Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-01 / 1. szám
Dobi miniszterelnök tárgyalásra hívta meg a püspöki kar tagjait A püspöki kar megbízottai pénzügyi megegyezést írtak alá a kormánnyal Az ország egész közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a Mindszenti József őrizetbevételével leleplezett demokrácia- és nemzetellenes összeesküvés fejleményeit. Országszerte mélységes felháborodást kelt Mindszenty népellenes szervezkedése, ugyanakkor széles körökben örömmel vették tudomásul a kormánynak azt a szándékát, hogy a katolikus egyházzal való megegyezést továbbra is szorgalmazza, s e tekintetben lényeges előrehaladás is történt, amennyiben Dobi István miniszterelnök január 4-ére tárgyalásra hívta meg a katolikus püspöki kar tagjait. a püspöki kar december 16-án kiadott ismeretes nyilatkozatával kapcsolatban Egyébként csütörtökön Budapest és a vidék munkásságának és parasztságának küldöttsége kereste fel Dobi István miniszterelnököt és hangoztatták, hogy a dolgozó nép békét akar minden téren, de elvárja, hogy a zavarkeltőkre az állam lesújtson Mi, magyar ipari dolgozók, mondotta Fülöp Lajos, a munkásság szószólója, nagy újjáépítő munkánk közepette, önkéntes munkával száz és száz templomot építettünk fel vagy állítottunk helyre szabad időnkben abban a reményben, hogy ezzel is elősegítjük a demokrácia és az egyház közötti jóviszony megteremtését. A magyar munkásság elkeseredetten látta, hogy amíg ő minden erejének megfeszítésével építette az országot, addig Mindszenty vezetésével az egyház palástja mögé búvó reakció a dolgozó nép eddig elért eredményeinek megsemmisítésére tört. Éppen ezért nagy megelégedéssel látjuk, hogy a kormány olyan hosszú ideig tanusított türelme után erélyes kézzel szerez érvényt a nép akaratának és véget vet Mindszentyék gyalázatos uszításainak és hazaáruló tevékenységének. A parasztság nevében Nagy Dániel a Kisgazda Párt egyik csongrádmegyei vezetője mondott beszédet. Kijelentette: Aki a dolgozó parasztság ősi ellenségeivel, a herceg Esterházyakkal esküszik össze, hogy elvegye tőlünk a földet, azzal szentben nincs helye kíméletnek. Reméljük, hogy Mindszenty letartóztatásával elhárul az akadály a demokrácia és a katolikus egyház békés megegyezése elől. szentet a katolikus egyházzal és ezután sem fogjuk, s harcolunk azok ellen, akik az országot és az egyházat egyszerre akarják romlásba dönteni. Dobi István a katolikus egyházzal való megegyezésről Dobi István miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, osztozik a dolgozó magyar nép mélységes felháborodásában. Mindszenty visszaélt egyháza békés, vallásos hitével és a prímás cím biztosította kiváltságos helyzettel. A magyar demokrácia nemcsak az országon belüli ellenségeit gyűjtötte maga köré, hanem annak külső ellenségeivel is szövetkezett. Az egész magyar nemzettől megvetett gyászos emlékű Habsburg-uralmat akarta visszahozni a magyar népnek idegen szuronyokkal való leveretése árán. A kormánynak legfőbb törekvése volt, biztosítani az országban a békét és a nyugalmat és ezt tartottuk szem előtt a demokrácia és az egyházak közötti viszony rendezésének kérdésében is. Mindenki tudja, hogy az állam által az egyházaknak nyújtott anyagi támogatás most lényegesen nagyobb, mint amennyit a Horthy-rendszer alatt élveztek. Az is ismeretes, hogy a kormány újból és újból kísérletet tett, hogy a többi egyházakkal kötött békés megegyezéshez hasonlóra jusson a katolikus egyházzal. Ellenségeink most azt állítják, hogy üdhizzük az egyházat. Ez közönséges rágalom. Mindszenty őrizetbevétele után, december 28. után írták alá a magyar katolikus püspöki kar megbízásából Czapik egri érsek és Drahos esztergomi érsek helynek a kormánnyal kötött pénzügyi megegyezést. — Most, hogy Mindszenty nem akadályozhatja többé — folytatta Dobi miniszterelnök —, megnyílt a lehetőség arra, hogy a katolikus egyházféi is ugyanolyan kölcsönös megértésen és engedékenységen alapuló megegyezés jöjjön létre, mint a többi egyházakkal. A kormány, mint a múltban, a jövőben is rajta lesz, hogy ez a megegyezés minél előbb valóra váljék. Megnyugtathatom az ország egész dolgozó népét, hogy a kormány szilárdan érvényt fog szerezni a nép akaratának. Eskümhöz híven a legkeményebben fogok eljárni Mindszentyvel és mindenkivel, aki a köztársaság rendjét, a dolgozó nép építő munkáját veszélyezteti. A küldöttség tagjai lelkesen megéljenezték a miniszterelnök válaszát, majd Dobi István miniszterelnök szívélyesen elbeszélgetett a nála megtelen munkásokkal és parasztokkal. „Nem harcolunk a vallás vagy az egyház ellen”4 Bognár József polgármester az új városházán mondott beszédében foglalkozott az egyházzal való megegyezés kérdésével. Mi nem harcolunk a vallás vagy az egyház ellen — mondta Bognár polgármester Mindszenty méltatlan célok szolgálatába akarta állítani a katolikus egyházat és működése nagyobb veszélyt jelentett a katolikus egyházra, mint a népi demokráciára Mi eddig sem azonosítottuk Mind- A köztársasági elnök aranykoszorúval tüntette ki Dobi miniszterelnököt A minisztertanácsban Rákosi Mátyás üdvözölte az ötvenéves Dobi Istvánt A pénteki minisztertanácson napirend előtt szót kért Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. Meleg szavakkal üdvözölte Dobi István miniszterelnököt ötvenedik születésnapja alkalmából. — Azt hiszem, mindnyájunk véleményét fejezem ki — mondotta lákosi miniszterelnökhelyettes —, amikor a magyar dolgozó nép egyszerű fiának, Dobi Istvánnak, aki nehéz kétkezi munkásból saját tudása, politikai éleslátása elvhűsége és becsületessége eredményeképpen lett miniszterelnök, az eljövendő esztendőre sok sikert kívánok és jó egészséget, hogy az előtte álló nagy munkát a magyar dolgozó nép felemelkedésére és boldogulására el tudja végezni. A köztársasági elnök Dobi István miniszterelnököt a Köztársasági Elnök elismerésének aranykoszorújával tüntette ki ötvenedik születésnapja alkalmából, a magyar demokrácia érdekében eddig kifejtett kiváló munkássága elismeréséül. A hajdúmegyei gazdasági rendőrség razziája a feketevágók ellen. A gazdasági rendőrség Hajdú megyében nagyarányú razziát rendezett, mert értesülései szerint megyeszerte folynak a zugvágások és az engedélynélküli sertésölések. Eddig Kábán, Hajdúszovátán és Földesen tartotta meg a rendőrség ellenőrző körútját, valamint magában Debrecenben. A hentesrazzia során eljárást indítottak Antal János hajduszovátai hentes ellen, mert üzlete elhanyagolt s az előírásnak meg nem felelő állapotban volt. Kaszás József szovátai hentes ellen, mert üzletét 10 óráig nem nyitotta ki. Kábán Fekete Ferenc hentes nem jelenettte be sertésvágásait. Érdemes gmire meghallgatni! Budapest 1-en 21 órakor „Hová parancsolja?“ Szász Péter és Vajda István rádiójátéka. Rendező: Cserés Miklós dr. Főszereplők: Komlós Vilmos, Komlós Juci, Várkonyi Zoltán, Básti Lajos, Krisztián Ferenc, Keleti László és Gyimesi Pálma 11 Gazdasági Főtanács határozatai A Gazdasági Főtanács megállapította az állami vállalatok 1949 első negyedévi pénzügyi előirányzatát, melynek eredményeképen az állami vállalatok 294 millió forint nyereségelőleget fognak fizetni az államnak. Elfogadta a Gazdasági Főtanács az általános jövedelemadóról, s ugyancsak elfogadta az épülethelyreállítási kölcsönakció szabályozásáról szóló rendelettervezetet. A Talajjavítási Nemzeti Vállalat a jövő évi tervévben 1900 kát. hold szikestalajt és 5800 kát. hold savanyútalaj megjavítását írta elő.* A napraforgó begyűjtési érdekében a Gazdasági Főtanács hozzájárult ahhoz, hogy az adó és beszolgáltatásra beadott tételek után 10 forint, az önkéntes beszolgáltatási tételek után pedig 20 forint prémium jan. 31-ig legyen fizethető. Enyhítő rendelkezések az árpa, zab, köles és kukorica forgalmában Az Országos Közellátási Hivatal új rendelete szerint árpa-, zab-, köles- és kukoricadaráláshoz vagy -hántoláshoz engedély nem kell. Az árpa és a kukorica vámőrléséhez, továbbá az árpa kereskedelmi őrléséhez továbbra is őrlési engedély szükséges. A malom, daráló- és hántolóüzem az árpa, zab, köles és kukorica őrléséből, darálásából és hántolásából származó vámkeresménnyel és megtakarítással 1949 január elseje után szabadon rendelkezhet. Ezt a vámkeresményt és megtakarítást sem bejelenteni, sem beszolgáltatni nem kell. A bércséplést végző gép tulajdonosa, vagy bérlője a gépkeresetből származó és eddig be nem szolgáltatott árpával, zabbal és kölessel szabadon rendelkezhet. A gyűjtő kereskedő 1949 január elseje után a D-jelű vételi jegyre árpát, zabot, kölest és kukoricát nem vehet át. A darálásnak és hántolásnak a Gazdasági Főtanács főtitkára által megállapított legmagasabb természetbeni vámja továbbra is érvényben marad. Kutyatörténet Bizony Isten igaz... így szoktak kezdődni az egészen hihetetlen mesék. Ez azonban igazán igaz... lelke rajta annak a Marcali községbeli doktor úrnak, aki mesélte. Tehát: az országúton kezdődött tavaly télen. A doktor autón jött valamerről és egy kutyát látott az úton feküdni, a kutya keservesen nyüszített. Az orvos pedig nem azért orvos, hogy a szíve meg ne essen egy beteg panaszán, még ha az a beteg véletlenül négylábú is. Az ebet autó üthette el és eltörte mind a két ehe lábát. Az orvos hazavitte a foxit, a lábát sinbetette szakszerűen s egyébként is felgyógyította az idegen kutyát. Az boldog volt és hálás. Végtelenül ragaszkodott a gazdájához és szemmelláthatólag elfelejtette előző életét. Egy szép napon azonban eltűnt. Keresték mindenütt, aztán belenyugodtak, hogy úgy látszik a kutyás végleg felgyógyult és visszament régi gazdájához. Ebből a tényállásból még néhány keserű aforizma is született az orvos házánál, melyek szerint a kutyahűségben sem lehet megbízni, avagy a kutya is olyan, akár az ember...! Végül azonban elfelejtették a kis vendéget. Egészen karácsonyig. Amikoris az udvar felől ismerős ugatás hallatszott és a szökevény beállított. De nem egyedül. — Úgy,szóval a kutya közben megházasodott és feleségét hozta magávall_ kérdezi a javíthatatlan romantikus. — Nem, nem ez történt. A kutya ugyan valóban egy másik kutyával jött... De egy másik sánta kutyával. Pácienst hozott. A kutya olyan, mint az ember ... mert az új beteg sem fizetett. A Szegedi Fiatalok Körétől a kultuszminiszterségig Írta: Gyöngyösi János A DÚS KARÁCSONY könyvpiacnak egyik kiemelkedő érdekessége és értéke Ortutay Gyula „Művelődés és politika“ címen megjelent vaskos kötete, amely túlnyomórészt szerzőnek azóta való tanulmányait, beszédeit, úti és egyéb jegyzeteit tartalmazza, amióta köznevelésünknek és kultuszügyeinknek legfőbb hivatalos vezetője Egyetlen tanulmány van a felszabadulás előtti időből (1943) az „Új magyar köznevelésről“, amely lényegében már magában foglalja és előre vetíti a későbbi felelős államférfiúnak pedagógiai reformelgondolásait. Ortutay Gyula egyik kiemelkedő tagja volt a késői ellenforradalmi idők szellemi elit-ifjúságának, amelyet népi erudiciója, széleskörű műveltsége, európai látóköre és az ilyen módon magába szívott haladó eszmék természetszerűleg hoztak ellentétbe a haladás-ellenes rendszerrel. Ennek a tehetséges ifjúságnak nagyrésze társtalanul tengődött, vagy csalódottan kallódott el a Horthyék maradi és szolgai értelmiségének közömbössége folytán a rendszer levegőtlen, fojtó atmoszférájában. Egyrésze polgári gyökérzetével végleg szakítva, csatlakozott a revolúciós munkásmozgalmakhoz, bár közülük sokan egy belső forradalom sikertelenségének tudatával lesújtva összeomlottak, vagy a könyörtelen csendőruralom ellen külföldön kerestek menedéket. Dicséretükre legyen mondva, a komoly tehetségeknek csak igen kis hányada, a morálisan hitvány, hódolt be kisebb-nagyobb vajúdás után a változhatatlannak vélt helyzetbe és vált az uralkodó irányzat kiszolgálójává. A Horthy-rendszer egyéb nagy bűne között nem kis helyett foglal el az a szörnyű kár, amelyet a tudatosan és kíméletlenül alkalmazott kontraszelekció okozott, s amely a magyar nép és a magyar haladó értelmiség sok kivételes tehetségét lelkileg összetörte és alkotó vágyukat kiölte. A tiszaparti metropolis, Szeged, haladó gondolkozású, ifjúsági Szellem elitjének szerencsés tömörülése volt a Szegedi Fiatalok néven ismert munkaközösség, mint egyetlen menekülési lehetőség a társtalan elsorvadás elől. Szerencséssé vált különösen azoknak a kapcsolatoknak a révén, melyeket ez a csoportosulás a munkásifjúsággal és a baloldali egyetemi ifjúsággal teremtett. Az urbánus, értelmiségi és a paraszti, népi szellem szerencsésen olvadt egybe ebben a tömörülésben és így csak természetes, hogy azok a tagjai, akik a háborút túlélték, komoly alkotó tényezőivé válltak annak a demokratikus forradalmi átalakulásnak, amely a felszbadulás révén végre utat nyert. Felbecsülhetetlen érték volt a radikális polgári fejlődés élvonalába került Kisgazda Párt számára ennek a számban nem nagy, de képességekben annál jelentősebb haladó értelmiségi csoportnak, vagy amint azóta is helytelenül megjelölik. Polgári Tagozatnak csatasorba állása. A szellemi fölény és a kézenfekvő igazságok ereje, megyűrhetetlen ellensúlyt jelentett e csoport, de a párt részére is azzal a nagyszámú betüremkedéssel szemben, amely a különböző haladásellenes elemek részéről, mint menedékhelyet lepte el a Kisgazda Pártot, és meghamisítani törekedett annak paraszti tömeghátterét és alapjában radikális felfogását. Ennek az értelmiségi csoportnak kétségkívül, egyik jelentős történelmi érdeme, hogy a pártban soha sem szűnt meg hangoztatni a forradalmi átalakulás szükségességét és a Kisgazda Pártot a fejlődés gyakorlati szolgálatával megmentette a további haladás céljaira. NDEZT azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert nagyban hozzájárul azoknak a politikai és művelődési állásfoglalásoknak, valamint gyakorlati célkitűzéseknek a helyes megértéséhez és értékeléséhez, amelyek Ortutaynak dokumentumjellegű írásaiban kezdettől fogva kisebb-nagyobb határozottsággal, kifejezésre jutnak és pedagógiai téren részben már a felszabadulás előtt úgy jelentkeztek, mint a Kisgazda Párt köznevelési programmja. Mi ennek a programainak a lényege? „Felszabadítani azokat a roppant energiákat, amelyeket eddig mesterségesen elnyomott a magyar feudális kapitalista társadalmi szerkezet.“ A műveltség ne legyen csak kevesek számára biztosított kiváltság, hanem a nevelést úgy kell alakítani, hogy a műveltség a magyar dolgozók közkincsévé váljék. Mindez azonban nem jelentheti a minőség lerontását, hanem ellenkezőleg, az eddig kiszorítottakat a magyar közműveltségbe beépítve, a széleskörű és általános műveltség olyan magas színvonalát biztosítani népünk számára amely egyszersmind alapul szolgálhat a kivételes tehetségek kiválasztására és legfelsőbb képzésére is. Ezt a minden magyar dolgozó számára szükséges alapműveltséget kívánja megadni az az általános iskola, amelynek megvalósítása nagy részben Ortutay miniszter érdeme. Az ellenforradalmi elnyomatás, a haladó gondolkodás, a munkástömegekkel és vezetőkkel való érintkezés és annak szellemi hatása magyarázza a legbeszédesebben azokat a harcokat, amelyeket Ortutaynak és a népi demokrácia köznevelés újítóinak meg kellett vívnok, amíg az általános iskoláig és az iskolák államosításáig eljutottunk. Nemcsak nekünk, de az egész felszabadult Európának egyik legnehezebb pedagógiai feladata a fasiszta ideológia által megfertőzött ifjúság gyökeres átnevelése. Küzdeni az öntelt és uszító sovinizmus, a burkolt vagy leplezetlen formában jelentkező antiszemitizmus, a faji gőg, a nemzeti önimádat, a népi romantika különböző formái ellen, amelyek mind forráspontjai lehetnek egy újjáéledő fasizmusnak. Ennek a harcnak ismerete szempontjából, amely egyrészt a nép széles rétegeire kiterjedő általános és megbízható világszemléleti alapot nyújtó, magas színvonalú műveltség elnyerésére, másrészt egy új fasizmus veszélyeinek kiküszöbölésére irányul, kortörténeti értékű forrásmunka Ortutay Gyulának most megjelent műve.KÜLÖN KELL megemlékezni azokról a jegyzetekről, amelyeket szerző a Szovjetunióban tett útjáról írt. Ezekben a friss és elképzeltető írásokban megismerhetjük Ortutay Gyulát, az írót, aki semmiben sem marad el a politikus és államférfiú mögött. Kifejező stílusának megelevenítő ereje, hogy a maga benyomásait csorbítatlanul tudja átadni az olvasónak és nemcsak képeket sorakoztat fel, de levegőt és hangulatot is teremt. Ezekből a sorokból a szocialista Szovjetunió iránti őszinte megbecsülés, rokonszenv és sokhelyüt érthető, ujjongás és csodálat árad. . . A mű szép köntösben, kifogástalan papíron, gondos és finom tipográfiával a Hungária Könyvkiadó Vállalatnál jelent meg. Az&n+év 2 nagy-ese*nín#t! ............................................. mii mr ii iiBfriiin 11 iiin mi mm i i imiii hihmb ■■iniiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiinnnH b Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár március 23-27. Budapesti Nemzetközi őszi Vásár szeptember 3-18. A 3-íves ittveteámíntyemek bemutatót. Rendezi az Árumintavásári és Kiáilitási RT. (&KÁRT) VI. Szegfű utca 6. Telefon : 183-980, 183-989 Szombat, 1949 január 1 (*