Kis Ujság, 1946. augusztus (60. évfolyam, 171-194. szám)

1946-08-01 / 171. szám

szempontnak, hogy a magyarság sar­kalatos szempontnak tekinti a kisebb­ségi kérdést. Ezért nagy figyelmet szentelnek a most lezajlott szovjet­csehszlovák tárgyalásoknak, amelye­ken a határozatok — a Le Mond értesülése és a moszkvai rádió hiva­talos közlése szerint — akkop szü­lettek meg, hogy a Magyarországgal kötendő békével kapcsolatos cseh ja­vaslatok a szovjet kormány részéről rokonszenvvel fogadtattak és jóvá­hagyattak. E csehszlovák javaslatok a magyar kisebbség sorsára és a po­zsonyi hídfő kiszélesítése iránti cseh­szlovák területi követelésekre vonat­koznak. Beavatott megfigyelők úgy vélik, hogy Magyarország ugyan nem foglalhat el olyan álláspontot, amely nem rokonszenves a Szovjetunió előtt, mégis a csehszlovák javaslatok­kal szemben elutasítással élhet, nem­csak azért, mert ezt a jogát bizto­sította a nagyhatalmak együttműkö­désének szellemében létrejött megál­lapodás, mely módot nyújt a magyar álláspont meghallgatására és megvi­tatására, hanem mert a Szovjetunió egyike azoknak a nagyhatalmaknak, amelyek a döntés legbiztosbb alapját a legyőzött kisnemzetek meghallgatá­sában és a javaslatok összeegyezteté­sében látják. Franciaország minden bizottság tárgyalásán részt vesz, tehát azokon is, amelyeken a magyar kérdések kerülnek napirendre. Ez számunkra kedvező, mert Bidault meglehetős szimpátiával kezeli a magyar kér­déseket és javaslatokat. Ugyanakkor azonban súlyosan mérlegelendő szem­pont, hogy a csehszlovák diplomá­cia igen hatékonyan illesztette bele a csehszlovák kérdéseket a francia­­cseh viszony müncheni vetületébe. Az akkori mulasztások miatt bekö­vetkezett események kárpótlására törekszik a francia politika, ami mellett igen magasra értékeli a csehek szovjetúnióbeli kapcsolatait és történelmi jelentőséget tulajdonít a cseh politika határozott és gyü­mölcsöző kapcsolatainak az angol­szász nagyhatalmak irányában. A híd politikája már csak azért is rokonszenves a francia politikusok előtt, mert éppen ez az ország az, amely a világ nemzeteinek együtt­működésében a legmasszívabb slid­ként kíván szerepelni a jövőben is. A megnyitás ünnepi külsőségeivel és a mai nap tárgyalásaival részlete­sen foglalkoznak a világlapok. A vi­lágsajtó hangjából a békekonferenciát illetően az óvatos optimizmus csendül ki. A Paris Presse például a békét szimbolizáló zöld olajággal jelent meg első oldalán, de nem a békekonferen­ciáról, hanem párizsi konferenciáról ír. A cél egy, de az utak szétválnak pillanatnyilag: ebben a megállapítás­ban foglalható össze a tárgyalásokról alkotott általános vélemény. Magyar szempontból figyelemreméltó, hogy a nagy angol és amerikai lapok meg­lehetősen sűrűn foglalkoznak a hely­zetünkkel kapcsolatos problémákkal és a magyar, valamint általában a dunamenti kérdések fontosságára hívják fel a világ közvéleményének figyelmét. A Times foglalkozva Ma­gyarország általános helyzetével, meg­állapítja­, hogy minden kérdésnél fon­tosabb a gazdasági problémák meg­oldása. Ebben a tekintetben a lap bizonyos jóvátételi könnyítések lehe­tőségeire mutat rá. Maron Ferenc Zamercev városparancsnok ajándéka a magyar ifjúságnak A Gyermekbarátok úttörő mozgal­ma a szovjet városparancsnokságtól két házat kapott ajándékba. Egyet a Vilma királynő­ úton, ahol a mozga­lom központját helyezik el, a mási­kat a Szabadság-hegyen egy 30 szo­bás, úszómedencés villát, ahol isko­lát és üdülőt létesítenek. Az úttörő mozgalom, amely 6—14 éves gyer­mekek körében szerez és nevel új harcosokat a demokráciának, ezzel jelentős segítséghez jutott. A házak berendezésére és az üdültetés­ meg­indítására társadalmi akció indul. (MOT) Az Of Stiheszerződés termete Más helyen közöljük a magyar békeszerződés tervezetének szövegét, amellyel egyidejűleg nyilvánosságra hozták éjfélkor Pak­sban mind az öt békeszerződés tervezetét. Valamennyi békeszerződés-tervezet tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az il­lető országoknak biztosítaniuk kell a területükön élő valamennyi személy számára, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül az em­beri jogokat és az alapvető szabad­ságjogokat, beleértve a sajtószabad­ság, a vallásszabadság, a politikai vé­leménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési szabadságnak jogát. Valamennyi szerződés tartalmazza továbbá azokat a cikkelyeket is, ame­lyek megállapítják, hogy a békeszer­ződések érvénybelépésétől számított legfeljebb 18 hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az illető fő­városokban lévő nagykövetei, vagy misszióvezetői képviselik majd a szö­vetséges és társhatalmak érdekeit minden olyan ügyben, amely a szer­ződések végrehajtásával vagy értel­­mezésével kapcsolatos. Az olasz béketervezet Az Olaszországgal kötendő béke­szerződés tervezete 78 cikkelyből áll Az első rész területi rendelkezéseket tartalmaz. Megállapítja, hogy Olasz­­ország határai az 1938 január else­jén fennállott határok lesznek, ki­véve az olasz-francia határ kisebb módosítását és az olasz-jugoszláv határt, amely Venezia, Giulia és trieszti szabad területre vonatkozik. Olaszország átengedi Jugoszláviának Zára városát, valamint a Polagosa­­szigetet és Görögországnak a környező szigeteket. átengedi Olaszor­szág a Dodekanézosz szigetcsoportot, amelyet demilitarizálnak. Az áten­gedett területeken lakó olaszok in­gáit biztosítják. A szabad trieszti te­rület sérthetetlenségét és független­ségét a Biztonsági Tanács szava­tolja. Olaszország lemond minden jogcíméről a líbiai, eritreai és szo­­máli területek birtoka tekintetében. Ezek a területek a végleges statú­tumok megalkotásáig ideiglenesen a mostani igazgatás alatt maradnak. Olszország kötelezi magát Etiópa felségjogainak és függetlenségének tiszteletben tartására. A további cik­kelyek katonai záradékokat tartal­maznak. Ezek szerint Olaszország katonai ereje 185.000 továbbá 65.000 csendőr­­főnyi lehet. Az ország­nak csak 22.500 tisztje és tengerésze lehet. Bizonyos határon felül Olasz­ország minden hadianyagát a Szov­jetúnió, Nagybritannia, Északame­­rika és Franciaország rendelkezé­sére köteles bocsátani. A jóvátétel kérdését úgy rendezték, hogy Olasz­ország a Szovjetnek 100 millió dol­lárt fizet hét éven belül. A jóvátéte­lek kiegyenlítésére igénybe veszik a Romániában, Bulgáriában és Ma­gyarországon lévő olasz javakat is. A román és bolgár béke A Romániával kötendő békeszerző­dés tervezete bevezetésében megálla­pítja, hogy Románia 1944 augusztus 24-ikén teljesen beszüntetett minden hadműveletet, megszakította Német­országgal és annak csatlósaival való kapcsolatait és cselekvő részt vállalt a Németország elleni háborúban. Az első fejezet a határokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza és meg­állapítja, hogy a határ ugyanolyan lesz, mint amilyen 1941 január elsején volt. A szovjet—román határ tekinte­tében az 1940 június 28-ikán megkö­tött szovjet—román és az 1945 június 29-ikén megkötött szovjet—csehszlo­vák szerződés rendelkezései irány­adók. Kimondja továbbá, hogy az 1940 augusztus 30-i bécsi döntőbíró­­sági ítélet semmis és hatálytalan. En­nek következtében Magyarország és Románia között helyreáll az a határ, amely 1938 január elsején fennállt. A második fejezet politikai rendelke­zéseket tartalmaz, majd a katonai fel­tételek következnek. Eszerint Romá­nia összesen 120.000 főnyi hadsereget tarthat fenn s légvédelmi tüzérségének létszáma 5000 fő, tengerészetéé ugyancsak 5000, repülőgépeinek száma 150, de csak 100 lehet harci repülőgép. A repülőerők személyzete legfeljebb 8000 főből állhat. Bombá­zókat Románia nem tarthat. Vala­mennyi szövetséges haderőt vissza­vonnak Románia területéről kilencven nappal a békeszerződés életbelépése után, a Szovjetuniónak azonban joga van arra, hogy csapatokat tartson román területen az ausztriai szovjet övezettel való összeköttetés biztosítá­sára. Románia csupán részben telje­sít jóvátételt, mégpedig 300 millió dol­lár értékben, amelyet nyolc éven át kell megfizetnie. A bolgár békeszerződés tervezete szerint Bulgária határainak az 1941 január elsején fennállott határok te­kintendők. .A görög-bolgár határt csak akkor fogják végleg megállapí­tani, amikor Görögország és Bulgária a békeértekezleten ismerteti állás­pontját. Bulgária hadereje 55.000 főből állhat, 90 repülőgépet tarthat, de ezek közül csak 70 lehet harci repülőgép, a repülőszemélyzet nem haladhatja meg az 5000 főt és bonjt. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet­ kormánynak a magyar gaz­dasági helyzettel kapcsolatban jegy­zéket nyújtott át. Az amerikai kor­mány bevezetőben kifejti, hogy 1945 decembere óta ismételten kezdemé­nyező lépéseket tett arra, hogy a szövetségesek vegyék fontolóra azo­kat a módozatokat, amelyek révén a három nagyhatalom a krími ha­­­tározat értelmében megsegítheti Ma­­gyaroroszágot elpusztított közgazda­sága újjáépítésében. 1940 március 2-ikán az Egyesült Államok kor­mánya felhívta a figyelmet Magyar­­ország súlyos gazdasági bajaira és figyelmeztetve arra, hogy az ország túl van terhelve jóvátétellel és egy nagyszámú megszálló hadsereg el­tartásának költségével. Kérte a szov­jet­ kormányt, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagybritannia képviselőivel összhangban készítsenek olyan ter­vet, amely véget vethet a magyaror­szági gazdasági felbomlás folyama­tának és egyúttal keretet biztosít ahhoz, hogy az ország újjáépítése és az általános európai gazdasági rendbe való újbóli megvalósítható legyen.beilleszkedése Április 21-iki válaszában Visinszki szovjet helyettes külügyminiszter megállapította, hogy Magyarország gazdasági újjáépítésére vonatkozó terv kidolgozása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. A szovjet válasz megállapította, hogy a szovjet jóvá­tétel és a megszállás Magyarországra nehezedő terhei semmiféle mértékben nem felelősek a magyarországi gaz­dasági helyzet rosszabbodásáért és Magyarország jelen gazdasági nehéz­ségeinek fő oka az, hogy az Egyesült Államok nem szolgáltatj« vissza Ma­gyarországnak Németország és Ausztria amerikai megszállási öveze­teiben lévő elhurcolt javakat, ame­lyeknek összértéke a becslések szerint 3000 millió dollár. A magyarországi gazdasági helyzet­tel kapcsolatos jegyzék amelyet az amerikai nagykövet 1946 július 23- ikán nyújtott át a szovjet kormány­nak, felhívta a szovjet kormány fi­gyelmét arra a körülményre, hogy a jelenlegi magyar ipari termelésnek — mely a háború előtti színvonalnak csupán egyharmadát éri el — felét a jóvátétel és a megszálló hatalom egyéb szükségletei veszik igénybe. Az amerikai kormány tudomásul vette a szovjet kormánynak azt a felfogását, hogy a magyarországi nehéz gazda­sági helyzet egyik fő oka a németor­szági és ausztriai amerikai megszál­lási övezetben lévő elhurcolt magyar értékek hiánya és ezért az Egyesült Államok kormánya értesítette a ma­gyar kormányt, hogy az őrizetében lévő elrablótt aranyat visszajuttatják bárói nem lehetnek. Bulgária jóvá­tételt fizet a Jugoszláviának és Gö­rögországnak okozott károkért, de tekintetbe véve, hogy Bulgária részt­­vett a németek elleni háborúban, a jóvátétel csupán részleges lesz. A jó­vátétel nagyságát nem szabták meg, mert a külügyminiszterek e kérdés megvitatását elhalasztották mindad­dig, míg Görögország és Bulgária véleményét ki nem kérik. A finn béke A finn békeszerződés szerint Finn­ország határai az 1941 január else­jén fennálló határok lesznek, elte­kintve attól, hogy Finnország vissza­adja a Szovjetuniónak Petsamo tar­tományt. Finnország 34.400 főnyi hadsereget tarthat, haditengerészeté­nek látszam­a 4500 fő, légiereje 60 repülőgépből és 3000 főnyi személy­zetből állhat. A Szovjetuniónak oko­zott károkat Finnország megtéríti, de tekintve azt, hogy Finnország ha­dat üzent Németországnak és segí­tőit kiűzni a német csapatokat terü­letéről, részleges jóvátételt fizet, mégpedig 300 millió dollár értékben, nyolc éven át­ Magyarországnak. A dunai belvízi hajózást szolgáló vízijárművek vis­­­szaszolgáltatását elhalasztják — az amerikai katonai hatóságok és a szovjet hatóságok között Bécsben folyó megbeszélések kimenetelétől függően — mindaddig, amíg a jár­műveknek a Dunán mai színeik alatt szabad mozgásuk tekintetében megál­lapodás jön létre. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormánya a ma­gyar fegyverszüneti egyezmény alá­írásakor fenntartotta magának a jo­got a magyar jóvátétel kérdés újra­­felvételére. Az amerikai kormány azt hitte, hogy óvatos gazdálkodás­sal Magyarország megfizetheti a 300 millió dolláros jóvátételt és nem látta előre, hogy Magyarország ter­melési kapacitása és nemzeti jöve­delme néhány hónap alatt a felére, vagy még annál is kevesebbre csök­kent és hogy a Magyarország által 1945-ben fizetndő a nemzeti jövedelem jóvátétel például 24 százalékát teszi ki. Hasonlóképpen nem látta előre, hogy Magyarországot kötele­zik arra, hogy jóvátételi kötelezett­ségein felül nagy mennyiségben adjon árut és szolgáltatásokat. Az Egyesült Államok kormánya tu­domásul vette a szovjet kormánynak azt az álláspontját, amely szerint a Szovjetúnió, Nagybritannia és az Egyesült Államok tervet dolgoznak ki, amely Magyarország újjáépítését és az országnak az általános európai közgazdaságba való beilleszkedését segíti elő. A szovjet kormány meg lehet győződve arról, hogy­­­ Egye­sült Államok kormányának nem áll szándékában, hogy Magyarországot kényszerítse bármilyen gazdasági terv elfogadására. Amikor az Egye­sült Államok egy magyar gazdasági tervnek háromhatalmi megbeszélését javasolta, olyan segítségre és támo­gatásra gondolt, amelyet a három nagyhatalom Magyarországnak nyújt­hat, m­iután az ország gazdasági kö­telezettségeit gondosan meghatároz­ták és beosztották oly módon, hogy azoknak teljesítése ne fossza meg Magyarország lakosságát a megélhe­tés lehetőségétől. Magyar részről valóban kértek is ilyen értelmű se­gítséget a három nagyhatalomtól, a magyar pénzügyminiszter már 1945 december 3-i keltezéssel adott a ma­gyar gazdasági és pénzügyi helyzet­ről a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ságnak beszámolót. Az Egyesült Államok kormánya ezután megállapítja, hogy a jaltai értekezleten a há­rom kormányfő megegyezett abban, hogy „a felsza­badított Európában uralkodó ideig­lenes bizonytalanság időszakában egyesítik kormányaiknak politikáját a náci Németország uralma alól fel­szabadított népek, valamint a volt európai csatlósállamok népeinek megsegítésével, hogy azok súlyos politikai és gazdasági demokratikus eszközökkel kérdéseiket oldhas­sák meg“. Ennek az egyezménynek az értelmében az Egyesült Államok kormánya újból kéri, hogy a Szov­jetúnió magyarországi képviselője lépjen érintkezésbe a magyarországi amerikai és brit képviselőkkel a je­lenlegi gazdasági bomlás megállítása céljából és egy olyan keret létesí­tésére, amelyen belül az ország újjáépítése és az általános európai közgazdaságba való beilleszkedése lehetővé válik. Szerepet játszik az a közvetlen szempont is, hogy egy ilyen lépés jótékony hatást gyako­rolna arra a pénzügyi stabilizációs programra, amelyet a magyar kor­mány augusztus elsején bevezet és amelynek érdekében Magyarország körülbelül 32 millió dollárra becsült aranyfedezetét az Egyesült Államok kormánya visszajuttatja. * Magyar szempontból jóleső érzés­sel állapítható meg, hogy Magyar­­ország gazdasági megsegítése érde­kében és a stabilizáció sikere érde­kében a Szovjetúnió épp a legutóbbi napokban már hathatósan enyhítette Magyarország jóvátételi kötelezettsé­geinek teljesítését, az Egyesült Álla­mok pedig visszaadta a nyugatra harcolt és az amerikai megszállási övezetben eddig őrzött aranyat és egyéb magyar tulajdonokat. Ezzel Magyarország gazdasági talpraállítá­­sának érdekében a szövetségesek ré­széről megtörténtek az első fontos lépések. Az amerikai kormány Magyarország gazdasági talpraállításáért w Csütörtök, 1946 augusztus 1 Ma ítélet Tasnády-Nagy András ügyében Tasnády-Nagy András, a fasisz­ta Magyarország képviselőházának volt elnöke ügyében tegnap elhang­zottak a vádbeszédek. Gyarmati István dr. népügyész nagyhatású v­ádbeszédében rámutatott Tasnády- Nagy András bűneire, hogy magas közjogi méltóságát arra használta fel, hogy nemzetét a sír szélére d­öntse. Hasonló szellemben szólalt fel Beer politikai ügyész is. Ma Kelemen Kornél, Tasnády- Nagy András védője, szólal fel, majd az utolsó szó jogán a vádlott beszél. A Pálosi-tanács ezután ta­nácskozásra vonul vissza és meghozza az ítéletet a háborús főbűnös bűnügyében. A Kisgazda Párt szabolcsi nagygyűlései Az elmúlt vasárnap a Kisgazda Párt Szabolcs vármegyében két nagy­gyűlést tartott. Az egyiket Balsa köz­ségben, ahol Tóth József elnök meg­nyitója után Andrássy Dániel nem­zetgyűlési képviselő beszélt a köz­ségi választásokról, a stabilizációról, majd utána Futó Dezső képviselő szólalt fel. Mindkettőjüket nagy figyelemmel hallgatták meg a jelen­lévők s lelkesen tüntettek a Kisgazda Párt s annak vezetői mellett. Délután Kemecse községben volt népgyülés, ahová Nagyhalász, Ti­­szarád, Beszterec, Vasmegyer, Kék, Demecser, Gégény, Nyirbogdány és Túra, Berkes, Oros, Kótaj, Nyír­szőlő, Sényő, Nyirtét, Pazony köz­ségek küldték el küldöttségeiket. Úgy mondták a kemecseiek, hogy ilyen nagy gyűlést még nem láttak. A gyűlés előtt magyar ruhás lányok, fiúk, lovasok, négyesfogatok, fel­díszített lovas és ökrös szekerek vo­nultak el a vendégek előtt. Kedves jelenet volt, mikor a ven­dégeknek egy nagyhalászi kisfiú Orosz Jancsi új lisztből sütött cipót adott át, a kislányok pedig csokro­kat. Horváth Imre járási titkár nyi­totta meg a gyűlést. A következő fel­szólaló Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő volt, aki egyórás beszéd keretében ismertette a belpolitikai helyzetet. Szólott a gyakori belpoli­tikai válság okairól, az egyformán elítélendő szélsőjobb és szélsőbal­oldalra való elcsúszásokról. Andrássy Dániel felszólalásában gazdasági kérdésekkel foglalkozott s rámutatott arra, milyen nagy szük­sége van a falu népének a jó pénzre. Utána Virágh József beszélt az árak és bérek egymáshoz való viszonyáról. A politikai gyűlés után a Kisgazda Párt ifjúsági szervezete műkedvelői számokat adott elő. A szereplők: Horváth Etus, Vida György, Berki Kati, Jakab Piroska, Ászt András, Márton Antal, Here Julika, Bihari Mária, a nyírszőllősi együttes, Kiss Irén és Virágh Piroska, valamen­­­nyien kitettek magukért. A jól sike­rült nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Zsidó lőszergyárat fedeztek fel Tel Avivban. Az amerikai rádió je­lenti, hogy Tel Avivnak kedd reggel megkezdődött átfésülése során egy pincében lőszergyárat találtak, amely­ből a terrorista szervezetek fedezték szükségletüket. BALATONLELLÉN WC: fizető vendégeket fogadok, kitűnő ellátással: tej, gyümölcs, hús. Strand, park, garázs. Cím: Bp., VII., Rákóczi­ út 50, III. 37, A lépcső

Next