Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)
1945-08-01 / 99. szám
Eltűnnek a „hirtelenszőkék“... A fodrásziparnak nincs nyersanyaga — A „szerencsés“ és a „megfeneklett“ iparágak — Milyen külföldi és hazai nyersanyagokra számíthat a kisipar? A gazdasági élet rendkívül bonyolult és érzékeny gépezet, amelyet ezer és ezer agyvelő leleményessége tart mozgásban s szinte áttekinthetetlen, hogy egy-egy változással kapcsolatban számtalan helyen hogyan változik meg az élet s az embersorsok ezrei miképpen alakulnak. Egy ilyen gazdasági tényező, amelyik mindegyikünk életére kihat, a behozatal. Köztudomású, hogy a háború külföldi behozatalunk terén mélyreható változásokat okozott. A pusztulás következtében annyira lerongyolódtunk, hogy a legnagyobb gondot okozza a behozatali cikkek élenértékének előteremtése, de igen sok egyéb nehézség is felmerül, amelyek erősen akadályozzák, hogy hozzájuthassunk azokhoz a cikkekhez, amelyek megszokott életünk folytatásához szükségesek. Rendkívül érdekes az az összeírás, amelyet a magyar kisipar helyzetéről végeztek, összeállítva a nyersanyagokat, amelyeket az iparosok használnak, külön azokat, amelyeket külföldről hoztak be , amelyek ma is csak külföldről szerezhetők be. A szerencsés iparágak Vannak szerencsés kis iparágak, amelyeknek nyersanyagai az ország területén mind megállalaaiók, vagy legalább is pótanyaggal helyettesíthetők. A behozatali nehézségek például nem fogják megakasztani a sütőipart a járműgyanóipart, vagy az épületburkolóipar műközisét. Az épületburkoló iparosok külföldről csak üvegcsempét importáltak, egy évben körülbelül 1200—1400 négyzetmétert. Az üvegcsempét pótolni fogják magyarcsmpével és az ipar tovább dolgozik. Hazai nyersanyagokkal segít magán a cukrászipar, amely Hollandiából, Törökországból és Olaszországból importált eddig több speciális nyersanyagot. Elég szerencsés a kávésipar is, mert legrosszabb esetben a valódi kávét, teát és kakaót pótanyagokkal helyettesíti. Kókusz, pálmaolaj, partifa... Ki hinné azonban, hogy például a fodrászipar igen sok külföldi nyersanyaggal dolgozik. Évente kétezer kiló hydrogén-szuperoxidot, ezer kiló szalmiákszeszt, ezer kiló kókuszt, ezer kiló pálmamagolajat, háromszáz kiló illóolajat, ötszáz kiló kálinátrósugot és kétszáz kiló parafát hozott be. A külföldi nyersanyagok kiesése a szőkítésben és hajfestésben fog nehézségeket okozni s ami ennél nagyobb baj, a borotvaszappangyártást is akadályozza. Nem is sí hölgyek műszaki haját, vagy műhullámait sajnáljuk, de ezeknek az anyagoknak a kiesése a fodrászipar nyújtotta munkaalkalomban fogja éreztetni káros hatását. Egyes iparágak teljes csődbe jutnak, ha megszűnik a külföldről való behozatal. A fogtechnikusipar például már csak a raktáron lévő készletekből dolgozik, néhány, egyelőre még belföldön is beszerezhető anyag kivételével. Illetékes megállapítás szerint a külföldi behozatal megszűnése teljesen megbénítaná a fogtechnikusipar termelését, kivéve a rozsdamentes fémekből készült hídpótlásokat Az órások ... Az órások véleménye szerint ez a szakipar is teljesen megbénulna, ha nem sikerül Svájcból óraalkatrészeket is órákat importálni. Érdekes, hogy még a mészárosok is külföldi nyersanyag behozatalára akarják felépíteni jövőjüket. Az állatállomány csökkenése miatt a Dél-Amerikából behozott fagyasztott hús, esetleg a Jugoszláviából és Romániából importált élőállat feldolgozásával szeretnének foglalkozni. A nyíílszőrkalap alkonya A kalaposipar is komoly behoznia! nehézségekkel küzd. A kalaposiparban használt segédanyagok nyolcvan százaléka, a gyapjú és nyúlszőr ötven százaléka, a szalmafonatok százszázaléka és a műselyem áruk hatvan százaléka külföldről jött be. Pótanyagokat, így műrostot a kalaptomp gyártásánál felhasználni nem lehet, legfeljebb talán a gyapjúhulladékot. Különös, hogy Magyarország, amely híres nyúlexportjáról, Angliából, Spanyolországból, Belgiumból és Csehszlovákiából importálta a nyúlszőrkalap készítésére használt kúpokat, évente mintegy 120.000 kalapra valót. A kéményseprőipar is panaszkodik, mert a szlám, fibrisz is külföldi kefeserték behozatalának hiánya megbéníthatná munkáját. Az iparosok azonban nem esnek kétségbe a nehézségek láttán, hanem máris számba vették azokat az iparcikkeket, amelyeket ők állítanak elő s amelyek mindig keresett cikkei voltak a külföldi piacnak. Nemcsak saját nyersanyagszükségletük fedezésére, hanem még egyéb importcikkek kompenzálásához is elegendő iparcikk gyártását készítik elő, amelyekért külföldi valutát szerezhetnek az országnak. A lovam mindennap ebédel, de én nem mondja a konflis Misi, aki többet dolgozik, mint a gebéje — Nem ciki, kérem a lakodalom — ezt is a konflis Misi mondja Akinek nem sietős az útja és kellően dagad a pénztárcája, már 50, azaz ötven konfliskocsi között válogathat Budapesten, hogy melyik gebével húzassa magát. Az Oktogon sarkán lévő „placcon” esküvőre invitálják a kocsist, viharvert alkotmányával és girhes lovával egyetemben. Az öt csellengő kocsi közül az egyik nagynehezen kötélnek áll és elbaktat a lakodalmas házhoz. Ezerötszáz pengőért. Várni ... ajjaj!... Szóbaelegyedünk az egyik kocsissal, aki elmondja a vonakodás okát. — Nem cikk, kérem, a lakodalom. Tízre rendelik az embert, akkor meg kell várni, amíg a menyasszony felöltözik. Aztán végig kell várni az esküvőt. Utána jött a fényképész. Ajaj, ott kell csak sokáig várni! Nem fér bele ezerötszáz pengőbe a kivonulás — Mennyi különben a tarifa? — Négyszáz pengő óránként. De adnak ötszázat,, meg nyolcszázat is A lúgósok Megjegyezzük, hogy ez nagyon szép keresetnek látszik, mire Misi, a kocsis és egyben a ,,cájga tulajdonosa, minden indulat nélkül csak ennyit mond: — Ez frászt. Azt aegmagyarázza a tőmondat je''nését: — Ez az ócska kocsi, ami már semmire sem jó, 30 ezerbe van. A ló 65 ezerbe került. A frízelés 16 ezer. Egy ostor 600 pengő. A ló napi ellátása 600. Egy mázsa széna ezer, a kukorica kétezer, a zab kétezernyolcszáz. Az alomszalmát sem adják ingyen, annak 600 pengő mázsája. Aztán hol van még a baleseti Eddig tét lovamat ütötték el teherautóval. Meg vannak vendégek, akik ál járóházhoz vitetik magukat, aztán meglógnak. Tessék elhinni, a lovam mindennel ebédel, amit magamról nem mondhatok el. Hét-nyolc fuvar akar ugyan naponta, mégis csak az adósságom nő. Pedig dolgozom mint egy ló. Magam csiszolom a gebét. Arra a kérdésre, hogy kik kocsikáztatják magukat, ezt mondja: — A Karádji, a Honthy meg a Csortos. A színésznőkön kívül még a tőzsdések. És persze a feketézők. Megint jönnek, lakodalomra hívják Misit. Kis gondolkozás után vállalkozik — ezernyolcszázért. J. J. Kikerics, iglic, a Lábunk alatt hever a gyógynövények milliónyi értéke — Megszervezik a gyógynövények hazai feldolgozását — Gyűlőközpontokat és gyógyszergyárakat létesítenek az Alfáldon A gyógynövénygyűjtés negyedévgázaios múltra tekint vissza Magyarországon. Kedvező éghajlatunk alatt flóránk virágai között acatjával találjuk az értékes növényeket, amelyek vadon, vagy mesterséges tenyésztés által pótolhatatlan gyógyszer-nyersanyagot szolgálatnak. A természettudományi szakasok két évtized óta számtalanszor elhívták már a figyelmet olyan érdekességekre, amelyek az egyszerű kirándulókra várakoznak, ha expedciójuk során közlékeny természettudóssal találkoznak. A tudós ezután füröl-fűre bevezeti a laikust sok értéktelen „giz-gaz" rejteleibe s a bámuló kiránduló megállapíthatja, hogy az igénytelen tkácos mellett a poros cserjék tomszédságában valóságos patikára akadt. De beszédes számokkal szóljál kiviteli mérlegünk is. Még néhány évvel ezelőtt minden évben '600—700 vagon gyógynövényt vitek ki az országból 14—15 millió 1938-as pengő értékben. Kiexporált nyersanyag egy töredékét aztán visszakaptuk természetesen 5—10-szeres áron. Pedig a gyógynövénygyűjtés hozzávetőleges beesés szerint 80.000 embernek nyújtott jövedelmet, akik 1100 beváltó állomáson szolgáltatták be az értékes növényeket. A magyar gyógylóra azután 6—8 közvetítő kezén keresztül kikerült a külföldi gyógyzergyárosokhoz. Az igénytelen szívecskék... Nem egyszer felvetődött már a kérdés, hogy vájjon mi lenne akkor, ha a természetnek ezt az adományát ithon dolgoznánk fel s a gyógynövények értékesítésével saját magunkat gazdagítanánk. Különösen hőszerű ez a terv a mai viszonyok között, amikor is a német gyógyszergyárak versenyével a Balkánon nem kell számolnunk s nagyon nehézkes az amerikai gyógyszer-nyersanyagok Európába szállítása is. Tehát nemcsak a feltétlenül szükséges gyógyszer hazai előállításáról van szó, hanem gyógyszerkivitelünk megalapozásáról is különösen a balkáni országokba. Ha akad megfelelő tőke, a múltnál nagyobb mértékben itthon dolgozhatjuk fel az altatáshoz annyira szükséges morfin és kodein nyersanyagát, a mákot, borsos mentából illóolajat, darzsból, borókából itllerikus olajat, páfrányból, nadragulyából, anyarozsból értékes kivonatokat, a nadragulyából pld. szemcseppeket, idesgyökerekből medvecukrot, a vadrózsa bogyóból, az oly sokszor emlegetett C vitamint, a fehér mályvagyökérből, kankalingyökérből nagyszerű köhögéselleni szereket tudnánk előállítani. A felsorolt példákon kívül azonban még száz és száz igénytelen füvecske és cserjebogyó van, amely gyógyértéke miatt érdemes a feldolgozásra. „Szegény ember gazdasága” A vadontermő gyógynövények gyűjtése a természet adománya. Azt is mondhatnók: a szegény ember gazdasága. Csak arra nem szabad gondolnunk, hogy a gyógynövény rölkönheverő kincs, amiért csak le kell nyúlni. A gyógynövénygyűűrtéssel foglalkozóknak elsősorban ismerni kell a növényeket. A második lépés a megfelelő piac biztosítása. Ki kell kérni továbbá annak a birtokosnak engedélyét is, akinek földjén gyűjteni akarunk. A gondosan végrehajtott gyűjtéssel még hasznot is hajthatunk a gazdának, mert például a rét és legelő tulajdonosa csak hálás lehet, ha az őszi kikerics, a tövises iglic, vagy a gyermekláncfűgyökeret kiirtjuk, feltéve, ha az ásó nyomát eltűntetjük Szakértelem kell a már összegyűjtött növények osztályozásához, szárításához és a gyűjtőhelyekre való szállításához is. A gyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat egyébként a földmivelésügyi minisztérium gyógynövény kirendeltségénél szerezhetjük be, akár szóval, akár írásban. Az alftildi gyógyszergyárak A gyűjtés mellett a második nehezebb feladat az, hogy a gyógyszergyárak felépítéséhez és berendezéséhez megfelelő tőke álljon rendelkezésre. A földmivelésügyi miniszter ezen a téren már megtette a kezdeményező lépéseket és megbízta síiavanulni Rudolf gazdasági tanácsost, és Nehny Olivér kisérletügyi fővegyészt, hogy a vegyészeti és Ülődalóvárak vezetőit, a gyógyszerkereskedőket és az exportőröket, továbbá az illetékes hatóságokat hívja össze értekezletre. Ez a közeli napokban tajtandó tanácskozás hivatott arra, hogy az alföldi gyógyszergyárak alapításának terveit a megvalósulás állapotába juttassa. A hatóságok ma is működő növénygyűjtőállomások működésének kiterjesztése mellett minden támogatást megadnának a magántőkének, ha hozzálátna a tervezett gyárak felépítéséhez- A hazai gyógynövények feldolgozása ugyanis közügy, sok ezer szegény ember jóléte függ a megvalósulásától. Gergelyfy Sándor: Újra lehet értékleveleket küldeni. Augusztustól újra megindul az értéklevelek, értékdobozok és értéknyilvánításos csomagok forgalma. A küldemények forgalmában résztvevő postahelyekről, a díjakról és a szállítási feltételekről a postahivatalok bővebb felvilágosítást adnak. kis Újság (3) Dobi István szőnyi földmunkás... Azok előtt, akik figyelemmel kísérik a földmunkásság sorsát, azok előtt, akik a paraszti politika vonalát az egyetemes parasztság összefogásában látják, nem ismeretlen Lipii István szőnyi földmunkás neve. Dobi István 15 évvel ezelőtt szegődött harcosává a Független Kisgazda Párt politikájának, célkitűzéseinek. Otthon, a falujában, majd egész Komárom megyében mindenki megismerte és megszerette, mert annyira közvetlen, igazságos és tisztán látó zászlóhordozója még alig volt a magyar földmunkásságnak, mint Dobi István. A Kisgazda Párt és a Paraszt Szövetség gyűlésein és különböző helyeken elhangzott előadásain kristálytiszta beszédével, emelkedett paraszti szellemével nyerte meg halastóinak tetszését. Élete, munkája azé a népé volt, ahonnan vétetett: a szegény parasztságé, a föld dolgozó tömegeié. 1944 március 19-e után Dobi Istvánnal az ellenállási mozgalom megszervezésénél találkoztunk. Azt-án eltűnt, sokáig nem jött hír felőle. Mindannyian aggódtunk érte, mindannyian keresték a szálakat, melyek nyomára vezetnek. Megtaláltuk Dobi Istvánt és most újra itt van közönünk. Itt van dolgozik a narasztság , az ugye'"mos mna-*vartáe felemelkedéséért, aminek hörzsévá szegődött és harcosa marad élete végéig. Bén és Gerő művszserek árjc®©eforgalmis menődés megkötésére Moszkvába utaztak Az ideiglenes nemzeti kormány kérdést intézett a Szovjetunió kormányához, hogy Magyarország tárgyalásokat kezdeményezzen a Szovjetuniónál árucsereforgalmi szerződés megkötésére. A Szovjetunió kormánya hozzájárult a tárgyalások megkezdéséhez. Az érucsereforgalmi szerződés megkötésére Bán Artal iparügyi és Gerő Ernő kereskedelmi miniszterek vezetésével küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttségben helyet foglal S. Szabó Ferenc földmívelésügyi államtitkár és dr. Wälder Gyula is. „Tiltsák el a balkolúcsirkefarmokát!" Egyik tömb ülésén szóvá tették, hogy a fővárosban alig akad ház, amelynek erkélyein ne lennének csirkefarmok. Az éjszakai nyugalom és a köztisztaság érdekében, az érvényben levő szabályrendeletre hivatkozva, kéréssel fordulnak a fővároshoz, hogy tiltsák el a hallombaromfitenyésztést Azt kívánják, hogy csirkét, kacsát, libát csak a bérházak pincéiben lehessen tartani Tóth László dr., a földművelésügyi minisztérium sajtóosztály ámít vezetője. Nagy Imre földművelésügyi miniszter dr. Tóth László miniszteri osztálytanácsost bízta meg minisztériuma sajtó és propaganda osztályának vezetésével. A megírt zatást sajtókörökben a legnagyobb megelégedéssel és szimpátiával fogadták. Olvasóinkhoz! Az újság előállításához szükége: nyersanyag, elsősorban a rotációs papiros ára, oly mértékén drágul, hogy a Lapkiadók Szövetsége a napilapok áremelését vét kénytlen elhatározni. Ennekfoytán auguszustól a Kis Ujág ára példányonként pengő, az előfizetés ára pedig havonként 78 pengő lesz- Lapkiadók Szövetsége ......—1—fiimfa—niw~ - santm