Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)
1947-10-12 / 91. szám
Hegedűhúrokat és vonószőrt küldött az amerikai vajda a magyar cigányoknak hiteles „more-történetek“ Egy érdekes adomány érkezett az Amerikai Magyar Segélyen át Budapestre: nagy tömeg hegedűhúr és vonólószőr. Elmentünk a Segélyhez, ahol aztán elmondták, hogy az Amerikában élő magyar cigányok tevékenyen segítenek itthonmaradt véreiken. Fekete Imre titkár azonban közölte, hogy ha bővebbet akarunk tudni menjünk el a Cigányzenész Szakszervezetbe. Itt aztán mindjárt látunk egy meghívót, melyen az áll, hogy „ki gondoljon az óhazai cigánygyerekekre, hanem az amerikai Vajdai A Buckeye Roadon mindenki ott legyen Brenkács vajda bálján, segítsük őt a gyűjtésben. Ne vesszen ki a cigány nemzedék, mert csakis az tudja szívből muzsikálni a magyar nótáit. Eddig a meghívó. A bál kézzelfogható eredménye már meg is érkezett, s 675 dollárt osztottak szét 100 rászoruló cigány közt. Beatrixtól I. Ferencig Beszélgetés közben lassan megered a szó a régi cigánytörténetekről, nagy prímásokról. Mondják, hogy történelmi adatok szolgálnak arra, hogy Mátyás király feleségének, Beatrixnek, már udvari cigányzenekara volt. Jóval később, II. Rákóczi Ferencről köztudomású, hogy nagyon szerette a cigányok húrjain megpendülő magyar dalokat. Sőt, állítólag az ő cigányprímása szerezte a Rákóczi induló első dallamát. Maria Terézia Magyarországon jártában: mindig cigányzenészeket kért, s egy alkalommal Banyák Simon cimbalomjátéka annyira elbűvölte, hogy üvegből készíttetett számára cimbalmot, s azt neki is ajándékozta. A cigányzenészeket az az érdem, hogy megőrizték a nép ajkán élő dalokat, addig, amíg le nem jegyezték őket, s így megmaradhatott népdalkincsünk. Az erőszakos elnémetesítés idejében, nemcsak költők óvták meg a magyarságot, a sajátos magyar szellemiséget, hanem a zenészek is. /. Ferenc például tervei nagy veszélyeztetőjének tartotta a tárgyalásokat, mert azok szerteszét járva az országban mindenütt fönntartották az öntudatot. Később, 19-10-ben Kecskemét főterén, játszott egy cigányzenekar. Nagy hallgatóság vette körül. Mikor aztán rázendítettek a Rákóczi-indulóra, mindenki annyira föllelkesült, hogy ka- Szát-kapát ragadtak és kiverték a városból az ott állomásozó Windischgrätz vasasnémeteket. A szabadságharc cigánya A szabadságharcból is Számtalan cigánytörténet maradt fönn. S mindenfilt zenekarokat szerveztek, csak Görgey nem engedte ezt meg hadtestében. Később azonban eltekintett a cigányzenészek működésétől, mert rájött, hogy a cigányzenészek kiváló fegyvertényekre, ösztönzik a honvédeket. Így történt Vácnál is. A helységet elfoglalta az osztrák. A falu szélén nagy lánggal égtek a nádfedelű házak. Látták ezt a helységből kivonuló honvédek is. Ekkor előkerült valahonnan egy cigányzenekar. Ráhúzták: „Ég a kunyhó, ropog a nád“. A nóta hangjai mellett mentek rohamra a honvédek, s félóra múlva egy szál osztrák nem volt Vácon. Erdélyben, Bem seregénél is működtek a cigányok. A vízaknai csata után Czek keserves képpel járultak Bem elé, hogy vegye el tőlük a piros nadrágokat, mert az ellenség azt hiszi, hogy ők generálisok, s mindig rájuk lő. Kínában történt... Azután a jelenre terelődik a szó. Külföldi élmények elevenednek föl. Kínában történt, hogy egy ott muzsikáló cigányzenekart meghívtak egy magánestélyre. Nemzetközi társaság volt jelen, köztük egy magyar is, aki az érdeklődő vendégeknek sokat magyarázott Magyarországról. Azután megkérte a cigányokat, hogy húzzák el a nótáját. S mikor fölhangzott a „Csak egy kislány van a világon“, nemcsak a magyar vendég hatódott meg és bugyant ki könny a szeméből, hanem a külföldieknek is. Talán még soha magyar szót nem hallottak, azt sem tudták mi fán terem a magyar nóta, de csak egyetlenegyet kellett nekik hallaniok, s örökre megkedveltette velük. Egy másik eset Bombayban történt. Az egyik szállóban szereplő zenekar, szokatlan mozgolódásra lesz figyelmes. Ide-oda szaladgáló pincérek, egyesek spanyolfalakat tologatnak. Csakhamar kiderül, hogy japán esküvő készül. A zenekart is lehívták, hogy szolgáltasson zenét a lakomához. Alig csendülnek föl az első dallamok, fölpattan egy sárgaképis sír az asztaltól, a zenekarhoz rohan és megszólal magyarul: „Ugye magul, magyarok ?“ Ez a japán úr valamikor Pesten élt, s azóta is vágyódik oda vissza. A cigánymuzsika úgy megragadta, hogy karonfogta a zenészeket, s azoknak minden lakodalmas vendéggel kezet kellett rázniok. Mesélik, hogy 1886-ban Erdélyi Náci nevű prímás játszott Amerikában. Játéka annyira megtetszett egy hindu hercegnek, hogy halála után meg akarta venni a prímás kezét. De az nem adta. Hanem hazajött Szegedre meghalni. Ma azonban rosszul megy a cigányoknak. 40 százalékuk szerződés nélkül van. S hiába szavazott lasdban a rádióhallgatók 60 százaléka a cigányzene mellé, ma panaszkodnak a zenészek, hogy nincs elég szereplés, külföldre pedig nem lehet kimenni. R. R. Vadászviselnek, főleg is a vadászoknak A közelmúltban a Börzsöny-hegyvidék egyik nagyvadas területén végzetes vadászbaleset történt, amelyről annak idején a napisajtó is megemlékezett. Az történt, hogy Erdész Mihály főerdőért, aki almáskertjének őrzésére, késő éjjel az illetmény körtjéhez igyekezett, a vadászterület egyik vadőre, aki vaddisznó-lesel virít, golyóval rombon lőtte. Azt gondolták, hogy a korábban észlelt és a kukoricásokba beváltott vadkan mozogot. A szerencsétlen faerdőőr, aki a vadászmesterség minden csinját-bunját ismerte, akinél jobb nyomozó és akinél mesteribb vadhívó alig volt az országban — elvérzett. Özvegyet és három árvát hagyott maga után. Ez a tragikus eset késztetett arra, hogy a mostani intelmemet az új vadászokhoz intézzem, de megszívlelhetik azokat az öreg vadászok is. A puska veszélyes szerszám! Azzal való bánásnak megvannak a szigorú regulái, amelyek megtartása minden vadászra kötelező, mert csak így lehet a vadászati baleseteket a lehetőség határáig korlátozni. Vegyük mindjárt a fent említett esetet, itt az a baj történt, hogy az erdőőr és a vadőrök szándékukról nem értesítették egymást. Ez nagy hiba volt ugyan, de a végzetes baj nem történhetett volna,, ha az emberhalált hozó golyólövés elkövetője megtartja a vadászat legelemibb törvényét, hogy csak arra lőjön a vadász, amit biztosan felismer. Az éjjeli leseknél szinte nélkülözhetetlen a jó, nogy fényerejű messzelátó. Az ilyennel felfegyverzett szem biztosan felismeri az előtte mozgó valamit. És az nem olyan nagy baj, hogy egyfújás, majd csörtetés jelzi az elszalasztott jó alkalmat, mert az elszalasztott jó alkalom előbb-utóbb visszatérhet. Jóvátehetetlen szerencsétlenség azonban, ha a bizonytalan célra való lövést velőtrázó sikoltás, vagy halálhörgés követi. A vadásznak a töltetlen puskát is mindig úgy kell kezelnie, úgy kell tartania, mintha az töltött és felhúzott volna. Mert a legtöbb bajt az üresnek, vagy elzártnak hitt puska okozza. Ha kocsira szállunk, vagy ha társas vadászatok hajtásai után összejövünk akkor mindig ki kell szedni a töltényeket, éppúgy, ha árkot kell ugranunk, vagy vízmosáson átkapaszkodunk. Az is sok szerencsétlenségnek volt az okozója, ha egy-egy fegyelmezetlen vadász erdei hajtásoknál a kijelölt helyét elhagyta. A vadászszabály az, hogy addig helyét senki el nem hagyhatja, amíg a hajtás véget nem ér. A jól kezelt nagyvadas területeken a téli hajtásoknál a vadászokat előre elkészített leállásokra állítják. Ezek a leállások akkor tökéletesek, ha jobbra-balra az állásoktól körülbelül embermagasságban a fák törzsét vörössel befestik és így jelzik, hogy melyik irányban tilos a lövés. Ez a vészjel még a legnagyobb vadászlázban felemelt puskát is hallgatásra készteti. A társas vadászatokon való viselkedésről majd egyszer máskor, most csak a könnyen elkerülhető, de gyakoribb vadászbalesetekre mutatok rá. «* • f. •.. A leggyakoribb vadászbalesetet a csőrobbanás okozza. Ez leginkább a csőtorkolat bedugulása következtében történik. Azért vigyázzunk minidig, hogy se hó, se föld ne kerüljön a puskacsőbe. Elesésnél mindig gondosan nézzünk át puskánk csövén és csak akkor töltsük meg újra, ha a cső tiszta. Az eldugult ...csőből való lövés a legjobb esetben is a puska tönkretételét jelenti, de ez a legszerencsésebb eset! Számos , oly esetet ismerek, ahol a szétrepült cső a vadásznak egész kézfejét vitte el. Csak megbízható, lehetőleg gyári töltényeket használjunk. Aki maga tölti töltényeit, az szigorúan tartsa meg a lőpordobozon megadott adagolási utasítást. Az ismeretlen, vagy golyóstövényből, kézigránátból, aknából kiszedett lőpor biztosan szétveti előbb-utóbb a sörétes puska csövét, és legjobb esetben is teljesen munkaképtelenné teszi a lövőt. Kittenberger Kálmán Magaziner FME3M üdékre is szállít V., Szent István körút 1 Telefon: 123—682 (2) Vasárnap, 1947 október 12 —■Valami bűzlik Dániában — szól a híres mondás, amihez én most keserűen hozzáteszem i -r- De nálunk is, sajnos! Hirtelen hideg lett az idő. A szekrényekből előkerültek a vastagabb holmik, sálak, meleg kabátok, lélekmelegítők, amelyek a lelket ugyan nem melegítik, de halálra bos Szantják bohó orromat. Illat száll a légben, őszi illat, tele van az ország naftalinszaggal. Halál a molyokra! A nehéz időkben az 5 élelmiszeradagjuk is csökkent, mit tagadjuk. Mindenki vigyázva óvja gyapjú- és selyemdolgait. A női fürdőruhák évről-évre kisebbedtek, Julika fürdődressze az idén már ,meg sem kottyant egy népes molycsaládnak, hiszen mindössze néhány madzagból, kötefékből és egy ici-pici textilből állt. Vész zúdult a fürge háziszárnyasokra, amelyek olyan szép csipkazsarakat tudtak a kabátomba rágni, hogy a műstoppoló szabó szeme könnybe lábbalit a meghatottságtól. Azonkívül a molyoknak még a naftalint is le kell nyelni. Vacak életük lehet, annyi biztos. Nem vagyok moly, mégis utálom a naftalint is társait. Vacsorára megyek Pista komámékhoz: füstölt oldalas helyett naftalinssággal fogadnak. Most rakták ki a téli szőnyegeket. .Moziban képtelen vagyok a képekre figyelni, mert jobbról egy hölgy kosztümje, balról egy úr átmeneti kabátja kelti fel bennem a szagos film illúzióját. Elkábulok, szédülök, felforr a vérem, ölni szeretnék, a nafta'inrázsatő azonban tovább illatozik, amíg fejfájást, vagy gutaütést kapok. Halál a molyokra! Merem állítani ugyanis, hogy a naftalin, global, blogol, molgol és a többi bázszer csak az emberiségnek árt, a molyoknak nem. Már hozzászoktak a csibészek, fel sem veszik vagy egyáltalán örülnek, ha beszagosítjuk ruháinkat, legalább az illatról tüstént tudják, hogy hol keressék napi táplálékukat. Az a gyanúm, hogy ezek még naftalint is esznek. Mostanában fogcsikor gatva mormolom Vörösmarty szép sorait: „Állata őrzeni négy alabárdost . ..“ De ezzel a szöveggel: „Illata őrzeni négy alabárdost.. Ezt a szörnyű, általános naftalinszagot ugyanis egy alabárdos képtelen volna egyedül kibírni/ ík) Osztillások klubban érkezett hadifoglyok névsora Sándor Sándor Tömörkény, Csorba Mózes Körösszegapáti, Kálmán András Tiszakürt, Juhász Péter Felsőtarkány, Ispán János Sázásul, Sánta György Szeged, Sándor Ágoston Kiskundorozsma, Kántor Ferenc Szombathely, Kántor Antal Csepreg, Kiripolszky László Isaszeg, Cseke László Debrecen, Serfőző Lajos Fogtó, Mezei Sándor Hajdúböszörmény, Kerekes Ferenc Merk, Kékesi János Kondoros, Kapás András Szeged, Karádi János Kiskunfélegyháza, Harsányi József Kisvárda, Horváth Dávid Kun-madaras, Horváth Sándor Szentes, Huba János Monok, Bakon Miklós Miskolc, Szénbold István Isévizszentandrás, Szabó Károly Kőröstarcsa, Benkő József Felsősóskút, Lember István Hajdúszoboszló, Horváth Lajos Csillaghegy, Skobrik Tibor Kaposvár, Balázs Imre Nagyréde, Bodor Lajos Nyirbéltek, Bognár Zoltán Szil, Sipos János Szentes, Jávorcsik János Róka, Mányi Ferenc H.Sámson, Mihály József Nyíregyháza, Sipos József Tiszasüly, Ligetvári Károly Ajka,Simon János Hosszúpályi,Blalogh Sándor I’ocsaj, Vasas Vendel Besenyői etek, Sisák Bertalan Abaújvár, Simon, Jléla Szolnok, Sellei Zsigmonnd Dévaványa, Lehőczi Károly Harka, Bajzik János Balatonboglár, Baja András Eger, Lak György Polgárdi, Séfer Gyula Magyarkeszi, Schmidt János Alpár, Tóth János Jánoshalma, Blanár Mihály Bodroghalom, Szűcs István Makó, Balogh Pál Makó, Bátori László Tiszaföldvár, Sógorka Pál Zirc, Sándor Mihály Mezőzombor, Juhász János Nyíregyháza, Kerekes József Komárom, Benga Ignác Mezőtúr, Böszörményi Lajos Debrecen, Biró Ferenc Kisvárda, Bagyinka Pál Békéscsaba, Leskó Lajos Mezőzombor, Lukács József Pécsvárad, Farkas István Nagykáta, Tormás István Karácsonyul, Uram József Szécsény, Tolvaj Mihály Poroszló, Farkas István Pusztaegres, Lauter János Ujhartyán, Lipták Pál Medgyesegyháza, Szoboszlai Bertalan, Tiszaladony’, Lőrincz István Mindszerit, Tóth Bertalan Guides, Forró Imre Csecse, Tóth Miklós Jászalsószentgyörgy, Lovász Mihály Törökszentmiklós, Lengyel János Nyírtét, Lentvorszky Mihály Nagyszénás, Léder László Marcali, Horváth Menyhért Vasvár, Fábián Lajos Püspöki, Farkas Lajos Kunmadaras, Horváth János Bököny, Faragó András DévavÁnon, Kadlicskó István Silványpuszta, Hajdú Ferenc Sülvénypuszta, Herkó Mihály Kunszentmiklós, Csizmadia Sándor Nagyszénás, Horváth Ferenc Nyarad, Horváth József Kellienesszentpéter, Antal László Barcsdrávaerdő, Fülöp Antal Kunágota, Bakos Béla Romhány, Siket Balázs Cserépváralja, Takács Lajos Keresztespüspöki, Soltész Gusztáv Nyírcsaholy, Csukás György Hajdúszentgyörgy, Barna József Sátoraljaújhely, Spisák Endre Gönc, Sándor Lajos Szeghalom, Sándor József Debrecen, Csákó Miklós Téglás, Langula András Bodrogolaszi, Csutka János Mezőcsál, Sülök István Cigánd, Alberti István Ócsa, Aknai András Dorog, Soltész János Bodroghalom, Ceglédi Bernát H.szoboszló, Hermann Ferenc Nyircsaholy, Sálik Mihály Cegléd, Sárkány István Cegléd, Simonok István Csév, Frisch Hugó Békéscsaba, Bálint Károly Mohács, Bugyi István Makó, Tóth János Csanádtöltés, Szatler Vilmos Eger, Hitler Ferenc Sashalom, Budai Lajos Székesfehérvár, Buka Pál Borsodnemere, Kovács Lajos Szeged, Buda József Nagyiván, Barta Bertalan Nyírbátor, Ilúsz József Tokod, 7.a, Balta József Esztergom, Zelembai Lajos Sződ, Halgató Vince Diósgyőr, Hegedűs László Kunszentmárton, Duma József Méhkerék, Gyurik József Ujdalman, Hellenbrand István Solymár, Hunyadi János Kiskunfélegyháza, Slarsányi János Pocsaj, Aunió Műsor Október 13. hétfő BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. — 6.45: Reggeli torna. — 7.00: Illrek. .Műsorismertetés. — 7.20: Az Áttelepítési Iremánybiztosság közleményei. — 7.25: Reggeli zene. — Közben: Naptár. — 8.00: Háztartási tanácsadó. — 8.15: Heti Zenés kalendárium. — 0.00: Cigányzene. — 10.00: Nírek. — 12.00: Harangszó,llkrek. — 12.15: Ilázi együttes. ~ 13.00: Előadás. ~ 13.15: Bihariné Kádár Klára hegedül, Lőrinter Pál hárfázik.*■ 14.00: Hírek. ~ 14.10: Előadás. -- 14.30: Jazz. — 15.00: Rádióiskola. — 15.53: Műsorismertetés. — 10.00: Előadás. — 10.40: Petőfi kora. — 17.00: Ilirek. — 17.10: Magyar hadifogolyhíradó. — 17.15: Vöröskereszt-közlemények. — 17.45: Előki dal. — 18.00: Ének. — 18.35: Előadás a stúdióban. 19.30: Falurádió. —• 19.45: Az újgazdák negyedórája. — 20.00: Ilrek. Sporthírek. — 20.20: Magyar muzsika. — 21.20: Hangos híradó. — 21.50: Hírek és krónika oroszul. — 22.00: Ilírek. Mit hallunk holnap? — 22.25: Kamarazene. — 22.55: Magyar Iladifogolyhíradó. — 23.00: Hanglemezek. — 24.00: Ilirek. — 0.10: Ilrek és krónika franciául. - 0.20: Hírek és krónika angolul. — 0.30: llirek eszperai ó nyelven. BUDAPEST IT. 1R.00: Vöröskereszt-közlemények. — 17.00: Fiórai tea. — 18.00: llirek. — 18 05: Vidám csevegés. — 18.20: Zenekari muzsika. — 19.30: Előadás. — 19.45: Közellátási helyzetkép. 20.00: Állatorvosok Szakszervezetének műsora — 20.15: Közvetítés a Zeller művészeti Főiskola nagyterméből. — Közben, kb. 21.00: Ilkrek. — 21.35: Cigányzene. — 22.30: Tánczene. Október 14. kedd BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. — 6.45: Reggeli torna. — 7.60: líkrek. Műsorismertetés. — 7.20: Az Áttelepítési Kormánybiztosság közleményei. — 7.30: Izr. valasos félóra. — 8.00: Iranstt lemezek. -- ~ Közben: Naptár. — 8.45: Al szovjet sport.— 0.00: Szalonzene. — 10.00: Hírek. — 12.09: Harangszó. ilrek. — 12.15: Zongora. — 12.45: Helyszíni közvetítés a Mocsáry-kollégiumból. — 13.00: Magyar nódiák. — 14.00: Ilirek. — 14.10: Kamaramuzsika. 14.45: Szövetkezeti negyedóra. — 15.00: Rádióiskola. — 15.55: Műsorismerttetés. — 16.00: Elbeszélés. — 16.40: Rádiót vita. — 17.00: Ilirek. — 17.10: Magyar Hadit fogolyhíradó. — 17.15: Vöröskereszt-közlemények. — 18.45: Világhíradó. — 19.00: Jazz. — 19.49: Közvetítés a Pesti Színház?ból. — Az 1. felvonás után, kb. 20.25: Hírek. Sporthírek. — A II. felv. után, kb. 21.20: Hírek és krónika oroszul. — Előadás után, kb. 22.00: Hírek. Mit hallunk holnap? — 22.25: Párisi híradó. — 23.15: Kevés szó —• sok lemez. 24.00: Ilirek. — 0.10: Ilirek és krónika franciául. — 0.20: Ilirek és krónika angolul. BUDAPEST II. 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Ilirek. — 18.05: Dénes Tibor novellája. — 18.20: Hanglemezek. — 20.30: A rádió szabadegyeteme. — 21.00: Ilirek. — 21.15: Tánczene. 21.30: Cigányzene. 22.00: Vita arról, amit hallottunk. — 22.30: Hanglemezek. LÖVÖLDÖZÉS A CHILEI SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN. Pénteken ismeretlen egyének nnmírktidil fegyverekből tüzeltek a salagói szovjet nagykövetségre A szovjet nagykövetség tiltakozást jelentett a támadás ellen a chilei kormánynál. FELAVATTÁK Kukorica Jancsi házát Svájcban A svájci nép az európai hadiárvákért Svájcban, az Alpesek tövében, egy zöldelő, napfényes fennsíkon a napokban ünnepélyesen felavatták ,,Kukorica Jancsi Házát“, egy szép nagy, svájci stílusban épült, emeletes villát, amelynek homlokzatára magyar nyelven írták ki Petőfi Sándor mesebeli hősnek vidáman csengő nevét. Svájc, ez a boldog kis ország, amely elkerülte a két szörnyű világháború pusztításait, a gondviselés kegyét azzal hálálja meg, hogy minden erejével igyekszik segíteni a világégés áldozatain, elsősorban pedig a gyermekeken. Alig egy évvel ezelőtt megalakult, főként svájci nevelők kezdeményezésére a Pestalozzi Gyermekfalu Társaság. Ez a társaság azt a célt tűzte maga elé, hogy felépít egy gyermekfalut, amelynek házaiban hadiárvákat fog elhelyezni, ott felneveli őket és gondjukat viseli mindaddig, amíg a maguk jószántából vissza nem akarnak térni hazájukba, ha ugyan lesz kihez menniük. Ezek a nemes emberbarátok felhívást intéztek Svájc lakosságához, hogy a gyermekfalu létesítésére juthassanak adományossal, a társaságnak. A felhívás meglepő eredménnyel jár, mert nemcsak a felnőttek juttattak adományokat a társaságnak, hanem a svájci gyermekek is gyűjteni kezdtek és százával akadtak olyanok, akik játékaikat adták el, csak azért, hogy néhány frankkal hozzájárulhassanak a hadiárvák tervezett telepéhez. Pár hónap alatt akkora összeg gyűlt össze, hogy felépíthettek belőle hat házat és hat ház között van „Kukorica Jancsi Háza“, amelyben magyar árvagyermekeket fognak elhelyezni, ötéves koruktól tizenegy éves korukig felnevelni s aztán az alapból továbbra is gondoskodnak róluk. Vagy megkönnyítik további otthoni nevelésüket. Felépült egy másik ház, amelynek költségeit Zürich városa fedezte és amelyben tizenhat Lengyelországból elhurcolt gyermeket helyeztek el, akikre Meránban és Arcúban bukkantak reá a felszabadító hadseregek. Felépült egy ház, Winterthur városának adományaiból, francia hadiárva gyermekek számára és egy másik, amelyben ausztriai gyermekeket helyeznek el. Az első év csodálatos eredménye után most már néha fér kétség hozzá, hogy a Trogen község által adományozott hatalmas területen egy két év alatt felépül az egész gyermekfalu és Európa valamennyi háborút viselt államának meglesz a maga villája, ahol menedéket kapnak a szörnyű vérzivatar legártatlanabb áldozatai: a hadiárva gyermekek.