Kis Ujság, 1936. október (49. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

A Féltékeny szabómester gyilkossá­gi drámája Kiisc Mihály, 36 éves budapesti szabó­mester a Klauzál-té­r 2. számú házban féltékenységből meggyilkolta feleségét, született Pruk­ver Laurát. Szerelmi házassággal indult el ez a csa­ládi tragédia: 1929-ben szüleik ellenzése ellenére kötöttek házasságot a fiatalok. Ké­sőbb kislányuk is született, Évike, aki most két és féléves. Egy idő óta a szabómester féltékenyske­­dett feleségére, sokat is veszekedtek, kedden este pedig,­ amikor a férj újra felelősségre vonta az asszonyt, a felesége gorombáskodni kezdett az urával. Ekkor Kriszt előrántotta a szek­rényből pisztolyát és két lövéssel agyonlőtte az asszonyt, az­után sírva össze­csókolta kislányát és a főkapitányságra rohant, ahol bejelentette tettét, őrizetbe vették. A vizsgálat folyamán a szomszédok el­­­­ondották, hogy a kétségbeesett ember mindenkire gyanakodott. Mindkét lövése az asszony szívébe hatolt, harmadszor is lőni akart, de a harmadik fgolyó már bennrekedt a revolver csövében. Agyonverte felesége csábítóját: egy évi börtönre ítélték A budapesti Királyi Ítélőtábla Kállay-tanácsa szerdán tárgyalta Zaliczay István 33 éves kecs­keméti­ gazdálkodó gyilkossági perét. Zaliczay két évvel ezelőtt kötött házasságot Kanzler Ilo­nával. A boldognak ígérkező házasságból az első három évben három kisgyermek is szüle­tett. A harmadik gyermek születése után gya­kori vendég lett a gazda házánál Szabó István nevű barátja, aki mindenáron rá akarta beszélni az asszonyt arra, hogy váljon el a férjétől és legyen az ő felesége. Mikor Zan­czay ezt meghallotta, kiuta­sította házából a hűtlen barátot és megfenye­gette, hogy ne kísérgesse többé a feleségét, mert kü­lönben baj tesz. Szabó ennek ellenére továbbra is kerülgette az asszonyt. 1935 szeptemberében a gazdálkodó meglepte őket, vasvillát ragadott é­s addig ütötte vetély­­társát, m­ég ki nem szenvedett. A kecskeméti törvényszék a gyilkos férjei­t a­z enyhítő körülmények figyelembevételével ti­zenkét hónapi börtönre ítélte, ezt az ítéletet a tábla is helybenhagyta, tehát jogerős lett. Kinyílt a robogó autó ajtaja és súlyosan meg­sebesített egy járókélőt Különös szerencsétlenség történt szerdán este fél hét órakor a Népszínház utca 35. számú l­áz előtt. Egy Tiulótasi­­haladt el a gyalogjáró mellett. A gépkocsi ajtaja kinyílt és a járda szélén haladó egyik járókelőt olyan súlyosan megsebesítette, hogy kórházba kellett szál­lítani. A Népszínház­ utca 41. számú ház elött szállt ki a BO 343. rendszámú kéktaviból egy utas. Kifizette a viteldíjat, becsapta az autó ajtaját é­s a sofőr újra elindult a gépkocsival. Három házzal odébb azonban kinyílt az­ ajtó és a jár­dán haladó Németh­ Imre, 21 éves vasesztergá­lyost, aki a Nap­ utca 29. számú házban lakik, egy villanyoszlophoz vágta. A szerencsétlen ember a fején nyolc centiméter hosszúságú zúzott sebet szenvedett. Az ütéstől elvesztette az eszméletét és összeesett. Kihív­ták a mentőket, aki Némethet súlyos állapot­ban vittek a Rókusba. ARAB ÉS ANGOL CSAPATOK CSATÁJA Jeruzsálemből jelentik: Dzsenín közelé­ben ismét súlyos harcok folytak az angol csapatok és arab szabadcsapatok között. Az arabok elleni harcba angol repülők is be­avatkoztak. Az eddigi megállapítások szerint az arabok több mint húsz hatottat vesztet­tek. Az angolok oldalán mindössze három sebesülés történt. Az ostromállapotról szóló rendelet szö­vege, amelyet szerdán egyidejűleg akartak közzétenni Londonban és Jeruzsálemben, repülőbaleset következtében nem érkezett meg idejében Palesztinába. A rendelet kihirdetését­ ily módon el kellett halasztani. KÁBITÓSZERCSEM­PÉSZEKET LEPLEZTEK LE , Washingtonból jelentik. Hivatalos közlés szerint az amerikai rendőrség nagyarányú portyázása során több mint ezer kábítószer­­kereskedőt, szeszcsempészt, pénzhamisítót és csempészt fogtak el. A rendőrség több mint 160,000 dollár értékű kábítószert és csempészett szeszt foglalt le. KIS ÚJSÁG Hock János megbetegedett és szanatóriumba vonult Sárgaság tünetei mutatkoznak az ősz papnál Szerdán a Pajor-szanatórium kapuján idős, papiruhás férfi lépett be: Hock János,­ a hírneves, egyházi író és szónok, aki a há­ború után a politikai életben is tevékeny­ szerepet játszott. A 77 esztendős Hock Já­nos, aki nemrégiben a törvényszék előtt ál­lott politikai szereplése miatt vádlottként, a rá kiszabott büntetésének kitöltése után megrok­kant és betegen nyerte vissza szabadságát. Az utóbbi napokban többször gyötörte rosszadét Hock Jánost, ami nem gátolta abban, hogy a fogházban megkezdett emlék­iratain tovább dolgozzék. Hozzátartozói többször figyelmeztették, hogy ne folytassa a megerőltető munkát. Csak hosszas kérésre, engedett háziorvosa tanácsának és szerdán beköltözött a szanatóriumba, mert a sárgaság tünetei mutatkoztak rajta. A szanatórium egyik első emeleti szobáját foglalta el Hock János, akit az orvosok azonnal tüzetesen megvizsgáltak. Érdeklőd­tünk a szanatóriumban állapota iránt és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy betegsége nem egyéb egyszerű sárga­ságnál, de tekintettel kell tenni a keze­lésnél magas korára. A pontos kórképet még nem állapították meg, mert előbb alapos vizsgálatnak vetik alá a beteget. Hock János betegsége alatt sem akarja félbeszakítani emlékiratainak írását és meg­kérte hozzátartozóit, hogy megkezdett mun­káját hozzák be a szanatóriumba, ahol az orvosok engedélyével tovább is dolgozni fog. Megmérgezte magát a verseci temetőben az egyik leghíresebb román kémnő A világháború alatt Temesvárott halálra ítélték, de megszokott a börtönből Belgrádból jelentik.­ Bálán Mária, aki valaha a román titkos kémszolgá­lat egyik fökémje volt, Versecen 44 éves korában öngyilkos lett. A háborús évek egyik legveszedelmesebb ka­landornője tett pontot az életére. Bálán Mária, aki most 44 éves korában Versecen az édesapja sírján megr­érgezte magát, egyik legjobban fizetett kémnője volt a román titkos­szolgálatnak. Évekig tartózkodott a régi Ausztria és Magyarország területén. A legelőke­lőbb társaságokban fordult meg a nagyművelt­­ségű és feltűnő szépségű kémnő, aki korlátlan összegek felett rendelkezett és összeköttetései révén szinte megfizethetetlen hadititkoknak jutott a birtokába. A nagym­űvelségű nő 48 éves korában adta el magát Romániának és néhány esztendő alatt egyike lett az ellenséges kémszolgá­­lat legfélelmetesebb ügyvivőinek. Az 1912-es és 13-as éveket a magyar helyőr­ségi városokban töltötte, majd áttette tartóz­kodási helyét Ausztriába, később pedig Cseh­országba. Tizennégy helyőrségi városban folytatta veszedelmes munkáját, de mindenütt más név alatt. Amikor a monarchia kémelhárítói már a nyomában voltak, amikor szinte percek vá­lasztották el Bálán Máriát a leleplezéstől, h­ir­­telen eltűrt Szinte érthetetlennek látszott, hogy miképen szerzett tudomást megfigyeltetéséről. Minden városban, minden helyőrségi állomáson más néven tűnt fel. Más-más ország­ állampol­gáraként jelentette be magát és azt, hogy hol tartózkodik,­ mindig csak Bukarestben tudták. B- 9. volt a jelzése, a száma, a neve Bálán Má­riának a román titkos kémszolgálat dossz­éi­­ban. A világháború második évében Szalán Má­riát Temesvárott, mint kémet leleplezték és halálra ítélték. A kivégzése előtti napon azonban sikerült börtönéből kimenekülnie. Az ellenséges katonai kémszolgálat ügynökei mindent elkövettek, hogy megmentsék a cso­dálatosan szép és rendkívül tehetséges fiatal leány életét. Bukarestben kiadták a parancsot, hogy Bálán Máriát bármennyibe is kerül, meg kell menteni. A kalandornő pedig egy nappal a kivégzése előtt kimenekült a börtönéből. Kül­földre szöktették. A háború után nem volt már szükség B. .9. működésére. Azon a területen, amelyen dol­goznia kellett, ismerték, tehát a missziója vé­get ért. Bálán Mária, hosszú ideig élt Francia­­országban, majd Belgiumban telepedett le. A kémkedéssel szerzett hatalmas vagyonát elpa­zarolta, majd­ teljesen elszegényedve szülőváro­sába, Versztre került vissza. Nem volt pénze, nem tudott mihez kezdeni. Bukarestben felkereste azokat az embereket, akikkel a háború ideje alatt együtt dolgozott, pénzt kért tőlük, hogy ne haljon éhen. A köl­csönkapott összegből szülővárosában kocsmát nyitott és vendégeivel együtt dorbézolt. Sokszor napokig tartó mulatságok voltak Bálán Mária kocsmájában, ahol senki sem fizetett, mindenki a levitaidétt kémnő vendége volt. Az egykor rettegett hírű B. 9.. Baléin Mária mulatozásainak koldusz-hdbrajutás volt a vége. Néhány nappal ezelőtt a verseci temetőben, édesapja sírján 36 da­rab veronáltablettával megmérgezte magát. Így fejezte be izgalmakban bővelkedő életét a valamikor feltűnő szépségű nő. Gyalulatlan deszkakoporsóban temették el Bálán Máriát, aki valamikor milliók felett ren­delkezett és most koldusként halt meg. Még nincs döntés, hogy kik kapnak szállodaépítésre OTI vagy MABI-kölcsönt Szerdán délelőtt Kozma Miklós belügy­miniszternél fontos értekezlet volt, amelyen dr Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Winchkler István kereskedelmi miniszter és Tormay Géza kereskedelmi államtitkár, a magyar idegenforgalmi ügyek intézője jelen­tek meg. Az értekezlet napirendjén az a kérdés sze­repelt, hogy a kormány az OTI és MABI tar­talékalapokból kinek, milyen összeget utaljon ki a a szállodaépítés céljaira, kölcsönképen. Torn­ay Géza államtitkár terjesztette elő azoknak a névsorát, akik ilyen kölcsönre igényüket bejelentették és a jelen volt mi­niszterek részletesen megtárgyalták a kérdést, de döntésre, értesülésünk szerint, ezideig még nem került sor. A Kis Újság munkatársát úgy informálták, hogy a jövő héten a belügyminiszternél ebben az ügyben újabb értekezlet lesz, amelyen végleg eldöntik, hogy ki kapjon szállodaépí­tésre kölcsönt az OTI és MABI tartalékokból. Közgazdasági körök nagy érdeklődéssel vár-­ ják a kormány illetékes tényezőinek dön­tését. Férje mellé temették az újpesti autószerencsétlenség áldozatát Szerdán délután helyezték az alagi teme­tőben örök nyugalomra az újpesti halálos autószerencsétlenség áldozatát, özv. Jimimé Györgynét, született sreeves Conniet. A szerencsétlen fiatalasszony iránti óriási rész­vét a temetésen is megnyilvánult, mert a magyar lovassportnak majdnem minden számottevője megjelent a végtisztességen. A temetési szertartáson ott láttuk a gyá­szoló közönség soraiban Festetics György herceget, Odescalghi Miklós herceget, And­­rássfy Géza grófot, Pejacsevich Albert gró­fot, Benson Vilmost, a Lovaregylet vezér­­titkárát és­ az alagi lósportkolónia tagjait. Özvegy Hutunc György­né koporsóját való­sággal elborították a szebbnél szebb koszo­ Csütörtök, 1936 október 1 ll a. Hír. postai a MpM* a zálogüzletágában felvett, de le­járatkor nem rendezett zálogtárgyakat mindenkor részben Árverési Csar­nokában (IX., I.anyay-utca 30— 32), részben pedig zálogkölcsön­­flókjaiban kényszerárverésre bocsátja. Árverésre kerülnek: arany-, ezüst- és ékszertárgyak, szövetek’, selymek, fehérnemű­­anyagok, ’új és használt férfi és női ruhák, fehérnemű, ágy- és asztalnemű, szőnyeg, szőrme, var­rógépek, írógépek, kerékpárok, hangszerek, könyvek, fényképező­gépek, látszerek, bútorok és lak­­berendezési tárgyak. Az árverésre kerülő tárgyak az árverést megelőzőleg megtekint­hetők. — Az egyes árverések sorrendjét a naponta megjelenő Árverési Közlönyünk tartalmazza. c#r Kérje legközelebbi zAlngkölcsön­­fiókunkban a* árverésekről kiadott nyomtatótt Tájékoztatónkat­­*fr» rák, amelyeket a családon kívül a lósport barátai küldtek el utolsó üdvözletként. A szerencsétlen hozzátartozói nem jöhet­tek el teljes számban a temetésre, mert Hul­­mené anyja az izgalmak következtében meg­betegedett, négyéves kisgyermekét pedig a temetéssel­­járó izgalmaktól akarták kí­mélni. Apja, Recves Zh­rbert, a legidősebb magyar tréner és Mary testvére képviselték így a családot a temetésen. A temetésen búcsúbeszédeket nem tar­tottak. A pap egyszerű ima kíséretében bú­csúztatta a fiatalon elhunyt asszonyt a ka­tolikus egyház szertartásai szerint. Özvegy Halm­e Györgynél férje mellé temették. Itt említjük meg, hogy az autókasztasz­­trófa másik áldozatának, dr Stre­se Fritz csehszlovákiai ügyvédnek még mindig rend­kívül súlyos az állapota és még nem lehetett kihallgatni a kórházban. Lemond a négis? London, szeptember 30. A londoni etióp követségen nem cáfolják meg és nem erősítik meg azt a Génfben el­terjedt híresztelést, hogy a négus elhatá­rozta lemondását. Roosevelt védekezik és vádol Syracu­se, szeptember 30. Roosevelt elnök a Newyork állambeli Syracuseben tartotta első nagy választási beszédét.­Az elnök a leghatározottabban tiltako­zott az ellen a gyanúsítás ellen, mintha kommunista érzelmei és szándékai len­nének. Kijelentette, hogy továbbra is törhetetlen hű-* seggel ragaszkodik a demokráciához, de eltá­volítja az amerikai demokráciából mindazon­kat az elemeket, amelyek idegenek az ame­rikai nép lelkének. ■ Ezek közé az elem­ek közé a kommunizmus is tartozik. — A kommunizmus — mondotta Roose­­velt — a társadalmi átlhatatanság megnyil­vánulása, amely a gazdasági bajokban leli külforrását. Roosevelt azzal vádolta a köztársasági pártot, hogy a kommunizmus örvényé­nek szélére kergette az Egyesült Álla­mok népét. —" Ellenfeleim arra törekszenek, hogy a kommunizmus eszméjét belevessék a válasz­tási küzdelembe. A kommunizmus azonban nem két egymással szembenálló párt harcá­nak kérdése. Feltűnést keltett, hogy Roosevelt elnök beszédében sem a nemrégiben létrejött ame­­rikai-francia-angol pénzügyi megállapodást, sem a külpolitikai kérdéseket nem érintette. ­ Áramzavar és sötétség a Rákóczi-út környékén Szerda este fél hét órakor a VIII. kerület egyes utcáiban és a Rákóczi-út környékén kialudtak a villanylámpák. Érdeklődtünk az üzemzavar oka felől és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a VIII. kerületi áramelosztó kábel vezetékében keletkezett a hiba, amelyet másfélórai munkával sikerült ki­javítani. Este nyolc órakor kigyuladtak ismét a sötétségbe borult ViIi. kerületi utcák villany­­lámpái.

Next