Kis Ujság, 1936. május (49. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

4 A Kis Újság feltárja a magyar vasutasok bajait , —­­ Pályafentartó­ és műzhelyi munkások mostoha sorsa Évek óta hiába várják a vasad nyug­déresek helyzetük ja­vítását Ha két, Vagy három vasutas összejön, aki­vetetlenül arról beszél, hogy­­ tűrhetetlenül nehéz a megélhetés és szeretnék tudni, mi­kor kapják meg azt a­ fizetéskikerekítést, amit annyiszor megígértek. Így többek közt a vonatkísérők, a sorompó- és váltóőrök két országos gyűlést is tartottak a közelmúlt­­ban. Mindenekelőtt a rendkívül sérelmes „fizetési, átértékelési"' tették szóvá, amely lehetetlen anyagi helyzetüket állandósította. Az 1925. évi 7200 ME számú rendelettel hajtották végre a sérelmes fizetési átértéke­lést, azaz több mint tíz évvel ezelőtt és­­­még a mai napon sincs komoly ígéret arra, hogy jóváteszik ezt a rendelkezést. Csupán annyi történt, hogy­­ illetékes felső­ körök elismer­ték a legutóbbi napokban, hogy „csakugyan sérelmes a kérdéses intézkedés", azonban ez a megértő elismerés korántsem " jelenti azt, mintha rövid időn belül újabb rendel­kezés volna várható. Munkatársunk behatóan érdeklődött a kisvasutasok bajai után. A Kis Újságot év­tizedek óta olvassa rengeteg vasutas, sőt büszkén utalnak sokan arra, hogy már aty­juk házában is ott volt a Kis Újság. Meg­nyílik tehát a szívük. A pályafentartó munkások sorsa a legmostohább, — kezdi az egyik. — Pedig ha tudnák, mennyit szenved ez a munkástömeg téren­­nyáron esőben, fagyban, vagy kánikulá­ban. Minket, uram, derékban tört ketté a drágaság. . — De a műhelyi munkásságot se hagyjá­tok ki,— szól közbe a másik. — Én ugyan vonatkísérő, vagyok, de az öcsém vasúti, mű­helyben dolgozik­ már négy év óta, de még ma sincs fogalmunk arról, mikor, fogják véglegesíteni. Az újabb műshelyi felvételeknél gyakori eset, hogy 13 fillér órabért adnak és ez az alacsony bér­ sem biztos, mert má­ról holnapra elbocsátják sokszor az alkal­­mazottaikat . Előre ki kell­­bocsátanunk,­ hogy ma a vasútnál mind­en helyre még ideigle­nesen is kellően­­ képzett, jóerkölcsű, szor­galmas embert, vesznek föl. Napirenden van­­aztán, hogy fiatal, tanult munkásokat elbo­csátanak, holott azok azért tanulták meg a mesterséget az államvasúti műhelyekben, hogy kenyérhez jussanak. — Az is nagy baj, — szólnak közbe má­sok is —, hogy a műhelyi véglegesítés a legcsekélyebb arányú s nagy a nyugtalanság emiatt, főleg azért, mert a külön szerződéssel alkalmazott munkások hatvan száza­léka már legalább kilenc-tíz év óta várakozik. Szinte hihetetlen ez az állítás, azonban a vasutasok legnagyobb szervezeténél, a VOGE-nél megerősítik mindenben a fenti panaszokat. De megtudjuk azt is, hogy a mozdony- és vagonpark javítása kitűnő. Szakavatott fiatal munkásokra van bízva, akik elsőrendű munkát végeznek és igazol­ják, hogy az új magyar ifjúság minden te­kintetben dic­séretreméltó és megérdemli, hogy ha már valahol, évek óta bevált, akkor megadják számára , azt a nyugalmat, hogy állásukban véglegesítsék őket. Úgyis olyan keveset fizetnek nekik ... — A legtöbb vasutas­ szülő úgyis teljesen eladósodott gyermekei miatt, — magyaráz­zák idősebb vasutasok. -t- Amíg Szolnokon, vagy Szegeden, vagy Pest környéként a kis ingatlant felépítettük, alaposan adósságokba keveredtünk. Egy idősebb asszony, vasutas özvegye a következőket mondja: — Hatvanhárom éves­ vagyok, tizenkét gyermek anyja. Mint özvegy, ennyi gyerme­kem dacára is csupán ötven pengő hatvan fillér havi nyugdíjat kapok, egy fillérrel sem többet. Kérdem, hogyan lehet ennyiből tizenharmad magammal megélni? Már több helyen jártam, de eddig, eredmény nélkül. Általában azt panaszolják, hogy a vasúti műhelyi munkások tényleges szolgálati idejük utolsó hónapjaiban él­vezett keresete és nyugbérilletménye köt hihetetlenül nagy az aránytalanság. Már évek óta hangoztatják az arra illeté­kes vezető személyiségek, hogy valamit tenni kell és ezt ígérik is, azonban a való­ságban a helyzet változatlan maradt. A nyugbérkérdés a legégetőbb sebe a vasúti munkásságnak. A háború u­tán 1923-ban ígérték komolyan először a rendezést, majd ■11131-ben nyugdíjreformot­­ is kidolgoztak, de ez mind a mai napig papíron maradt, nem lett belőle semmi. ----.41 vasutasokra a régi békevilágban úgy néztek a más foglalkozásúak, hogy tisztes­séggel megélnek, s ha megöregszenek, sokszor sem lesznek, gandjaik — mélázik el egyik öreg vasutas. —Most pedig látjuk, hogy a magánvállalatoknál, a gyárakban dolgozó szakmunkásoknak jobb és nyugodtabb a helyzetük. Számukra egymás után bevezetik a heti­ negyvennyolc órai munkaidőt,­­ sőt gondoskodik a kormány a bérek autam­álá­­sáról.V azaz megszab­ja azt a legkisebb össze­get, amit föltétlenül meg kell adnuuk a gyá­­rosoknak munkásaik számára. Bár már idáig­­jutottunk volna el, mi, vasutasok. Látnivaló,­ hogy a magyar vasutasok tízezrei türelmetle­nül várják, hogy valamit tegyenek megélhetésük javítására. A hazafias érzésű, száz százalékig megbíz­ható magyar vasutasok valóban megéretem­lik, hogy a rengeteg ígéret után kézzel fog­ható­­eredményt is lássanak. Ez egyetemes nemzékii érdek Sírköavatás. A tragikus körülmények között elhunyt Harsány­ Árpád operaénekes-növendék­­ sírköavatása május hó 3 án, vasárnap délben 12 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. 17/A szakasz, 8. sor, 20. számú sír. Miért indult Miskolcon újabb vizsgálat? Miskolcról jelenti a Kis Újság tudósítója. Általános meglepetést és megdöbbenést kel­tett a közérdekeltségek­ felügyeleti hatósá­gának a legutóbbi közgyűlésén bejelentett leirata,"­amely' igen súlyos és kényes kérdé­seket intéz Miskolc város vezetőihez. A le­irat személyi és tárgyi kérdésekben vizsgá­latot és jelentést követel. , , A Korona-szálló építkezésénél a hitel­keret túllépése, a miskolci színház meg­­nagyobbításánál ugyancsak a hitelkeret túllépése és Tapolca-fürdő részvényei , megszerzésének ügye képezte a leirat" főbb pontjait. Az újabb vizsgálat elrendeléséről Harnyay Béla polgármester a következőket mon­dotta. . . A közérdekeltségek felfigyelő hatósá­gának leirata igen­ fontos kérdéseket tartal­maz. A leirat nagyelentőségű ügyekben kért Ce­xllák és Bás­­a várostól, az ügy részleteibe tehát nem kívánok belevilágítani. ..■* A tórát ü­sgyélten az összes pontokra vo­­natkozólag legszélesebb körű vizsgá­latot rendelem el, amelynél nem leszek tekintettel semmiféle érdekre. Nagy feltűnést, keltett a közgyűlésen­yi- Áczi Szabó Sándor nyugalmazott altábor­­na­gynak, a Vitézi Szék képviselőjének be­­léjerezése, amely szerint mandátumáról az­ őt ért politikai természetű, sérelmek miatt felnonl. Az­ altábornagy kijelentette, hogy a legutóbbi választások alkalmával történ­tek miatt mondott le. A választások alatt csendőrök igazoltat­ták és a társaságában lévő urakat be­vitték az őrszobára. Nem kíván többet politikával foglalkozni és ezért a közéleti szerepléstől teljesen visz­­szavonul. Villamos és autó összeütközést a Teréz­ körúton A Nagykörút­­ és Aradi­ utca­­sarkán­­csü­törtök este Stichter Dezső gyáros A 126. rendszámú gépkocsija, amely váratlanul il szembekerült egy másik autóval, a villa­mos sínen állt meg. Egy 6-os Villamos elkapta a gépkocsit és maga előtt tolta. Sérülés nem történt. ­ Tűzoltók mentettek meg egy gyermeket, aki az óbudai kőbánya felett életveszélyes helyzetben lebegett Óbudán, a Mátyáshegy oldalában levő elhagyott kőbányában rabbiü­ldözés játszot­tak a babér­telepi gyerekek. Szabó Károly 14 éves tanuló eközben egyik szikláról le­zuhant. Szerencséjére lábaival megkapasz­kodott egy kőben és fejjel lefelé függve maradt. Deák László géplakatos értesítette a tűz­oltókat és mentőket. Egy tűzoltó mentette meg Szabó Károlyt veszedelmes helyzeté­ből. A fiú csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett. JL Felsőházi tárgyalása után visszakerül a 9 telepítési javaslat a képviselőt­ázhoz A felsőház pénzügyi, földmívelési és igaz­ságügyi bizottsága folytatta a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Darányi Kálmán földmívelési miniszter nagy beszédben kifejtete,­ hogy a kormány kellő időben hozta a javaslatot. Lázár igazságügyminiszter felszólalása után több módosítást fogadtak el- A, felső­házi tárgyalás után a képvi­selőházhoz ke­rül vissza a letemítési javaslat. KIS ÚJSÁG Ráomlott az égő ház fala a tűzoltókra Csátalja község határában tűzoltás közben leomlott egy fal és öt tűzoltót­ maga­­slá­ temetett.­ Moldvay István tűzoltóparancsnokot, Rock Mátyást és még h­árom tűzoltót, súlyos álla­potban vitték a bajai kórházba. Elhalasztották a szentesi petíció tárgyalását . A„ szentesi” petíció csütörtöki tárgyalásán kihirdették a bíróság végzését, amely sze­rint kötelezték Pallavicini György őrgróf híveit arra, hogy jelöljék meg azokat az aláírásokat, amelyeket az íveken ér­vényeseknek tartanak.­­4 legközelebbi tárgyalás május 33-án lesz Péntek, 1936 május 1 . szabad kedvez­ményes ára pos­­ndijial eevfill.­­r , rendelje meg ! Elmaradt mulatság Ha a magyar hatóságokban csak egy garas ára érzék is volna a tréfa iránt, akkor nem­­ akadályozta volna meg, hogy a kaszáskeresz­tes párt az b­acskapiacon beszerzett jelmezeiben május elsején Budapestre vonuljon. Végre is: a farsang igaz, hogy elmúlt m­ár, de elmúlt a böjt is és ezért nem volt szép a dévaványai csendőröktől, hogy elrontottak egy szép májusi mulatságot. Mi elismerjük, hogy­­ helyért és idejében való ez a színes felvonulás pontosan egy hónappal ezelőtt, április 1-én lett volna. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a mi mai Iaival betelt életünkben inkább későn fakadjon mosoly az ajkunkon, mint soha. Tessék csak elképzelni, hogy ennek a sok lehorgasztott fejű pesti embernek milyen jól ,­esett volna látni a dévaványai felvonulást. Mi­lyen örömmel üdvözöltük volna a tábornoki, ezredesi és egyéb régi divatú egyenruhákban felvonuló, disznóölökésekkel és hentesbárdok­­kal felszerelt alakokat. És ha szemünk már elegendő gyönyörűséget talált volna a tarka-barka ruhákon, egy-egy tekintet jutott volna a viselőikre is. Itt sem ért volna azután bennünket újabb meglepetés. Eszünkbe jutott volna a 17 évvel ezelőtti má­jus 1. Az a nap, amelyen a pesti polgárnak igazán nem volt kedve, sem bátorsága ne­velni. Libabőrös lett volna a hátunk, ha eszünkbe jutott volna az 1919 május elseje. Milyen cifra vörösbe bujtatott komédia volt az és mégis túléltük. Ha a most leintett felvonulók arcát láthat­tuk volna, alighanem találkoztunk volna néhánnyal, akik 1­7 évvel ezelőtt is felvonultak azon a szomorú május elsején. Szomorú, de igaz, hogy a felforgatóknak csak egyetlen közös világnézetük van: Rom­bolni, mert építeni nem tudnak. Akik ellen­ségei a társadalmi rendnek, akik gyűlölik a munkával szerzett kenyeret, mert dolgozni nem tudnak.Csu­k tagadják a Hitet, mert er­kölcsöt tartalmaz, azokkal találkozhatunk minden pusztításnál, mert az alkotás világos­ságát nem bírja a szemük. A tréfa elmaradt, de a tanulságait jó volna megszívlelni ennek a pártokra szakadt és egymásra rátalálni nem akaró polgári társa­dalomnak. Pedig kár bevárni, míg a késő farsangi tréfa egyszer — akár vörösben, akár zöld­ben— komolyra válik. A Kis Ú­jság­­­­elefonszáma 250-90 Agyonverte feleségét Kaposvárról jelenti a Kis Újság tudósí­tója. A som­ogymegyei Vásárosbóc község­ben Kern János földműves összeveszett a feleségével, akit azután kapával fejbe­vágott, majd amikor az asszony össze­esett, a kapával teljesen szétroncsolta a fejét. A gyilkos férjet a kaposvári ügyészség k fogházába vitték,mi 514 és 2 személyes, csukott, luxus-sportkocsi, alig használt, kitűnő álla­potban, évi 60­0 adó, 10 liter fogyasztással eladó. Érdeklődők „Ritka alkalmi vétel" jeligére írjanak a kiadóba

Next