Kis Ujság, 1949. június (3. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
ÁradO fillérMA TO TO- TIPEK Szerda, 1949 június 1 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula A SZOVJETUNIÓ ELVETI a nyugatiak egységbontó javaslatát jelentette ki Visinszkij a külügyminiszterek hétfői ülésén A Külügyminiszterek Tanácsának hétfői ülésén Visinszkij szovjet külügyminiszter elutasította a nyugati javaslatot, miután az nem Németország egységét, hanem Németország szétdarabolását idézné elő. Visinszkij rövid beszédben indokolta meg a Szovjetunió álláspontját, de bejelentette, hogy a mai ülésen részletesen fejti ki a Szovjetunió indokait, amelyeknek alapján a nyugati javaslatot el kell vetni. Visinszkij beszéde Visinszkij külügyminiszter a négyhatalmi értekezlet hétfői ülésén a nyugatiak javaslatát vizsgálva megállapította, hogy a bonni alkotmányt a németeknek egy kis csoportja titokban készítette elő a demokratikus elvek megsértésével és a nyugati hatalmak nyílt nyomására. Ez az úgynevezett alkotmány valóságos diktátumot jelent. A bonni alkotmány föderális rendszert erőszakol rá a német neme, ez pedig nem felel meg a német demokraták kívánságainak. A nyugatiak javaslatának elfogadásából nem Németország egysége, hanem Németország szétdarabolása születnék meg. A javaslat nem tartalmaz intézkedést a monopolisták és junkerek ellen, akik a német támadást sugalmazták és akikre az egész hitlerista-rendszer támaszkodott. A nyugatiak javaslata kísérlet arra, hogy a bonni alkotmányt ráerőszakolják Kelet-Németországra, márpedig a Szovjetúnió a potsdami szerződés értelmében felelős saját övezetéért. Ezt az alkotmányt nem lehet kiterjeszteni Kelet- Németországra, ahol a német népi tanács által kidolgozott alkotmányjavaslat a nép valódi akaratát fejezi ki. A nyugatiak által javasolt megszállási szabályzattal kapcsolatban Visinszkij külügyminiszter kiemelte, hogy ez tulajdonképen a német békeszerződés megkötésének visszautasítását jelenti és a megszállás meghosszabbítását, ami nem felel meg a német nép érdekének, amely gyors békeszerződést kíván és azt, hogy a megszállás minél előbb véget érjen. A nyugatiak által említett jóvátételi kérdés nem tárgyalható a német egységgel kapcsolatban és egyébként is a nyugatiak javaslatának ez a pontja egy szó említést sem tesz az angol-amerikai kapitalisták széles behatolásáról Nyugat-Németországba, főleg a Ruhr-vidékre. Ami viszont az úgynevezett szabadságjogokra való utalást illeti, ez Kelet-Németországra nem vonatkozhatik, hiszen ott biztosítják a nép jogait, szemben Nyugat-Németországgal, ahol üldözik és bebörtönzik a demokratákat és ahol a szabadság csak a fasiszta elemek és a monopolkapitalisták részére van biztosítva Ez a javaslat a szövetséges ellenőrzőbizottság kebelében egyébként a többségi elvet akarja érvényesíteni, ami valóságos diktátumnak felel meg. A Szovjetúnió esetében ilyen módszerek nem lehetnek sikeresek. A Szovjetunió ennélfogva elveti a nyugatiak javaslatát, amely nem felel meg a potsdami egyezmény szellemének. Megszállási szabályzat és jóvátétel Visinszkij foglalkozott a nyugati javaslat részleteivel. — A három hatalom tervezetének harmadik pontja azt javasolja — mondotta —, hogy egész Németországban léptessék életbe a Washingtonban kidolgozott úgynevezett megszállási szabályzatot. Ez a javaslat valóban a békeszerződés megkötésének megszakadását jelenti Németországgal és a megszállási rendszernek határozatlan időre szóló meghosszabbítását eredményezi. Ismeretes, hogy a megszállási szabályzat első pontja mindössze arról az időszakról beszél, „melynek folyamán a megszállás fenntartása szükséges“. A három hatalomnak az a kísérlete, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha ennek a megszállási szabályzatnak az lenne a célja, hogy „lehetővé tegye a német nép számára demokratikus önkormányzatának megteremtését“ — amint ezt az USA, Nagybritannia és Franciaország minisztereinek washingtoni tárgyalásairól kiadott közleménye állítja — szöges ellentétben áll a szabályzat tartalmával. Ismeretes, hogy a szabályzat szerint (második és harmadik cikkely) a közigazgatás igen fontos feladatai a megszálló hatóságok monopóliuma, még a német népnek nem teszik lehetővé, hogy részt vegyen ezeknek a fontos feladatoknak végrehajtásában. Az ilyen megszállási szabályzat bevezetése ellentétben áll a német nép érdekeivel A német nép a békeszerződés mielőbbi megkötésére és a megszállási rendszer befejezésére törekszik. De ellentétben áll a megszállási szabályzat az európai békés rendezés feladataival is. Ami a három hatalomnak a jóvátételre és — amint az említett javaslat szövege mondja — „valamely idegen hatalomtól vagy annak nevében“ megszerzett német vállalatokra vonatkozó javaslatát illeti, ennek az indítványnak nincs köze Németország egységének kérdéséhez, melyről a külügyminiszterek tanácsa tárgyal. Ezzel kapcsolatosan feltétlenül meg kell említeni, hogy a három hatalom az ugyan az említett vállalatok visszajutttatását hangoztatta, de mélyen hallgat arról, hogy az amerikai és angol monopóltőke a megszálló hatóságok segítségével, jelentékenyen behatolt Nyugat-Németország gazdasági életébe és elsősorban a Ruhrvidék iparába. A három hatalom javaslata Németország egységét „elvektől“ kívánja függővé tenni. Ezeket az elveket a három hatalom javaslatának második pontja sorolja fel. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy ez talajtalan kísérlet, minthogy a szovjet övezetben már biztosították a demokratikus szabadságok megvalósítását az egész lakosság számára, kivéve a fasiszta elemeket. Arai a .yvgi.it" "Svr 'tenper uralkodó helyzetet illeti, ott az úgynevezett „szabadságjogok“ a gyakorlatban a demokratikus pártok és szervezetek üldözését és a nagy monopóliumok, továbbá az egykor a hitleri agressziót támogató körök tevékenységét biztosítják. Az amerikai Egyesült Államoknak, Nagybritanniának és Franciaországnak az a javaslata, hogy a négyhatalmi ellenőrzés szervében (az úgynevezett Legfelső Bizottságban) az egyhangúság elvéről, — amelyet érvényes egyezmények írnak elő — térjenek át a szótöbbséggel hozott határozatokra, nem a Németországot megszállva tartó hatalmak együttműködésének politikáját, hanem a parancsolás politikáját tartja szem előtt. Ilyen politika a Szovjetúnióval szemben nem lehet eredményessekre és megjegyezte, hogy kedden majd többet fog mondani. Bevinnek arra a kifogására válaszolva, hogy nem ment bele a részletek megvitatásába, Visinszkij azt felelte, hogy az ellentét nem a részletekben, hanem az alapvető kérdésekben van, tekintettel arra, hogy a nyugatiak javaslata szöges ellentétben áll a potsdami egyezménnyel. Bevin azt állította, hogy a londoni határozat óta sok víz folyt le a híd alatt, viszont a potsdami határozat óta még több víz folyt le a híd alatt, ami azonban nem azt jelenti, hogy a postdami alapelvek megváltoztak volna. Schumannak az az állítása, hogy a potsdami egyezmény federális Németországot javasolt volna, teljes mértékben tévedés. A potsdami egyezmény a Hitlertől bevezetett központosítás felszámolását célozza. A hitleri központosítás felszámolása és a federalizmus azonban két egészen különböző dolog, a hitleri és más a weimari központosítás. Éppen ezért, a szovjetküirdettség az előző négyhatalmi értekezleteken a federális Németországgal szemben foglalt állást s a weimari alkotmányra emlékeztetett bizonyos lényeges hiányosságai ellenére is. A szovjet álláspont a nyugati javaslattal kapcsolatban • Melyek általános következtetéseink arról a javaslatról, melyet az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország külügyminiszterei Németország egységének kérdésében május 28-án a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjesztettek? Általános következtetéseink abban foglalhatók össze, hogy e javaslat tanúsága szerint ezek a hatalmak nem kívánnak megegyezésre jutni a Szovjetunióval olyan fontos kérdésben, mint Németország egysége. Ugyanakkor ezek a javaslatok ellentétben állnak a német nép jogos érdekeivel és azzal a törekvéssel is, hogy mielőbb megköthesse a békeszerződést és a megszállási rendszer megszűnjék. A szovjet küldöttség a három hatalomnak ezeket a javaslatait, — melyek ellentétben állanak a jaltai és potsdami értekezlet határozataival — visszautasítandóknak találja. A szovjet küldöttség Németország gazdasági és politikai egységének biztosítása érdekében az ülésszak kezdetekor a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjesztette javaslatait, melyeknek elfogadása mély meggyőződése szerint, biztosítaná a Külügyminiszterek Tanácsa előtt álló feladatok megoldását. A szovjet küldöttség javasolta a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács tevékenységének helyreállítását a korábbi alapon, a potsdami értekezlet határozatainak megfelelően. Ezeket a határozatokat a Szovjetúnió, az Egyesült Államok és Nagybritannia hozta. Franciaország később ugyancsak csatlakozott hozzájuk. Ezzel kapcsolatosan szem előtt tartja ennek a szervnek fontos jelentőségét. Az Ellenőrző Tanácsnak ugyanis hivatása, hogy a megszállás tartama alatt Németországban a legfőbb hatalmat gyakorolja. A szovjet küldöttség ugyanakkor úgy tartja, hogy Németország gazdasági és politikai egységét nem lehet megvalósítani egységes központi német szerv megteremtése nélkül. E szerv hatáskörébe tartoznának az egész Németországot érintő jelentőségű állam- és gazdaságfejlesztési kérdések. A vita Ezután Acheson külügyminiszter emelkedett szólásra. Kijelentette: számára világos az, hogy Visinszkij teljes egészében elvetette a nyugatiak javaslatát, de azok az érvek nem világosak, amelyeket a szovjet külügyminiszter magatartásának alátámasztására felhozott Schuman francia külügyminiszter elsősorban a bonni alkotmánnyal kapcsolatos eljárást védte és az állította, hogy az teljes mértékben megfelel a potsdami megegyezés szellemének s a föderalizmusra vonatkozó ajánlásnak. Klevin hosszú beszédében azt állította, hogy Visinszkij külügyminiszter csak általános megjegyzéseket tett és nem vizsgálta pontonként a nyugatiak javaslatát Visinszkij külügyminiszter csak néhány szóval válaszolt az ellenveté A német népi kongresszus küldöttséget indít a párisi külügyminiszteri értekezletre Lipcsei jelentés szerint a III. Német Népi Kongresszus kiáltványt fogadott el, amelyben felszólítja a német népet, erősítse meg a szabadságért és az igazságos békéért küzdő nemzeti egységfrontot, szálljon síkra az egységes, független és békeszerető Németország megteremtéséért, az igazságos béke mielőbbi megkötéséért és a megszálló csapatok visszavonásáért. A kongresszus ezután alkotmánytervezetet is dolgozott ki Németország részére. A kongresszus elhatározta, hogy huszonkéttagú küldöttséget küld a párisi külügyminiszteri értekezletre. Ennek a küldöttségnek a tagjait megválasztották, majd közfelkiáltással újjáválasztották a népi tanácsot. Max Reimannt, a Német Kommunista Párt elnökét hétfőn beszállították a düsseldorfi fogházba háromhavi büntetésének kitöltésére. Reimann a népi kongresszushoz intézett üzenetében hangoztatja a német nép elvitathatatlan jogát, hogy a párisi külügyminiszteri értekezleten kifejezésre juttassa állásfoglalását a német békerendezés ügyében. . Akik azt hiszik, hogy letartóztatásommal gyengíthetik a német egységért folyó küzdelmet és a Német Kommunista Pártot — mondotta Reimann —, csakhamar meg fognak győződni aknamunkájuk sikertelenségéről. A görög kérdést meg kell oldani — írja a Pravda A Pravda hétfői száma vezércikket közöl „A görög kérdést meg lehet és meg kell oldani“ címmel. Április végén — írja a lap — az Egyesült Nemzetek Szervezetének newyorki ülésszakán, az Egyesült Államok és Anglia képviselői megbeszélést folytattak a szovjet kormány képviselőivel a görög probléma megoldásáról. A szovjet kormány angol-amerikai kérésre hajlandó volt konkrét programot előterjeszteni. A szovjet kormány kijelentette, kész részt venni a görögországi polgárháború megszüntetésére és a béke helyreállítására irányuló törekvésben és azt javasolta, hirdessenek az országban általános amnesztiát és tartsanak az országban általános szabad parlamenti választásokat. Elengedhetetlen feltétel természetesen az, hogy a népfelszabadító mozgalmat vezető demokratikus körök képviselőit bevonják a választások végrehajtására illetékes görög hatóságba. A szovjet javaslatok rámutattak: helyes lenne, ha a hatalmak képviselői — beleértve a Szovjetuniót — résztvennének a választások ellenőrzésében. — Ki tagadhatná — folytatja a Pravda —, hogy a javaslatok megvalósítása a görög válság leküzdését jelentené. Annál furcsább hatást keltenek az amerikai és angol külügyminisztérium képviselőinek a görög kérdésről egyidejűleg közzétett nyilatkozatai, amelyek még a háromhatalmi tárgyalások tényét is szinte megkísérlik letagadni. A görög válság tényleges megoldásának útja teljesen világos. Ezt az utat a szovjet javaslatok jelölik meg. Az Egyesült Államok és Angllia inkább fenntartják a „status quot“, ami véres polgárháborút jelent. — Az élet azt követeli — fejezi be a Pravda —, hogy világos kérdésre pontos és világos választ adjunk. A görög kérdést nemcsak meg lehet, hanem meg is kell oldani a görög nép létérdekeinek és a béke, a nemzetközi biztonság szempontjainak megfelelően. Felemelik a porcellán- és üvegajándék-küldemények értékhatárát A kormánynak egyik igen népszerű akciója volt a porcellán- és üvegajándékok külföldre való küldésének megindítása Ezt az akciót az Ibusz bonyolítja le és e réven igen sok gyönyörű herendi porcellán és hazai gyártmányú üvegcikk kerül ki külföldre. Az eddigi értékhatár100 forint volt, most az értékhatárt 000 forintra emelik fel tekintettel a fokozódó érdeklődésre. Az akciót ki akarják terjeszteni vidékre is, olyanformán, hogy prospektusból lehet megrendelni a kívánt tárgyakat.