Kis Ujsag, 1946. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-07 / 201. szám
szombat, 1946 szeptember 7 . ParasztságinlésalSvároshara40 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkát- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Kiadták a miskolci népítélet tetteseinek névsorát Véglegesnek nyilvánította a párisi a trianoni magyar-román konferencia határt Az ausztrálai delegátus vizsgálja meg indítványát, hogy a Négy Nagy megegyszer a kérdést — jegyzőkönyvbe vették Páris, szeptember 6 (A Kis Őrság párisi telefonjelentése.) Tegnap délután ült össze a román bizottság a Luxembourg-palotában, hogy megtartsa a magyar és a román delegátus által előadottak feletti vitát. Fontos kérdésben a magyar—román határ kérdésében kellett ezen a napon döntenie a bizottságnak. És a bizottság döntött: 10:2 arányban leszavazta azt az ausztráliai indítványt, amely a kérdés további megvizsgálását javasolta. Ezzel a román—magyar határkérdés véglegesen lekerült a napirendről, Erdély ügye eldőlt. A határok, amelyek Trianonban születtek meg, véglegesnek nyilváníttattak az 1946-ik évi párisi békekonferencián. Az ülés lefolyása igen sokszor izgatott hangulatú volt, különösen ekkor, amikor az ausztráliai és a szovjet vélemény került egymással szembe. Az ausztráliai delegátus azt javasolta, hogy a négy nagy vizsgálja meg mégegyszer a magyar-román határ kérdését és igyekezzék egy megfelelő megoldást találni. A négy nagyhatalom megbízottai ezzel szemben kifejtették azt az álláspontot, hogy változtatás nem eszközölhető az eredeti határozaton, így az ausztráliai delegátus csupán annyit ért el, hogy indítványát jegyőkönyvbe vették. A megejtett szavazás során két delegátus, az ausztráliai és a délafrikai, tartózkodott a szavazástól. A román területi és politikai bizottság visszaállította Románia 1938-as határait A román területi és politikai bizottság csütörtök délutáni ülésén Keith (Ausztrália) volt az első felszólaló. Megállapította, hogy egyfelől bizonyos területdarabokon nyilvánvalóan magyarok laknak, másfelől azonban gazdasági szempontból Romániának szüksége van erre a területre. Ilyen körülmények között az a kívánsága, hogy a négy nagyhatalom képviselői adják elő az indító okokat, amelyek a második szakasz jelenlegi formálását megszabták. Harriman (Egyesült Államok) megállapította, hogy bár az Egyesült Államok a második szakasz mellett szavazott, annyi tény, hogy az amerikai kormány már 1946. decemberében módosítást javasolt a magyar-román határ kérdésében, hogy az a határ jobban megfeleljen az etnikai határoknak. A Magyarország és Románia közötti ellentétele úgy látszik túl mélyek és túlmennek a határkérdéseken. Miután azonban szomszédállamokról van szó, kívánatos lenne a magyar-román együttműködés. A két ország közötti közvetlen tárgyalások talán csökkenteni tudnák ezeket az ellentéteket. Baranovszki (Szovjetunió) szeretné tudni, hogy az ausztráliai delegátus a magyar követeléseket támogatni akarja-e vagy pedig azok elvetése mellett van. Gladwyi Jebb (Anglia) megemlíti, hogy abban az időben, amikor a négy külügyminiszter tanácsa ebben az ügyben döntést hozott, egyik sem volt meggyőződve a magyar követelések megalapozottságáról. Éppen ezért úgy határoztak, hogy az 1938 január 1-e előtt volt határt kell fenntartani. A négy nagyhatalom közül egyik sem foglalt megfelelő határozottsággal állást ebben az ügyben. A két érdekelt fél expozéját a delegátusok meghallgatták, semmi akadálya, hogy bírálatot gyakoroljanak és a szükséges elvek ismeretében hozzanak döntést. Carroux (Franciaoszzág) véleménye szerint a második szakasz jelenlegi megfogalmazásának nagy erkölcsi hordereje van, mert magában foglalja a bécsi döntés elítélését, amely bűnösen erőszakos cselekedet volt. A javasolt megoldás nem idegen, mindamellett nem szabad Románia gazdasági integritását tönkretenni. Franciaország támogatni fogja a Négy Nagy javaslatát. Ezután ismét Keith ausztráliai delegátus szólalt fel. Nem foglal határozottan állást a magyar követelés mellett, de szükségesnek tartja leszögezni, hogy a delegátusok ne írjanak alá olyan megoldást, amelynek helyessége a delegátusok előtt nem egészen világos. Többszázezer magyar személyről van szó, akiket arra ítélnek, hogy idegen uralom alatt éljenek. Azt javasolta, hogy a bizottság fogadja el a második szakaszt, de a szakaszhoz fűzte hozá, hogy a bizottság felszólítja a négy külügyminisztert, hogy a szakasz végleges megszövegezése előtt vizsgálják meg, van-e mód arra, hogy határmódosítás formájában olyan megoldást találjanak, amely lehetővé teszi Magyarország számára, hogy méltányos feltételek mellett minél nagyobb számú honfitársát visszaszerezze. Bogomolov megbélyegzi a bécsi döntés erkölcstelen voltát, majd kijelenti, hogy a négy nagyhatalom sok gonddal vizsgálta meg a magyar-román határkérdést és azután hozta meg határozatát. Az ausztráliai delegátusnak határozottan állást kell foglalnia, hogy a magyar javaslat ellen, vagy mellett áll-e. Az elnök javaslatára jegyzőkönyvbe vették az ausztráliai delegátus javaslatát. Ezután hosszabb vita következett, majd szavazásra került a sor. A második szakaszt, amely az 1938-as határ helyreállításáról szól, 10 szavazattal eredeti szövegezésében elfogadták. Két delegátus, mégpedig Ausztrália és Dél-Afrika tartózkodott a szavazástól. Keith ezután arra kérte a bizottságot, iktassák jegyzőkönyvbe, hogy a szavazás előtt az ausztráliai delegátus határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben azt kéri, hogy a négy nagyhatalom a békeszerződés végleges formába öntése előtt tegyen még egy kísérletet — esetleg a két érdekelt ország kiküldötteinek bevonásával — a kérdés oly módon történő rendezésére, hogy minél kevesebb magyar maradjon idegen uralom alatt. Ezt a fenntartást felvették a jegyzőkönyvbe. Ezután áttértek a román békeszerződés többi pontjának tárgyalására. A román területi bizottság legközelebb szombat délelőtt 10 órakor ül össze. Daily Worker, a brit kommunisták lapja megfordítja a kérdést és ar a kér választ, hogy miért erősödő egyre jobban az amerikai befolyás Görögországban és általában a Földközi-tengeren, ahol most az amerikai cirkálók valóságos sétahajózást végeznek, nyilván azért, hogy a parti népeknek és a távolabbi országoknak legyen min elgondolkozniuk. Néhány párisi lap még harciasabb hangot üt meg és ha az ember nem tudná, hogy a párisi békekonferenciáról szólnak a cikkek, azt hihetni, hogy hadijelentéseket olvas. Ezek a francia lapok lassan minden kérdése ráhúzzák azt, hogy „viharsarok“ jellege van. Nem lehet csodálkozni ezen a kissé túlfűtött vérmérsékleten, mert hiszen most egymást érik Párisban a fontos belpolitikai események. A francia szocialista párt például leszavazta eddigi — bizonyos tekintetben szovjet-ellenesnek mondható — vezetőjékét, de kimondta, hogy nem kiválja a francia kommunista párttal való szorosabb kapcsolatot, továbbra is az teljes önállóság álláspontjára helyezkedik. — A békekonferencia lassan halna, míg az események gyorsan rohannak, egyelőre nem tudjuk merre — állapítja meg a Manchester Guardian, de azután azonnal megtalálja a vigasztaló jelenséget abban a tényben, hogy aligha van a világnak oda zuga, amely ne szeretne a „béke bigére járni". Ezt a meggyőződést fejezi ki egyébként minden világlap, még az Egyesült Nemzetek szövetségének Newyorkban készült hivatalos lapja is, amely ideérkezett legújabb számának fedőlapján közvetlenül az Egyesült Nemzetek címkéje alatt az atombomba képét közli, különböző színű kérdőjelek kíséretében. A világesemények taglalása mellett egyetlen párisi lap szentel néhány sort ma reggel annak az eseménynek, hogy péntek délután 4 órakor a magyar területi és politikai bizottság előtt Sebestyén Pál követ adja elő a magyar észrevételeket a pozsonyi hídfő kérdésével kapcsolatban. Háromszázhúsz háborús bűnöst követel Románia Magyarországtól A román rádió jelentése szerint a román hatóságok 320 háborús bűnös kiadatását kérte a magyar külügyminisztertől. A háborús bűnösök felett már ítélkeztek és a román népbíróság közülük hetvenet halálraítélt. A halálraítéltek között van Lovász és Vasváry volt hadnagy is, akiket kegyetlenségekért vontak felelősségre. A konferencia kimondta az utolsó szót A román területi és politikai bizottság csütörtöki döntésével kapcsolatban, amely a magyar-román határkérdést eldöntötte, a magyar békedelegáció részéről a következőket mondották a Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítójának: Az a döntés, amelyet a román bizottság mai ülésén a román-magyar határ kérdésében hoztak, fájdalmasan érinti a magyar közvéleményt. A magyar kormány mindent megkísérelt, hogy a nagyhatalmakat álláspontjának megnyerje és a külügyminiszterek tanácsának május 7-iki határozatát Hicyon Honosza. Részben ezzel függtek össze a kormány külföldi látogatásai is. Magát a béketárgyalásokat illetően, nem tápláltunk különleges illúziókat, — mert mint ismeretes, — a nagyhatalmak kötelezték magukat arra, hogy ragaszkodni fognak az általuk megállapított eredeti szöveghez. Mégis számítottunk arra, hogy a nagyhatalmak elvi nyilatkozatai és az igazságos békére való törekvés bizonyos méltányos rendezést fog eredményezni ebben a kérdésben. Sajnos, már a tárgyalások első napjaiban meg kellett állapítanunk, hogy ezek a magasabbrendű szempontok háttérbe szorultak, vagy elsikkadtak. A 22.000 négyzetkilométer visszacsatolására vonatkozó magyar javaslatot nemcsak a külügyminiszterek tanácsa utasította vissza, de ezt a bizottsági tárgyalások alkalmával sem tette senki magáévá, ami a párisi konferencia ügyrendje szerint azt jelentette, hogy a magyar javaslatról sem vitatkozni, sem szavazni többé nem lehetett. Ezek után, amikor a szóbeli meghallgatás a bizottság határozata alapján lehetővé vált, kényszerítőnek látszott egy etnikai határkiigazítás gondolatát felvetni, megfelelő kisebbségvédelmi rendezéssel kapcsolatban. A csütörtöki döntés azt mutatja, hogy még ennek a szerény javaslatnak is útjába állottak a külügyminiszterek tanácsának döntései. Az ausztráliai delegátus felszólalása csak azzal az eredménnyel járt, hogy észrevételét jegyzőkönyvbe foglalták, így hát maga a konferencia ebben a kérdésben kimondotta az utolsó szót. — Aszámunkra mélységesen fájdalmas esemény feszült és várakozással teljes világpolitikai légkörben zajlott le. A világ pillanatnyilag tele van kérdőjelekkel — állapítja meg a Franctifeur című lap —, ezek között első helyen kell megemlíteni azt a kérdőjelet, amelyet a Daily Mail című angol újság illesztett egy hosszabb cikkének címe után. A cikk arról közöl jelentést, hogy amennyiben a békekonferencia bizonyos problémái megoldatlanok maradnak és a nagyhatalmak között nem sikerült mégsem létrehozni az annyira szükséges összhangot, akkor a Szovjetunió elhagyja az Egyesült Nemzetek szervezetét és a Moszkvában megrendezendő béketárgyaláson különbékét köt azokkal a volt csatlósállamokkal, amelyek a háború alatt ellene harcoltak. Feszült világpolitikai légkörben parancsnokával és más személyekkel. A Populaire című párisi lap arról ad hírt, hogy Byrnes Berlinből Stuttgartba utazik, ahol nagy beszéd keretében számol be Amerika jövendő németországi politikájáról. Molotov és Byrnes útját összevetve, a Newyork Herald Tribune megállapítja, hogy „elmúlt már az az idő, amikor Németországot teljes mértékben felelőssé tették a háborúért. A barátság korszaka kezdődik.“ Ugyancsak a Newyork Herald Tribune állapítja meg azt is, hogy minden eddiginél izgalmasabb kérdés kerül rövidesen a békekonferencia elé: a trieszti probléma. A Sunday Times nyíltan ad kifejezést annak a véleményének, hogy a kérdés csupán ez: elismeri-e a Szovjetunió Anglia és Amerika hadászati érdekeit? A A Cité Soir a Daily Mail cikke mögé pillant és megírja, hogy a Churchillhez közelálló körök lapja igen sokszor bizonyos célzattal hoz nyilvánosságra kellően nem ellenőrzött híreket azért, hogy szélesebb rétegeket befolyásoljon egy-egy kérdéssel kapcsolatos vélemény kialakulását illetően. Most, amikor Molotov moszkvai útjától azt várják, hogy kevésbbé merev állásfoglalások következtében az eddiginél nagyobb mértékű együttműködés és megértés mutatkozhat meg az angol-orosz viszony alakulásában, a Daily Mail cikke nyilván éppen ennek a hangulati átrendeződésnek ellenkezőjét kívánja bizonyítani a szóbanforgó cikk leküzdésével. Diplomáciai körök inkább néhány bulvard lap szenzációjának, mintsem komoly megfontolt hírnek minősítik a lapok hasábjain megjelent közlést. Az angol lapok egyébként pontosan annyi helyet szentelnek annak a hírnek, hogy Molotov Párisba való visszautaztában leszállt Berlinben és ott megbeszélést folytatott a németországi orosz zóna katonai parancsnokával, mint annak a másik jelentésnek, amely szerint Byrnes viszont tegnap délután utazott Berlinbe, ahol megbeszéléseket folytat a németországi USA-zóna katonai Molotov visszaérkezett Párizsba Molotov — mint az angol hírszolgálat közli — csütörtökön délután repülőgépen visszaérkezett Parisba. Nagy Ferenc párizsi tárgyalásai Párisból jelenti a Magyar Távirati Iroda, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök, aki vasárnap óta tartózkodik a francia fővárosban, párisi tartózkodását felhasználta arra, hogy megbeszéléseket folytasson a távollevő Molotov külügyminisztert helyettesítő Visinszkij külügyminiszterhelyettessel, Byrnes amerikai külügyminiszterrel, Ridault francia miniszterelnök és külügyminiszterrel, valamint Smuts délafrikai miniszterelnökkel. Nagy Ferenc miniszterelnök a csütörtöki nap folyamán visszautazott Budapestre. Szombat délután 4 órakor ül össze a Független Kisgazda Párt nagyválasztmánya A Független Kisgazda Párt országos nagyválasztmánya szombaton, szeptember 7-én tartja a politikai világban nagy érdeklődéssel várt ülését, amelynek programján Nagy Ferenc miniszterelnök pártvezéri beszámolóján, Kovács Béla főtitkár jelentésén, a politikai bizottság, az intézőbizottság és az országos pártigazgatóság megválasztásán kívül a szerepel. A nagyválasztmányt eredetileg déelőtt 9 órára hívták össze, mintha azonban Nagy Ferenc minisztereim párisi útjáról csak szombaton a dr órákban érkezik vissza, a pártvezetség úgy határozott, hogy a négy választmányi ülés délután 4 órako kezdődik a