Kis Ujság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

4 Csütörtök, augusztus 18. "■ssnar w mm 1 £ 0l m JCLá Ml Nyugati szél, újabb zivatarok Időjárásunkban a napok óta tartó esőzések után átmeneti nyugalom állott be. Kedden már csak az északkeleti határszél közelében volt nagyobb eső és a melegedés is országszerte megindult. A hőmérséklet azonban még nem mindenütt érte el a nyárias értékhatárt jelentő 25 fokot. A vizek hőmérséklete is alacsony még és jóval a 20 fok alatt volt. A Duna erősen árad. Sajnos, a melegedés még nem állandósul, mert nyugat felől további hűvös levegőhullámok közelednek. A legközelebbi szerdán estére vagy csütörtökön reggelre éri el hazánkat, újabb szélélénkülést hozva, ami a melegedést újból megakasztja. A frontbetörés sokfelé zivatarokkal is jár. Remélhető azonban, hogy ezután a hullám után valamivel hosszabb, nyugalmas időszak következik. Tapasztalatcsere Hajdúszoboszló és Nagyhegyes szövetkezetei között. A SZÖVOSZ küldöttgyűlésének felhívása nyomán a tapasztalatcseremozgalom a szövetkezetek között is kezd elterjedni. A nagyhegyesi földmívesszövetkezet tagjai, Ecsedi Bálint elnök kezdeményezésére tanulmányi kirándulást szerveztek Hajdúszoboszlóra, hogy kölcsönösen megtárgyalják a munkájuk során szerzett tapasztalatokat. A nagyhegyesiek példáját követte a püspökladányi földmívesszövetkezet is. A látogatók megnézték a földmívesszövetkezeteket és a két termelőszövetkezti csoportot. K. Kovács Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a földművesszövetkezet gondoskodik a termelőcsoport adminisztrációjáról és az aratási, cséplési munkálatok alatt a csoportok jó élelmezéséről is. Augusztus 18. Ezen a napon született 1855-ben Gabányi Árpád, a Nemzeti Színház nagy művésze. A színészképző intézet elvégzése után évekig vidéken játszott és a kolozsvári Nemzeti Színháztól szerződtette Paulay Ede a pesti Nemzeti Színházhoz, amelynek huszonnyolc esztendeig volt tagja. Nagyszerű Moliére-színész volt, a Fösvény Harpagonja, a Képzelt beteg címszerepe, Dandin György egy-egy felejthetetlen alakítást jelentett színészi pályafutásában. Nagy sikerrel alakította a Shakespeare-darabok epizódfiguráit is, magyar darabok közül pedig Móricz Zsigmond Sári bírójában és Gárdonyi Géza Annuska című vígjátékában volt nagy sikere. Huszonötezer forintos üzemszervezési pályázatot hirdetett a nehéz- és könnyűipari minisztérium a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével karöltve. A pályázat határidejét eredetileg 1919 szeptember 15-ében állapították meg, most 1949 október 15-ig meghoszszabbították. A Szépművészeti Múzeum „Modern Képtárát" ünnepélyes keretek között nyitotta meg kedden délben Köböl József alpolgármester. A megnyitón jelen volt Boldizsár Iván külügyi, Bóka László kultuszállamtitkár, Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Hivatalának elnöke, Horváth Iván, Csehszlovákia követe és eljöttek a Világifjúsági Találkozón résztvevő külföldi ifjak képviselői is. Köböl József beszédében méltatta a Világifjúsági Találkozó jelentőségét, örömét fejezte ki, hogy vendégeinknek módjukban van megismerni a magyar képzőművészetnek az utolsó másfél század alatt elért fejlődését. Rámutatott arra, hogy a Múzeum a Modern Képtárat új szempontok szerint állította össze: az egyes fejlődési szakaszokat a társadalmi háttér bemutatásával magyarázza, így mutatja be a társadalom és a művészet szoros összefüggéseit. A megnyitó után a megjelentek megtekintették a Képtárat, amelynek egyik legszebb része az, amelyet a szocialista realizmus képviselőinek műveiből állítottak össze. Két tisztviselő nagyarányú sikkasztása Debrecenben. A debreceni Magyar Vasútforgalmi rt. igazgatósága bűnvádi feljelentést tett két megtévedt tisztviselője, a 21 éves Figula Béla és a 23 éves Kiss István ellen. Figula volt a Vasútforgalmi autóbusz-jegyirodájának vezetője, míg Kiss István ellenőrző revizor. Naponta 2 300 forint értékű jegy árával nem számoltak el. A két fiatal tisztviselő költekező életmódot folytatott, figyelni kezdték őket és így jöttek rá a jegycsalásra. Előállították őket a rendőrségre, ahol beismerő vallomást tettek. Vallomásuk szerint 6000 forint az elsikkasztott összeg, de valószínű, hogy a kár jóval nagyobb. A két letartóztatottat már át is kísérték a debreceni törvényszék fogházába. Várna közelében megnyílt a nemzetközi nyári gyermektábor, amelyben bolgárokon kívül román, csehszlovák, magyar és francia gyermekek is üdülnek. Vásárhely iparosodása. Hódmezővásárhely polgármestere legutóbbi nyilatkozata szerint a város abba a helyzetbe került, hogy gyors- és nagyütemű iparosodás útjára léphet. Mezőgazdasági gépgyár, konfekcióüzem és kendergyár felállítása szerepel a város jövő tervei között. Felállítanak egy kombinált cukorgyári üzemet. 31.000 HOLDAT FÁSÍTANAK A DÉLVIDÉKEN. Az Országos Erdészeti Egyesület most rendezte első országos kongresszusát Szegeden, amelyre az ország minden részéből több mint 200 kiküldött érkezett. Szeremlei Zoltán, a szegedi Erdőgazdasági NV vezérigazgatóhelyettese tartott a kongresszuson előadást, amelynek során bejelentette, hogy az ötéves terv folyamán a 15 magyarországi Erdőgazdasági NV közül a szegedi NV hajtja végre a legnagyobb fásítást. Mintegy 31.000 kat. hold terület kerül befásításra, 90 százalékban homokos terület. A kormányzat csak ezen a területen 35 millió forintot költ fásításra ez ötéves terv során. Több mint 212 millió facsemetét, 8 és fél vágon erdei magot használnak fel. Megjutalmazták a makói MÁV- műhely hét munkását. A makói javítóműhelyben bensőséges ünnepség keretében jutalmaztak meg hét munkást a munkaversenyben elért kiváló eredményeiért. Antalfi Sándor 800 forintot, Czirbus Dániel tűzhelyet, Gyürki István és Molnár Tóth Mihály férfibundát, Láncz János női bundát, Papp Ferenc kerékpárt, Bögödi József pedig ugyancsak 800 forint jutalmat kapott. A jutalmazási ünnepségen résztvevő MÁV-dolgozók táviratban üdvözölték a kormányt a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslat benyújtása alkalmából. Pécsett is nyitottak tejcsárdákat. Pécs követi leggyorsabban vidéki városaink közül Budapest példáját. Most a város felállította első két tejcsárdáját, az egyiket a Balokányi-ligetben, a másikat pedig az alsó sétatéren. Mindjárt az első napon sok fogyasztója akadt a hatalmas napernyő alatt, jégszekrényben tartott, hűtött kitűnő italnak. Boldogarcú anyák „italoztak“ gyermekeikkel s volt olyan látogaója a tejcsárdának, aki többször is visszavisszalátogatott. Börtönre kéltek egy cséplőgéptulajdonost. Senkó László pókaszepetki cséplőgéptulajdonos jónéhány mázsa gabonát igyekezett elvonni a nyilvántartás alól. A zalaegerszegi törvényszék hathónapi börtönre ítélte. A vádlott és az ügyész fellebbezett. Beiktatták az új pécsi főispánt. Pécs város törvényhatósága most tartotta évnegyedes közgyűlését, amelyen ünnepélyes keretek között iktatta be Bodánovics Jenőt a főispáni székbe. Élüzem a makói Villanytelep. Bensőséges ünnepség keretében adták át a makói Villanytelep dolgozóinak az élüzem-jelvényt, amelyet az üzem dolgozói munkájukkal érdemeltek ki. Ugyanakkor Erdei Jánost a villanytelep dolgozóját is megjutalmazták kiváló munkateljesítményéért Ki tudja, hol áll meg?... Megrendítő családi tragédia játszódott le a vas megyei Oszkon. Kristóf János nyolcgyermekes gazda és a felesége kimentek a földekre dolgozni s mint rendesen, legidősebb István nevű fiúkra bízták a gyerekeket azzal, hogy otthon a kertben és a ház körül végezzenek el apróbb munkákat. István, mint „munkavezető“ a gyerekekkel munka helyett játszadozásba fogott, amit egész napon át folytattak. Amikor a szülők este hazatértek, látták, hogy a gyerekek semmit sem végeztek el a rájuk bízott feladatokból. Kristófné felelősségre vonta s meg akarta fenyíteni István nevű fiát, aki azonban elszaladt előle, mire az asszony felkapta a keze ügyébe eső szénanyársalót és utána hajította. A szénavágó véletlenül a cikcakban futó gyerek tarkójában állt meg. A fiú összeesett s azonnal meghalt. A szerencsétlen anya, amikor megérintette fia mozdulatlan testét, ájultan esett össze s csak órák múlva tudták magához téríteni. Elfogták a debreceni Méntelep tolvaját. A debeceni Állami Méntelepről a közelmúltban pokrócokat, drága szerszámokat loptak el. A tolvajt most Jászberényben elfogták, Kovács Pál debreceni lakos személyében. Kovács másutt is elkövetett lopásokat és betöréseket. Debrecenbe kísérték és átadták a rendőrségnek. Életfogytiglani fegyházra ítéltek egy gyilkost. A miskolci törvényszék mint rögtönítélő bíróság tárgyalta Zaveczki József bűnügyét, aki július 31-én bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta Iványi József 74 éves jukóvölgyi lakost. A vádlott vallomása során beismerte, hogy a gyilkosságot megelőző napon 160 forint előleget vett fel munkahelyén, amelynek nagy részét elitta. Hogy pénzt szerezzen, este beállított Iványi Józsefhez, akit saját nadrágszíjával megfojtott és felakasztott. Ezután elvitte az idős ember 140 forint készpénzét és odábbállt. A bíróság Zavetzki Józsefet előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek és életfogytiglani fegyházra ítélte. Mezőtúr megyei város legközelebbi állat- és kirakodóvásárát szeptember 5-én tartja meg. Ugyancsak szeptember 5-én tartják Akasztó községben is az országos állat- és kirakodóvásárt. Guszev kapitány 1849 augusztus 16-ára virradó éjszakán Juszupov herceg, a minszki cári katonai törvényszék mellé kirendelt vizsgálóbíró, terjedelmes aktacsomót kötözött át és egyetlen szót írt rá, elintézve. A feje már hetek óta fájt, súlyosan nehezedett rá a nyomasztó minszki levegő, amelyet nehéz illatokkal terhel meg a pusztaság felől szüntelenül erre vágtató szél. Moszkvában nyugodtabb volt az élet és kevésbbé volt nyomasztó a levegő: a saját használatára építtetett magánszínházban esténként a legszebb táncosnők mutatványaiban gyönyörködhetett és a táncok orgiába fulladtak minden hajnalon. Juszupov herceg gondolatban már Moszkvában érezte magát, hiszen az ügy, ami miatt Minszkbe rendelte a cári akarat, lezáratott: az ügy főszereplőit, Guszev kapitányt és 6 társát ma hajnalban kivégzik a minszki kaszárnya udvarán. Hónapokig tartó vizsgálat előzte meg ezt a nyomasztó hajnalt. A permetező eső vékony patakokban csörgött a minszki kormányzósági épület ablakain, és a hangtalan éjszakának ez a mozgása Juszupov herceg eszébe juttatta azt az éjszakát, amikor a cári parancsra a lembergi Konyatovszki kastélyban elfogatta a lázadó felségsértő és hazaáruló Guszev kapitányt. Juszupov herceg előtt nem volt egészen világos, hogy mi is történt azokban a hetekben, amikor Guszev kapitány szembefordult a cári akarattal. A legszebb nényekre jogosító pályán indult el ez a magas, szikár, nagytudású katonatiszt: a katonai iskolák kitüntetéssel történt elvégzése után a cár bécsi követségéhez osztották be katonai megbízottként. Kitűnően látta el feladatát, a legjobb referenciák érkeztek róla Pétervárra és Moszkvába, és úgy látszott, hogy igen fontos megbízatással kerül rövidesen egy nagy birodalomban székelő cári követségre. Minden a legjobb után haladt, amikor Bécsben valami történt. Bécsben egy reggel a cári követség katonai megbízottja, Guszev hadnagy, megrendítő jelenetnek volt a szemtanúja. Összekötözöttkezű, sápadt, borostásarcú férfiakat kísértek a császári katonai törvényszék börtönépülete felé az osztrák dragonyosok. Az egyik utcafordulónál egy vérzőfejű férfi kizuhant a sorból és végigesett a macskaköves úttesten. Kísérője, az egyik lovas dragonyos, átkozódva hajolt le a lóról és kardjával végigvágott a földreterült férfi fején. — Egy átkozott magyar rebellissel kevesebb! — sziszegte, aztán lovát visszairányította a kísérők sorába. A fiatal cári katonatiszt a földönfekvő sebesülthöz lépett. Egy járókelőt megkért, hogy hozzon a közeli házból vizet s miután megitatta a vérző embert, karjaiba véve bevitte az egyik legközelebbi házba és orvost hivatott. Az orvossal együtt egy osztrák dragonyos tiszt is megérkezett az épületbe és sarkantyús csizmáját összeütve udvariasan bemutatkozott a cári katonatisztnek. Az orosz katonatiszt is megmondta nevét, mire az osztrák dragonyostiszt a következőket mondotta: — Ön tehát Guszev hadnagy, a cári követség katonai beosztottja? — Igen az vagyok! — Köszönöm! A dragonyostiszt és az orvos eltávozott és 4 nap múlva a cár bécsi nagykövete magához rendelte Guszev hadnagyot és közölte vele, hogy azonnal el kell hagynia Bécset. A császári kamarilla jelentést küldött Pétervárra, amely szerint a cári követség egyik beosztottja, Guszev hadnagy, a rebellis magyarokkal cimborál. Másnap már visszaindult egykori állomáshelyére Guszev hadnagy és néhány hét múlva már egy istenhéja mögötti garnizonban a szaratovi lovassvadron parancsnokaként kapott új beosztást. Itt a nevét is elfelejtik és elfelejtik majd azt is, hogy valaha a cár bécsi követségénél teljesített szolgálatot... Esztendők teltek el tespedő unalmas egyformaságban, vagy kemény véres harcok közepette. Nem volt kiút a szaratovi lovaskaszárnya falai közül, nem volt szabadulás egészen addig a pillanatig, míg egy napon cári parancs érkezett a szaratovi garnizonba A parancs szerint a lovassvadrony Guszev kapitány vezetése alatt elindul Magyarország felé, ahol Paskievics parancsai szerint egyesül az odaérkező orosz seregtestekkel és segít a kegyelmes osztrák császárnak leverni a magyar rebellisek lázadását. Néhány héttel később útban Magyarország felé, a vízinövényekkel sűrűn benőtt szmolenszki mocsár mellett táborozott a szaratovi lovassvadrony. Guszev kapitány jelentésében ez a dátum szerepel: 1849... És egy borongós éjszakán, amikor a távoli szél végigzúgott a szmolenszki mocsáron, a szaratovi lovassvadrony tisztjei összegyűltek egy kis parasztkunyhóban. Ezen a megbeszélésen Guszev kapitány elmondott egy bécsi jelenetet. Elmondotta, hogy egy napon az egyik utcafordulónál összeesett előtte egy véresarcú magyar férfi ... Minden éjszakán összeültek ettől kezdve a tisztek és egy reggelen Vinogradov őrmestert megbízták: mondja el a század megbízható tagjainak, hogy az éjszakai tárgyalások során hozott határozat értelmében a szaratovi lovasszadrony nem megy Magyarországra, nem hajlandó a cári parancsnak engedelmeskedni, nem kíván résztvenni azokban a harcokban, amelyek a magyar felkelés leverését célozzák. A népszabadságért kitört felkelést szentnek tartják azok, akik szentnek tartják a nép szabadságát. Mélységes titok fedi a következő napok történetét. Az ismert adatszerű tények már arról szólnak, hogy a szmolenszki táborozás harmadik hetében Guszev kapitányt Lembergbe rendelték, ahol jelentkeznie kell Peszkin ezredesnél a Konyatovszki kastélyban. Éjszaka érkezett meg hosszú lovaglás után a Konyatovszki kastélyhoz Guszev kapitány. A márvány előcsarnokban két tiszt várta, elvették fegyverét —, a cár nevében ... A letartóztatott Guszev kapitányt Minszkbe szállították, ahol 1849 július 29-én 17-ed magával a Minszkbe rendelt cári katonai törvényszék elé állították lázadás, felségsértés és hazaárulás címén. 1849 július 30-án hirdették ki az ítéletet: a 17 vádlott közül hetet halálra, a többit száműzetésre ítélték. A halálraítéltek között volt Guszev kapitány... 1849 augusztus 16-ára virradó hajnalon kivégző négyszöget alkottak a kivezényelt századok a minszki kaszárnya udvarán. Szemben a bejárattal hét bitófa magasodott a fal árnyékában, hét acélszürke szempár nézett mereven a haláloszlopokra. Aztán peregni kezdtek a dobok. Utolsónak hagyták Guszev kapitányt, akinek végig kellett nézni társai kivégzését. Kivégezték őket azért, mert szentnek érezték a magyar szabadságharcot, mert a nép küzdelmének apostolának látták Petőfit és Kossuth Lajost és mert nem voltak hajlandók fegyvert fogni az ellen a szabadság ellen, amelyet a császári önkénnyel szemben akart kivívni magának egy maroknyi nép. Azt mondja a minszki legenda, hogy abban az órában, amikor Guszev kapitányt és társait felakasztották, kigyulladt a minszki kormányzóság épülete. Egész nap recsegettropogott a tűz és a lángok egyre feketébb rommá harapták a cári önkény jelképét, a minszki kormányzóságot, ahol elhangzott a halálos ítélet. A lángok messze világítottak a sötétben, átlobogtak a téren és időn és egy évszázad múlva is megvilágítják az augusztusi hajnalt. Magukkal hozzák a kivégzett Guszev kapitánynak az utolsó szó jogán elhangzott mondatát: — Nem hiába hal meg az, aki meghal a szabadságért! A dobok pergése sem tudta elnyomni és nem tudja soha elnyomnieztakiáltást.... Miért maradt Mencshely a begyűjtés! versenyben Beszélgetés a veszprém megyei község dolgozó parasztjaival, akik kiköszörülik a csorbát Mencshely, augusztus háborús ég alatt, komor esőfelhők árnyékában állunk a kertek alján Veszprémtől 30 kilométernyire délre és nézzük a parasztok fáradtságot nem ismerő, verítékes munkáját. Amíg ugyanis az ország legnagyobb részében már napok óta túl vannak a cséplési gondokon, addig ebben az alig 560 lelket számláló kis dunántúli faluban most van a munka dandárja. Még javában zúgnak a cséplőgépek és ontják az életet adó búzát. Erről a községről azelőtt alig esett szó, de az elmúlt hét óta annál többet emlegetik. A terménybegyűjtési verseny állásáról kiadott legutóbbi jelentés szerint ugyanis Mencshely a közigazgatásilag hozzátartozó Vöröstóval és Barnaggal együtt, az utolsó helyen áll. — Amióta az újságok szertevitték ezt a hírt, bizony nagyon szégyeljük magunkat — mondja Poór Sándor, kilencholdas dolgozóparaszt —, mert most már bizonyára azt hiszik rólunk, hogy nekünk egyáltalán nem szívügyünk a termésbetakarítás és hogy nem akarunk dolgozni. Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. De nem kell itt mentegetőzni — folytatja —, nézzenek szét itt néhány udvarban és nyomban meggyőződnek a valóságról. Közbeszólt az esőzés — Hogy még mindig csépelünk, erről mi igazán nem tehetünk. Az idén az idő szeszélye folytán, csak augusztus első hetének a végén kezdhettünk hozzá a csépléshez, amikor másutt már a felén is túl voltak. Arról meg ne is beszéljünk, hogy most négy napig megint szüneteltetni kellett a cséplést a folytonos eső miatt. — Ez így van — mondja Bertalan János —, de ne felejtsük el azt, hogy 320 méterre vagyunk a tengerszent fölött. Egyébként is Kecskeméten már búgtak a gépek, itt meg még egy kaszavágás se történt, ezt se felejtsük el... — Ez is igaz — halljuk Isó Vincétől —, de lemaradásunk egyik oka az, hogy csak késve kaphattunk elegendő gépet Zalából. Mihelyt megérkeztek a cséplőgépek, nekiláttunk a munkának és nagy lemaradásunkat egycsapásra annyira behoztuk, hogy jelenleg 70 százalékig teljesítettük beadási kötelezettségünket. Nincs itt hiba a gazdákban, mert egyenesen a gép mellől viszik terményüket a szövetkezet raktárába. A közjegyzői hivatalban halljuk mindezt, ahol nagy gondot fordítanak a munka időbeni elvégzésére. A kis szoba falára már ki is függesztették a legjobban teljesítők névsorát. Jelenleg Kántor Lajos 5 holdas kisparaszt áll az élen 170 százalékkal, utána Egyed Vince következik 140-el. Tehát máris megmutatkozik, hogy a gazdák tudatában vannak Mencshelyen kötelezettségeiknek. Nem volt szövetkezet Itt találjuk éppen Bocskai Vincét, a napokban megalakult földművesszövetkezet ügyvezetőjét, aki a község életéről érdekesen számol be. • Nagy hiba volt itt, hogy mind ezideig nem volt szövetkezetünk. Most alakítottuk meg és jelenleg 36-an vagyunk. A SZÖVOSZ-tól már 10.000 forintot kaptunk és ebből szövetkezeti boltot létesítünk. Ez a község fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségű, mert ma már enélkül egyetlen falut se tudok elképzelni. A szövetkezeti bolt egyben azt is jelenti, hogy ezentúl sok mindenhez olcsóbban jutnak majd a dolgozó parasztok. Gabonagyűjtő-raktárunk sem volt — folytatja anyagi áldozatokkal hozattunk rendbe egy erre megfelelő helyiséget és most ide gyűjtjük a terményeket. Minden akadállyal meg akarunk küzdeni, mert nem szeretnénk lemaradni a versenyben.. íme, ezért maradt le Mencshely, ez a szorgalmas és igyekvő kis dunántúli község, amely minden erejével ki akarja köszörülni a hírén ejtett csorbát. _____ (oláh) Csökkentik Angliában a cukorfejadagot Angliában hétfőn visszaállították az édességek, csokoládé és cukorka adagolását. Sok cukrászbolt még a szerény fejadagot sem tudta kiszolgáltatni, mert a néhány heti szabad forgalom alatt fél évre kapott készletei teljesen elfogytak. Augusztus végétől kezdve a háztartási cukorfejadagot húsz százalékkal csökkentik. A Szovjetunióban bocsátották ki a világ első rádiószondáját, amelyet Motcsanov szovjet tudós talált fel. A rádiószonda, felszállva a légtér magas rétegeibe, automatikus rádiójeleket ad le a levegő nyomásáról, hőfokáról és nedvességéről. A szovjet feltalálás új korszakot nyitott meg a légtér kutatásában. Eddig a Szovjetunió tartja a rádiószonda felszállásának magassági és pontossági világrekordját. A Szovjetunió szocialista tervgazdálkodásának nemcsak egy napra szóló időjárásjelentésre van szüksége, hanem hetekre és hónapokra előre. Ezt a feladatot világviszonylatban elsőnek a szovjet tudósok vetették fel és oldották meg. A hosszú időre előre szóló prognózis nagy jelentőséggel bír különösen a mezőgazdaság szempontjából.