Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-14 / 92. szám

„Olyan országot építünk, amely boldog hazája lesz dolgozó fiainak" — mondotta Tildy Zoltán köztársasági elnök a szolnoki Tisza-híd avatásán Vasárnap átadták a forgalómnak Magyarország legerősebb hídját A Szolnok és Szajol között levő tiszai vasúti hidat vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak. Az avató­ünnepségre leutazott Tildy Zoltán köztársasági elnök, Mihály­fi Ernő miniszter, az elnöki hivatal főnöké­nek kíséretében, Gerő Ernő közleke­désügyi miniszter, Varga Lajos ál­lamtitkár és sokan mások. A vendé­gek különvonaton érkeztek. A vonat először a Szolnok melletti Zagyva­­híd előtt állott meg. Először ezt a kis hidat avatták fel, majd a külön­vonat folytatta útját és a szajolc új híd Szolnok felé eső hídfője előtt állott meg. A hídfő előtt feldíszített emelvény állott és a hídon is zászlók lengtek. Az avatóünnepség a Himnusszal kezdődött. Láng Gábor mérnök is­mertette az új híd felépítésének ada­tait. Ez a híd 450 méter hosszúságú, 200 méteres medernyílással és négy 40 méteres ártéri nyílással rendelke­zik. Naponta 350—450 vonat szalad­hat rajta keresztül teljes sebesség­gel. A jelenleg használatbak­ lévő mozdonyoknál kétszerte súlyosabb mozdonyok is átmehetnek rajta. A két hídnak, a zagyvai és a szolnoki Vasúti Tiszaládnak felépítése együt­tesen, 32 millió forintba került. Több­­ezer vagon szállította az anyagot a hídhoz, állandó hajójáratok is be­kapcsolódtak a szállításba. Az ország legnagyobb teherbírású hídja Az ünnepségen a hídépítő mun­kásság nevében Szil János szerelő köszöntötte a köztársasági­ elnököt és a megjelenteket. Zsemlye Ferenc pol­gármester Szolnok város közönsége nevében fejezte ki háláját a közleke­désügyi minisztérium dolgozóinak és a hídmunkásoknak. Varga László, a MÁV elnöke beszédében rámutatott arra, hogy az új hídnak nemcsak vasútforgalmi jelentősége van, hanem ez az a híd, amely összekapcsolja Keletet Nyugattal. A MÁV elnöke után Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter emelkedett szólásra.­­ Ez a híd — mondotta többek között —, amely hatalmas, megfeszí­­tett és hősi munka eredménye, egy­­úttal az ország legnagyobb teher­bírású hídja. Olyan erős híd ez, ami­lyet még Magyarországon nem épí­tettek. Utalt a miniszter arra is, hogy he­teken belül átadják a forgalomnak a Margithidat. Kijelentette, hogy a szolnoki Tisza-hídnak és a Margit­­hídnak a munkásai közt verseny in­dult meg. A Margithíd vasszerkezeti szerelésével a munkások 49 nap alatt végeztek, a szolnoki Tisza-hídnál 44 nap alatt. A miniszter ezután átadta a két munkáscsoport képviselőinek a győztes munkások jutalmazására ki­tűzött ezüst serlegeket. A köztársasági elnök beszéde A miniszter beszéde után Tildy Zoltán köztársasági elnök lépett az emelvényre. — Ez az ünnep, — hangoztatta — ünnepe az egész magyar nemzetnek, mert ennek a hídavatásnak, miként a többieknek is, nagy szimbolikus je­lentősége van. Az építés minden nagyszerű eredménye mellett vissza­gondolok arra a mélységre, amely­ből mostanáig feljöttünk. Emlék­szem még arra a szörnyű küzde­lemre, amelyet télvíz idején folytat­nunk kellett, hogy valamikép bizto­sítsuk a két országrész összekötteté­sét. — Megköszönöm a Vörös Hadse­regnek, — folytatta tovább — hogy az országban oly sok provizóriumot épített ki és ezáltal lehetővé tette az élet újrakezdését hazánkban. De a magyar dolgozók akaratának eredmé­nye előtt is ámulattal kell megállni minden tisztességesen gondolkodó magyarnak. Ámulattal áll előtte min­denki, aki Európa országain­átutazva meglátja a magyar életakarat, a ma­gyar újjáépítés eredményeit. Az egész nemzet sokkal tartozik dolgozó fiai­nak. A köztársasági elnök ezután elis­meréssel emlékezett meg Gerő Ernő miniszterről, a magyar hidak újjá­építési munkájának szellemi vezető­jéről és legkitartóbb munkájáról, va­lamint a hídépítési munka valameny­­nyi résztvevőjéről. — A nemzet életét vezető magyar kormányzatnak — emelte fel a sza­vát — egy kötelessége van az or­szág dolgozó fiaival szemben, az, hogy biztosítsa számukra az életnek mindazt a javát, amely ebben az or­szágban elérhető. Elsősorban azok éljenek az ország javaival, akik erre munkával rászolgáltak. Meggyőződé­sem, hogy az életakarat a nehézsé­gek és küzdelmek közepette nem fog lankadni, hanem még erősebbé, céltudatosabbá válik és ha ez az életakarat diadalmaskodni fog, olyan országot építünk, amely bol­dog hazája lesz fiainak. A lelkes tapssal és éljenzéssel fo­gadott beszéd után a vasutas zene­kar eljátszotta a Szózatot. A köztár­sasági elnök és a közlekedésügyi mi­niszter ezután beszállt a különvo­­natba és a vonat mozdonya elsza­kította az avatási nemzetiszínű sza­lagot. Ezzel a Tisza-hidat, Magyar­­ország legnagyobb és eddig legerő­sebb hídját véglegesen átadták a for­galomnak. venne? ♦ dós választékunkat. Vitel, csere, alakítás. Részlet V­olanfény csillárüzem. Királya. 80 RdotCill Cengery u. sarok. Tel* 420-378 Befejeződött az egész ország területére kiterjedő országúti razzia Befejeződött a második, az egész, ország területére kiterjedő ország­úti razzia, amit a gazdasági rendőr­ség nyomozó tisztjei és rendőrei fo­ganatosítottak, 24 fegyveres gépkocsi 2—2 nyomozóval és 2—­2 rendőrrel napokig cirkáltak Budapest határá­tól 30—60 kilométeres körzetben. Körülzárták az összes utakat, minden elágazódásnál megfigyelőket hagytak és a sikeres razzia eredményéről most tartottak beszámolót. A razzia célja az volt, hogy meg­akadályozzák a liszt, burgonya, va­lamint a borjúhús engedély nélküli szállítását. Erre nagy szükség van, mert az engedély nélkül szállított áruk nagy része feketén kerül for­galomba és így elvonják a forga­lomból a fon­tos közszükségleti cik­keket. Az érdi útelágazásnál elfog­ták Heinrich János budapesti hen­test, aki borjút, vágómarhát és há­rom vágott sertést akart engedély nélkül Budapestre csempészni. Hein­rich az állatokat vizsgálat nélkül vágatta le és megállapítást nyert, hogy a disznók egyikét már dögként vette meg. Az áru erősen romlott is volt. Ugyancsak sertést szállított Budapestre Morva Mihály madácsi gazda és Torda Mihály földmíves is. Ők 100 kilósnál kisebb sertést vágat­­tak le engedély nélkül, és kukorica alatt eldugva akarták a fővárosba csempészni. A legtöbb visszaélés azonban bur­gonyával és liszttel történt. A leg­több községházán a liszt szállítási engedélye kiadásakor burgonyaszál­lítás miatt őrizetbe vették Kiss Mi­hály újkécskei autófuvarozót, Ka­posvári László B-tiszás rendőrtisztet, aki 600 kiló lisztet akart engedély nélkül felhozni Budapestre, Kiss Pál paksi gyarmatárukereskedőt, Boldog Sándor madocsai lakost, Bíró Ist­­vánné dunaföldvári lakost, Kalmár Tibor budapesti lakost. A razzia so­rán elfogott személyek a legköze­lebbi kapitányságokra kerültek és ügyük ott nyer elintézést. Ahol Amerika aranyát őrzik Huszonnyolc méter mélyen huszonhat páncélszek­rényben tartják a földkerekség legnagyobb kincsét Bevin angol külügyminiszter leg­utóbb azt a feltűnést keltő kijelentést tette, hogy a brit válság megoldásá­nak legjobb módja az lenne, ha Ame­rika, amely aranybőségben „szenved“, megosztaná Angliával a Knox-erőd­­ben őrzött aranykincsét. Ez a világszenzációszámba menő kijelentés ráterelte a figyelmet a Kn­os-erődre, ahol a földkerekség legnagyobb kin­csét, az amerikai aranytartalékot őrzik. El lehet képzelni, hogy az amerikai technika, illetve építészet micsoda biztonságos szentélyt épített ennek a nemzeti kincseskamrának, amely Kentucky államban van, 900 kilométerre az Egyesült Államok ke­leti határától. Idegeneknek, de még amerikaiaknak is, különleges enge­délyek kellenek ahhoz, hogy meg­közelíthessék ezt az erődöt. Az erőd egy úgynevezett védett te­rület, más szóval Nemzeti Parti kö­zepén egy hatalmas tisztáson fekszik és nyolcszögű „kínai fal“ veszi körül, amelyen csak egyetlenegy bejárat van, az aranyat szállító teherautók számára. Ezen a sima aszfaltozott téren, pontosan a középen emelke­dik maga az „aranyerőd“, amelynek falai tizennyolc méter magasak és tizenkét méter szélesek és a boltozatos betonépületnek a föld alá épített része sokkal mélyebben fekszik, mint földfeletti magassága. A páncélszekrények, jobban mondva, a páncéltermek mind a föld alatt vannak és mindig egyes teremhez la­birintusszerű keskeny folyosók ve­zetnek, amelyeket kettős tükrökkel szereltek fel, úgyhogy az őrök min­dig látják, hogy ki milyen irányból jön és milyen irányba halad. A szentélybe vezető lejáratot egy huszonhat tonna súlyú acélkapu őrzi. Az acélkapuból liftbe lehet lépni, amely a föld mélyébe vezet huszonnyolc méter mélységbe, ahol huszonhat páncélfülke van. A pán­célfülkék falainak szélessége 62 cen­timéter. Ezek a páncélfülkék, éppen úgy, mint a felső termek, zsúfolásig tömve vannak tizenkét kilogrammos „aranytéglákkal“ és a téglák meny­­nyisége, mint ahogy kiszámították­, annyi, hogy fel lehetne belőlük épí­teni egy kényelmes kis palotát. Bevin feltű­nést keltő nyilatkozata után, tekintettel a világközvélemény nagy érdeklődésére, rengeteg újságíró ostromolta meg a Knox-erőd „legfőbb szám­vevőjét“, aki egyúttal igazgatója, illetve gond­noka az épületnek. Azonban Russel Van Hore, az igazgató, minden kér­désre azzal válaszolt, hogy legnagyobb sajnálatára nem nyilatkozhatik. Szóval a Knox-erődben jól őrzik Amerika aranyát és nem valószínű, hogy Bevin ötletes indítványáért az amerikaiak lelkesedni fognak. Van egy amerikai közmondás, amely így szól: „Olyan jól ellették, mintha a Knox-erődben tenne*. Az pedig köz­tudomású, hogy amit az emberek gondosan eltesznek, azt nem egy­könnyen szoktak elővenni... A ceglédi baromfi- és takarmány­piac árai A ceglédi piacra hízott baromfiban nagy volt a felhozatal és bár a Mező­gazdák ceglédi telepe is megkezdte a baromfivásárlást, az árak nem emelkedtek. A hízott liba és kacsa élősúlyban kilónként 6,7 Ft, a pulyka 5, csirke 6,80, a gyógytyuk pedig 6 F­t. A takarmánypiacra na­gyon sok árut hoztak fel és különö­sen tengeriben volt nagy kínálat. Elsőrendű csöves tengeri métermá­zsánként 75—80 Ft-ért kelt. Zöld­heréért vevő nélkül 80 forintos áron volt áru. A lóhere 70—80 Ft. A nagy felhozatal következtében a takar­mányrépa ára esett. Mázsáját 20 fo­rintért vásárolták. A széna ára 65— 70 Ft körül volt. Szalmából alig né­hány kocsi került a piacra.­ úlyos hibát hövel el ha nem most szerzi be O ILLON- LODIN­, POBiBUN&ZAl-MH Pajcsy-Zsilinszky­ út 13. (Andrássy-út sarok) Takarmánygondja nem lesz, ha Nándor sühi és csemegét vesz­ takarmanyujdonsagok. HOLLANDI VIRÁGHAGYMÁK magszereskedés, LICIA Cita Bn. IV.,Vác’­utca E4 75 eve mm zsák - tozsdeparola­s (2) Kedd, 1947 október 14 Keleten eső Közép-Európában változatlanul folytatódik a csendes, száraz idő. Az őszies évszaknak megfelelően azonbaan a ködös jelleg egyre erősebben kidomborodik. Hazánkban vasárnap erősen párás volt a levegő, de sűrűbb köd még csak egy-két mélyebben fekvő állomáson jelentkezett. Néhány csepp eső csak az északeleti határszélen hullott. Hétfőre a helyzet kissé átalakult. Erdély felett egy csapadékos terület­­ alakult ki és ezzel kapcsolatban hazánkban is felhőseb lett az ég volt. ■ Megvan a­­remény arra, hogy ezzel kapcsolatban, legalább is hazánk ke­leti megyéi nemi esőt is kapnak. A középső és nyugati részeken azon­ban a szárazság tovább tart, a ködös jelleg fokozatosan erősödni fog. Tóth Géza főmeteorológus Engesztelő körmenet Pécsett a megrongátt Mária-szoborhoz Pécs város katolikus társadalma vasárnap délután engesztelő körmene­tet rendezett a közelmúltban meg­csonkított Világ Királynője Mária­­szobrához. A körmenet a Dóm-térről indult a Pálosok temploma előtt álló szoborhoz. Itt Máriás Lajos jezsuita atya mondott szentbeszédet, utána pedig egy édesanya, egy édesatya, egy volt hadifogoly, egy ifjú és egy gyermek mondott engesztelő fohászt. A körmenetben résztvett páter Mar­­kiewicz Péter, a pálosrend Magyar­­országon tartózkodó általános rend­­főnöke is. A Dunába zuhant egy tehergép­kocsi. Zimmermann István tehergép­kocsija a gerjeni pontonhídon fék­hiba következtében a fakorlátot­ át­szakította és a Dunába zuhant. Ami­kor a gépkocsit kiemelték, a kocsi utasát, Puskás Sándornét a vezetői ülésen találták holtan, a gépkocsi vezetőjét a víz elsodorta és holttes­tét még nem találták meg. Egy rózsaszál szebben beszél... Egy V­alntine Lawless nevű ameri­kai katona, aki a háborúban esett el, végrendeletileg kötelezte örökö­seit, hogy hagyatékából egy bizo­nyos lánynak minden vasárnap rózsát küldjenek. Az egyik örökös, Margaret Lawless, most a virginiai törvényszéket arra kérte, hogy semmisítse meg ezt a kikötést, mert a hölgy időközben férjhez ment és a rózsaküldés túlvilági gavallériája ma már túlhaladottnak tekinthető. Vonat elé vetette magát egy volt százados. Nagykanizsán a 65. számú vasúti őrháznál Nagy Ferenc volt százados ittas állapotban életúntsá­­gában egy gyorsvonat elé vetette ma­gát. A szerencsétlen embert a kere­kek darabokra szabdalták. Megkezdték a ceglédi gyümölcsfa­csemeték szállítását. Jóllehet a nagy szárazság nem kedvez a gyümölcsfa­­ültetésnek, a gyümölcsfa-csemeték iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A ceglédi Földműves Szövetkezet keze­lésében lévő faiskolából megkezdték a gyümölcsfák szállítását vidékre. A fák a nagy szárazság ellenére igen jó állapotban vannak. Nagyapa, aki a saját unokájá­nak apja. Stockholmban most a legfőbb beszédtárgy az a nagyapa, aki saját unokájának az apja. A svéd királyi orvosi hivatal jelentése szerint az 1915 júliusa óta Svéd­országban végrehajtott 132 mes­terséges megtermékenyítés közül a legérdekesebb volt az az eset, ami­kor egy férfi termékenyítő anya­gát fia feleségébe juttatták. Eltűnt a MADISz hajdu­megyei titkára. Sós Károly debreceni la­kos, a MADISz hajdumegyei tit­kára Budapestre utazott a MADISz konferenciára és útközben nyom­talanul eltűnt. Utoljára Veresegy­­házán látták. Megindult a nyomo­zás annak megállapítására, vájjon nem bűncselekmény áldozata lett-e a 23 éves fiatalember. A zalaszántói szerelmi tragédia. Kocsis Géza 21 éves zalaszántói­­ fia­talember szerelmi viszonyba kevere­dett dr. Szolnoki Lászlónéval. Amikor sz­­relmük tarthatatlanná vált, közös öngyilkosságra szánták el magukat. Az assony kérésére Kocsis katona­puskával agyonlőtte Szolnokinál, majd utána maga ellen fordította a fegyvert, de a golyó nem volt halá­los. Sérüléséből most gyógyult fel és beszállították a nagykanizsai tör­vényszék fogházába. Ügyét rendes bíróság elé utalták és nem statáriá­­lis elé, mert az emberölést az asszony kérésére követte el. Fekete áron csépelték a gabonát. A szabolcsvármegyei közellátási fel­ügyelőség újabb feljelentést tett 23 Szabolcs megyei cséplőgéptula­jdonos, illetve felelős vezető ellen, mert a gabonát fekete áron csépelték. Az el­járás a feketecséplők ellen megin­dult, örült az angol királyi palota kert­jében. Szombatra virradó éjszaka a Buckingham-palota kertjében a test­őrség elmegyógyintézetből megszö­kött őrültre bukkant. A királyi család ebben az időpontban nem tar­tózkodott a palotában és a palotaőr­­ség szerint az elmebeteg nyilvánva­lóan átmászott a kőkerítésen és így jutott a kertbe. Vásár Zánkán. Zánka község elöl­járósága október 16-án az országos állat- és kirakodó vásárát megtartja. Vesem­entes helyről mindenféle állat felhajtható. Tenyészállatok érkeztek Svájcból. Az Országos Tervhivatal a Földműve­lésügyi Mi­.L­.Gu­­­ium­mal egyetértve kiváló minőségű tenyészállatokat vá­sárolt Svájcban, hogy az elpusztult magyar szarvasmarhaállományt a hároméves terv keretében nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is újra lehessen teremteni. Az első részlet most érkezett meg a buda­pesti tenyészállatvásár telepére. 52 szélescsontú, vastag nyakú, vörös­­tarka svájci tenyészbika vonult fel a szakértők előtt, továbbá 55 fiatal első borjazás előtt álló üsző vár ki­osztásra a medvék és városok kö­zött. Ezenkívül 60 kecskét hoztak Svájcból. A válogatás azonnal meg­kezdődött. Zsidóverüket ítéltek el Londonban. Három londoni fasisztát — a had­viseltek brit ligájának tagjait — szombaton 28 napi börtönre ítélték, mert megtámadtak két zsidót. Régi haragosok. Lövőpetri község utcáján a délutáni órában összetalál­kozott id. Batári Béla és id. Kere­­peczi János, két régi haragos. Batári ki akarta kerülni Kerepeczit, az azon­ban felkiáltott, „most leszámolok ve­led“ és a következő pillanatban elő­kapta csizmája szájából a disznóölő kést és azt Batári szívébe döfte. A szerencsétlen ember összerogyott és mire az orvos kiérkezett, már halott volt. A rendőrorvos megállapította, hogy a kés Batári szívét járta át és öt percen belül kiszenvedett. Kecskeméti gyilkosok a Kúria előtt. Peskó János és Tóth Nándor kecskeméti földművesek együtt mu­lattak a kocsmában. Italozás közben elhatározták, hogy fölkeresik Peskó kiüönváltan élő feleségét, aki barát­nőjénél, Gádor Nándornénál lakik. Mindketten erősen berúgott állapot­ban voltak. Mikor Gádorné lakásán bekopogtak, Peskó nyitott ajtót. Peskó felelősségre vonta feleségét, hogy miért hagyta őt ott. Veszekedés támadt közöttük. Vitatkozás közben Peskó előkapta vadászfegyverét és lelőtte az asszonyt. A lövés zajára besietett a másik szobában tartóz­kodó Gádorné is. Amikor meglátta, hogy mi történt, kiáltozni kezdett. Ekkor Tóth vette elő lőfegyverét és lelőtte Gádornét. Mindkét asszony azonnal meghalt. A kecskeméti tör­vényszék előtt azzal védekeztek, hogy olyan részegek voltak, hogy maguk sem tudták, mit cselekszenek. A tör­vényszék fejenként 12 évi fegyházra ítélte őket. Ezt a büntetést a buda­pesti tábla helybenhagyta és a Kúria most jogerőre emelte. Feltartóztathatatlanul terjed a ko­lerajárvány Egyiptomban. A leg­újabb jelentések szerint a kolerajár­vány feltartóztathatatlanul terjed Egyiptomban és m­ár Alsó-Egyipto­­mot is veszélyezteti. A járványt a most folyó gyapotszüret során a fa­­luról­ falura járó gyapotszedő mun­kások terjesztik. A hatóságok terv­be vették, hogy a mezei munkásság vándorlását a járvány tartamára be­tiltják. Szombaton 69 halálos és 180 újabb megbetegedés történt. Véres szomszéd­ háborúskodás Pé­csett. Gyarmati József 20 éves mun­kás és Schnell János 59 éves napszá­mos házi perpatvarból kifolyólag összeverekedtek. Schnell fojtogatni kezdte Gyarmatit, aki önvédelemből egy nála levő késsel több helyen megsebesítette ellenfelét. Erre Schnell haltát ragadott, hogy Gyarmatit és családját kiirtsa. Gyarmati rendőrért sietett, de mire visszatért, Schnell a vérveszteségtől eszméletét vesztette. Gyarmati ellen életveszélyes testi sér­tés címén indult meg az eljárás. K­éthónapi börtön emberölésért. Kónya Ferenc 34 éves halogyi gaz­dálkodó múlt év szeptemberében Felsőmarácon egy mulatság után a nagymértékben elfogyasztott bor ha­tása alatt rendkívül hangosan visel­kedett. László Sándor nevű társa figyelmeztette, hogy hagyja abba, ne verje fel álmukból a község lakóit. Kónya a barátságos figyelmeztetésre előkapta a bicskáját és megölte Lászlót. A szombathelyi törvényszék most tárgyalta az ügyet és az orvos­­szakértők meghallgatása után Kónyát héthónapi börtönbüntetésre ítélte.

Next