimai kasszarablást Rendkívül érdekes bűnügy újrafelvételi eljárása indult meg a szatmári törvényszéken. 1929. novemberében a magyarországi Csengersima község kasszáját felfeszítették és kirabolták. A magyar és román csendőrségek közös nyomozása megállapította, hogy a rablást Balog János, Lakatos János és Lakatos Antal romániai illetőségű cigányok követték el három magyarországi cigány társaságában. A nyomozás eredményeképpen a csendőrség elfogta Balogot és a két Lakatost és beszállította őket a szatmári ügyészség fogházába. A nyomozás folyamán a szatmári törvényszékhez névtelen levél érkezett, amelyben a névtelen levélíró közölte, hogy a csengersimai kasszarablást nem a cigányok követték el, hanem Kósa György volt községi írnok, román katonaszökevény és Csuhas Sándor, aki szintén román katonaszökevény, jelenleg debreceni lakos. Kosa a különböző betörésekért a szatmári ügyészség fogházában volt letartóztatva. A névtelen levél alapján kihallgatták Kosát, aki vallomásában beismerte, hogy a rablást Csabaival és két magyarországi cigánnyal egyetemben ő követte el és a lopás elkövetése után átszökött Romániába. Az ügyészség ezen az alapon vádat emelt Kosa ellen és a cigányokat szabadlábra helyezte. Kosa a törvényszék elé került és miután a főtárgyaláson is beismerte a rablást, két évi fegyházra ítélték, amely jogerőre is emelkedett. Kósa most kihallgatásra jelentkezett és sírva panaszolta el, hogy ártatlan a csengersimai kasszaturásban, azt a szabadon bocsátott cigányok követték el akik a fogságban rávették őt, vállalja az esetet és akkor 50.000 pengőt juttatnak neki. Belátta azóta, hogy a cigányok becsapták és ki akar szabadulni" Elrendelték a furcsa ügyben az újrafelvételi pert. Nem találták a véres kést a megölt ember koporsójában Kerezsi Sándor debreceni munkás agyonverte Papi Sándor munkást és a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy önvédelemből ölt. — Papi egy nagy konyhakéssel támadt rám, — vallotta, — amit beletettünk a sírjába és kérem, vegyék fel a koporsót, akkor kiderül, hogy igazat mondok! A bíróság elrendelte a sírnyitást, ami meg is történt a debreceni Hatvani utcai temetőben. Pontosan megjelent kilenc órakor Csáky János dr. vizsgálóbíró, akit már vártak a sírásók,és rögtön munkához is láttak. Rövid félóra alatt napvilágra került a koporsó és pár pillanat múlva előtűnt a már oszlásnak indult hulla. A kés azonban nem volt a koporsóban, csak néhány foszlány abból az ingből, amellyel Papi felesége felakasztotta magát és amelyet a férjjel eltemettek. Miután a kés nem volt a koporsóban, teljesen megdőlt a vádlottnak az önvédelemre alapított védekezése. Rövid időn belül megtartják az új főtárgyalást, amelyen már minden bizonnyal ítéletre keri a sor. KIS ÚJSÁG Js kemény ember szine fonálta Göndöcs András levele Azt írják az újságok a mélóságos Vay Kázmér úrról, hogy rettentő szigorú ember lett volna. Különösen, amikor lefelé nézett a ranglétrán. Reszkettek tőle az alantasai a minisztériumban is, de még a rendőrség között is. Hiába, nagyon szigorú ember volt a méltóságos úr. Keresztül tudta vinni az akaratát, izgalom nélkül. Úgy dobálta az ország minden tájékáról ide-oda a rendőröket, meg arendőrtisztviselőket, mint a pelyvás zsákokat. Egyet rándult a szemöldöke és családok repültek Budapestről a vidékre, a vidékről Budapestre. Valóságos bűvészi mutatványokat tudott végezni ezen a téren. Megrázta a cilinderét és mindjárt kibújt belőle egy pár család, amelyik azon vette észre magát, hogy este meg valahol Bugacon hajtotta a fejét nyugovóra, de mire felébredt, már Száldobágyon találta magát. Egyszóval, ezt el kell ismerni, rendel att tudott tartani a méltóságos urna mások portáján. Milyen kár, hogy ez a roppant szigoruság csak a kifelé "fordított színe volt a nagyhatalmú urnak. Milyen kár, hogy ez a munka olyan nagyon hasonlatos a rendetlen asszony szetteséhez. Az is, ha felülről nézik, még csak mutatós. Sorakoznak a szálak, rendre egymás mellett. De ha azután megnézik a fonákját, uram fia, akkor látszik, hogy tele van bogokkal, görcsökkel, kihagyott szálakkal, mintha csak vasvillával dobálták volna egymás mellé. Olyan látszatja van az egésznek, mintha komámasszony a szövőszék lábánál holmi kis kontyalávalót tartogatott volna munka közben és azzal üdülgette volna száraz torkocskáját, míg a vetélő ide-oda siklott a bordafalak között. A méltóságos urnák a testi erejét meg egészségi átlapolját, alighanem szintén túlságosan emésztene, amíg a vetésül ide-oda dobálta. Máskülönben ő se tartotta volna a vigasztaló pezsgősüveget készenlétben, abban a híres pesti Papagáj-mulatóban. Azt mondják a rossz nyelvek, hogy ezen a kies helyen külön páholya volt a nagyhatalmú fő-főrendőrnek. Szél hely lehet az a Papagáj, ámbár nagyon furcsa madár lehet, hogyolyan drága a tojása. Azt mondják róla, gyönyörűszép hajadonkák hurcolják a finom falatokat, meg pezsgőüveg-tojáskákat, amit ez a drága madár tojogat a kifáradt kedvű, bánatos szivü urak számára. Bizonyosan azért járt oda olyan sűrűn a Vay méltóságos úr is, mert nagyon fájt a szive azokért a ranglétra fokán valahol a messzi mélységben ülő emberekért, akikkel neki olyan kemény kézzel kellett bánnia. Bizonyosan nem is volt ő olyan nagyon keményszivü ember, csak tette magát. Mivelhogy ha az Isten ha megadja valakinek a hatalmat, megadja hozzá a kellő észt is, hogy tudjon a hatalomnak szükséges tekintélyt szerezni. Meg kellett szerezni a tekintélyt, így hát megszerezte ő is. Megszerezte nappal a hivatalos órák alatt, este azután elment a szép Papagájba és ott — mi telhetett tőle — elszórakozgatott, sírva-vigadott. Hiszen tudvalevő dolog, még a közmondás is azt mondja, ilyen a magyar ember természete. Szeret sírva-vigadni Azon csak nem lehet megbotránkozni, hogy a Vay méltóságos úr is megpróbálta lecsurgatni a bánatát, oltogatni szíve nagy fájdalmát arcért, hogy ilyen rossz sorsot adott neki az Isten, annyi bajtgondot kell szereznie sok sok embernek. Én nem is tudok rá haragudni. Csak azt nem értem, hogy mások mégis miért röffentek össze olyan nagyon az eset miatt. Úgy látszik, nem értik meg, hogy egyik embernek ilyen a színe és amolyan a fonákja. Próbáljanak megcsak kicsit szerteszéjjel nézegetni a világ négy tájéka felé, mindjárt ki fog derülni, hogy annak a Papagájbárnak a tájékán, meg a többi villámán kotkodácsoló, hasonló madárnak a tájékán sűrűn előfordul az a példaszó, amelyik vizet prédikál ,és bort iszik. Valakinek csak meg kell inni a bort és a pezsgőt. Hazafias kötelességből is. Hiszen a szőlőtermelők tele vannak panasszal. És még haragusznak arra a méltóságos ,arra pedig csak hazafias kötelességét teljesítette szegény. 32 éve húzódik már a veszprémmegyei Bozót csatorna szabályozása -------- |#- -------Minden évben elpusztítja három község termését A veszprémmegyei Dég községben kezdődik a Bozót nevű folyó, mely Szilasbalhász és Igar községeken át Simontornyánál ömlik a Sióba. Ezen a tizenöt kilométeres vonalon a Bozól 470 katasztrális hold földet tesz terméketlenné, elmossa a községek körijeit, hidakat, ragad magával és mocsaras kiöntéseinek egészségtelen kigőzölgése három falu lakosságának egészségét veszélyezteti állandóan. Éppen ezek az egészségügyi szempontok késztették a kormányt még 1898- ban, hogy a folyó csatornázását elhatározza. A folyót 12 kilométer hosszúságban kellene szabályozni, lecsapolni. Ezzel nemcsak a folyó tavaszi és őszi ártéri kárait lehetne megakadályozni, hanem mintegy 170 katasztrális hold föld válna termékennyé. A Bozót csatornázásának terve az idén lett harminckét éves, bár a községek úgy a múltban, mint most is, saját költségükre kérték a terv megvalósítását Hogy ennek dacára mégis harminckét éve húzódhatik a terv megvalósítása, annak magyarázata az, hogy a három érdekelt község közül Igaz Fejér vármegye területén fekszik és a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban akadt meg a három község jogos kívánsága. Hogy a kívánság menynyire jogos, bizonyítja az, hogy még 1911-ből van egy miniszteri döntés, melyben a miniszter elhatározza az egész lecsapolási tervnek az állam költségére való keresztülvitelét. Ma már a községek csak azt szeretnék elérni, hogy a földművelési minisztérium vízügyi osztálya engedélyezze a lecsapolási tervezetet. Ez még költségvetési többletet sem jelent, mindössze az történne, hogy három magyar község egészségügyi és mezőgazdasági érdekeit szolgáló tervezet harminckét év után megvalósul. Csökkentik a munkaidőt a székesfehérvári vasúti műhelyben A Duna—Száva—Adria vasúttársaság székesfehérvári műhelyében hatszáz munkás dolgozik Nemrég az igazgatóság tudatta a munkásokkal, hogy július 1-től kezdődően további intézkedésig hetenként csupán öt napot dolgoznak Ez az intézkedés rendkívül nagy elkeseredést keltett a munkások között. A munkaidő csökkentését az igazgatóság azzal indokolja, hogy új járműveket szerez be, a régiekét kiselejtezi és ez a helyzet teszi szükségessé a munkaidőleszállítást. 1930 július 1 Elmetszette a torkát, mellbeszúrta magát, majd a kútba ugrott egy nagykanizsai gazda Borzalmas öngyilkosság történt a zala megyei Sümegcsehiben. Benkő Mári fiatal gazdajiár régóta panaszkodott, hogy nem bír megküzdeni a nehéz gazdasági viszonyokkal. Vasárnap azután éles konyhakésével elmetszette a nyakát, majd mikor látta, hogy a vágás még nem volt elég a halálhoz, mellbeszúrta magát, később pedig végső erejével kitámolygott az udvarra, ahol a mély kútba vetette magát. A szomszédok azonnal kihúzták a kútból, de már nem tudtak rajta segíteni. Kedvező az idén a selyemgubótermelés Az ország idei gubótermelése ötven százalékkal kedvezőbb a tavalyinál. Tavaly Békéscsabán csak 1326 selyemgubótenyésztő volt, az idén 1820- ra emelkedett a számuk. A tavalyi össztermelés Békéscsabán 36 ezer 326 kilogram volt. A békéscsabai gubóbeváltóhivatalhoz a csabai 50.000 kilogram gubón kiind az állomáshoz tartozó 20 helyről hozzávetőlegesen 200 ezer kilogram selyemgubót küldtek be az idén. A gubók itt az elsőfokú kikészítés alá kerülnek. Ez a kikészítés két fokból: a fojtásból és a szántásból áll A békéscsabai gubóbevallóban eddig 125 millió selyemgubót dolgoztak fel. A feldolgozott gubókat Békéscsabáról vesszőkosarakban Szekszárdra, Tolnára és Győrbe szállítják válogatás, gombolintás és feldolgozás céljából Tervbe vették a békéscsabai válogatóállomás újbóli felállítását is. Ilyen üzem 6 évvel ezelőtt már működött Békéscsabán és csak azért szűnt meg, mert akkor nem tudtak megfelelő munkásnőket kapni Ezt az akadályt azonban elhárították és így valószínűnek lázik, hogy rövidesen, 60—70 békéscsabai munkás- nő jut ezen a helyen kenyérhez. fWWWWWWJWWfWMWWWm A halálba vitték a tüzes csikók Dobos híven ugari gazdálkodó eladta a két trióját az újszászi vásárban és egy fiatal lovat vásárolt a pénzen, azt befogadta a másik tüzes csikója mellé. A kocsin a feleségével együtt igyekezett haza a gazdálkodó. A rékasi átjáróknál megijedtek a lovak és elragadták a kocsit. Az egyik kilométerkőben felborult a kocsi, Dobos és al felesége kizuhantak. Dobosnak a hasán ment keresztül a kerék és* A szenvedett belső sérüléseibe belehalt. Az asszonynak a vállperece tört el ésmás súlyos sérüléseket is szenvedett, úgy, hogy kórházba kellett szállítani. Vizsgálatot indítottak és olyan vallomás hangzott el, hogy a fiatal lovat az előző tulajdonosa azért adta el, mert veszélyes volt és sok bajt okozott. A szerencsétlen Dobost erre senki nem figyelmeztette. Jubilál a kakukóra Épp kétszáz éve, hogy elkészült és megszólalt az első kakukóra. Németországban 1730-ban történt, hogy Anton Ferencnek, Schönwald helység órásmesterének sikerült elkészíteni egy kakuk-szaru faliórát. Találmányával rövid idő múlva meghódította az egész világot. Ismerik a kakuk-órát városban, faluban, tengeren innen és tengeren élis. A mostani nemzedék már nem ragaszkodik hozzá úgy, mint azok, melyek előtte éltek a legutóbbi két évszázad folyamán. De azért sok ezreit vannak még, akik gyönyörűséggelemlékeznek arra az időre, amikor először látták működésben. Fenn, az óra kerek számlapja felett, kinyílt minden óraütéskor a négyszögletes két kis ajtó és megjelent a kakidó madár, annyiszor szólt, annyiszor libegtette meg a szárnyát, ahány órát mulatott a kismutató. Ki tudná megmondani, hány ilyen kakuk-óra van még most is innen és Ilii az Óceánon? Az igazi kakuk-órával kedvesség dolgában nem vetekedhetik a világnak semmiféle faligrája sem.