Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1948-12-16 / 289. szám

Bíírf­réhiek között nem róluk «lés szilárdak a kapcs­olatok és így » volt miniszterelnököt is terheli«; fe­­lelősség, aminek konzekvenciáit e férfias nyíltsággal le is vonta, Ding­­nyés Lajos másfél eszten­dős minisz­terelnöksége alatt érdemeket szer­­zett a demokrácia kormányzatának megszilárdításában, ezek az érdemei azonban nem mentesít­hetik fit és bennünket *ezé­st ebben a kérdésben tanúsított elnézésünk­­ és hibáink kö­vetkezményeitől. A Kis­gazda Párt nem érheti be ezekkel az intézke­désekkel, amelyeket a politikai bi­zottság már eddig is foganatosított. Alapos és kemény tisztogatásra van szükség a párt­élet egész területén, hogy a párt végérvényesen megsza­­badulhasson a demokratikus párt­vezetés háta mögött gyülekező két­­kulacsos elemektől. A halódó kapitalista rendszer felszámolása Dobi István sége és­ Csata István miniszterelnök­­földművelése i­g.vi minisztersége. — folytatta Bog­a­nár József — nagy megtisztelet és munkásosztállyal harcos szövet­ségben haladó dolgozó parasztságra, amelynek soraiból mindketten vétet­ték. Dobi István és Cseri István a­­ magyar szegén­yparaztsig legjobb képviselői. Üldöztetések, szenvedé­sek és nélkülözések közepette tanul­ták meg a munkás-parasztszövetség alaptörvényét. Mindig szembenállot­­tak azokkal a nagy­gazdákkal, akik a munkásság helyett a nagytőke és a klerikális resord szövetségét keres­ték. Kinevezésük világosan mutatja, milyen hazug a reakciós agitáció a parasztság háttérbe szorítottságáról a munkásosztályhoz képest Haranko­­vics István is l­gy vetette fel a kér­dést, mintha a magyar dolgozó pa­rasztság háttérbe szorítottnak érez­heti magát, holott a dolgozó paraszt­ság két legjobb fia épp most lett miniszterelnök és földművelésügyi miniszter. A dolgozó p­arasztság igenis részesedik a hatalomban, a politikai, gazdasági és társadalmi változások eredményeiben, de csak a munkásosztállyal szövetségben ha­ladó parasztság, csak a Dobi Istvá­nok és Csata Istvánok és nem a B. Szabók. A kormányváltozás is vilá­gosan bizonyítja, hogy a munkás­osztály vezető szerepe nem gyengíti, hanem erősíti a dolgozó parasztságot és éppen ez a szövetség teszi lehe­tővé, hogy a dolgozó parasztság si­kerrel vegye fel a harcot a falu el­nyomó elemeivel, a nagygazdákkal és meg tudja teremteni a maga poli­tikai, társadalmi és kulturális fel­­emelkedésének igazi alapjait. — A parasztság felismerte a fejlő­dés szükségességét. A hozzánk tartozó paraszti rétegek is harcolnak a haló­dó katitalista rendszer felszámolása érdekében. A dolgozó parasztság nyi­tott szemmel jár a világban, látja az új mezőgazdasági termelési formát, valamint a tudománynak a mezőgaz­daság területein való alkalmazásának forradalmi jelentőségét. Tisztában van vele, hogy csak a szövetkezés, a föld közös megmunkálása, a mezőgazda­ság gépesítése az, ami kiemelheti a magyar falu elmaradottságából. A pártok programjai közelednek egymáshoz •­ A dolgozó parasztság közeledése a világot formáló nagy gondolatok­hoz és szembefordulása a falu kizsák­mányoló tőkés elemeivel­ tette lehe­tővé a tényt, hogy a pá­rztok program­­jai elméleti téren egymáshoz közele­dést mutatnak. Ma­ már nemcsak arról van szó, hogy a gyakorlati tenni­valók végrehajtása érdekében nem be­szélünk elméleti különbségekről, am­e­­lyek köztünk fennáll­nak, hanem arról is, hogy a közös ellenségek el­len közösen vívott harc közelebb hoz­ a egymáshoz a pártok felfogásat és megteremtene a Függetlenségi Front újjászervezésének alapjait. B­ognár József ezután szembeszállva Barankovics István fejtegetéseivel, hangoztatta, hogy a magyar dolgozó em­bernek­ nincs szüksége védelemre és mai állammal szemben, mert az állam az ő államuk. A magyar munkás és paraszt sohasem tudja belátni azt, hogy miért akarják őt ezzel az állam­mal szemben megvédeni és miért akarják újra nyakára ültetni a meg­védés ürügye alatt a tőkés kizsák­mányolást. Semmi szükség sincs azoknak a tőkéseknek a kártalanítá­sára, akik évtizedeken keresztül a munkásosztály kizsákmányolásával szerezték meg a maguk javait. Szük­ség van ellenben azoknak a rétegek­nek a kártalanítására, amelyeket múltban kizsákmányoltak és kiuzso­­n­ráztak. A szervezett izgatás ellen — A legélesebben szembeszáll­unk •— mondotta Bognár József — azzal a szervezett izgatással, amely éppen a mezőgazdasági munka legkritiku­sabb szakaszaiban lép fel a magyar faluban, és amelynek az a célja, hogy a dolgozó parasztságot megpróbálja szembefordítani a népi demokráciá­val vagy a tömegszervezetekkel. Ezért szállunk szembe minden olyan erő­­tényezővel, amely arra törekszik, hogy egymás ellen fordítsa a kis- és közép­paraszti elemeket és azt hirdeti — •amit a Hazánk című lap —, hogy­­ nincsenek elnyomott vagy feltörési­­ vágyukban visszavetett társadalmi osz­­­­tályok, hanem csak olyan emberek,­­ akik szorgalmasak, dolgoznak és­ gyű­jtenek maguknak, és más rétegek,­­ amelyek nem szorgalmasak és benn­e dolgoznak, hanem politizálnak, ami­­j­e­k következtében lemaradnak és­­ szegényekké válnak. A kis- és közép­­parasztság a magyar parasztság 921 százalékát jelenti és ezt a 02 száza­lékot támadja, aki azt hirdeti, hogy a küzdelmes életüknek a politizálás az­ oka. — A miniszterelnök úr 7— mon­­­dotta Bognár József .— megállapí­­­totta, hogy a Demokrata Néppárt felesleges tehertétel a népi demokrá­ciában. Mi már hosszú ideje bizalmat­­­lanok vágyaink ennek a pártnak a­ működésével szemben. El tudnánk­ képzelni demokratikus katolikus pár­­­tot, amely a katolikus tömegeket­­­ demokrácia felé vezeti, de ez a párt, nem ilyen párt, hanem klerikális párt, amelynek egyes vezetői a koa­­­­líció felé ugyan azt hirdetik, hogy ^ Mindszenty politikája veszélyes útra, sodorja a magyar katolikus egyházat, de ugyanakkor minden álláspontjuk­ban alárendelik magukat nem a ka­tolikus egyház, hanem a bíboros ér­­­sek politikai felfogásának, amit­­ egyébként maguk is katasztrófának­ tartanak. — Mindszenty bíboros érsek mind ezidáig lehetetlenné tette a megér­tést a népi demokrácia és a m­agyar­­országi katolikus egyház között. Há­­­­rom és fél évig szembeszegült a népi­ demokrácia minden vívmányával és­ a hazai reakció legfőbb támasza és­­ reménysége lett. Ma körülötte kris­­­tályosodnak ki az ellenforradalom­ legfőbb erői és ebben az előnyös fe­dezékben készülnek a demokrácia elleni rohamra. Azt hirdetik, hogy a kereszténység, vagy a katolikus val­lás, az egyház üldözéséről van szó. Mindszentyvel nem lehet megegyezni — Nekünk kezdettől az a vélemé­nyünk, hogy Mindszenty bíboros ér­sek tevékenysége legalább akkora ve­szélyt jelent a magyarországi katoli­kus egyházra, mint a népi demokrá­ciára. Egy pillanatig sem fogtuk fel az egyház elleni harcnak a Mind­­­szenty elleni harcot, hanem politikai harcnak fogtuk fel. Mikor a népi demokrácia megalkotta az elmúlt év­századok legnagyobb vívmányát a földbirtokreformot. Mindszenty azt mondta pásztói­ levelében, hogy ezt a törvényt a volt birtokososztály elleni méltatlan bosszúvágy szelleme su­­galta. — Mikor a magyar demokrácia köztársaságot akart, Mindszenty ki­jelentette, hogy a köztársaság ellen­­tétben áll a magyar nép hagyomá­nyaival és lelkildével. Mikor a magyar népi demokrácia megkezdte a küzdelmet a háborúért felelős egyé­nek cinkosai ellen, ö ezeknek leg­főbb piatrónusává a békeszerződésekről szegődött. Mikor volt szó, a reakcióval együtt Mindszenty járt élén annak az agitációnak, amely a Horthy-rezsim hűneiért a magyar demokrácia nyakába akarta varrni a felelősséget. Mikor a nagyipar álla­mosításáról volt szó, Mindszenty és barátai voltak azok, akik ezt a leg­nagyobb merényletnek fog­ák fel. Mikor a magyar nép hősi erőfeszíté­sek közepette építette az országot, Mindszenty arról beszélt, hogy soha a bűnnek, a romlottságnak és az aljasságnak ilyen ífítegeje nem­ volt, mint ma. Nem volt rágalom, nem volt rosszindulatú állítás az elmúlt időben, amit Mindszenty ne igyeke­zett volna a magyar demokrácia felé szórni és nem volt olyan ered­ményünk, erőfeszítésünk, amiért egyetlen elismerő szót kaptunk vol­na tőle.­­ Bár magunk is fájlaljuk a de­mokrácia és az egyház, pontosabban a katolikus egyház közötti viszony megromlását, mégis azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy nyugodtan, tiszta lelkiismerettel megyünk ebben a kérdésben a magyar tömegek elé, mert tudjuk, hogy mindent elkövet­tünk ennek a rossz fejlődési irány­nak a meggátlásában. A magyar nép békében, nyugalomban és alkotó munkában kíván élni és azt hogy a köztársaság törvényei akarja, min­denkire érvényesek legyenek, kicsi­nyekre és nagyokra egyaránt. Helye­seljük a miniszterelnök úr által eb­ben a kérdésben bejelentett erőteljes intézkedéseket, magunk is úgy lát­juk, hogy a legőszintébb óhajunk ellenére sem lehet a békét megterem­teni addig, am­íg a magyar katolikus egyház élén olyan személyiség áll, aki mindent elkövet ennek a meg­egyezésnek a meggátlására. Együtt a békeszerető népekkel — Ami a magyar nemzetgazdaság szerkezetében végbement mélyreható­­ változásokat illeti, mi úgy látjuk, hogy a tervgazdaság teszi először le­hetővé az emberiség életében a föld és a természet kincseinek teljes ki­aknázását és ezen keres túl az em­beri életnívó eddig nem látott arányú növelését. Ha csak valóban a szük­ségletek, nem a haszon és az üzleti lehetőségek szabják meg a gazdasági élet alaptörvényeit, akkor remélhet­jük, hogy a közgazdaság nem egye­sek haráosolásának, hanem a dol­gozó nép felemelésének lesz az esz­köze. A magyar nemzetgazdaságot a munkásosztály legjobb harcosai se­gítik nagyszerű eredményeihez. — A magyar néphadsereg fejlesz­tése a békeszerető népek táborának erősödését, függetlenségünk és sza­badságunk megvédésére irányuló el­tökéltségünket jelenti. Jól tudjuk, hogy a békeszerető népekkel, a nagy Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal kötött szövetségünk alapja függetlenségünknek, szabadságunknak és nemzeti felemelkedésünknek. A jö­vőben még nyíltabban és határozot­­­tabb­an kell a kormánynak és az or­szág népének egyaránt a világ béke­­szerető, demokratikus erőivel kötött szövetség oldalán állani.­­ Hazánkban is, mint az egész vi­lágon folyik a réginek és az újnak, a reakciónak és a haladásnak a küz­delme és ebben a harcban az az új társadalmi és gazdasági rend fog győzni, amely legjobban kiaknázza a természet összes erőforrásait, amely gyűlölködéstől mentesen fogja össze a népeket, igazságosan osztja el a né­pek és dolgozók között a világ javait és lehetetlenné teszi embernek ember által történő kizsákmányolását. Mi minden erőnkkel ennek az új világ­nak, győzelmét akarjuk szolgálni és ezért a magam és pártom nevében irgalommal vagyok eltelve a Dobi­­kormány működése iránt — fejezte l­e nagyjelentőségű beszédét Bognár József. A „Talpalatnyi föld” .” „Talpalatnyi föld“ című film igazi életet tár fel: a falu embereinek életét. Nem a „gyöngyösbokrétás“ vasárnapi eseményeket és nem is a „gulyás, csikós, fokos“ ferdített kép­zetek mézeskalács figuráit, hanem a falu mindennapi megnyilvánulásán. Az 1030-as falu parasztsága lép a mozi vásznára Szabó Pál Lakoda­lom. Keresztelő, Bölcső trilógiájából Dallas Sándor forgatókönyve nyo­mán. Gáz János kétholdas paraszt­­legény és Juhos Marika szegény pa­rasztjam­ szerelmén át, akit szülei adósságuk elengedésének reményében a gazdag Zs. Tóth Ferkéhez akarnak adni, tárul fel annak az időnek pa­raszti sorsa. A napi 12 köbméteres kubik 40 filléres bére, mellyel Jóska Zs. Tóth Ferke lakodalmáról meg­szöktetett Marikájának becsületét akarja visszaszerezni, Zs. Tóth zsíros gazda és az uraság önkénykedése tiszttartóján keresztül, aki szemet vet Marikára, a fiatal „jóképű“ menyecs­kére. A szárazság, mely a szikkadt kisparaszti földeket gyötri, „az ura­ság vize mely mozdulatlanul áll a halastóban, m­ig a felb­tdult parasztok fel nem szakítják a gátját és „min­­denki vizévé“ teszik. Mint a repedezett földekre hatoló víz szívódik be a szomjas talajba, úgy issza a néző a drámai cselekmény minden mozzanatát. Bán Frigyes rendezte a „Talpalat­nyi föld“-Ct, melyben a nagy remé­nyekre biztató Szirtes Ádám, Mészá­ros Ági, Pataky Miklós, Lehotay és Makláry új felfogásban alakítják film igazi emberi szemmel meglátott­­ és megmutatott alakjait. 'KIS—­ zenei krónikaJ Edric Connor, a néger Távoli, ősi népekkel megismerkedni nemcsak a földrajz- vagy néprajz­tudós számára jelent izgató élményt, hanem a zeneértők és zenebarátok számára is. Minden népnek megvan a maga sajátos zenéje és talán éppen a zenében fejeződik ki a legerősebben és a legérezh­etőbben egy népnek igazi lelke. Edric­­ No­n­n­o­r, a trinidadi születésű néger baritonista hangverse­nyén a nagy, ősi, ismert és mégis örökre ismeretlen néger nép jelenlétét éreztük a szálastermetű énekes mö­gött. Egy négr énekelt­­, de az egész feketebőrű­ pép ott panaszko­dott, sírt, hörgőtt vagy haragra gyúrva bömbölt az énekében. Edric Con­nor fekete népe nevében szólt — kétségkívül ez ragadta meg a közönséget, amely néha szinte lé­­lekzetfojtva figyelte a különös torok­­hang (a néger balladák és spirituálék hangja) egyszerű, ősi, mélyről jövő kifejezéseit. És Connor jó lélek, jó, mint a falat kenyér (ilyennek ismer­tük meg tavaly Aubry P­a­n­k­e­y­t, a másik néger baritonistát is), a közön­ség akarva nem akarva azonnal meg­szereti. P­l­e­s­s László rokonszenve­sen kísérte zongorán. (szí t) — A Matyír-Szovjet Marklöitéal Társaság által december hó 18-án rendezendő ma­gyar-szovjet fidtelista­ barátság papján VII., Erzébet-körút 9—ti. 14 órától 20 óráig al­kalmi postahivatal működik. . . _ ... Ír­ja : P. K. SPORTKÓRHÁZ lesz a csen­­GERY­ UTCAI CHARITE KLINIKÁ­BÓL, amely jelenleg dr. Arató Emil miniszteri biztos, a Sportorvosi Intézet igazgató főorvosának vezeté­sével működik. MARSCHALL LÁSZLÓ rendőr­ezredesnek, az MTK ügyvezető társelnökének legutóbbi amelyben kifejtette, hogy beszéde, demokráciának egyformán a népi kedves az FTC csakúgy, mint az MTK, a Vasas, a Csepel, vagy más egye­sület, a sporttól szidalomban nagy megértésre talált. Marschall László most átszervezi az MTK-t, de ugyanakkor foglalkozik az egyete­mes magyar labdarúgósporttal is. Elmondotta, hogy annak idején az FTC mindent elkövetett, hogy az MTK betiltása ne következzék be, most az MTK síel az FTC segítsé­gére, hogy a nagy tömegekkel ren­delkező egyesületet ben beszervezzék a teljes egészé­népi demo­krácia sportjába. * ALFONSO vette át a próbákon megsérült Bárdi György szerepét a Földi paradicsom című bohózatban, amelynek csütörtökön lesz a pre­mierje a Vígszínházban. Tolling K­ani, Kiss Manyi, Szabó Sándor, Keleti László és Rátonyi Róbert játsszák a főszerepeket. + SZÉKELY MIHÁLY operaházi ünneplésének egyik kedves epi­­­zódja volt, amikor az államelnök és a kultuszminiszter felszólalása után felállott Fazekas Dezső dr , a Ferencvárosi Torna Club alel­­n­­ölé és emlékplakettet nyújtott át a jubilánsnak, mint aki régi pár­toló tagja az egyesületnek és a leglelkesebb szurkolók közé tar­­­tozik. Székely Mihály: „Hajrá Fradi!“ kiáltással köszönte meg a kedves jubileumi megemlékezést HAT ÉS FÉLMILLIÓ TOTÓ­SZELVÉNY kél el hetenként Angliá­b­in. Ezzel kapcsolatban az egyik angol lap megemlíti, hogy amíg a totó bevételének egy részét minde­­­nütt a sport fejlesztésére fordítják, addig Angliában magánkézben van a totó és csak bizonyos százalékot fi­zet az államkincstárnak, de ebből semmit sem kap a sport. GERGELY SÁNDOR, az írószövet­ség elnöke végignézte a Filmhiva­tat házi vetítőjében a „Fény hull az­­ó­ra“ című új szovjet filmet. Elra­gadtatással nyilatkozik róla. Kijelen­tette, hogy Miser Navoj, akiről a főm készült, 600 évvel ezelőtt haladó eszméivel és költeményeivel kitűn­t kor­tár­sai közül. Tele van a film böl­cselkedéssel és azokat a gondolatok­kal, amelyek az emberiség Szabad­­ságvágyát minden időben eltöltötték. Verses elbeszélései a nép küzdelmét tükrözik vissza a hatalmas bégekkel szemben. Aliser Navoj­ a szultánnal is szembeszáll­ és nem írt róla költeményeiben, kevesebbet mint azt, hogy zsarnoki uralmával ellensége a népnek, saját magának és ez romlá­sát fogja előidézni. AZ ANTHONY ÉS ANGELA tánckettőst — egy éve a párisi Tabarin sztárjai ■— amerikai • im­presszárió a Brodwayra szerződ­­­tette. A magyar art­ist orv ü­vés­z­e­k újabb külföldi sikeréről most ér­kezett hír Budapestre. 5 ZINHA­Z »A NÉMET FÉLIG JÓB, FÉLIG DZSINGISZ KÁN.. .« Látogatás az „Ítélet éjszakája" próbáján ! Hogyan szivelik egy színpadi pro­dukció? Majdnem ugyanolyan kín­­>nal, gonddal, mint egy gyerek. Csak­­ néha sokkal hosszabb idő kell hozzá. ? Ez például 1912 óta születik. Egy ?ilyen születés utolsó stádiumainál jelen kienni azonban amilyen izgalmas a­­ szakma és a rokonszakmák emberei­nek, olyan kiábrándító lehet a laikus számára. A szoba, ahová belátni, szerény otthon, illetve kis hegyi parasztház. Szép paraszt kemencéje a múltból maradt itt, de a faragott „ónémet“­­pohárszék már a polgáriasodás fel­­v ?­dult ízlését jelzi. Az emberek, akik ebben a szobá­dban, mozognak, külsejükben már né­­v mellé váltak. A darab tartamára Dá­vid Mihályon német tiszti uniformis van, Lehotay sem úgy, viseli öreg­­ házikabátját, remek bozontos ba­jszát, s mintha magyar munkást játszana, de­­ még civil hangjukon beszélnek. Arról­­ van szó, hogy a színpad bizonyos­­ részeit a színház egyes pontjairól nem látni. A valóság igazi kép A rendező, Gál István, már el­mondta nekünk néh­ány perccel ez­előtt, hogy semmi trükkös rendezés nem lesz ebben a darabban: a való­ságot akarjuk adni a játékban, ugyanúgy, ahogy az író a valóságot akarta adni a drámában! Milyen egyszerűen hangzik. És milyen nehéz dolog. Milyen aprósá­gok gátolják ese­tleg a játékot abban, hogy a valóságot adhassa. Péld­ául egy oszlop, amit a nézőtér egy bizo­nyos pontjára építettek, egy díszlet­­fal, amely már mozgást parancsol el­­helyezkedése által, mint amilyent a próbákon megszoktak a színészek. — A fontos játékok, sajnos, mind az ajtónál történnek — jegyzi meg Hont főigazgató, aki télikabátban vá­ratlanul a színre lép —, beljebb kell jönni észrevétlenül egy-egy lépés­sel. Azután Al­im Évához, az egyetlen női főszereplőhöz fordul. A fia maga, Évácska, nem állna oly gyakran párhuzamosan a rivaldá­val, hanem egy pici szögben fordulna hozzá, az ötven­ százalékot lendítene a produkción. A színésznek muszáj kicsit csalnia ... Hirtelen megsűrűsödik a levegő. Nem is lehet érezni az átmenetet, amikor Lehotay kicsit másként tá­maszkodik botjára, mint az előbb, de azután mond néhány szót, valami ilyesmit: — Mire ez az üveg kiürül, tudni fogom. .. És A­dánt Éva is megváltozott, ijedt és mélyről jövő hangon feleli: — Szörnyű pohárköszöntö­tt nagy­papa. ..... . Még nem tudjuk, arról szól a da­rab. De dráma van a figurák körül, mint valami forró és csillogó köd és érezni, hogy Dávid Mihály kemény és díszes német uniformisa körül sűrű­södik meg fojtogatón. Hit érezhetnek „ők“? Az „Ítélet éjszakája“ németekről szól. Egy német családról, mely ide­­m­en­ekü­lt a bombázások elől a he­gyekbe. Felelet ez a darab arra, amit a negvenes években annyiszor kérdez­tünk magunktól: ők mit érezhetnek ? Ők, akik ezt a retteneteset csinálják mindannyiunkkal?... Hisz ők , apák és fiúk, gyermekek és nők ... Őnekik is van saját életük... — A darab már 1911 óta foglalkoz­tatott — mondja Ziay Gyula, az hó. Az a probléma, mit fognak csinálni a németek a vereségükkel? Mindössze csak megoldani nem tudtam a cselek­ményt. Azután „bejött“ a poén: Sztá­lingrád. És akkor egyszerre pontosan láttam Moszkvából, ahol akkor értem, hogy mi fog történni a németekkel és bennük. Elvégre elég jól ismertem­ őket. Tudtam, hogy mi lesz a Bolz­­mannokkal, akik tisztességesnek érzik magukat, hiszen munkások voltak és szocdemek, de mégis olyan fiút tud­tak felnevelni, amilyen egy ilyen U’aí­­ter Bolzmann — tehát mégis csak fe­lelősek. És hogy talán lesznek ilyen egészen fiatalok, mint ez az Emmi akit Adám Éva játszik, aki majd megtalálja a kifelé vezető utat abban, hogy a németeknek meg kell tanulniok a maguk számlájára élni s nem a többi nép kárára és veszélyére. — Érdekes, hogy a darab legelső publikuma néma volt. Hont Ferenc olvasta fel kéziratpéldányomat né­­met hadifoglyoknak egy orosz fo­golytáborban, ahol én meglátogat­tam. Akkor még halálosan meg vol­tak sértve a németek a darabtól. De 1915-ben mégis ez volt az első szín­darab, amit Berlinben műsorra tűztek. — Tapolczay Gyula az előbb a színpadon mondott egy mondatot. „A német félig Jób, félig Dzsingisz­­kán ..Ez a mondat mikor jutott eszébe? — kérdezem. — A Dzsingisz kánhoz nem kell magyarázat — mondja llay Gyula.— De a Jóbhoit is elég volt látni, ami­kor az első német hadifogoly ciga­­rettát kért... — Csak németekre vonatkozik ez a darab? — Közvetlenül igen. Ugyani a cselekmény soha sem történhetne ugyanúgy sehol másutt. De közvetve vonatkozik angolokra, amerikaiakra, mindazokra, akik, más népekkel akar­ják számláikat fizetni és bizonyos fokig ha másként is, ugyancsak köz­­vetve — a mi múltunkra is. -a­ . (Fedor) 3

Next