Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)
1947-10-29 / 105. szám
A tél folyamán sem szűnik meg a hadifoglyok hazaszállítása A szovjet területekről Debrecenig fűtött kocsikban jönnek a hadifoglyok. — Jövő nyárra itthon lesz minden magyar hadifogoly. — Ünnepélyesen fogadják a százezredik hadifoglyot szállító szerelvényt — A miniszteri biztos nyilatkozata a MÁV ingajárat beállításáról . Négy hónapon át állandóan tartott a Szovjetúnióból a magyar hadifoglyok hazaszállítása. Sűrű egymásutánban jöttek a fogolyvonatok és közel 98.000 magyar hadifogoly tért haza júniusi-ike óta. Háromezer volt azoknak a száma, akik a határokon túli vidékekre jöttek. A hűvösebb idők beálltával csökkent a szállítás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy megállt a hadifoglyok hazaszállítása. A debreceni hadifogolyátvevő állomás vezetője, Nagy Lajos népjóléti miniszteri megbízott a hadifogolyszállításokkal kapcsolatban a következőket mondotta: — A hadifoglyok hazaszállítása télen is tovább tart. A szállítás kérdése problémát okozott, de a kormánynak sikerült áthidalnia a nehézségeket. A fogolyvonatok közül a MÁV egyik ingajáratát téli szállításra alkalmassá tették. Minden vagonba kályhát szereltek be, úgy hogy a hadifoglyok ezentúl fűtött vagonokban jönnek. A múlt hónap közepén Debrecenbe érkező foglyok elmondották, hogy a Szovjetunió távoli vidékéről már fűtött kocsikban jöttek Foksáriig. A szovjet kormány mindent megtesz a foglyok hazaszálítása érdekében, éppen ezért a téli hónapok ideje alatt valószínűleg hetenként érkezik egy-egy szerelvény Debrecenbe. Mivel a MÁV egyik ingajáratát sikerült felszerelni kályhával, a szerelvénynek Debrecen és Foksáni közötti időtartama egy hét. Egy ilyen szerelvénnyel 1300—1500 hadifogoly jöhet. A máramarosszigeti és foksáni kirendeltségek a téli hónapokban is helyükön maradnak, mert tavasszal az ideinél is nagyobbmérvű szállítás indul meg. A nyár közepére már minden valószínűség szerint itthon lesz minden fogságban levő magyar. A szállítások során hazaérkezettek száma június 4 óta számítva hamarosan eléri a százezret. A népjóléti miniszter a százezredik hadifogoly megérkezésekor Debrecenbe jön és a fogolyvonatot ünnepélyesen fogadja. Iiit szil hozzá? Férfi téli zokni. . . . 5.28 Hűi delén kombiné. . 14.47 French férfiing. . . . 25.62 Kői delén hálóing . .. 31.48 Intézeti csikós Cocskai-blúz 60 nagyság Fi 2.-emelk.42.44 Kői flaneil ruha 48.80 Hői fekete horregatta. 90.12 Férfiölt.div. fazonban 256.60 Női és férfi gyapjúszövetek nagy választékban Forgalmiadó az árakban bennfoglaltakk IX. Calvin-tér 7. — _______ / I „Terülj asztalkám“ 1947-ben A háztartás gondjainak leegyszerűsítése ma már mindenkit egyformán érdekel, legyen az dolgozó, elfoglalt asszony, magános férfi vagy sokgyermekes család. Ha mélyhűtött ennivalót fogyasztunk, az üzletben készen vásárolt, de nyáron frissen szedett, válogatott, elsőrendű gyümölcs és főzelék kerül asztalunkra, a mélyhűtött készételeket pedig elsőrendű szakács főzte és csupán felmelegítésre szorulnak, mégis olyanok, mintha frissen főztük volna. Nincsenek tehát többé vásárlási gondok, mert az állandó friss, mindig kész MIRELITE mélyhűtött gyümölcsök, főzelékek és készételek már a közeli napokban forgalomba kerülnek. (—) Hogyan küzdenek fennmaradásukért a felekezeti iskolák Nehezen él a református egyház, de iskoláit nem hagyja Szeghalom, október hó (A Kis Újság kiküldött munkatársától.) Nehéz időkben, hosszú évszázadokon át a magyarság megmaradásának erősségei voltak a felekezeti iskolák, lett légyenek azok csak nádfedeles, kicsiny falusi népiskolák is. A református felekezeti iskolák története azonos a magyar művelődéspolitika legnemesebb hagyományaival. Bizonyságai voltak ezek a felekezeti iskolák annak, hogy a magyar nép mindenkor áldozatvállalással, a maga erejéből kívánta és tudta fenntartani iskoláit, amelyekben a magyar gyermek anyanyelvén ismerhette meg a mindennapi élet alapfogalmait és anyanyelvén tanulta meg Istent dicsérni. A szeghalmi példa A mindössze 11.000 lakosú Szeghalom reformátusai a szikes talajú Sárréten megmutatták a múltban, hogy a magyar parasztságban eleven erővel élt az iskolaalapító és iskolafenntartó Bethlen Gáborok, Rákóczi Györgyök, Lórántffy Zsuzsannák és Mikó Imrék szelleme. A szeghalmi református gimnáziumot alapító Péter Andrásnak az emléke, — aki parasztnábob létére haláláig hű maradt a parasztsághoz, amelynek fel-, emeléséért, megerősödéséért, végrendetileg 1500 hold földet hagyott a református egyházra, hogy a bírtok jövedelméből gimnáziumot tartson fenn, elsősorban a parasztifjúság számára — és a kilencéves, korán elhunyt sárréti kis parasztfiúról, a Szigeti Endréről elnevezett mezőgazdasági középiskola alapítójának, Szigeti Istvánnak a neve: egyfajta tanulsággal beszélnek ma is arról, hogy a magyar parasztság legjobb°jaiban műven erős volt mindig a művelődés és a szaktudás útján való felemelkedés vágya. De a csaknem tiszta református Szeghalom felekezeti népiskolái — hét iskolatömb 19 osztállyal — ugyancsak azt bizonyítják, hogy az egyház maga is nagy áldozatokat hozott az iskolák fenntartásáért. A földreform végrehajtása után természetesen a felekezeti iskolák fenntartását új alapokra kellett helyezni, mivelhogy az egyházaknak száz hold földet hagytak csak meg. A szeghalmi parókiához azelőtt 692 hold föld tartozott. A Péter András alapítványi birtok, amelyet a református egyház kezelt, 1463 hold területű volt. A Szigeti Endréről elnevezett alapítvány pedig 40 hold területű ingatlant tett ki. A földreform után a református egyháznak megmaradt száz holdja és a Péter András gimnáziumnak is külön száz holdja. A Szigeti-alapítvány érintetlen maradt. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a földeknek hozamából az iskolákat nem tudja az egyház fenntartani. Akkor mégis: hogyan küszködnek fennmaradásukért a felekezeti iskolák? A legnehezebb körülmények között Első útunk a háborúban erősen megsérült templom mögött lévő parókiára vezetett. Ez a parókia ma már történelmi nevezetességű. A lelkészhivatal ajtaján még most is ott van az egyszerű, vésett réztábla, amelyről ezt a nevet olvassuk: Tildy Zoltán. Cs. Szabó Lajos református lelkész elődje a szeghalmi lelkészi hivatalban azóta, mint a magyar köztársaság elnöke intézi legfelső fokon az ország ügyeit. — Hogy miből tartjuk fenn felekezeti iskolánkat? — ismétli meg, önmagának adva a kérdést a szeghalmi parókia fiatal lelkésze. — Hát erre igazán nem olyan egyszerű felelni. Valóban, a legnehezebb körülmények között tengődünk. A 650 holdból mindössze száz hold maradt meg az egyháznak, az is a legsilányabb föld, azért úgyszólván el se fogadtuk. Egy része a Cigányéren van, ahol senkinek nem kellett a kiosztott föld, másik része az Eklézsiazúgon, ez szikes birkalegelő, 14 holdat pedig a Kiss Antalné féle gyepből kaptunk, amely Szeghalomtól 18 kilométernyire fekszik. A száz hold föld a hét elemi iskolánk fenntartása szempontjából úgyszólván semmit se jelent. Egyedül a hívek áldozatkészségére vagyunk utalva. A személyi kiadások 90 százalékát az állam fedezi, az egyháznak csak a fizetések tíz százalékát kell előteremtenie, sokszor azonban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a tíz százalékot is befizessük. A dologi kiadások az egyházat illetik és a legszükségesebb dologi kiadásokat csakúgy tudjuk előeremteni, ha sokszor mi magunk, lelkész, kántor, tanítók mondunk le az egyháztól járó illetményeinkről. Néha hónapokig vagyunk kénytelenek tartozni az iskolai altiszteknek a fizetéssel. Legutóbb 250 forintra lett volna szükség, hogy a már teljesen használhatatlan iskolai táblákat átfessük,és ezt az összeget se tudtuk előteremteni. Az iskolapadok a legtöbb teremben hiányoznak a gyerekek csak lócákon ülnek. És most itt a legnagyobb gondunk, a tüzelőanyag beszerzése. Adó és áldozatkészség — Az egyházi adó jelent-e komoly segítséget a felekezeti iskolák fenntartásában? — kérdezem a lelkészt. — Sokkal többet a hívek egyéni áldozatkészsége - feleli Cs. Szabó Lajos. Előfordult már, hogy egyházi adóban két forint se folyt be egy hónapban. Igaz, hogy az aszály nagy károkat okozott ezen a vidéken. Az újgazdák rendkívül sokat küzdenek, kínlódnak és legtöbbjüknek a megélhetésükhöz szükséges kenyérmag sem termett meg. Szegény vidék ez nagyon, a harmadik éve tartó aszály miatt különösen. De most már azonban, hála Istennek, a község egy kissé mégis fellélegzik. — A rizs?... — Igen. Idén egyeseknek kitünően bevált a rizs és ez máris érezhetően megjavította a község lakosságának helyzetét. Mi is az egyház megmaradt földjének egy részén a jövőben rizsgazdálkodást tervezünk. Ha ez sikerül, talán kevesebb gondunk lesz iskoláink fenntartásában. Mert a hét iskolatömb 19 osztályának sok tüzelőanyagra, nagyon sok fára lesz szüksége a jövő iskolaévben is... A lelkészhez belép a kántor, rizslázban él már ő is. — Mielőbb meg kellene néznünk az egyházi földeket — mondja a lelkésznek —, hogy mennyire alkalmasak rizstermelésre. És ki kellene méretni a rizstáblákat a vízszabályozó társulattal, hogy megkezdjék a csatornák ásatását — sürgeti a kántor a lelkészt. — Ha sikerülne duzzasztóval tárolni Szeghalomnál a Sebeskörös vizét, akkor mindnyájan megtanuljuk az öntözéses gazdálkodást errefelé — mondja derűlátó lélekkel Cs. Szabó Lajos. — A száz hold rongyos földön, amit el se akartunk fogadni, egy sikerült rizstermés nagyon segítene súlyos gondjainkon. És iskoláinkat is könnyebben tarthatjuk majd fenn, ha híveink anyagi helyzete megjavul. Szeghalom hét református népiskolájában mindennapos gond a szegénység. Igazán hősies az a küzdelem, amit ez a református község folytat felekezeti iskoláinak fenntartásáért. Pedig az elemi iskolák fenntartásánál is nagyobb gondot okoz két középiskolájának: a Péter András gimnáziumnak és a Szigeti Endréről elnevezett mezőgazdasági középiskolának fenntartása. Egy látogatás ezekben az iskolákban, meg Kapható 1(1 /1) győz bennünket erről. Környei Elek A Kisgazda JPárt befogadja a visszatérőket, politikáját öntudatosan folytatja Bognár polgármester beszéde Hétfőn este értekezletet tartott a főváros törvényhatósági bizottságának kisgazdapárt frakciója. Az értekezleten megjelent Bognár József polgármester is, aki hosszabb beszédben ismertette az aktuális városi problémákat. Kijelentette, hogy a gazdasági bizottság megalakításának nem voltak politikai okai, a gazdasági bizottság működtetése is politikamentes. Beszélt ezután a pártok fővárosi programjáról, kijelentette, hogy ezek a programok nagyjában készen vannak. A polgármester ezután arról beszélt, hogy milyen legyen a Kisgazda Párt magatartása az ellenzék irányában. A problémát két részre osztotta. Az emberi szempontok megkövetelik, hogy ne gyűlölködjenek azok iránt, akik főleg egyéni érzelmi okok miatt helyezkedtek el az ellenzék soraiban és csak a választás után vették észre, hogy végeredményben légüres térbe kerültek. A Kisgazda Párt megértéssel fordul azok felé a „félreszavazók“ felé, akik most mint tékozló fiúk vissza akarnak térni és akik demokraták. Ezeket — mondotta a polgármester — visszafogadjuk és további védelemben részesítjük. A polgármester ezután a politikai magatartásról beszélt és kijelentette, hogy a Kisgazda Párt a legmerevebben elkülönül az ellenzéktől, mert a Kisgazda Párt politikája miatt nincs okunk meaculpázni. Lehet, hogy eltávolodtunk tömegeink hangulatától — mondotta a polgármester —, de milliós párthíveink érdekeit mindig maradéktalanul képviseljük. Ez az egyedüli reális politika és az idő is ezt a politikát igazolja. A budapesti szervezetek élénk pártélete azt bizonyítja, hogy a szélsőséges elemek leválása után egészséges és intenzív pártélet folyik minden helyi szervezetben s most már azok is vallják a koalíciót, akik eddig csak a pártfegyelem miatt vállalták. Este 8 órakor a IX. kerületi pártszervezet nagytermében a fővárosi szervezet előadói értekezletet tartott. Németh Imre dr. budapesti ügyvezető alelnök vezetésével megtárgyalták a budapesti előadók: milyen magatartást tanúsítson a Kisgazda Párt a Pfeiffer Párt, Barankovics Párt, Balogh Párt iránt. A párt hivatalos álláspontjának ismertetése után élénk vita alakult ki, amely a késő esti órákig eltartott. Tizennégy állam szocialista pártjai deklarációt készítenek elő Parisból jelenti az United Press. A tizennégy európai állam szocialista pártjainak nemzetközi végrehajtó testülete tegnap megkezdte egy deklaráció elkészítését, amelyet leg"több európai balszárnyú szocialista vezér aláír majd és amelyben megerősítik függetlenségüket úgy a Truman-, mint a Sztálin-doktrinától. A deklarációt két héten belül adják ki. Jacques Robin főtitkár szerint az összes szocialistákat felhívják ebben a deklarációban, hogy mindkét blokk nyomásának áll javak ellen és hogy egyesüljenek az igazi politikai és gazdasági demokráciáért. Megszüntették a magyar iskolákat a Csehszlovákiának átadott három magyar községben A békeszerződés rendelkezésének megfelelően a Csehszlovákiához csatolt három községben az átadás utáni napokban a csehszlovák hatóságok elfoglalták munkahelyeiket. A lakosság egy része, amely visszamaradt, bízott abban hogy a párisi békeszerződésben lefektett jogoknak megfelelően élhet. Azt hitték, hogy ezeket a jogokat majd tiszteletben is tartják, teljes jogú állampolgárai lehetnek új hazájuknak. A három községet az átadás után a cseh hatóságok autóbuszjáratokkal Pozsonyon át becsatolták a csehszlovák közlekedésbe, azonban a község lakosságának" csak külön engedély kiválásával engedték meg a Pozsonyba való utazást. A határon át érkező hírek szerint az elcsatolt területen egyik napról a másikra megszüntették a magyar iskolákat. Az oroszvári kastélyban szlovák polgári iskolát létesítettek és idejárnak azok az iskolásgyermekek, akik eddig a népiskolák felsőbb osztályainak tanulói voltak. A községben egyébként napirenden van az egymás elleni feljelentés. Egyesek megunták az új életet és a tíz napig engedélyezett átköltözési lehetőségeket kihasználva, összecsomagoltak és szekéren átjöttek magyar területre. A könnyű benzin új legmagasabb ára 100 kg-ként tartálykocsiban 110 forint, hordós tételben 129 forint, kereskedő üzletében vagy kúton kimérve literenként 1 22 forint. AJuSZT KÉRJE MINDENÜTT! ■haiHi, húzható csomagolásban is,rumiázott széllel ......min m in i i i iiiiiniiifimiii»iihhiini —m Szerda, 1947 október 29 (3)