Kis Ujság, 1949. április (3. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-02 / 77. szám
A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Korlátozták a kisipari ipar igazolványok kiadását Ma megszűnt a benzin jegy, itt a benzin, olaj és petróleum új ára Az Árhivatal ma új rendelettel megállapította a nyers ásványolaj és ásványolajtermékek nagybani, kereskedői és fogyasztói árát. Eszerint a motorbenzin, ára kúton kimérve literenként 1,50 forint, a gázolaj- kúton kimérve, literenként 1.10 forint, a petróleum kúton vagy kereskedő üzletében kimérve literenként 1.30 forint. Egy másik rendelet megállapítja az ásványolajból előállított olajok, zsírok és egyéb termékek új árait. A fontosabb olajfélék közül a téli nehéz motorolaj literenként 11 forint, nyári nehéz motorolaj literenként kiszerelve 11 forint, lökhárítóolaj 8 forint, fékolaj 40 forint, felső kenőolaj 16 forint, golyóscsapágyzsír egy kg-os dobozban 16 forint. Itt említjük meg, hogy április 1-től kezdve a MAORT termelésének örvendetes eredményeképpen megszűrt a jegyrendszer a benzinnél és gázolajnál. Rádiót a dolgozóknak! A magyar rádió országos mozgalmat indít, amelynek célja, hogy minél több dolgozó lakásában legyen rádió, amely szórakoztatja a munkában kifáradtakat és emellett fontos nevelő munkát végez. A „Rádiót a dolgozóknak!“ mozgalom sikerét a két műsor fokozatos javulása és a dolgozó tömegek érdeklődése biztosítja. Az MTI munkatársa megkérdezett munkást és tudóst, parasztot és írót: mi a véleményük a rádióműsorról, a rádió eddigi munkájáról és mit várnak a jövőben népi demokratikus kultúránknak ettől az egyik legerősebb fellegvárától. A nyilatkozók egybehangzóan megállapították, hogy a magyar rádió eddigi működése és fejlődése biztosítékot nyújt a nagy feladatok sikeres megoldására. Százezer dolgozó paraszt a földművelésügyi minisztérium vándortanfolyamain Az elmúlt télen a földmívelésügyi kormányzat, szerte az országban 1500 vándortanfolyamot rendezett, amelyen 100.000 dolgozó paraszt vett részt. A hallgatók megismerkedtek népi demokráciánk terméspolitikai kérdéseivel, mezőgazdasági, állattenyésztési szakelőadásokat hallgattak. Részletes tájékoztatást kaptak a gépállomások működéséről, a tervgazdálkodás előnyeiről, a Szovjetunió rejtett mezőgazdaságáról. A tanfolyam egyik fontos problémája a szövetkezeti kérdés. Svájci asszonyok a békéért Az olyan országban is, mint Svájc, amely pedig megszabadult az utolsó két világháború borzalmaitól és anynyira büszke semlegességére, feháborodással gondolnak a dolgozó aszszonyok arra, hogy a háborús nyerészkedők egy újabb világháború előkészítésén mesterkednek. Mint a Vorwärts című baseli lap közli, a dolgozó svájci asszonyok felhívással fordultak a szabadságszerető népekhez, hogy ne hagyják magukat félrevezetni és ne higgyenek a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni rágalmaknak. — Mi, dolgozó svájci asszonyok a béke őreihez tartozunk — szól a kiáltvány. — Harcolunk a tartós békéért, a kizsákmányolás és a háborús uszítás ellent SZOVJET EMLÉKIRAT az Atlanti Egyezmény hatalmaihoz Moszkva, április 1 (TASS) A Szovjetunió kormánya március 31-én nagykövetei útján az Észak-Atlanti Szerződés ügyében emlékiratot intézett az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányaihoz. Az emlékirat megállapítja: „Az USA külügyminisztériuma március 18-án nyilvánosságra hozta az Észak Atlanti Szerződés szövegét, amelyet a legközelebbi napokban az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormánya aláírni szándékozik. Az Észak Atlanti Szerződés szövege teljes egészében megerősítette a Szovjetunió külügyminisztériuma ezévi január 29-iki közleményének tartalmát, mind az egyezmény támadó céljairól, mind pedig abban a vonatkozásban, hogy az Észak Atlanti Szerződés ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel és céljaival és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya más egyezményekben és szerződésekben vállalt. Az Észak Atlanti Szerződés védelmi jellegű céljairól és az Egyesült Nemzetek Szervezete elveinek elismeréséről szóló, a szerződés szövegében írt állításoknak semmi közük sincs sem az egyezmény résztvevőinek önvédelmi feladataihoz, sem pedig az Egyesült Nemzetek szervezete céljainak és elveinek elismeréséhez. Az Észak Atlanti Szerződés résztvevői olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország. A szerződés tehát természetesen nem irányul sem az Amerikai Egyesült Államok, semNagybritannia, sem Franciaország ellen. A nagyhatalmak közül csupán a Szovjetuniót zárta ki a szerződés résztvevői közül. Ez csupán azzal magyarázható, hogy a szerződés a Szovjetunió ellen irányul. Hogy az Észak Atlanti Szerződés a Szovjetunió, valamint a népi demokrácia országai ellen irányul, arra határozottan utaltak az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország hivatalos képviselői is. Az Észak Atlanti Szerződés megkötésének igazolásaként arra hivatkoznak, hogy a Szovjetuniónak védelmi szerződései vannak a népi demokráciák országaival. Ez a hivatkozás azonban teljesen tarthatatlan. Mindazok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket a Szovjetunió a népi demokráciák országaival kötött, kétoldalú jellegűek és csupán a német támadás megismétlődésének lehetősége ellen irányulnak, amely veszélyről egyetlen békeszerető állam sem feledkezhetik meg. Ezenkívül teljesen kizárt az a lehetőség, hogy ezeket a szerződéseket bármilyen mértékben is a Szovjetuniónak a legutóbbi háborúban volt szövetségesei, az Egyesült Államok, Nagybritannia, vagy Franciaország ellen irányítóknak lehessen értelmezni. Sőt a Szovjetuniónak, a német támadás megismétlődése ellen ugyanilyen szerződései vannak, nem csupán a népi demokráciák országaival, hanem Nagybritanniával és Franciaországgal is. Ezzel szemben az Észak Atlanti Szerződés nem kétoldalú, hanem többoldalú szerződés, amely zárt államcsoportosulást teremt és ami különösen fontos, teljesen figyelmen kívül hagyja a német támadás megismétlődésének lehetőségét, következésképen célja nem egy új német támadás elhárítása. Minthogy ebben a szerződésben a Hitler-ellenes koalícióban résztvett nagyhatalmak közül csupán a Szovjetunió nem vett részt, az Észak Atlanti Szerződést a Szovjetunió ellen, a legutóbbi háborúban az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország egyik volt főszövetségese ellen irányulónak kell tekinteni. Az Észak Atlanti Szerződés résztvevői széleskörű katonai intézkedéseket hajtanak végre, amelyeket semmiképpen sem lehet ezeknek az országoknak önvédelmével magyarázni. Egyáltalában nem védelmi jellegűek azoknak a széleskörű katonai intézkedéseknek, amelyeket az Egyesült Államok Nagybritanniával és Franciaországgal közösen a mai békehelyzetben végrehajtanak — ideértve a mindenféle fegyveres erők növelését, atombomba felhasznására irányuló terv kidolgozását, tisztán támadó fegyvert jelentő atombombakészletek felhalmozását, hadi, légi és haditengerészeti támaszpontok kiépítését. A második világháború idején Washingtonban szervezett egyesült angol-amerikai katonai vezérkar fenntartása, az úgynevezett Nyugati Szövetség katonai vezérkarának nemrégiben Fontenauble-ban történt megalakítása, valamint az Észak Atlanti Szerződésben meghatározott védelmi bizottság haladéktalan megteremtésére irányuló szándék egyáltalán nem bizonyítja a szerződés résztvevőinek békés és védelmi céljait, hanem a sok más katonai előkészülettel együtt hozzájárni a nyugtalanság, riadalom és háborús hangulat megerősödéséhez, ami az új háború minden uszítójának érdeke. Az Észak-Atlanti Szerződés célja azoknak az államoknak a megfélemlítése, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a világuralomra törő angol, amerikai csoportosulás parancsainak. Az ilyen világuralmi törekvések tarthatatlan voltát a második világháború is megerősítette, amely az ugyancsak világuralomra törő fasiszta Németország szétzúzásával végződött. Az Észak Atlanti Szerződésbe olyan országok is részt vesznek, amelynek kormánya arra számít, hogy a szerződés gazdagabb résztvevőinek terhére hasznot húzhat és ezért különféle terveket készít, új hitelek és egyéb anyagi juttatások reményében. Emellett feltétlenül meg kell látni az Észak Atlanti Szerződés szovjetellenes indokolásának alaptalan voltát, minthogy mindenki tudta, hogy a Szovjetunió senkit sem szándékozik megtámadni és semmikép sem fenyegeti sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nagybritanniát, sem Franciaországot, sem a szerződés más résztvevőjét. A továbbiakban az emlékirat rámutat arra, hogy az Észak-Atlanti Szerződés megkötése nem felel meg az UNO céljainak és elveinek, sőt ellentétben áll a szervezet alapokmányával. II szovjet kormány öt pontja az Atlanti Egyezményről Az előadottak alapján a szovjet kormány az alábbi következtetésekre jut: 1. Az Észak Atlanti Szerződésnek semmi köze sincs a szerződésben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz. Ezeket az államokat senki sem fenyegeti és senki sem készül őket megtámadni, ellenkezőleg ez a szerződés nyilván támadó jellegű és a Szovjetunió ellen irányul, amit a szerződésben résztvevő államok képviselői sem tagadtak megnyilatkozásaikban. 2. Az Észak Atlanti Szerződés egyáltalában nem járul hozzá a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, ami az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagjának kötelessége, sőt szöges ellentétben áll az UNO alapokmányának elveivel és céljaival és az Egyesült Nemzetek Szervezetének bomlasztására vezet. 3. Az Észak Atlanti Szerződés ellentétben áll a Nagybritannia és a Szovjetunió 1042-ben kötött szerződésével, amelynek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és „nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik szerződő fél ellen irányul.“ 4. Az Észak Atlanti Szerződés ellentétben áll a Franciaország és a Szovjetunió 1944-ben kötött szerződésével, amelynek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és „nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a magas szerződő felek egyike ellen irányul.“ 5. Az Észak Atlanti Szerződés ellentétben áll azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia a jaltai és potsdami konferencián, valamint az említett hatalmak képviselőinek a második világháború idején és után tartott tanácskozásain kötött. Ezeknek az egyezményeknek az értelmében ugyanis az Amerikai Egyesült Álamok és Nagybritannia, éppúgy, mint a Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik az egyetemes béke és nemzetközi biztonság megerősödésében és hozzájárul az Egyesült Nemzetek szervezetének megerősítéséhez. (MTI) Beldium dolgozói sztrájkkal tüntettek az Atlanti Szerződés ellen. Az antwerpeni dokkmunkások továbbra is folytatják tiltakozó sztrájkjukat, bár a kormány a rendőrterror és a provokáció minden eszközével igyekszik őket megfélemlíteni. Charleroi mellett a nagy belga szénmedence bányászai egyhangú határozatban ítélték el Belgium csatlakozását az Atlanti Szerződéshez. A belga dolgozók saját bőrükön tapasztalták már eddig is a Marshallterv következményeit, hiszen egész iparágak mentek tönkre és Belgiumban ma háromszázezer ipari munkanélküli van, a belga munkásság tehát tisztában van azzal, mit jelent az Atlanti Szerződés Belgium számára. Élesen szembehelyezkedik az Atlanti Szerződéssel az amerikai szlávság is, amelynek bizottsága egyhangúlag elítélte az Atlanti Egyezményt és felszólítja a szláv származású amerikaiakat, hogy az Egyesült Államok más demokratikus erőivel együtt támogassák a szerződés ellen irányuló küzdelmet. Az olasz szocialista párt megújította tiltakozását az Atlanti Szerződéshez való csatlakozás ellen és változatlanul követeli a népszavazást. Bécsből azt a figyelemreméltó hírt közli a moszkvai rádió, hogy Ausztria francia megszállási övezetében máris feltűntek az első amerikai katonai egységek. Sajtótudósítók kérdésére Bethouard tábornok, ausztriai francia főparancsnok kijelentette, hogy az amerikai csapatok jelenlétének „utánpótlási bázisok“ létesítése a célja, amire vonatkozólag megegyezés jött létre az amerikai és francia katonai hatóságok között. A moszkvai rádió hírmagyarázója ezzel kapcsolatban utal arra, hogy az Atlanti Szerződést még alá sem írták, Washington azonban máris hűbéreseinek tekinti a résztvevő országokat, elsősorban Franciaországot. Ma még csak „utánpótlási bázisok“ létesítéséről van szó, holnap azonban a francia csapatok majd „amerikai szakértők“ irányítása mellett tartják meg hadgyakorlataikat és így lépésről-lépésre megtörténik a francia haderő amerikanizálása. A Francia Gondolat Kongresszusa lelkesen síkraszállt a béke mellett. A kongresszuson felszólalt Joliot Curie, a világhírű atomtudós is és azt mondotta, hogy fel kell támasztani az ellenállási mozgalmat és míg egykor a fasizmus ellen, most a béke megteremtésének érdekében kell összefogni. A béke-világkongresszus előkészítő bizottságához eddig beérkezett jelentések szerint már 450 millió ember sorakozott fel a béke hatalmas táborában. A francia nép egy emberként áll ki a béke mellett. Paris legrégibb polgári negyedeiben is térhódít a békemozgalom. A francia békebizottság drámai hangú felhívást intézett a francia művészekhez, hogy csatlakozzanak a béke világkongresszusához és vegyenek részt a kongresszus alkalmából rendezett béketüntetésen. Az Egyesült Államokban Henry Wallace indított új békeakciót. Bejelentette, hogy április 16-tól május 6-ig békekörutat tesz az Egyesült Államok egész területén. Kíséretében lesz a francia parlament három tagja is, közöttük Pierre Col volt francia légügyi miniszter. Manden nagyobb városban tömeggyűléseket rendeznek, amelyeken a felszólalók a tartós békéért, a nemzetek együttműködéséért és azért szállnak síkra, hogy mielőbb eltűnjék a szakadék kelet és nyugat között.