Kis Ujság, 1948. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-17 / 63. szám

Kossuth, P­őfi és Táncsics hagyo­mányát. Kossuth Lajos azt hagyta ránk, hogy nemzeti függetlenségünk védelmében fel kell tudnunk áldozni minden csepp­­vérünket. Ha van kérdés, amiben nincs alku, akkor a nemzeti független­ség kérdése az. Petőfi Sándor azt hagyta ránk, hogy a nemzet egységét nem a letűnő po­litikai és társadalmi rendszer kivált­ságos osztályaival kell megteremteni, hanem nélkülük és ellenük. A ma­gyar demokrácia váltatta és vál­i­­gállotta Petőfi örökségét. Magyar­­ország köztársaság és az is marad. Az ország a nép országa lett és az is marad. Táncsics Mihály azt hagyta ránk, hogy parasztság nélkül nin­c nemzeti fejlődés, parasztság és mun­kásság baráti szövetsége nélkül nincs felemelkedés, sem a paraszt, sem a munkás, sem a nemzet szá­mára. A magyar demokrácia vállalta és­ valóra váltotta Táncsics Mihály örökségét. A föld a parasztságé leli és azé is marad. A munkásság és parasztság szö­vetsége pedig háromesztendős harcokban szilárddá kovácsoló­­dott Révai József ezután a belső és külső ü­nneprontókról beszélt és hangsúlyozta,­­hogy 18­18 nem adott sajtószabadságot a Windischgrätzek és Jellasichok ügynökeinek. Emléke­zetébe idézte a Nyugatnak, ho®­ a magyar szabadságharc hiába várt se­gítséget Párától és Londontól A forradalmi Franciaország küldöttsé­gei most itt vannak körünkben, ve­lünk ünnepelnek. Üdvözöljük azt az Angliát is, amely szolidáris volt Kossuth Lajossal. Ez az Anglia nem csak volt, hanem van és lesz is. Amerikában — amely Lincoln Ame­rikája volt, mikor Kossuth Lajos előtt feltárta szívét és hangját — ma egyesek nyilvánvaló hangzato­sás­gal Kossuth oroszellenes szavait idézik. Kossuth Lajos — hangsúlyozta Révai József — a cári Oroszország ellen fordult, 1917 novemb­ere óta pedig Miklós cár országa hevébe Lenin és Sztálin országa lépett. Beszéde végén Révai József köszö­netet mondott azoknak a népeknek és kormányoknak, amelyek elküldték hozzánk képviselőiket. Külön c­öszön­tötte szomszédainkat, akikkel 1848 ban tragikus testvérharcban álltunk és megállapította, hogy a testvérharc­nak vége van. Románok, szlovákok, szerbek és horvátok itt vannak köztünk test­vérként, barátként. Ide hozta őket az, hogy lássák, ez a magyar nép három év alatt dereka­san megdolgozott, hogy az élenjáró szabad nemzetekhez csatlakozhassál«. Visszatekintve a hároméves harcok­ra, elmondhatjuk: végeszakadt a ma­gyar történelem tragikus bukásainak Nem vagyunk egyedül, mint száz év­vel ezelőtt. Együtt menetelünk az egész haladó emberiséggel és a hala­dó emberiség együtt menetel velünk. Ezért biztos a magyar nép végső diadala. Dinnyés miniszterelnök nagy beszéde Révai József után Dinnyés Lajos miniszterelnök emelkedett szólásra. — Az adósság, — mondta — amit ma lerovunk, a nemzeté, de a mu­lasztás, hogy ennek a teljesítésével száz évig kellett várni, a nemzet meg­­rontóit terheli. A magyar nép meg­szakítás nélkül magáénak vallotta a szabadságharc nemes eszméjét és hogy a forradalom emlékét csak most iktattuk törvénybe, azért a felelősség azokat illeti, ak­ik a H­ibsburg-dinasz­­tia és saját osztályaik egybefonódott érdekeik, valamint népellenességü­k és forradalomellenességük miatt 1848 értelmét és értelmezését, meghamisí­tották, annak eredményeitől a ma­gyar népet megfosztották, a nemzet függetlenségét áruba bocsátották és a forradalom vívmányait meggyalázták és elsorvasztották. — ZSáS—49 törvényes folytatása mi vagyunk — folytatta a miniszter­elnök — a magyar népi demokrácia. — Egyetlen nemzet szabadságát és békéjét sem lehet azonban biztosí­tottnak tekinteni addig, amíg világ­­uralomra törő reakciós erők készek ismét vérbe és tűzbe borítani a vi­lágot, profitjuk és uralmuk meg­mentése és fenntartása érdekében. Mi tehát a magyar függetlenség és szabadságharc nyomdokain járunk, amikor a békét badult és biztonságot a felsza­ntűzd­ek társaságában keressük, abban a szövetségben, amelyet Kos­suth Lajos lángelméje kitervelt és reális szerkezetében felvázolt, aminek megvalósulását azonban nem láthatta meg. — A mai Magyarországot kor­mányzó pártok levonják 1848—19 tanulságait és megtanulták, hogy a pártvillongás sokban hozzájárult a bukáshoz. Ma a magyar kormány köré tömörült demokratikus pártok egyetértése erős, mert a koalíció minden pártjának egy hitvallása van: népi demokráciánk megszilárd­­­dítása és népeink felemelése. A nemzet vezetését a dolgozó­k kezébe juttattuk, a föld, a bányák és kohók kincsei a közösség tulajdoná­ba mentek át, a munkást döntő té­nyezővé tettük a termelésben, né­pünk fiai előtt megnyitottuk a tanú­lás, az emelkedés útjait, külpolitikán­kat a demokrácia és a béke front­jára vezettük, függetlenségünk bás­tyáját a békeszerető népek szövetsé­gére építettük, nem természetes e te­hát, hogy a pártok egy frontba tö­mör­ülése egyben a magyar nép job­ban összekovácsolódó egységét is je­lenti. A miniszterelnök beszéde után, amely a lelkes tetszésnyilvánítások egész sorát váltotta ki, Nagy Imre elnök bejelentette, hogy a külföldi kormány küldöttség ve­zetői üdvözölni kívánják a ma­gyar országgyűlést és azon ke­resztül a magyar népet. A következő pillanatban az egész Házban felviharzott a taps. Vorosi­­lov marsall lépett az elnöki emel­vénnyel szemben lévő ajtón, teljes tábornagyi díszben. Mellén, amelyet csaknem teljesen elborítottak a ki­tüntetések, a Magyar Érdemrend szé­les vörös szalagját és csillagát viseli. Mikor felment az­ előadói emelvényre, útközben megállóit Tildy Zoltán köztársasági elnök előtt, aki meleg kézszorítással üdvözölte. A forró taps, amellyel az országgyűlés és a karzatok közönsége Magyarország régi barátját" üdvözölte, csak akkor hallgatott el, amikor a tábornagy megszólalt. Lajos és nemzedéke megkezd­ték, de az akkori nemzetközi viszonyok folytán befejezni nem tudtak. Mi törtük össze végleg és örökre a nagybirtokrendszert és adtuk át a földet a 48-as honvédek paraszt­ijainak. Mi szabadítottuk fel az ipari munkást Mi adtunk iskolát a népnek az 1848 évi törvényhozás szellemében. És végül mi teremtettük meg és szilárdítottuk meg a Szovjet­unió segítségével Magyarország sza­badságát és függetlenségét. A cár — az orosz nép legjobbjainak tiltako­zása ellenére — eszközül ad­ta oda magát a Habsburgoknak, hogy bilin­cset verhessenek a szabadságáért és függetlenségéért küzdő magyar nép­re. Ezt a bilincset a hatalmas szocia­lista világbirodalom vezére, Sztálin generalisszimusz, száz esztendő múl­va az egész orosz nép támogatásával letörte kezeinkről. Mi folytatjuk azt, amit Kossuth A nép egységbe kovácsolód­ott az Vorosilov marsall új Ma­gyarországról Vorosilov marsall mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és népeinek üdvözletét tolmácsolta az országgyűlésnek és a magyar népnek a 48-as forradalom századik évfor­dulója alkalmából.­­ A Szovjetunió népei óriási erő­feszítések árán vívták ki szabadsá­gukat — mondotta — és így közel állnak szívükhöz azok az érzései­, amelyeket a magyarság érez azoknak a hősies erőfeszítéseknek századik évfordulóján, amiket a magyar nép a hűbéri földesúri rendszer megdön­tésére ad.’idegen, osztrák-német el­nyomók évszázados ligája alóli fel­­szabadulására telt. Ez a forrada­lom — folytatta Vorosilov tábor­nagy — ragyogó megnyilvánulása volt az akkori idők népi mozgalmai­nak, amelyek a hűbériség alapjainak megsemmisítésére irányultak Euró­pában. A magyar nép sorsában sok a közös vonás a Szovjetúnió népei­nek sorsával. A magyar népnek h­osz­­szú ideig kellett harcolnia a Habs­burgok ellen, a Szovjetunió népeinek is hosszú és kemény küzdelmet kel­lett vívniuk a cári önkényuralom ellen. Felsorolta ezután Vorosilov tábor­nagy az orosz népnek azokat a ki­váló férfiak, akik a magyar nép szabadságharca mellett foglaltak­ ál­lást. Hertczen, a tizenkilencedik szá­zadbeli Oroszország demokratikus mozgalmának ez a kiváló képviselője, valam­int Csernysevszkij, a másik nagy orosz, demokrata meleg együtt­érzéssel fordult a magyar forradalom felé. A nagy Lenin csaknem fél év­századdal ezelőtt, 1900-ban a szégyen bélyegét ütötte rá az orosz cári kor­mány bűnös politikájára, mert orosz csapatokat küldött más népek elnyo­mására. A nagy októberi szocialista forradalom a népek nemzeti önren­delkezésének, egyenjogúságának és barátságénak elvét hirdette meg Ezen a len­nn sztálini elven alap­szik a Szovjetunió külpolitikája is A szovjet állam viszonya min­den országgal szemben azon ala­pul, hogy a népek függetlensé­gét és szuverén egyenlőségét köz­­cstínösen tisz­títottenn tartsák, hogy barátain együttműködjenek és ,ne avatkozzanak be egymás belső ügyeibe. Az a harc, amelyet a szov­jet politika és a szovjet Ind Se­reg a második vi­lágháborúban a népek fü­g­­getlenségéért és szabadságáért foly­tatott és amelynek során a Vörös Hadsereg Magyarország egész terüle­tét is felszabadította Hitler ha­dá­nak garázdálkodásai alját, biztosította a szabadságszerető magyar nép­o­­litikai és gazdasági függetlenségét. A magyar födreform örökre végzett a nagybirtokrendszerrel, a bankok és a legnagyobb iparvállalatok a nép ke­zébe kerültek. A magyar nép felépí­tene demokratikus köztársaságé, és­­­ét, új, demokra­tus alapokon rendezi be. A reakció erői azonban most sem alszanak és épp ezért fon­tos, hogy mindent meglegyünk, ami mi rajtunk áll, hogy biztosítsuk a na®y- és kisnépek békéjét, függetlenségét és bizton­ságát. — A szovjet nép nevében — mon­dotta Vorosilov tábornagy, — boldo­gan üdvözöljük a magyar népet, amelyet a Moszkvában aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés fűz a Szovjet­unióhoz. Ez a szerződés, amint erre Molotov külügyminiszter rámutatott, „népeink tartós közeledésének és szo­ros együttműködésének ügyét, szól­gátja, függetlenségünk és nemzet szuverenitásunk kölcsönös tisztelet­­ben tartása alapján. Ez a szerződés egyszersmind fontos, új eszköze az európai béke fordításának". biztonság megszi a szerződés ünne­pélyesen kifejezésre juttat­ni, milyen fontos a demokratikus országok küz­delmében az agresszió veszélye ellen az a támogatás, amelyet Magyar­ország nyújtani tud az európai béke megszilárdítása közös ügye érdeké­ben. Az új Magyarország elfoglalta méltó helyét az élen járó demo­kráciák családjában. Az új demokratikus Magyarország a többi élen járó demokratikus or­szággal együtt küzd az imperialista reakció és az új világháborúra, bun­­to­gatók ellen,és harcol az egész vi­lág békéjéért és demokráciájáért. Beszéde végén Vorosilov tábornagy a Szovjet­unió nevében mégegyszer szívből jövő jókívánságait tolmá­csolta a magyar népnek és további sikereket kívánt az új dem­­okratikus Magyarország építésében. Éltette a szabadságszerető magyar népet, vala­mint a szovjet nép és a magyar nép m­egbonthatatlan barátságát. Az egész Ház hosszantartó lelkes tapssal fogadta a tábornagy beszédét, amelyet azután Grigorjev követi"k­i tanácsos magyar fordításban " olvasott. Mulisz Dezső cégnél Vl­.9 RákóCZI-Út 54 Magas nívó # Olcsó szabott árak!­­ (2) Szerda, 1948 március 17 A külföldi küldöttségek vezetői beszélnek Vorosilov tábornagy után a többi külföldi küldöttség vezetői mondták el üdvözlőbeszédüket. Gyilas Milován miniszter, a jugo­szláv kori- kü­­ldöttség vezetőj’ Jugoszlávia népeinek erős meggyőző­dését fejezte ki, hogy a két szabad és független nép között ...m­ét erőtel­jesebben megszilárduljon és kimélyül­jön a jóviszony, mert a magyar nép, amely 1848 dicső tradícióitó­l k­i maradt, saját kezébe vette országa sorsát és bátran a demokrácia és a haladás útjára lépett. Stefan Voilec, a román népi köz­társaság elnöki tanácsának tagja azt hangsúlyozta beszédében, hogy a ma­gyar nép kiérdemelte a világ csodá­latát, amikor fegyverrel a kezében kelt fel, hogy megvédje demokratikus szabadságát és nemzeti függetlensé­gét. Ha ez a harc akkor győzelem­mel végződik, Európa arculata meg­változott volna. Antony Korziczky lengyel minisz­terelnökhelyettes arra emlékeztetett, hogy a lengyelek mindenütt ott vol­tak, ahol a szabadság megvédéséért harcoltak és így ott voltak akkor is, amikor a magyar nemzet a reakció és a zsarnokság elleni harc történel­mének fényes lapjait írta tele hős­tettekkel. Ma Európa népei, amelyek nehéz harcokban védték meg függet­lenségüket a német imperializmus el­len, készek arra, hogy minden újabb merénylettel szembe szánjanak. Antoni Jugoff bolgár belügyminisz­­tertel a bolgár hazafias front és a bolgár kormány legmelegebb üdvöz­letét tolmácsolta és kifejtette, hogy a bogár újjászületés apostolait Petőfi híve és alkotó szelleme lelkesítenék. A bolgár népet — mondta — büsz­keség tölti el, hogy annak idején a bolgár nép is menedéket adott Kossuth Lajosnak és hűséges hívei­nek. Fierlinger a megértést hirdeti Hosszantartó taps köszöntötte Zdenek Fierlinger csehszlovák ipar­ügyi minisztert, aki nagyjelentőségű beszédében a következőket mondta: " A csehszlovák kormány meg­bízta delegációnkat, hogy tolmá­csolja az új demokratikus Magyar­­országnak forró üdvözletét a ma­gyar nemzeti forradalom századik évfordulóján. A forradalmi­­hullám, amely akkor Franciaországból in­dult ki, Prágában és Pesten is ser­kentette a népet a centralizáció és Bécs elnyomása ellen. Akkor épp­úgy, mint ma, a reakció a külföld segítségére támaszkodott, hogy meg­törje a nép akaratát Akkori közös küzdelmünk — bár átmenetileg si­kertelen volt — erőt adott a követ­kező nemzedékeknek, hogy tovább folytassák a harcot. De csak a má­sodik világháború, a nácizmus és fasizmus teljes veresége engedte meg, hogy likvidáljuk a múltat és rendezzük ügyünket az igazi ba­rátság szellem­ében. Tudom, hogy vannak még akadá­lyok, amelyek a valóságban az előző feudális kormányzat szomorú örök­ségei, de továbbhaladva a teljes megértéshez vezető úton, barátsá­gunkat nem fogja megzavarni egy osztály egyoldalú érdeke, mindkét oldalon meglesz az erős akarat a megegyezésre és sikerül lerakni a megértés és jószomszédság állandó és erős alapjait.­­ Nagyon jól tud­juk, hogy nem a dolgozó magyar nép felelős a múlt történelmében a szlovák nép elnyo­másáért és a magyar feudális arisz­tokrácia, a Horthy-rezsim egyéb gaz­­fe­­tóiért. Üdvözöljük Magyarországot most, hogy az új népi demokrácia szellemében a haladás útjára lépett. Meg vagyok győződve, hogy a kri­tikus napok, amelyeket átléptünk, még közelebb hozzák országainkat és megerősítenek mindkét az együttmű­ködés elmélyítésének törekvésében, amely nemcsak országainkban, Kö­zép- és Kelet-Erópában jelentik a béke biztosításának zálogát, hanem a világ összes népei között. Kérem legyenek biztosak abban, hogy a csehszlovák nép mindig rokonszenv­­vel kíséri az új demokratikus Ma­gyarország további kulturális, poli­tikai és gazdasági eredményeit, amely­hez teljes­­szívből kívánunk további megerősödést és teljes kivir­ágzást. Végül az albán delegáció vezetője, Tuk Jakova iparügyi miniszter szó­­kít fel, hangsúlyozva, hogy­ a Szov­jetunió nélkül nem lehetett volna megerősíteni a nép­hatalmat a délke­­leteurópai országokban. Üdvözölte a demokratikus Magyarországot és új győzelmeket kívánt a fejlődésért és a jobb életért vívott küzdelemben. Történelmi pillanat Az albán küldött beszéde után történelmi pillanat következik. Nagy Imre elnök az elfogadott törvény­­javaslatot átadta Dinnyés Lajos mi­niszterelnöknek, aki viszont a köz­­társaság elnökének nyújtotta át ki­hirdetési záradék és aláírás­­céljából. A köztársasági elnök nyomban alá­írta az imént elfogadott törvény­javaslatot, a képviselők felállva tap­soltak és felhangzott minden oldal­ról a Himnusz. Az ülésteremből a köztársasági el­nök, a kormány, a képviselők és a vendégek az Országház előtti nagy­gyűlésre mentek. A Kossuth Lajos­tér felejthetetlen látványt nyújtott. A hatalmas tér, amelynek a befogadó­képességét negyedmillió emberre be­csülik, szűknek bizonyult. A tömeg a térbe torkolló utcákat is megtöl­tötte. Az Alkotmány-utcában egészen a Bajcsy Zsilinszky-útig állottak pél­dás rendben az emberek, türelmesen várva a nagygyűlés kezdetére, míg az országgyűlés díszülését megafonok közvetítették. Soha Budapest még ilyen tömeg­­gyűlést nem látott. Egy óra is elmúlt, mikor a parla­ment kupolabejáratán át kijött a díszemelvényre Tildy Zoltán köztár­­sasági elnök kíséretével. Egetverő él­jenzés köszöntötte az elnököt, a kor­mányt és a külföldi küldöttségeket, köztük elsősorban Vorosilov tábor­nagyot. Az Országos Nemzeti Bizott­ság nevében Szakosíts Árpád nyi­tolta meg a nagygyűlést, azután pe­dig Tildy Zoltán köztársasági elnök mondotta el ünnepi beszédét. j­SszlaSesoft és Értékesítő Termelő § Z § V g \ |( g £ 0 { g BÚTORKiÁLLITSSa az országos MEZtlG3703SSG] ÉS TE^Y£SZSLLßTVßSfiRO?! külön pavilionban A kiállított remek kombinált, háló, ebédlő, úriszoba és kárpitozott bútorok eladása márc. 19--25 igvásári és fizetési kedvezménnyel „ULTRA" világ­szabadalom az A kiállítás csodája alatt minit 1 vagy 2 személyre külön ágyazható beépített világítással, Ágyneműtarlóval A vásár tartama alatt városi üzleteinkben Isi IX üllói-út 15, Vill.. Baross-ui 9 és VI . Frodmaniczky­ u. 14 sz. a ugyancsak vásári és fizetési kedvezménnyel árusítunk Asztalosok és Kárpitosok Termelő és Értékesítő Szövetkezete A nagy március ünnepére BARABÁS TIBOR MURÁNYI-KOVÁCS ENDRE IRODALOM 1848 ÉS HALADÁS FORRADALOM PÁRISBAN Petőfi, Kossuth, Táncsics kapcsolata A világtörténelmi kihatású párisi for­radalom drámai erejű rajza, a nagy mai irodalmunk nagy alakjaival és kortársak: Lamartine, Heine, Marx, a magyar Dobsa Lajos, Hugó Károly vezető eszméivel. szerepe. Egykorú képekkel ESI DANTE KIAD­ÁS

Next