Kis Ujsag, 1946. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-03 / 197. szám

Kedd, 1946 szeptember 3 Meltéresnek Budapestre a Nemzeti Bank Értéllel Ara 40 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Sztálin személyes beszámolót kívánt, ezért utazott Molotov Moszkvába A MALMOK egyik legnagyobb aktívumai voltak közgazdaságunknak. A nagymalmok egész Európába, sőt más világrészekbe is szállítottak, míg az első világháború utáni túlzó protekcionizmus éppen azokat az iparágainkat el nem sorvasztotta, amelyek a legjobban kihasználták természeti adottságainkat. De sok volt a panasz is a malmokra, a nagymalmok árpolitikájára, spekulációjára s a kismalmok visszaéléseire, hamis méréseire, minőségi és keverési machinációira és uzsoraáraira. Most, hogy az agrárolló kitágult, a gazdák sora megnehezült, erősebben nyomja őket az őrlési díj, már azért is, mert a malmok nem tudják kapacitásukat kihasználni s így több rezsi jut egy mázsára és szaporodnak a panaszok a visszaélések miatt is. Érthető így, ha az érdekeltek orvoslást kérnek panaszaikra s ha a kommunista párt — elveinek megfelelően — úgy akar segíteni, hogy községi ellenőrzés alá vétetné a kis-, községi tulajdonba a közép- és állami tulajdonba a nagymalmokat. Érthető viszont az is, ha azok, akik a magánvállalkozás hívei, más irányban keresik a megoldást. De itt nem foglalkozunk az elvi szempontokkal, hiszen a két tábort a könyvek ezrei sem térítették el meggyőződésüktől. Csupán a mai helyzet ismerete és mérlegelése alapján kérdezzük: oly jók-e a tapasztalatok mai állami és kivált községi adminisztrációnkról a vidéken, hogy komolyan hihető-e ezen a módon a helyzet javulása. Ellenkezőleg, a magyar demokráciának ez talán a leggyengébb oldala. Sajnálattal kell konstatálni a jelenlegi vidéki adminisztráció súlyos bajait. Áll ez az igazgatás, legtöbb ágára és teljes mértékben a vidéki rendészetre. Nagyok a bajok s a visszásságok a legtöbb megyében és törvényhatósági jogú városban, még nagyobbak a megyei városokban s a járásokban, legnagyobbak a községekben. A községi képviselőtestületek mai önkényesen kigondolt és megteremtett összetételükben sok helyen nem szereztek elég tekintélyt, nem tudták a tömegindulatokat eléggé lecsillapítani és túlzottan belemerültek a pártpolitikába. A földosztó-bizottságok működése a törvénysértések és gazdaságellenes cselekedetek sorozata. A nemzeti bizottságok sem mindenütt álltak hivatásuk magaslatán. A vidéki B-listázások talán még botrányosabbak a városiaknál és néhol teljesen megbénították a közigazgatást. A rendőrségre vonatkozóan még a kommunista belügyminiszter is elismerte a gyors átszervezés és lebontás szükségét. És ami szorosan a tárgyhoz tartozik: az agrárszövetkezetek, amelyek korábban többnyire vagy csak nevükben voltak népiek, vagy nem is voltak igazi szövetkezetek, vagy csak tengődtek, ma régi önmaguknak is csak árnyékai, létalapjukat elvesztették, inkább csak a készből, a régi birtokok állományának feléléséből tengetik létüket. Bizony, messzebb kerültünk Dániától, mint valaha. Szükségtelen részletezni, milyen okok és előzmények folytán romlott idáig a helyzet és azt sem kell fejtegetni, hogy ha az okokat kiküszöböljük, gyors javulást remélhetünk. Már a közeljövőben is, a községi választások után, amikor remélhetőleg ismét szóhoz jut a falvak s az agrárvárosok többségének akarata és nem a sok esetben kevésbé értékes vagy a fejlődésben idáig elnyomott népelemek fogják akaratukat, amely gyakran nem is az övék, a többségre rákényszeríteni. De ez sem változtat a felismerésen, hogy a vidéki önkormányzat és népi testületek mai szerkezetükben még nem nőttek bele meglévő feladatkörükbe sem, sokat kell tanulniuk és javulniok, míg azt kitölthetik, nem terhelhetjük tehát őket új, még több visszaélés és erőszak csíráját magában rejtő feladatokkal, mint a malomigazgatás. Annál kevésbé, mert ha a gazdák nem tudtak eléggé védekezni a magánmalmok gazdasági hatalma ellen, hogyan védekezzenek a t v.k.o.tulajdonos községek egyesített gazdasági és politikai hatalma elleni Továbbmenve: nem látjuk, hogy az állami üzemek oly sokkal jobban szolgálnák a közönséget, mint a magánüzemek s olcsóbban dolgoznának, sem azt nem látjuk még, hogy a most államosított vagy állami felügyelet alá vont üzemek jobban teljesítenék feladatukat most, mint azelőtt. Sőt sokszor ennek az ellenkezőjét látjuk. És végül: mi is azt hisszük, hogy a kisajátításért (ha nem monopolhaszonról van szó) a kártalanítás jár. De ha mi ezt törvénybe vesszük, teljesíteni is akarjuk. Akik azonban most nyakrafőre államosítani és községesíteni akarnak egy későbbi kártalanítás ígéretével, azok vagy nem tudják, mire terhek várnak az államra s van-e rájuk fedezet, vagy — s ez a valószínűbb — jól tudják, hogy nincs és nem is akarnak adni. Mi ezt a politikát nem folytathatjuk. Elégszer volt kénytelen — a végső kényszerben — az állam ígéreteit megszegni, a benne bízókat megkárosítani, a stabilizációval azonban ennek vége van. Nem vállalhatunk kötelezettségeket, amelyekre nincs fedezet és ha volna fedezet, nem vállalhatunk újabb adóterheket azért, hogy még több deficites üzemet alimentáljunk. Mert hogy az államosított és községesített malmok közvetve vagy közvetlenül még nagyobb terhet jelentenek majd a közönségre, mint a magánmalmok, az a tapasztalat és a logika alapján kétségtelen. Amiképp valószínű az, hogy közerkölcseink mai alacsony fokán a gazdáknak az eddigieken kívül még a községi ellenőrök s az ellenőrök ellenőreinek részesedését is meg kellene fizetniük. Nem könnyű itt megoldást találni, mert kétségtelen, hogy a legtöbb vidéki malom monopolhelyzetben van a gazdákkal szemben s így itt a verseny alig érvényesülhet. Azért nem kell lemondani az orvoslásról. Ha alacsonyabbra szabjuk az őrlési díjat, a legkevésbbé racionálisan dolgozó malmok egy-egy körletben egynek a kivételével, nyilván meg fognak szűnni és ez az egy azután teljesen kihasználva kapacitását, kisebb rezsivel dolgozhat. Legyen a visszaélések megtorlása drákói szigorúsága és már az első esetben kobozni a malmot. Ahol sok a panasz, adjanak szállítási kedvezményt a gazdáknak, hogy így bojkottálhassák az illető malmot és így tovább. Csak azt ne tegyük, hogy a meglevő bajokkal szemben olyan megoldáshoz forduljunk, amelyről eleve tudjuk, hogy a bajokat legalább is nem csökkenti, de még inkább szaporítja. Major Róbert . NYILATKOZAT Igen. Főszerkesztő Úr! A t. szerkesztésében megjelenő Kis Újság című időszaki napilap 1946 május 26-i számában a legelső oldalon megjelent „Helyszíni tudósítás Kunmadarasról“ című közleményben ..Népbírósági tárgyalás és egy gyermek eltűnése* alcím alatt személyemre vonatkozólag valótlan tartalmú közlemény jelent meg. Ezzel kapcsolatban felkérem az 1914. évi XIV. tc. 20. szakasza alapján, hogy a legközelebb megjelenő Kis Újságban ugyanezen a helyen az alábbi helyreigazító nyilatkozatot közzétenni szíveskedjék. Valótlan, hogy engem a Kommunista Párt a tagjai közül kizárt, ezzel szemben tény, hogy a Kommunista Pártnak ma is tagja vagyok. Valótlan, hogy akár én, akár feleségem Meskónak valaha is hű emberei lettünk volna. Ezzel szemben tény az, hogy sem Meskó Zoltánnal, sem pártjával semmiféle kapcsolatban nem állottam. Tisztelettel Takács Ferenc. Molotov visszatérése után a négy külügyminiszter haladéktalanul összeül— Megerősítették a párisi csehszlovák delegációt Ma délután a roma note fejtik ki álláspontjukat Erdély ügyében Szombaton délután a békeértekezlet meghallgatta a magyar küldöttség véleményét Erdély ügyéről és a román-magyar határról. A magyar álláspontot Auer Pál ismertette. Elmondotta, hogy a magyar kormány eredetileg Erdélyből 22.000 négyzetkilométer területet kért. Most azt a módosított kérelmet terjeszti elő, hogy 1000 négyzetkilométer területet csatoljanak vissza. Ez a terület egyáltalán nem tartozik Erdély földrajzi egységéhez, egyszerű határkiigazításról van szó. A szóbanforgó terület 600.000 léleknyi lakosságának 67 százaléka magyar. .A határkiigazítás magában foglalná Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta és Arad városokat. E területen a magyarok jelentékeny többségben vannak. Ezután hangsúlyozta, hogy ez a javaslat csak abban az esetben jelent megoldást, ha a román területen maradó több mint 1.200.000 főnyi magyar kisebbség védelmére minden biztosítékot megad . Az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéugyanis aggasztó. Kívánatosnak tartja, hogy az itt jelenlévő magyar és román küldöttség közvetlen tárgyalásokat kezdjen egymással, hogy ezután az erdélyi magyarok jogainak biztosítására közös javaslatot terjesszen a bizottság elé. Szóvá tette a menekültek helyzetét is, amit szintén azonnal meg kell oldani. Kérésünk rövid összefoglalása a következő: 1. Hogy a bizottság hagyja helyben a magyar-román határ kiigazítására vonatkozó javaslatunkat. 2. Hogy a bizottság szólítsa fel a két küldöttséget, kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a magyar kisebbség jogainak védelméről. Meg vagyunk győződve — mongollá, hogy ez az út vezethet a két ország végleges kiengesztelődéséhez. Amit mi akarunk, az a béke, ezt őszintén és szívből óhajtjuk. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Kölcsönös megértéssel és az önök segítségével meg fogjuk találni a megoldást, amely véget vet a magyarokat és románokat egymással szembeállító ellentéteknek és ezzel hozzájárul Európa békéjének biztosításához. A nagy figyelemmel hallgatott beszédet orosz és angol nyelvre fordítottak le, majd az ülést berekesztették. A román-magyar vegyesbizottság ülését hétfőn délután 4 órakor folytatják, amikor a román delegáció expozéját hallgatják meg. Három kérdére! A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítója szerint az erdélyi kérdés sorsa tulajdonképpen három tényezőtől függ. Függ először attól a vitától, amely a magyar és a román területi és politikai bizottságok ülésén Auer és Tatarescu beszéde után kialakul. Ennek a vitának a során valamelyik delegátusnak magáévá kell tenni a magyar javaslatot, hogy azt egyáltalán tárgyalhassák. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar-román határkérdést mind a két bizottságon eredeti formájában egyszer már elfogadták. Tehát arra van szükség, hogy a bizottság ezt a határozatát megváltoztassa. Hogy ez a párisi békeértekezlet bonyolult ügyrendjében milyen hallatlanul nehéz, arra talán nem is kell különösképpen felhívni a figyelmet. Másodszor függ attól is, hogy a békeértekezlet plénuma hogyan dönt a kérdéssel kapcsolatban Harmadszor függ attól, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei a 21 nemzet esetleg kedvező döntését magukévá teszik-e. Ez a három kérdőjel mered az erdélyi kérdéssel kapcsolatban a magyar diplomácia elé és ezekkel a feltételekkel való hideg és józan számolás juttathatja csak a magyar közvéleményt abba a helyzetbe, hogy helyesen ítélje meg azt, ami Parisban történik. A „Négy Nagy" Molotov visszaérkezése után ül ismét össze Molotov szovjet külügyminiszter szombaton reggel Párisból repülőgépen váratlanul Moszkvába utazott, útjára elkísérte Zincsenkov a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője is. Orosz hírforrások szerint az elutazásnak az volt az oka, hogy Sztálin személyes beszámolót kívánt a párisi értekezlet menetéről . A külügyminiszterek tanácsának hétfőre kitűzött újabb megbeszélése elmarad. A hírt brit hivatalos helyen megerősítették. Az elhatározást azzal okolják meg, hogy a négy külügyminiszterhelyelles ülése olyan előrehaladást tett, amely ebben a pillanatban nem teszi szükségessé a „Négy Nagy“ összehívását. Úgy tudjuk, hogy a legt külügyminiszter Molotov néhány napon belül várt visszatérése után haladéktalanul öszszeül. Megerősítették a Párisban működő csehszlovák küldöttséget A Párisban működő csehszlovák küldöttséget, a jövő hét közepére várható és a csehszlovák magyar viszonyt alapjaiban érintő fontos eseményekre való tekintettel lényegesen megerősítették. A cseh és szlovák pártok kiküldöttei után Pakisba érkezett a lakosságcsere-egyezmény lebonyolítását intéző vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke és kormány-megbízottja. A vegyes bizottság magyar tagozatának elnökét és kormánybiztosát szintén Pakisba várják. Irakot meghívták a békeértekezletre Az iraki kormány vasárnap meghívót kapott a párisi békeértekezletre. Fadil Dzsama külügyminiszter terjeszti majd elő Irak álláspontját az olasz gyarmatokról. A görögországi népszavazás Görögországban vasárnap népszavazás volt az államforma kérdésében. Athénben nyugalom volt, a távolabbi vidékekről azonban fegyveres súrlódásokat jelentettek. Általában az a vélemény még a köztársaság hívei között is hogy a kizégságra több szavazat esik majd. A köztársaság hívei hangoztatják, hogy ebben az esetben nem ismerik el a népszavazást, hanem tovább folytatják a harcot a köztársasági állaforma mellett. Nagy Ferenc miniszterelnök elutazott Budapestről Nagy Ferenc miniszterelnök szombaton délután néhány napra elutazott Budapestről. Kereskedelmi küldöttség utazik Olaszországba A magyar külkereskedelem újabb jelentős álolmásához érkezett el. Szeptember közepén Rónai Sándor kereskedelmi miniszter vezetésével kereskedelmi küldöttség utazik Olaszországba, hogy megkössék a két ország közötti árucsereforgalmi egyezményt Nagyszabású bűzös angol-amerikai hadgyakorlatok a A máltai kikötőben horgonyzó brit repülőgép anyahajók, cirklók és rombolók szeptember 18-án indulnak útnak, hogy csatlakozzanak a Földközi-tenger keleti vizein tartózkodó amerikai hadihajókhoz. A Daily Graphic tengerészeti tudósítója szerint a háború befejezése óta ilyen hatalmas angol-amerikai hajórajt még nem láttak a Földközi- Földközi-tengeren tenger vizein. A lap hozzáfűzi, hogy a közös hadgyakorlaton mintegy 8 brit hadihajó, köztük partraszállási hajók vesznek részt. A gyakorlatok során a brit hadihajók négy hetet töltenek az Égeitengeren és ellátogatnak az ottani görög kikötőkbe. A két hajóhad feletti parancsnokságot Algernon Willis tengernagy veszi át. Magyar ösztöndíjasok utaznak a Szovjetunióba E héten tizenöt fiatalember, mind magyar ösztöndíjas, először indul a Szovjetunióba, hogy ott tanulmányokat folytasson. A Szovjetunió részéről ugyanis most érkezett meg az értesítés, hogy a pályázók közül kik azok, akik egyéves tanulmányútra a Szovjetunióba indulhatnak. Az ösztöndíjasok között két nő is van, a többi férfi. Az ösztöndíjasok előtt a kultuszminiszter hangoztatta, hogy legyenek jó tudósok, jó tanulók és jó magyarok is, igyekezzenek a hídverés munkáját a Szovjetunió felé a maguk kis körében minél hathatósabban elősegíteni. Az ösztöndíjasok előreláthatólag kedden indulnak repülőgépen Moszkvába. Külföldi utazási engedélyek A külföldi utazási engedély iránti kérelmek a külügyminisztérium útlevél-osztályán szeptember elsejétől kezdődőn kizárólag hétfőn, szerdán és pénteken nyújthatók be. A külügyminisztérium minden kellően felszerelt kérelmet a szövetséges ellenőrző bizottsághoz továbbít. A szövetséges ellenőrző-bizottságnál az elintézés néha hosszabb időt vesz igénybe, azonban minden sürgetés felesleges és céltalan. A szövetséges ellenőrző-bizottság által megadott engedélyek jegyzéke a külügyminisztérium kapujában kifüggesztve a nappali órákban mindenkor megtekinthető.