Kis Ujság, 1948. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1948-02-01 / 26. szám
Milyen célrá lehet ingatlanokat kisajátítani Elkészült a kisajátítási törvényt módosító rendelettervezet Egy a maga nemében rendkívül érdekes és igen sok embert égészen közelről érintő rendelettervezetet készített el az építés- és közmunkaügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya. Az 1881 óta érvényben lévő kisajátítási törvény egyes szakaszainak radikális megváltoztatását célozza a rendelettervezet, amelyről illetékes helyen nyert felvilágosítás alapján az alábbiakat közölhetjük: A több mint hatvanesztendős kisajátítási törvény, az illetékes kormányhatóságok szerint, módosításra szorul. Ezeket a módosításokat az elkészült és már a legközelebbi minisztertanácson tárgyalásra kerülő tervezet teljesen elvégezte. A leglényegesebb változások a következők: .A múltban szépítészeti szempontból csak a fővárosban és általában párosabban lehetett kisajátításokat végezni, ezután ezt a jogot a falakra is kiterjesztik. Az új törvény lehetővé teszi, hogy az olyan üzemenkívül álló gyárat, amelyet tulajdonain felhívásra sem helyez üzembe, ki lehet sajátítani A tulajdonost az állam illetékes szervei felszólítják, hogy üzemében kezdje meg a munkát. A tulajdonosnak harminc napon belül írásban felelnie kell a felhívásra. Ha esetleg megígérné a munka megkezdését, de azt hatvan napon belül mégsem kezdi meg, akkor minden további felszólítás nélkül azonnal ki lehet sajátítani az üzemét A közületek, tehát az állam, a főváros, községek, törvényhatóságok kisajátíthatnak minden olyan területet, amelyre közérdekű lakásépítkezésnél szükség lehet. Míg a múltban a kisajátítás esetén pénzzel kártalanították a tulajdonost, most a kisajátító köztiel dönti el, hogy pénzzel, vagy telekkel kártalanítja a volt tulajdonost. Hogy a kártalanítás igazságos mérvben történjék, kimondja a rendelettervezet, hogy csak hasonló jellegű telekkel lehet valakit kártalanítani. Az árbecslést bíróság végzi és bíróság állapítja meg a kisajátítás értékét is. Míg a múltban az azonnali kisajátításnál az összeget bírósági letétbe kellett helyezni, az új tervezet szerint abban az esetben, ha a kisajátító közület a magyar állam, vagy egy olyan vállalkozás, amelyben az állam több mint ötven százalékban érdekelve van, akkor mellőzik a bírói levetet, mert az állam elég garancia arra, hogy a kisajátítás értékét a volt tulajdonosnak későbbi időpontban megfizetik. Egyébként Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter tárcaközi bizottság felállítását kérte, hogy e bizottság javaslata alapján az új kisajátítási kódexet meg lehessen szerkeszteni és ezzel a kisajátítási kérdés összes jogi problémáit véglegesen rendezzék. ORTUTAY KULTÍISZHÜSSZSÍR a viagor-roigián és a magyar-bolgár kapcsolatok feltövéséről és jelentőségéről A Ház elfogadta a két kulturális egyezményt Az országgyűlés pénteki ülésén valósággal rohammunkát végzett, amenynyiben három törvényjavaslatot fogadott el, éspedig az államháztartás vitelére adott felhatalmazást március 31-ig, valamint a magyar-bolgár kulturális egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-román kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat előadója Barcs Sándor volt, aki nagy figyelemmel végighallgatott gondos és részletes beszédében kifejtette azokat a szemmel látható eredményeket, amelyeket a magyar nép felemelkedése három esztendő alatt felmutatott és hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nemcsak az újjáépítésben jelentkeznek, hanem az évszázadok óta félrenevelt közvélemény felvilágosításában is. A demokrácia tette lehetővé, hogy megköthettük azokat az egyezményeket, amelyeket a szomszéd népek bizalmára építettünk A Dunavölgy medencéjében egyik állam sem tehet többé az imperializmus játékbábja A sovinizmust azonban még nem sikerült maradék nélkül eltűntetni. A faji gyűlölködés szítása még ma is a reakció kedvenc fegyverei közé tartozik. Kevés nép van Európában, amely annyi közös vonást tud felmutatni, mint a román és magyar. Mindkettő rengeteget szenvedett az állandóan változó, de mindig azonos célzatokkal fellépő imperialista erők aknamunkájától. Most a demokratikus Románia biztosította a magyar nemzetiségek jogait. Az új román törvények már nem ismernek nemzetiségi megkülönböztetést, bár sajnos a végrehajtás során még mutatkoznak hiányosságok, amelyek azonban lassan el fognak tünni. Ortutay Gyula kultuszminiszter válaszolt Barcs Sándor, Török Júlia és Jócsik Lajos felszólalásaira és részletesen ismerten a román-magyar kulturális egyezmény jelentőségét, amely elsősorban abban fill, hogy ez az egyezmény a két nemzet között az első, megkötése pedig nem kormányzati kényszer volt, hanem a társadalom mélyébe nyúlik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a román-magyar iskolaügy sohasem volt olyan gondozott, mint ma, Groza kormánya alatt. A romániai magyarság rendelkezésére magyarnyelvű oktatás áll, az óvodától az egyetemig. Magyar részről ugyanolyan komolyan veszik az anyanyelvű oktatást. Gyulán román középiskola létesült, tekintet nélkül a jelentkezők számára. Román tankönyveket nyomattak a magyarországi román általános iskolák részére. A legközelebbi jövőre tervbe van véve a debreceni román intézet létesítése, egy nagy román-magyar szótár kiadása. Szegeden pedig nagykeleteurópai játékokat rendeznek, amelyek Kelet-Európa népeinek ünnepi találkozását fogják jelenteni. Végül még az erdélyi magyarok kérdéséről szólott Ortutay Gyula kultuszminiszter és leszögezte, hogy az erdélyi magyarság annál jobban védi népi jogait, minél jobb népi demokrata lesz. Idézte Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki a legkomolyabban és a legmélyebb töprengéssel foglalkozott a magyar-román és magyarjugoszláv kapcsolatok békés és jó megoldásával. Két probléma foglalkoztatta még börtönében is, egyik a magyar közoktatás ügye volt, a másik pedig az erdélyi kérdés jó megoldása a románság és magyarság érdekeinek egyforma tiszteletben tartásával. Amin Bajcsy-Zsilinszky Endre töprengett, azt ma megvalósították Dingyés Lajos és Groza Péter kormányai. A bolgár egyezmény A kultuszminiszter beszéde után, melyet a Ház minden oldalán nagy tapssal fogadtak, az országgyűlés egyhangúan elfogadta a magyar-román kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, majd a magyar-bolgár egyezmény került sorra, amelyhez Déncs József szólt a Független Kisgazda Párt nevében. Beszédében utalt arra, hogy éppen ezekben a napokban jár Bulgáriában a négy demokratikus párt egy-egy képviselője azzal a céllal, hogy elmélyítsék a bulgár-magyar kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatokat. Fontosnak tartaná, ha nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is alakulnának egyesületek a bolgár-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Ugyancsak fontos, hogy a magyar parasztságot tanítsuk meg mielőbb a bolgárok földkultúrájára, kitűnő kertgazdaságukra. Több felszólalás után Ortutay I Gyula kultuszminiszter rámutatott arra, hogy a magyar művelődéspolitika nem kíván szakítani a nyugateurópai nagy műveltség hagyományaival, azonban míg az angol, német és francia kultúra elevenen él a magyar köztudattáról,mát félig kelet-, európai szomszédainkról nagyon keveset tudunk. A Ház elfogadta a javaslatot. A legközelebbi ülés február 4-én lesz. Előjegyezhet minden könyvkereskedésben vagy a kiadónál a Makarenko: AZ ÚJ EMBER KOVÁCSA propaganda kiadására! Az új kiadás ára fűzve ... 48.— Ft, kötve ... 60.— Ft helyett fűzve 29.—, kötve 33.— Ft lesz Előjegyzési ár: Fűzve 21.—, kötve 33.— Ft Előjegyzést február 20 ig vessünk fel M. SZ. M. T. ÚJ MAGYAR könyvkiadó (Szállika: Kende és Társa VI. EötvöS utca 12) N- - - A gyógyszerészeti törvény revíziójával foglalkoztak a Kisgazda Pártban A Kisgazda Párt gyógyszerészcsoportja ezévi első nagygyűlésén foglalkozott a készülő gyógyszerészeti törvénnye. Margittay Tibor megnyitó beszéde után Pesta László miniszterelnökségi államtitkár hangoztatta a régi törvény revíziójának szükséges voltát majd Cseh-Szombathy László ny. államtitkár és Lupkovics György ismertették az új törvényjavaslatot. A nagygyűlés örömmel állapította meg, hogy a javaslat megvalósítja a Kisgazda Párt elgondolásainak nagy részét, ami pedig nem került bele a törvénytervezetbe, az rendeleti úton nyer kielégítő megoldást. Az alkalmazotti kar részére katasztert állítanak fel, amely irányadó lesz a pályázatok elbírálásánál. Hogyan módosítják a közmunkaváltság fizetését? Átalányrendszer bevezetését és újabb mentességeket terveznek A közeljövőben jelentős módosításokat eszközölnek a közmunkaváltság fizetésénél és újabb mentességeket engedélyeznek a fizetés alól. A rendelettervezet az építés- és közmunkaügyi minisztérium illetékes osztályán már el is készítették, a javaslat a legközelebbi minisztertanácson tárgyalásra is kerül. A Kis Újság munkatársát az alábbiakban tájékoztatták a rendelettervezetről: — A legnagyobb jelentőségű újítás !'■/. les/ hogy mi luís, alkalomtollnál több dolgozót foglalkoztató üzemek, vállalatok, gyárak a jövőben általányrendszer alapján fizethetik a közmukuváltságot. A munkaadónál meg kell állapítani hogy a januárban kifizetett illetékeknek hány százaléka volt a januári közműtattváltság is a jövőben a január hónapban fizetett összeg lesz az összesített vállalati közmunkaváltság. Ugyancsak igen jelentős újabb mentességeket tervezünk, így az ötvenszázalékos, vagy ennél magasabb százalékú háborús polgári rokkantak, a hadiözvegyek, a hadifoglyok hozzátartozói, a nemzetgyűlési képviselők mentesednek a közmunkaváltság fizetése alól. Meg kell jegyeznünk, hogy a hadifogolyhozzátartozóknak azokat lehet számítani, akiket a távollévő hadifogoly a családi jog alapján eltartani köteles. Itt bizonyos vagyoncenzust is figyelmünbe kell majd venni, a havi jövedelmet illetően, erre vonali,ozyan még pénzügyi tárgyalások foknak, de szó van a hatszáz forintos értékletárról , ebbe az összegbe nem számítana bele a hadigondozásból lapott illetmények összege. Értesülésünk hitte.-M. . közmunka váltság összege évente közelgő, milyet tesz ki és most kezdeményező lépéseket leszívni» hogy legalább az összeg egy része falusi kislakásépítésre fordíttassék. Aláírták a magyar-lengyel egyezméyt A lengyel kormányküldöttség pénteken meglátogatta az Országos Tervhivatalt és a Ganz Hajógyárat, ahol bemutatták a lengyel vendégeknek a hajóépítő műhelyt, amelyet fél esztendő alatt nagyszabásúvá és moderné varázsol a magyar munkások szorgalma. Délután Bognár József polgármester adott teát a központi városházán Grodziski Viktor, a varsói tanács elnökének tiszteletére. Bognár József polgármester üdvözlő beszédétjen hangsúlyozta a magyar-lengyel kultúregyezmény jelentőségét, amely két öntudatra ébredt szabad nép barátságát mélyíti ki. A magyar nép többsége mélységes részvéttel látta a lengyel nép szenvedéseit és csodálattal figyelte Varsó felkelését 1014-ben. Most perig csodálattal nézi a lengyel nép újjáépítő munkáját. A polgármester további sikereket és erőt kívánt úgy a lengyel népnek, mint Varsó népének és annak a reményének adott kifejezést, hogy a két testvérnép kapcsolatai a mostani látogatás során tovább mélyülnek. Grodziski Iktor meghatott szavakkal mondott köszönetet a polgármesternek, csodálattal beszélt a magyar főváros szépségéről, a hatalmas lendületű újjáépítésről, s annak a reményének adott kifejezést, hogy nemcsak a két nemzet, hanem a két főváros között is kialakul a legszorosabb együttműködés. Végül pedig meghívta Bognár József polgármestert és a főváros vezetőit Varsóba. Szombaton délben történt meg Ortutay Gyula kultuszminiszter dolgozószobájában a magyar-lengyel kulturális egyezmény ünnepélyes aláírása. Magyar részről Ortutay Gyula kultuszminiszter, lengyel részről Skrzeszewszki nevelésügyi miniszter írta alá a nagyfontosságú okmányt. Saját vasútja, saját nyomdája lesz a gödöllői gyermekköztársaságnak A gödöllői volt királyi nyaraló területe még ezen a nyáron vidám gyerrmekseregtanyája lesz. A gödöllői park harmincholdas részén építi fel az Országos Úttörő Mozgalom a gyermekköztársaságot, amelynek az lesz a célja, hogy öntevékeny magyar ifjakat neveljen, akik ha felnőnek, a haladás, a demokrácia, a világ népeinek békés együttműködésének szolgálatába állanak és becsületes munkával építik hazájukat és jövőjüket. Ezzel a tervvel foglalkozott pénteken délután egy ankét, amelyen megjelent Tildy Zoltánná, a köztársasági elnök hitvese is. Dinnyés Lajosné ismertette az úttörő mozgalom célját. Elmondta, hogy a nyáron már legalább ezer gyermeket akarnak folyamatosan elhelyezni ebben a gyermekköztársaságban, elsősorban olyanokat, akik otthonukban nem kaphatnak kellő nevelést. A tulajdonképpeni tervet Ortutay Gyuláné terjesztettel elő, kifejtve, hogy elsősorban a gyermekek részére kell megteremteni a szabad és félelemnélküli életet. Ismertette a Szovjetunióban és Jugoszláviában felépített gyermek köztársaságok életét, a szovjet gyermekvárost és a belgrádi pionír várost, ahol a gyermekek önállóságot élveznek. Alexits György kultuszállamtitkár e mondotta, hogy a terv lényege az, hogy az Úttörő Köztársaság egy kis modellállam lenne, amelyben mindegyik épület egy-egy várost jelképezne, színházzal, mozival, játszóterekkel, sportpályákkal. Az Úttörő Köztársaság kis állampolgárai önkormányzati elvek alapján rendeznék be közösségük életét. Lenne vasútjuk, amely a HÉV vonalától bevezetne a Köztársaság területére és amelyet a gyermekek maguk építenének fel és tartanának üzembe. Lenne nyomdájuk, amelyben a köztársaság hivatalos lapját szerkesztenék. Rajk Lászlóné bejelentette, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a legmesszebbmenően támogatja a tervet, végül pedig Tildy Zoltánná, a köztársasági elnök hitvese, hangoztatta, hogy a demokráciával együttérző minden asszonynak támogatnia kell ezt a nagy nevelő mozgalmat. A gyermek lelkét kell megnyerni, mert a gyermek lelkében óriási pusztításokat idézet elő a háború. Végül elnöki tanácsot és intézőbizottságot választottak. Az elnöki tanács élén Tildy Zoltánné áll. London után San Homo... Márton Endre dr. az MVSz főtitkára a londoni sikerről A felszabadulás után először volt alkalma a magyar kardvívóknak, hogy komoly külföldi mérkőzésen szerepeljenek. Londonban fényes sikert aratott két magyar kardvívócsapat, az egyéni küzdelemben is a legszebb eredményt érték el és általában a magyar vívók a magatartásukkal, pengeművészetükkel, sportszerű felfogásukkal társadalmilag is nagy sikert értek el a Szigetországban. A londoni útról tegnap délután érkeztek haza. Az expedíció egyik vezetője, Márton Endre dr., a Magyar Vívó Szövetség főtitkára a következőket mondotta: — Ha be akarunk számolni a londoni útról, első szavunk csak az lehet: hála Bede Istvánnak, a londoni magyar követnek őszinte, meleg barátsággal támogatta a magyar vívókat Londonban. A londoni versenyre nagy szükségünk volt, mert összekerülhettünk külföldi vívókkal és az idegen zsűri megismerhette a magyar kardvívókat. A londoni sikereket majd az olimpián is szeretnénk kamatoztatni. Az olimpián idegen zsűri elött fogunk vívni, tehát kétszeres erőre lesz szükségünk. Ami mármost a versenyt illeti, vívóink mind, egytől-egyig, tudásuk javát dobták a küzdelembe. Erdélyi Jenő az egyéni győztes, okosan, higgadtan vívott, meg is érdemelte az első helyet. Kovács, mint a verseny favoritja indult, az angolok is úgy vélték, hogy ő lesz a győztes, de a pillanatnyi diszpozíció miatt meg kellett elégednie a második hellyel. A Jekelalussy által kezdeményezett kardvívó iskola legkitűnőbb interpretátorának bizonyult. Kárpáti harmadik volt, ő a második világháború utáni generáció tehetséges reprezentánsa. Különösen tempóérzékével tűnt ki. Igen nagy sikere volt Gerevicsnek technikájával, pengeművészetével. Az angolok szinte ámulva figyelték. — A csapatversenyen tíz csapat közül került az első két helyre magyar csapat. És ez a két csapat — a Csepel és a Barátság — fog a magyar bajnokságban is döntőt vívni a bajnoki címért. Elmondta még Márton Endre dr., hogy a megnyert két hatalmas kupát átadták Bede követünknek, aki a követség főhelyére tette a két szép trófeát. A legközelebbi tervekről pedig a következőket mondotta: — Kardvívó sportunknak életkérdés, hogy teljes felkészültséggel menjen San Remoba. Meg kell ismernünk, össze kell csapnunk az olimpia előtt az olaszokkal. Erre a február 22-iki verseny a legalkalmasabb. A sanremói versenyt Terstyánszky emlékezetére rendezik és a kiküldendő hat vívót a BEAC február 15-én rendezendő viadala után nevezzük meg. Az MVSz vezetősége és minden magyar vívó arra törekszik, hogy a nemzetközi versenyeken és az olimpián folytassuk az elődök diadalsorozatát. Megszabadul lábbántalmától halábas! jó Szent Rókus Lábsós fürdőben áztatja Kimúlnak a fagyások, fagydaganatok, tyúkszemek, bütykök, bőrkeményedések, feltörések. A láb mintegy újjá születik a felszabaduló oxigén gyöngyök leifidllik. legfáradtabb és legkinzollabb lábat is Mindenütt kapható. (—} Vasárnap, 1948 február 1 (M Trassito-falvá? Sassiban és Velencében A magyar export növelése érdekében Hónai Sándor kereskedelem- ésVI.övekezetügyi miniszter a legszéleb körti intézkedéseket foganatosítja. Ezt a cül szolgálja az az intézkedés amelynek értelmében most Betétiért és Velencében tranzit áruraktárt létesít és az árus dinárokban vasárukat, gépeket, gépalkatrészeket, ürösátlókat,online- és aluminiumidényeket szállítunk.