Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)

1945-08-10 / 107. szám

„NYÍLT az atombomba körül Mit mond Einstein relativitás-elmélete az atomrombolásról és az energiafelszabadulásról Kinn esik az eső s az ablakon vé­kony csatornákban végigfolyik a víz. A kis csatorna cseppé gyűlik össze s a vízcsepp egyszeresük le­zuhan, eltűnik 25 millió kilowattóra tutit el vele! Ehhez a korszakalkotó felismerés­hez Einstein relativitás-elmélete ve­zette az emberiséget. Ez az elmélet kiderítette, hogy bármilyen test egyetlen grammjában 25 millió kilo­watt energiamennyiség van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hatalmas világváros napi energia­­szükségletét — 3—4 millió kilowatt­órát — , egyetlen vízcsepp energiájá­nak hatodrészéből fedezni tudnánk. Egy köbcentiméter víz pedig elég­séges lenne ahhoz, hogy a világváros energiaszükségletét egy héten át ki­elégítse. Elégséges lenne, ha a vízcseppben lévő energiamennyiséget fel tudnánk szabadítani. Ehhez a felszabadítás­hoz az atomrombolás útján jutunk. S a háborús esztendők alatti kísér­letezések — Truman, Churchill és Attlee bejelentése szerint — olyan eredményhez juttatták az emberisé­get, amelynek horderejét egyelőre felmérni is képtelenek vagyunk. A tömeg­­ munkaképesség Megmértük a vízcseppben lévő erőt, fel kell tennünk tehát a kér­dést, hogy ez a megmért — 25 milió kilowattnyi — erő felszabadítva, tehát gyakorlati téren alkalmazva, milyen munkát végez, milyen moz­gást hoz létre. Erre a kérdésre a relativitás elmélete azt a választ adja, hogy annak a bizonyos víz­­cseppnek tömege nem változatlan, hanem a sebességgel egyre nő. Ez azt jelenti, hogy a test tömegét nem szabad változatlan anyagmennyiség­ként értelmezni. Igen ám,­­ de a test nem anyag, akkor micsoda? Erre is válaszol a relativitás elmélete. Kimondja, hogy a tömeg nem más, mint energia, ma­gyarul munkaképesség. Hiszen a gőz tömegét valóban p­uikateljesít­ményre használjuk fel akkor, ami­kor — veszítve hőkészletéből — dugattyút mozgatunk, munkát végez­tetünk vele. Ugyanez áll a robbanó­motornál is. Ugyanígy munkát végez, a vízesés is, amikor a turbinát hozza mozgásba. A vízesés ereje veszít se­bességéből a munka végzésénél, de ennek a veszteségnek árán munkát kapunk. Ami a vízre vonatkozik, az ma­gától értetődően minden más testre, minden más tömegre áll. A kilőtt ágyúgolyónak is van mozgási ener­giája s ennek révén munkát végez, amikor például átüli a betonfedezék falát. Mindezekből tisztán látható, hogy -­ fizikai nyelven kifejezve -­ a test tehetetlen tömege nem nyíl, mint a benne foglalt energiameny­­nyiség. Szunnyadó energiák De ha így áll a dolog, akkor fel­tehetjük a kérdést: miért nem fe­dezzük energiaszükségletünket abból a bizonyos egy csepp vízből, miért kell ehhez a szén? A válasz egy­szerű. Mindeddig nem sikerült fel­szabadítani a tömegben szunnyadó energiát. Pontos számítások kivohat­­ták, hogy egyetlen tégla tömegében annyi „őserő“, annyi energia van, hogy azzal akkora területet, mint Svédország, egy méter vastagságban a levegőbe lehet repíteni. Az atombombával kapcsolatos be­jelentés alapján most már odajutot­tunk, hogy a jelek szerint sikerült le­gyűrni az atomrombolás, az energia­­felszabadítás eddigi nehézségeit. Tud­juk, hogy az atom — a test legki­sebbnek hitt részecskéje — egész kis naprendszer. A központi nap ebben az apró rendszerben az atommag. Körülötte keringnek az apró elektro­nok. Csakhogy az atommag sem egy­séges, két építőrészből: a protonból és a neutronból áll. S ha ezt az is­meretünket összevetjük Truman nyi­latkozatának azzal a részével, amely­ben ismertette,, hogy az atombomba az urániumérccel kapcsolatos kísér­letezések eredményeként született meg, akkor tudnunk kell azt is, hogy az urán-atommag a neutronok hatására két részre szakad szét, mi­közben energia szabadul fel. Nem más ez, mint energiatermelés. Ezen az úton indultak el Niels Bohr, úz­ atomrombolás felfedezője és munkatársai akkor, amikor titkos vasajtók mögött megkezdték az an­golszász tudományos vezérkar labo­ratóriumaiban a már ismertté vált kísérletezéseiket. Az eredmény: a tö­meg energiamennyiségének felszaba­dítása lett. Maron Ferenc Paprikás hangulat a paprikafronton Szeged és Kalocsa paprikavitájába beleszólnak a külföldi versenytársak A kormány márkázott nemes vetőmagot ad a termelőknek . Mi lesz a készülő paprikarendeletben A paprikafronton ismét paprikás a hangulat. Jobban kiéleződött, mint valaha a szegedi és kalocsai pap­­rikavidék hagyományos vetélkedése. Szeged mindig magát tartotta a világhírű magyar paprika szülőföld­jének. Kalocsa viszont azzal büszkél­kedik, hogy az ő paprikája már a természettől sokkal édesebb — amíg a szegedi csípős — s­ ezért minő­sége jobb. Szeged és Kalocsa pap­rikavitája a mai napig sem dőlt el a talán az idők végeztéig eldöntet­len­ ügy marad, mert Szeged és Ka­locsa a jelek szerint soha nem lesz egy véleményen. Szövetkezet vagy szabad forgalom így van ez most is. Amikor a ter­melők egybehangzó kérésére felosz­latták a Fűszerpaprikát Értékesítő Központi Szövetkezetet, a helyi ter­melők demokratikus szervezkedésének eredményeképen a két híres magyar paprikavidéken megalakult a szegedi, illetve kalocsai paprikaértékesítő és beváltó szövetkezet. A szegediek azóta is az értékesítés szövetkezeti megszer­vezése mellett törnek lándzsát, Kalo­csáról azonban egymásután jönnek a küldöttségek a minisztériumokba, hogy sürgessék a paprikatermelés és értékesítés teljes szabaddátételét A szakreferensek ugyancsak törik a fe­jüket, miképen lehetne egyszer már békét teremteni a „paprikás“ papri­kások között? A paprikatermelés és kikészítés, évtizedek vagy talán évszázadok alatt kialakult ősi magyar mesterség. Olyasféle mull­a van nálunk, mint Svájcban például az órásiparnak, vagy Franciaországban a pezsgőnek. Ugyanakkor a magyar klíma is rend­kívül kedvez a paprika termelésnek. A paprika tehát egyike azoknak a terményeknek, amelyekkel mindig versenyképesek lehetünk a volgopia­­con, hacsak „el nem játsszuk“ fö­lényt biztosító előnyös helyzetünket. A versenytársak A paprika fontos kiviteli cikké vált és a mi feladatunk lenne, hogy a világpiac érdeklődését meg­­ok­oz­zuk a magyar fűszer iránt. A pap­rikatermelésben azonban nem ál­­lunk verseny nélkül, mert amint a külföld érdeklődése ezzel a cikkel kapcsolatban jelentkezett, felléptek a versenytársai. Először Spanyol­­ország támasztott konkurrenciát a magyar paprikának, majd Bulgária is­­belépett a versenytársak sorába, annál is inkább, miért a paprika­export 11 emes muluidja állatkákba irá­nyul. Leginkább Amerika, Svájc, Svédország, Anglia és gyarmatát, továbbá Dél-Amerika importált kül­földről paprikát. Az utóbbi években a magyar paprika-kivitel már há­romszáz vagon körül mozgott, ugyanakkor a belföldi fogyasztás is annyira emelkedett, hogy a­ közellá­tási miniszter azon kezdte törni fe­jét, mikép lehetne ezt csökkenteni. Szándékos minőség­­rontás Amikor a belső fogyasztás elérte az évi 400 vagont, az akkori köz­ellátási miniszter sürgetésére elren­delték, hogy a Világhírű magyar pap­­rikamárkák helyett mindössze két, gyenge minőségű csípős paprikafajtát szabad készíteni, arra számítva, hogy a rossz paprikából kevesebbet fo­gyasztanak majd az emberek. Amint a háború megszűnt, a paprikatern­e­­lők maguktól ismét nekiláttak a régi, jó paprikaúü­pőségek gyártásához is s így megszűnt az a veszély, hogy a közellátási intézkedés kiöli a­ ter­melőkből az ambíciót és lerontja a világhírű magyar paprika minőségét. Annál jobban­ kell vigyázni erre, mert új versenytársak érkeztek a paprikaértékesítés startjához. Az ér­sekújvári paprikavidék és a bácskai Horgas, Martonos és Magyars Kanizsa vidéke tőlünk elsajátítva a paprika­­termelés és kikészítés ősi hagyomá­­nyait, erős versenytársakká váltak. Kétségtelen, hogy a mai viszo­nyok között a­ termelőkre nézve ta­lán kedvezőbb, term­e a paprika érté­kesítés szabaddá tétele, a jövőben azonban, éppen a fokozódó világ­piaci verseny következtében nagyon könnyen újból meg­ ism­tlőd­h­­e­nének azok a válságok, amelyek bizonyos kötöttségek bevezetésére kényves­í­­tettek. Közben a magyar paprika el­veszíthetné­ a világpiacon uralkodó helyzetét és ezzel még nagyobb nyo­morúságba kerülnének a magyar paprikatermelők. Felté­tlen szükség van tehát arra, hogy a magyar ,pap­rikatermelés helyzete áttekinthető legyen, és gondosan őrködjünk a paprikatermelés érdekein. Ellentétes érdekek Kettős érdeket kell itt összeegyez­tetni, amelyek egymással ellentétesek. Az egyik a termelők közvetlen érdeke, akik minél többet akarnak kapni fá­radságukért, a beváltási árban a má­sik, ami ugyancsak a termelőknek, de közvetett érdeke, hogy a paprikának meg legyen a piaca, mert ha nincs, aki a paprikát megvegye, akkor egy­általán nem térül meg még a terme­lésbe fektetett munka és költség leg­minimálisabb összege sem­. A paprika áralakulását tehát úgy kell irányítani, hogy a magyar pap­rika a külföldi piacon feltétlen ver­senyképes maradhasson.­­ Ugyanakkor a termelőnek meg kell adni munká­jáért annyit, amennyi lehetséges. Hogy a termelő részesedését fokozni lehessen, szövetkezéssel esetleg csök­kenteni lehet az indokolatlanul közbe­iktatott hasznokat. Ezeket a szempontokat tartja szem előtt a készülő paprikarendelet is, amelyen most dolgoznak. Az új ren­delet kétségtelenül meghagyja a pap­rikatermelés engedélyhez kötöttségét és bizonyosan meg fogja hagyni az értékesítés kötöttségét is, mégpedig az újonnan alakult és a termelők bizalmára épített helyi értékesítő szövetkezetek közbejötével. Az új rendelet Ugyanakkor Paprika Szak­tanácsot állít fel amely a penrika­­termelés és - értékesítés kérdésében az irányítást végezni fogja az összes érdekeltek bevonásával. Ugyancsak visszaállítják a jól­ bevált régi pap­­rikaminőségeket is. A legkitűnőbb „különleges“ minőség clim­ Vibesa­­ként — amit eddig főként Szeged állított­­ elő — a­­ legelső vonalbeli HÉZSEH~ TRANSPORT SZAktITKAi­YOZO. - Áru és bún­­szsd­­­ás.ie..erru Eivdeslhvssrí'öcs.wal, ' ------- v délire is Külföldi megbízások r­ögliite forgalom. I Rak ározás. Kérjen éráján a tol - IV., Magyar -utca 49. Óriási siker! Prolongálva: DÉCSI Islehegyi szarafénTM XI*, ÓRA-OT 12 Állandó orvosi­­felügyelet. Ttóltúra. Hizókúra, diéta. Szóhafojilalét, m­eb­eszélés. Zölfálv­irtva 8 Délután 3-5-ír. Fogaskerekűn Ada­lak megállóig Szeimt, nyersbőrt, BUNDÁT MINDEN TÉTÉI,BEN vásárol VEROVIUS, király-utca 15 FVM függönyöket, függönyanyagot tűárut és kézismunkacikkeket veszek Szekeres kézimunkaüzlet Rákóczi-új fiú CSORTOS II legkiválóbb ki alakítása: || | J4VOIN­I KABOS 3 AA * Pátria A paprikatümöség kerül a piacra, a „csípősségmesyes-csemege édes-nemes“ a kalocsai paprikatermelő vidékről. Ugyanakkor felújult­ak a régi minő­­ségek: a „csemege édes-nemes“, az „édes-nemes“, a „félédes gulyásp­ap­­rika“ és a csípős „rózsa“ és „erős“ paprika. A legújabb paprika­­árak A paprikaárakat egyelőre a helyi szövetkezetek állapították meg, a most forgalomban lévő minőségek­nek megfelelően. A legújabb ter­melői paprikaárak minőség szerint: 1 kg különleges 315 pengő, cse­mege 222.60, édes­ nemes 201.60, el­sőrendű 15. 40, másodrendű 134.40 pengő. A termelői árak között azért van Olyan nagy elk­u­s, mert a leg­jobb különleges paprika csak a hi­bátlan, kicsutkázott, gondosan ki­erezett, begyétől és alsó részétől megszabadított részekből készül, gondosan másott paprikamag hoz­­záértésével, míg a gyenge minőségű kis Újság p) paprikába b­eőrlik a csutkát is. A közönség azonban nem ismeri eléggé a paprikaminőségeket s ezért pél­dául a fővárosi szabadpiacon válo­gatás nélkül vásárolja 500 pengő feletti áron a leggyengébb minőségű paprikát is. A magyar paprika versenyképes­ségének megóvása érdekében a kor­mány még egy érdekes újításra ké­szül. Újabban a paprikaterm­elő vi­dékeken igen sok étkezési paprikát term­ezzenek a konzervgyárak ré­szére, ami el­haj­zással fenyegeti a világhírű fűszerpaprika fajtákat. Ezért most a kormányzat egy 794 k­atasztrális hold kiterjedésű birto­kon maga akarja megtermelni az egész ország paprikavetőmag-szük­­ségletét és a márkázott nemes vető­magot a termelési engedélyekkel egy­­időbe­n maga adja majd a termelt­­­gazdáknak. Két kölyök, három ficcs és néhány pofon... Bizony ! A méregdrága körúti eszpresszó pultján a cukrászipar vegyi- és kép­zőművészet remekei csábítják a fa­lánkság bűnére a gyenge jellemű járókelőket. Két kisfiú is befér s a pult elé állva sóvárognak egy da­rabig. Aztán rendelnek. — Kérünk mindegyikből. De kü­lön tessék adni neki is, meg ne­kem is. ötféle sütemény hivalkodik a tá­lakon. Kétszer egy-egy darab, az összesen tíz. Mozdu­lás A pincér rámordul a gyerkőcökre. — Gyerünk kifelé! Nem tudjátok ti azt megfizetni! — Miért? Mibe kerül? — Hatszázhúsz pengőbe. — Benne van a forgalmi is? — Benne. Na, kifelé, kifelél — Akkor ebből még vissza is fog adni­ — kiállja diadalmasan a na­gyobbik és a vásott kis nadrágja zse­béből előránt és meglobogtat egy ro­pogós, vadonatúj ezrest. Csámcsogisís A pincér szemülébe veszi a zizegő, színes papírdarabot. Nincs benne hiba. Ezres, valóban. Teleraknak gyorsan két tányért s a két fiú egy asztalhoz telepedve nekiesik a renge­teg édestésztának. Falnak. Habzsol­nak. Nemcsak látni, hallani is lehet, hogy mennyire ízlik nekik. Odatelepszem melléjük és megkér­dezem őket, honnan van ilyen nagy­darab pénzük. — Etétlatkarasunkháomficst! — mondja a kisebbik. A szájába gyö­möszölt krémeslepényben benne­­ragad a mondat értelme. Azt mondja a Sanyi, hogy két hét alatt kerestünk három ficcset -v­­világosít fel a másik nevetve. — Ejhal És hogy kerestétek ezt a rengeteg pénzt? Dolgozunk. Bizony! A kőműve­seknél kapunk 15 pengő órabért. Mink mailért is keverünk, bizony! Meg cserepet rakunk és téglát is hordunk. Bizony! Most Van három ezresünk. De mért kérdezi a néni? Amikor hallják, hogy „kiírom“ őket az újságba, egymás szájából kapkodják a szót. Elmondják, hogy testvérek. A Sanyi tízéves, a Feri tizenkettő. Egész héten erre a napra készültek, hogy telerakják a kis ken­dőjüket süteménnyel. — Majd ad a mamátok mindegyi­­kötöknek egy-egy pofont, hogy így eldorbézoljátok a pénzt. Pofozás — Ojjé, a mutter akkor is pofoz, ha nem viszünk haza semmit. Most egy ezres a mutterés . Többet most nem kap, mert innen elmegyünk a büfébe és rántott csirkét ebédelünk. Utána dinnyét eszünk. Akkor sétálunk és délután fagylaltozni fogunk. Bizony! X programmb­eszéd után a két­­kö­­lyök fizet. Az aprót hanyagul zsebre­ gyűrik s még 20 pengő külön borra­valót helyeznek az asztalra. Az in­terjú izgalmában Sanyi egy ötpen­­gőst apró darabokra tépdetett s az ajtóban szélnek ereszli a papírfosz­­lányokat. Indulnak sebesen a büfé irányába, nyakára hágni a második ezresnek. Meghökkenve nézek utánuk. Isten látja lelkem, nem a sütentény és a csirke­­miatt. Én nemcsak a Sanyi­nak meg a Ferinek adnék egy-egy pofont. Én a „muttert“ is megfenyi­, zenéni. Bizony! József Jolán A Független Kisgazda Párt elnökségének felhívása a gazdákhoz s a párt valamennyi vidéki pártszervezetéhez A magyar demokráciának hallat­lan erőfeszítéseket kell tennie, hogy a fasiszta és reakciós bűnösök áttal rombadöntött országban biztosít­hassa az élet és a munka folyamatos­ságát.­­Az újjáépítésért s a demokrácia megszilárdításáért mindnyájan fele­lősséget hordozunk. , A gazdákat, régeket és újakat egyaránt, ez a felelősség most arra kötelezi, hogy a pártunk javaslatának megfelelően, méltányosan kilótt búza-, és rozsbeszolgáltatási kötele­zettségüknek a cséplés után azonnal tegyenek eleget. Adjon példát a gazdatársadalom a kötelesség hű és gyors teljesítés­ében. Szervezeteinket felhívjuk, hogy a maguk részéről is tegyenek meg mindent a beszolgáltatás gyors lebo­nyolítása érdekében. Szervezeteink vezetőségének köte­lessége ezen felül: a.) Jelenteni a központnak min­den olyan reakciós ac.­-'rt­­, amely a beszolgáltatás ellen próbálna vala­hol hangulatot kelteni. b) Jelentést adni minden olyan je­lenségről, amely a hordás, cséplés és beszállítás munkáját bárhol akadá­lyozza. c) Jelenteni az őszi vetés munkái­nak akadályait, a vetőm­ghelyzetet. d) A vetőmag kérdésében felhív­juk pártszervezeteinket és párttag­jainkat, hogy maguk is tegyenek meg mindent a vetőmag nélkül álló régi és új földtulajdonosok ellátása érdekében (pl. terménycsere útján), hogy ezáltal megkönnyítsék a kor­mányzat munkáját és hozzájárulja­nak a jövő termés biztosításához. Magunkért s az egész magyarság jövendőjéért dolgozunk, tudjuk, hogy a parasztság helyt fog állani, most és a jövőben, a munka és a kötelességteljesítés mezején. Meleg köszöntéssel: a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöksége. ukr­án művészek Budapes­en Az Állami Ukrán Ének- és Tánc­­együttes Budapestre érkezett. A Tár­sulat a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezésében két est kere­tében mutatkozik be a budapesti közönségnek a legközelebbi jövőben. új termiben MUG­YH.T őreimmel áll női és férfi cipő­k kilenlegesség­­ivel és legújabb . modelljével n)t»j/,ren(lif0»nek és vevőinek rendelkezőére. iV , VácUuica 1a. féle.neigten CIPC­ATfeLlif* Népvarietá*» Ma prämier a. cirkuszok, Varieték, pankrációk csil­lagaival új műsor naponta kip-kor. dundér. SZED­EM­ÖPYVFDJE visszízték a jégtől; SÍLUPJÜ

Next