Kis Ujság, 1939. február (53. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
4 volt a világháborúban, hogy valaki már frontra érkezésének első napján szenvedett súlyos sérülést, nem is szólva azokról, akik mindjárt az első órákban hősi halált haltak. Ezeknek a gyermekeit most el is ismerik hadiárváknak, míg azokat, akik súlyosan megsebesültek, már a harctérre érkezésük utáni első napokban, a Frontharcos Szövetség nem hajlandó elismerni frontharcosnak. Rámutatnak a kérdéssel foglalkozó frontharcosok arra, hogy ilyen körülmények között az Országos Frontharcos Szövetségnek tulajdonképpen nincs is meg mai formájában az az erkölcsi jogosultsága, amely egy ilyen fontos testületnél okvetlenül szükséges. Ha a Károly-csapatkereszt nem elegendő a frontharcosság igazolására, hanem még egyéb kitüntetések is szükségesek ehhez, akkor a frontharcos Szövetség tagjainak nagy része — épp a legutóbbi határozat értelmében — nem is frontharcos, így tehát az egész Frontharcos Szövetséget át kellene szervezni és magának a szövetségnek újonnan megállapított alapelvei szerint újra igazoltatni kellene a Frontharcos Szövetség minden tagját. A Frontharcos Szövetség által kiküldött bizottság tehát alaposan melléfogott, amikor határozatát megszövegezte és már csak ezek a felsorolt okok is elegendők volnának arra, hogy revízió alá vegyék a szerencsétlen döntést. Erről a határozatról egyébként érdekesen nyilatkozott Körmendy Elemér törvényhatósági bizottsági tag, a frontharcosok egyik vezetője, aki többek között a következőket mondotta: — Óvással kell élvem az Országos Frontharcos Szövetség ,,vezetősége“ (ilyen ugyanis nem létezik) által kiküldött zsidóbizottság döntése ellen. A „döntés“ megszövegezése megcsúfolása a bajtársi szellemnek, több részében érthetetlen és joggal félremagyarázásokra adhat a kamat. Mi ez a frontharcos zsidóbizottság? Fórum? Jogi személy? Jogfosztó, vagy jogosító tényező? Mert hiszen azt mondja, hogy ,,nem tagadja meg és őket jogaiban megélhetőségük rovására korlátozni van kivárni. “ Ez a bizottság , tiltakozik ő is bizonyos dolgok ellen, holott ahhoz sincs joga. Azt sem tudjuk, ki delegálta ezt a bizottságot. Ha viszont elolvassuk, hogy a pontokban kikre nem vonatkoztatja a korlátozó rendelkezéseket a hadiérem alapján, akkor állítom, elképzelhetetlennek tartom, hogy akadjon Magyarországon egyetlenegy frontharcos csoport, amely az ellenérvek meghallgatása után ezt a „döntést 14 ne utasítaná vissza. Nekünk, frontharcosoknak csak egy követelésünk lehet: frontharcos, ennek hitvese, leszármazottja, hadi özvegy, hadiárva, volt hadifogoly állampolgári jogaiban meg nem csorbítható, akár zsidó, akár nem. Ez a bizottság, amely a Károly-csapatkereszt jelentőségét kétségbevonja, felmérhetetlen felelősséget vállalt magára és ha ezt meg merte tenni, akkor felelősségének tudataiban álljon az összesség elé jóváhagyás céljából. Mint frontharcosnak tiltakoznom kell mindazon állásfoglalás ellen, amely bajtársaimnak jogait kétségessé teszi. Tessék az összes Károlycsapatkereszt igazolványokat ellenőriztetni. Ha akad hamisítvány, arra könnyű rájönni és úgy a hamisítót, mint annak igénybevevőit le kell csúktatni, de egynéhány feltételezett bűnöző miatt általánosítani, a sok tízezer Károly-csapatkeresztes tűzharcost gyanúsításnak kitenni tűrhetetlen és ez ellen minden erőnkből tiltakozunk. — Végső következtetésem — fejezte be nyilatkozatát Körmendy Elemér — az Országos Frontharcos Szövetség hívja össze az országos tanácsot, ez elé terjessze a zsidótörvényjavaslatot, de ezt is előzze meg egy új, — politikusoktól mentes — az intézőbizottság által delegált bizottság kiküldése, azonnal, mert minden késlekedés halálos sebet üthet a frontharcos eszmén. Ezt pedig magyar érdekből akarjuk megakadályozni. Mint ebből a nyilatkozatból is látható, a Frontharcos Szövetség bizottsága által hozott határozat még sok vitára fog alkalmat adni s ezzel a határozattal a zsidó frontharcosok kérdése még egyáltalán nem került le a napirendről. Anglia hajlandó tárgyalni Németország gyarmati követeléseiről Hitler beszéde világszerte megerősítené a békében való hitet Berlin, január 31. A reggeli lapok teljesen Hitler vezér és birodalmi kancellár beszédének hatása alatt állanak. . A Berliner Sokalanzeiger megállapítja, hogy ez a beszéd megint szétkergette a hazugság méregfelhőit. A világ tudja most, hogy nem akarunk mást, mint igazságot magunknak és másoknak, nyugalmat és biztonságot munkánknak anélkül, hogy elvenni akarnánk valamit máséból és részünket akarjuk a világ és az élet javaiból. Ugyanezt megadjuk mindenkinek. Aki pedig ezt tőlünk továbbra is megtagadja, az ezt saját magán fogja érezni. Olaszország a gyarmat kérdés sürgős megoldásáért Róma, január 31. Németország háború esetén Olaszország oldalán állana" címmel közli legtöbb olasz lap Hitler kancellár beszédét, amelyről a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoznak. Különösen kiemelik a beszédnek azokat a részeit, amelyek a Dacéval, Olaszországgal és a róma—berlini tengellyel foglalkoznak. A Popola di Roma vezércikke szerint a tengely Hitler beszédéből a gránittömb szilárdságával emelkedik ki. Ha a tengely ellenségei tovább folytatnák áskálódásukat Róma és Berlin együttműködése ellen, akkor Németország és Olaszország elég erős lesz ahhoz, hogy sikerrel vívjon meg olyan viszályt, amelyet felelőtlen elemek robbantanak ki. Németország és Olaszország egyrészről nem hajlandó kitenni magát régi veszélyeknek, de másrészt nem akarja, hogy örökké ki legyen szolgáltatva a javakban bővelkedő államoknak. Az első célt a bolsevizmus ellenitovábbi küzdelemmel éri el, a második célt pedig úgy, hogy a gyarmati kérdés megoldását követeli, mégpedig sürgősen. Ez nem jelenti azt, hogy Németország és Olaszország háborút akar. A két országnak szüksége van békére, mert csak békében tudja sikerrel megkoronázni eddigi erőfeszítéseit. Ha az a béke, amelyről Chamberlain beszélt Birminghamban, megfelel annak a békének, amelyről Hitler szót és amely béke egyébként egyezik a Mussolini-féle igazságszerető békével, akkor mindkét államférfi nagy szolgálatot tett Európának, amelynek végre-valahára el kell vágnia annak a válságnak gordiusi csomóját, amelyben 1919 óta vergődik.tólag már a közeli ketekben fenyegető európai válságról lelterjedt híresztelések teljesen alaptalanok voltak. Ennek következtében az árfolyamok tőzsdezárlat után mind Londonban, mind Newyorkban és San Fraciscoban is a magánforgalomban jelentékenyen megszilárdultak és a kontremin szinte pánikszerű fedezési vásárlásokba kezdett. Hogyan értelmezik Párizsban a nemeorsz fegyveresegyüttműködésről szóló kijelentést Párizs, január 31. A francia közvélemény érezhető megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy Hitler tegnapi beszéde nem tetteúlyosabbá a nemzetközi helyzetet és nem növelte a légkör feszültségét. Politikai és diplomáciai körökben a beszéd inkább kedvező benyomást keltett. Általában hangoztatják Párizsban, hogy Hitler kijelentéseit a szokottnál mérsékeltebb szellem hatotta át és tegnapi beszéde, valamint a müncheni megegyezés előtt elhangzott kijelentései között a hangnem tekintetében is határozott és örvendetes különbség állott be. Jó benyomást keltett Párizsban Hitlernek az a kijelzése, hogy „hosszú békekorszak eljövetelében bízik". Ezt a mondatot a lapok nagy része vezető helyen, vastagbetűs címekben emeli ki. Németország gyarmati követelései nem keltettek meglepetést Párizsban. A beszéd legfontosabb mondatának Párizsban azt tartják, amely a német-olasz fegyveres együttműködésre vonatkozik. A lapok különféle értelmezést adnak ennek a mondatnak. Egyesek úgy vélik, hogy Hitler csak akkor sietne Róma segítészére, ha Olaszországot fegyveres támadás érné. Mások viszont sötétebben látják a helyze íni Vörös spanyol csapatok fehér zászlók alatt várják, hogy megadhassák magukat. Anglia hajlandó tárgyalni London, január 31. Chamberlain miniszterelnök és lord Halifax külügyminiszter hétfőn estebéd után találkozott a miniszterelnöki palotában és együtt hosszasan áttanulmányozta Hitler kancellár beszédét. Hitler beszédének első hatása Londonban kedvező és megnyugtató volt. Politikai körök és a Clo megnyugvással fogadták a német vezér békebiztosító kijelentéseit, noha némi bizonytalanság elemeit találják abban, hogy Hitler voltaképpen fehér lapot adott Mussolininak, amelyet a Doce nyilván legközelebbi beszédében tört ki és a helyzet így csak az olasz követelések végleges körvonalazása után alakul ki határozottan. Megállapították Londonban, hogy Németország lezárta közép- és délkeleteurópai sérelmeinek és törekvéseinek fejezetét és hogy a gyarmati kérdés határozott felvetése elsősorban az angol birodalmat teszi az időszerű német követelések intézvényezettjévé. Ennél a pontnál remélni akar a Honelon, hogy Hitler továbbra is a tanácskozás és tárgyalás útjához ragaszkodik. Elvesek azt hiszik, hogy a gyarmati kérdést ( ab), müncheni értekezlettel kívánja megoldani Az angol közvélemény magatartása e nem körül egyáltalában nem hajthatatlan vagy elutasító, de természetes hogy Anglia felewverkezése c'/frrtjpldc’teágának tudatéban nyuftodtabban ülhe le a tárgyalóasztalhoz és továbbra is fennáll az a minimális londoni formula, amely szerint Anglia kész gyarmati kérdésről tárgyalni, de csak általános elintézés keretében, amibe a fegyverkezés korlátozása is beleértendő. Mint a Times keddi vezércikke írja, „a gyarmati kérdés megközelítéséhez vezető út el van zárva, ha a megoldás nem tartalmazna egyszersmind biztos hozzájárulást az általános béke ügyéhez". A City, valamint Amerika főként arra következtet Hitler beszédéből, hogy az állí KIS ÚJSÁG SZERDA, 1930 FEBRUÁR 1 tet és valószínűnek tartják, hogy Németország akkor is Olaszország mellett sorakoznék fel, ha a francia gyarmatbirodalom ellen emelt olasz követelések szolgáltatnának alkalmat a fegyveres összetűzésre. Mindent összevéve, a közvélemény úgy véli, hogy Hitler tegnapi beszéde nem vágta el a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, ellenkezőleg, a kancellár kijelentéseinek hangja és tartalma arra vall, hogy Németország bizonyos mértékig közeledni óhajt a nyugati nagyhatalmakhoz. A Hitler-beszéd amerikai hatása Newyork, január 31 A Newyork Herald Tribüne foglalkozva Hitler beszédével hangsúlyozza annak mértékletességét. Valamennyi lap vastagbetűs címmel közli, hogy Németország háború esetén Olaszország oldalára áll. A Newyork Times kiemeli az olasz—német összetartást. A Daily News szerint Hiller és Mussolini teljes összhangban dolgozik. Román lapok a Magyarországi MZ vas viszonyról Bukarest, január 31. Az Universulbrm Lugosenmi, volt római román követ Csáki István gróf külügyminiszternek a képviselőház külügyi bizottsága előtt tartott beszámolójával foglalkozva azt írja, hogy a magyar külügyminiszter berlini látogatása után már tisztán látható Magyarországnak a tengelyhez való kifejezettebb közeledése. Csáky István gróf berlini látogatása során megállapíthatta, hogy nincsenek ellentétek Németország és Magyarország között, sőt érdekeikben a legtöbb esetben a legteljesebb összhang uralkodik. Németországnak érdeke, hogy Magyarország független és hatalmas legyen. A magyar külügyminiszter a román magyar viszonyról beszélve, két dolgot említett meg: a romániai magyar kisebbség helyzetét és a román sajtó magatartását Magyarországgal szemben. Az egyik probléma épúgy megoldható, mint a másik, mert mindkét oldalon óhajtják a normális viszonyt. A Nemimti Tiomancsé az írja, hogy Csáky gróf külügyminiszter külpolitikai beszámolójában annak az óhajának adott kifejezést, hogy végre helyreálljon a jószomszédi viszony Magyarország és Románia között. Ennek előfeltétele azonban a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezése. Románia jószándékait hangoztatva a lap megjegyzi, hogy ezek után semmi akadálya nincs annak, hogy Magyarország és Románia között a legszívélyesebb jóviszony jöjjön létre. Leszúrta imádottját a féltékeny szerelmes Gyuláról jelentik. A gyulai törvényszék kedden tárgyalta Tiszin Elek szarvasi bolgár kertész ügyét. Tiszin, aki jóformán teljesen vak, együtt élt Nyári Péterné nevű nőismerősével. Az volta vád ellene, hogy a feleségét leszúrta. Elmondotta, hogy tizenöt évig élt együtt az asszonnyal és a legszebben éltek együtt egészen addig, míg szem világát el nem veszítette. Ezután több féltékenységi jelenet játszódott le köztük, egy ízben meg is verte az asszonyt, később azután Nyárlné egy fiatalemberrel megszökött. Később levelet kapott az asszonytól, aki azt írta, hogy nem tud nélküle élni és ha már nem lehetnek együtt, legalább éljenek egymás közelében. A férfi ebbe belenyugodott, úgyhogy az asszony ugyancsak Szarvasra ment lakni és az ő közelében vállalt szolgálatot. Elmondotta a férfi, hogy egyik nap nagy disznóölökéssel a kezében elindult Nyárinéhoz. A kést azért vitte, mert félt az országútévi a szellemektől. Az elnök több kérdésére azután beismerte, hogy azért vitte magával a kést, mert le akart vágni kicsit az asszony orrából. Csupán annyit akart levágni, hangoztatta, hogy másnak ne tessék. Ő ugyanis nagyon szerette Nyárinét, magának akarta megtartani. Az asszony azonban rosszat sejtett, nem engedte be magához a bolgár kertészt. Tiszin két napig járt-kelt az utcán, és amikor végre rátalált, hátulról szó nélkül beledöfte a kést. Kihallgatták az asszonyt is, aki terhelően vallott a bolgár kertészre. A bírság tiszta Eleket egyéni és kéthónnapi börtönre ítélte. Próbálja ki ön is apróhirdetéseinket Eredménye meglepd