Kis Ujsag, 1946. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-03 / 197. szám

Kedd, 1946 szeptember 3 Meltéresnek Budapestre a Nemzeti Bank Értéllel Ara 40 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Sztálin személyes beszámolót kívánt, ezért utazott Molotov Moszkvába A MALMOK egyik legnagyobb aktívumai voltak közgazdaságunknak. A nagymalmok egész Európába, sőt más világrészek­be is szállítottak, míg az első világ­háború utáni túlzó protekcionizmus éppen azokat az iparágainkat­ el nem sorvasztotta, amelyek a legjobban kihasználták természeti adottságain­kat. De sok volt a panasz is a malmok­ra, a nagymalmok árpolitikájára, spekulációjára s a kismalmok vissza­éléseire, hamis méréseire, minőségi és keverési machinációira és uzsora­áraira. Most, hogy az agrárolló kitágult, a gazdák sora megnehezült, erősebben nyomja őket az őrlési dí­j, már azért is, mert a malmok nem tudják kapa­citásukat kihasználni s így több rezsi jut egy mázsára és szaporodnak a panaszok a visszaélések miatt is. Érthető így, ha az érdekeltek or­voslást kérnek panaszaikra s ha a kommunista párt — elveinek megfe­lelően — úgy akar segíteni, hogy községi ellenőrzés alá vétetné a kis-, községi tulajdonba a közép- és álla­mi tulajdonba a nagymalmokat. Ért­hető viszont az is, ha azok, akik a magánvállalkozás hívei, más irány­ban keresik a megoldást. De itt nem foglalkozunk az elvi szempontokkal, hiszen a két tábort a könyvek ezrei sem térítették el meggyőződésüktől. Csupán a mai helyzet ismerete és mérlegelése alap­ján kérdezzük: oly jók-e a tapaszta­latok mai állami és kivált községi adminisztrációnkról a vidéken, hogy komolyan hihető-e ezen a módon a helyzet javulása. Ellenkezőleg, a magyar demokráciának ez talán a leggyengébb oldala. Sajnálattal kell konstatálni a jelenlegi vidéki admi­nisztráció súlyos bajait. Áll ez az igazgatás, legtöbb ágára és teljes mértékben a vidéki rendészetre. Nagyok a bajok s a visszásságok a legtöbb megyében és törvényható­sági jogú városban, még nagyobbak a megyei városokban s a járások­ban, legnagyobbak a községekben. A községi képviselőtestületek mai önkényesen kigondolt és megterem­tett összetételükben sok helyen nem szereztek elég tekintélyt, nem tudták a tömegindulatokat eléggé lecsillapí­tani és túlzottan belemerültek a pártpolitikába. A földosztó-bizottsá­­gok működése a törvénysértések és gazdaságellenes cselekedetek soro­zata. A nemzeti bizottságok sem mindenütt álltak hivatásuk magas­latán. A vidéki B-listázások talán még botrányosabbak a városiaknál és néhol teljesen megbénították a közigazgatást. A rendőrségre vonat­kozóan még a kommunista belügy­miniszter is elismerte a gyors át­szervezés és lebontás szükségét. És ami szorosan a tárgyhoz tarto­zik: az agrárszövetkezetek, amelyek korábban többnyire vagy csak ne­vükben voltak népiek, vagy nem is voltak igazi szövetkezetek, vagy csak tengődtek, ma régi önmaguknak is csak árnyékai, létalapjukat elvesztet­ték, inkább csak a készből, a régi birtokok állományának feléléséből tengetik létüket. Bizony, messzebb kerültünk Dániától, mint valaha. Szükségtelen részletezni, milyen okok és előzmények folytán romlott idáig a helyzet és azt sem kell fej­tegetni, hogy ha az okokat kiküszö­böljük, gyors javulást remélhetünk. Már a közeljövőben is, a községi vá­lasztások után, amikor remélhetőleg ismét szóhoz jut a falvak s az ag­rárvárosok többségének akarata és nem a sok esetben kevésbé értékes vagy a fejlődésben idáig elnyomott népelemek fogják akaratukat, amely gyakran nem is az övék, a többségre rákényszeríteni. De ez sem változtat a felismerésen, hogy a vidéki ön­kormányzat és népi testületek mai szerkezetükben még nem nőttek bele meglévő feladatkörükbe sem, sokat kell tanulniuk és javulniok, míg azt kitölthetik, nem terhelhetjük tehát őket új, még több visszaélés és erő­­szak csíráját magában rejtő felada­tokkal, mint a malomigazgatás. An­nál kevésbé, mert ha a gazdák nem tudtak eléggé védekezni a magánmal­mok gazdasági hatalma ellen, ho­gyan védekezzenek a t­ v.k.o­.­tulajdo­­nos községek egyesített gazdasági és politikai hatalma elleni Továbbmenve: nem látjuk, hogy az állami üzemek oly sokkal jobban szolgálnák a közönséget, mint a ma­gánüzemek s olcsóbban dolgozná­nak, sem azt nem látjuk még, hogy a most államosított vagy állami fel­ügyelet alá vont üzemek jobban tel­jesítenék feladatukat most, mint az­előtt. Sőt sokszor ennek az ellenke­zőjét látjuk. És végül: mi is azt hisszük, hogy a kisajátításért (ha nem monopolhaszonról van szó) a kártalanítás jár. De ha mi ezt tör­vénybe vesszük, teljesíteni is akar­juk. Akik azonban most nyakrafőre államosítani és községesíteni akar­nak egy későbbi kártalanítás ígére­tével, azok vagy nem tudják, m­ire terhek várnak az államra s van-e rájuk fedezet, vagy — s ez a valószínűbb — jól tudják, hogy nincs és nem is akarnak adni. Mi ezt a politikát nem folytathatjuk. Elég­szer volt kénytelen — a végső kény­szerben — az állam ígéreteit meg­szegni, a benne bízókat megkárosí­tani, a stabilizációval azonban en­nek vége van. Nem vállalhatunk kötelezettségeket, amelyekre nincs fe­dezet és ha volna fedezet, nem vál­lalhatunk újabb adóterheket azért, hogy még több deficites üzemet ali­­mentáljunk. Mert hogy az államosí­tott és községesített malmok közvet­ve vagy közvetlenül még nagyobb terhet jelentenek majd a közönségre, mint a magánmalmok, az a tapasz­talat és a logika alapján kétségtelen. Amiképp valószínű az, hogy köz­erkölcseink mai alacsony fokán a gazdáknak az eddigieken kívül még a községi ellenőrök s az ellenőrök ellenőreinek részesedését is meg kel­lene fizetniük. Nem könnyű itt megoldást találni, mert kétségtelen, hogy a legtöbb vidéki malom monopolhelyzetben van a gazdákkal szemben s így itt a verseny alig érvényesülhet. Azért nem kell lemondani az orvoslásról. Ha alacsonyabbra szabjuk az őrlési díjat, a legk­evésbbé racionálisan dolgozó malmok egy-egy körletben egynek a kivételével, nyilván meg fognak szűnni és ez az egy azután teljesen kihasználva kapacitását, ki­sebb rezsivel dolgozhat. Legyen a visszaélések megtorlása drákói szigo­rúsága és már az első esetben koboz­ni a malmot. Ahol sok a panasz, adjanak szállítási kedvezményt a gazdáknak, hogy így bojkottálhassák az illető malmot és így tovább. Csak azt ne tegyük, hogy a meglevő ba­jokkal szemben olyan megoldáshoz forduljunk, amelyről eleve tudjuk, hogy a bajokat legalább is nem csökkenti, de még inkább szaporítja. Major Róbert . NYILATKOZAT Igen­­. Főszerkesztő Úr! A t. szer­kesztésében megjelenő Kis Újság című időszaki napilap 1946 május 26-i számában a legelső oldalon megjelent „Helyszíni tudósítás Kun­madarasról“ című közleményben ..Népbírósági tárgyalás és egy gyer­mek eltűnése* alcím alatt szemé­lyemre vonatkozólag valótlan tar­talmú közlemény jelent meg. Ezzel kapcsolatban felkérem az 1914. évi XIV. tc. 20. szakasza alapján, hogy a legközelebb megjelenő Kis Újság­ban ugyanezen a helyen az alábbi helyreigazító nyilatkozatot közzé­tenni szíveskedjék. Valótlan, hogy engem a Kommunista Párt a tagjai közül kizárt, ezzel szemben tény, hogy a Kommunista Pártnak ma is tagja vagyok. Valótlan, hogy akár én, akár feleségem Meskónak valaha is hű emberei lettünk volna. Ezzel szemben tény az, hogy sem Meskó Zoltánnal, sem pártjával semmiféle kapcsolat­ban nem állottam. Tisztelettel Takács Ferenc. Molotov visszatérése után a négy külügyminiszter haladéktala­nul összeül­­— Megerősítették a párisi csehszlovák delegációt Ma délután a roma note fejtik­ ki álláspontjukat Erdély ügyében Szombaton délután a békeértekez­let meghallgatta a magyar küldött­ség véleményét Erdély ügyéről és a román-magyar határról. A magyar álláspontot Auer Pál ismertette. El­mondotta, hogy a magyar kormány eredetileg Erdélyből 22.000 négyzet­­kilométer területet kért. Most azt a módosított kérelmet terjeszti elő, hogy 1000 négyzetkilométer területet csatoljanak vissza. Ez a terület egy­általán nem tartozik Erdély föld­rajzi egységéhez, egyszerű határ­­kiigazításról van szó. A szóbanforgó terület 600.000 léleknyi lakosságának 67 százaléka magyar. .A határkiiga­­zítás magában foglalná Szatmár­németi, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta és Arad városokat. E területen a magyarok jelenté­keny többségben vannak. Ezután hangsúlyozta, hogy ez a javaslat csak abban az esetben jelent meg­oldást, ha a román területen ma­radó több mint 1.200.000 főnyi ma­gyar kisebbség védelmére minden biztosítékot megad­ . Az erdélyi magyarság jelenlegi h­elyzeté­­ugyanis aggasztó. Kívánatosnak tartja, hogy az itt jelenlévő magyar és román kü­ldöttség közvetlen tárgyalásokat kezdjen egymással, hogy ezután az erdélyi magyarok jogainak biztosí­tására közös javaslatot terjesszen a bizottság elé. Szóvá tette a menekül­tek helyzetét is, amit szintén azon­nal meg kell oldani. Kérésünk rövid összefoglalása a következő: 1. Hogy a bizottság hagyja helyben a magyar-román határ kiigazítására vonatkozó javaslatunkat. 2. Hogy a bizottság szólítsa fel a két küldöttséget, kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a magyar kisebbség jogainak védelméről. Meg vagyunk győződve — mon­gollá, hogy ez az út vezethet a két ország végleges kiengesztelődéséhez. Amit mi akarunk, az a béke, ezt őszintén és szívből óhajtjuk. Beszé­dét a következő szavakkal fejezte be: Kölcsönös megértéssel és az önök se­gítségével meg fogjuk találni a meg­oldást, amely véget vet a magyarokat és románokat egymással szembeállító ellentéteknek és ezzel hozzájárul Európa békéjének biztosításához. A nagy figyelemmel hallgatott be­szédet orosz és angol nyelvre for­dítottak le, majd az ülést berekesz­tették. A román-magyar vegyes­bizottság ülését hétfőn délután 4 órakor folytatják, amikor a román delegáció expozéját hallgatják meg.­ ­ Három kérdére! A Magyar Távirati Iroda diplomá­ciai különtudósítója szerint az er­délyi kérdés sorsa tulajdonképpen három tényezőtől függ. Függ először attól a vitától, amely a magyar és a román területi és po­litikai bizottságok ülésén Auer és Tatarescu beszéde után kialakul. Ennek a vitának a során valamelyik delegátusnak magáévá kell tenni a magyar javaslatot,­ hogy azt egyál­talán tárgyalhassák. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar-román határkérdést mind a két bizottságon eredeti formájában egyszer már elfogadták. Tehát arra van szükség, hogy a bizottság ezt a határozatát megváltoztassa. Hogy ez a párisi békeértekezlet bonyolult ügyrendjében milyen hallatlanul ne­héz, arra talán nem is kell különös­képpen felhívni a figyelmet. Másod­szor függ attól is, hogy a békeérte­­kezlet plénuma hogyan dönt a kér­déssel kapcsolatban Harmadszor függ attól, hogy a négy nagyhata­lom külügyminiszterei a 21 nemzet esetleg kedvező döntését magukévá teszik-e. Ez a három kérdőjel mered az er­délyi kérdéssel kapcsolatban a ma­gyar diplomácia elé és ezekkel a fel­tételekkel való hideg és józan számo­lás juttathatja csak a magyar közvé­leményt abba a helyzetbe, hogy he­lyesen ítélje meg azt, ami Parisban történik. A „Négy Nagy" Molotov visszaérkezése után ül ismét össze Molotov szovjet külügyminiszter szombaton reggel Párisból repülőgé­pen váratlanul Moszkvába utazott, útjára elkísérte Zincsenkov a szov­jet külügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője is. Orosz hírforrások szerint az elutazásnak az volt az oka, hogy Sztálin személyes beszámolót kívánt a párisi értekezlet menetéről . A külügyminiszterek tanácsának hétfőre kitűzött újabb megbeszélése elmarad. A hírt brit hivatalos helyen megerősítették. Az elhatározást az­zal okolják meg, hogy a négy kül­­ügy­miniszterhely­elles ülése olyan előrehaladást tett, amely ebben a pillanatban nem teszi szükségessé a „Négy Nagy“ összehívását. Úgy tud­juk, hogy a l­egt­ külügyminiszter Molotov néhány napon belül várt visszatérése után haladéktalanul ösz­­szeül. Megerősítették a Párisban működő csehszlovák küldöttséget A Párisban működő csehszlovák küldöttséget, a jövő hét közepére várható és a csehszlovák magyar viszonyt alapjaiban érintő fontos eseményekre való tekintettel lénye­gesen megerősítették. A cseh és szlo­vák pártok kiküldöttei után Pakisba érkezett a lakosságcsere-egyezmény lebonyolítását intéző vegyes bizott­ság csehszlovák tagozatának elnöke és kormány-megbízottja. A vegyes bizottság magyar tagozatának elnö­két és kormánybiztosát szintén Pa­kisba várják. Irakot meghívták a békeértekezletre Az iraki kormány vasárnap meg­hívót kapott a párisi békeértekezletr­e. Fadil Dzsama külügyminiszter ter­jeszti majd elő Irak álláspontját az olasz gyarmatokról. A görögországi népszavazás Görögországban vasárnap népsza­vazás volt az államforma kérdésé­ben. Athénben nyugalom volt, a tá­volabbi vidékekről azonban fegyv­e­res súrlódásokat jelentettek. Általá­ban az a vélemény még a köztársa­ság hívei között is hogy a kizé­g­­ságra több szavazat esik majd. A köztársaság hívei hangoztatják, hogy ebben az esetben nem ismerik el a népszavazást, hanem tovább folytat­ják a harcot a köztársasági áll­­a­­forma mellett. Nagy Ferenc miniszterelnök elutazott Budapestről Nagy Ferenc minisztereln­ök szombaton délután néhány nap­ra elutazott Budapestről. Kereskedelmi küldöttség utazik Olaszországba A magyar külkereskedelem újabb jelentős álolmásához érkezett el. Szeptember közepén Rónai Sándor kereskedelmi miniszter vezetésével kereskedelmi küldöttség utazik­ Olaszországba, hogy megkössék a két ország közötti árucsereforgalm­i egyezményt Nagyszabású bűzös angol-amerikai hadgyakorlatok a A máltai kikötőben horgonyzó brit repü­lőgép anyahajók, cirklók és rombolók szeptember 18-án indul­nak útna­k, hogy csatlakozzanak a Földközi-tenger keleti vizein tartóz­kodó amerikai hadihajókhoz. A Daily Graphic tengerészeti tu­dósítója szerint a háború befejezése óta ilyen hatalmas angol-amerikai hajórajt még nem láttak a Földközi- Földközi-tengeren tenger vizein. A lap hozzáfűzi, hogy a közös hadgyakorlaton mintegy 8 brit hadihajó, köztük partraszállási hajók vesznek részt. A gyakorlatok során a brit hadi­hajók négy hetet töltenek az Égei­­tengeren és ellátogatnak az ottani görög kikötőkbe. A két hajóhad fe­letti parancsnokságot Algernon Willis tengernagy veszi át. Magyar ösztöndíjasok utaznak a Szovjetunióba E héten tizenöt fiatalember, mind magyar ösztöndíjas, először indul a Szovjetunióba, hogy ott tanulmá­nyokat folytasson. A Szovjetunió ré­széről ugyanis most érkezett meg az értesítés, hogy a pályázók közül kik azok, akik egyéves tanulmány­útra a Szovjetunióba indulhatnak. Az ösztöndíjasok között két nő is van, a többi férfi. Az ösztöndíjasok előtt a kultuszminiszter hangoztatta, hogy legyenek jó tudósok, jó tanu­lók és jó magyarok is, igyekezzenek a hídverés munkáját a Szovjetunió felé a maguk kis körében minél hat­hatósabban elősegíteni. Az ösztön­díjasok előreláthatólag kedden in­dulnak repülőgépen Moszkvába. Külföldi utazási engedélyek A külföldi utazási engedély iránti kérelmek a külügyminisztérium út­levél-osztályán szeptember elsejétől kezdődőn kizárólag hétfőn, szerdán és pénteken nyújthatók be. A kül­ügyminisztérium minden kellően fel­szerelt kérelmet a szövetséges ellen­őrző­ bizottsághoz továbbít. A szövet­séges ellenőrző-bizottságnál az elinté­zés néha hosszabb időt vesz igénybe, azonban minden sürgetés felesleges és céltalan. A szövetséges ellenőrző-bizottság által megadott engedélyek jegyzéke a külügyminisztérium kapujában ki­­függesztve a nappali órákban min­denkor megtekinthető.

Next