Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1950-01-07 / 6. szám
SZÍNHÁZ „Nem tudtuk soha elképzelni, hogy ilyen óriási és művészi filmet láthatunk, mint a Sztálingrádi csata" - mondotta Blajor Tamás A Magyar Színház és tr Fiművészeti Szövetség szokásos vitasorozatában, csütörtökön, a „Sztálingrádi csata* került megbeszélésre. Napi demokráciánk kulturális életének számos vezető egyénisége jelen volt a szakmai közönség népes sorai közt. A megbeszélést Kiss József, a Dokumentum-filmgyár művészeti vezetője indította el. Rámutatott arra, hogy a „Sztáingrádi csata“, a hatalmas film folytatása annak a szovjet művészi dokumentumfilmsorozatnak, mely a Honvédő Háborút ábrázolja, és amely a Harmadik csapás-sal kezdődött. A nagyjelentőségű műfajt — mondotta ■— a Honvédő Háború történelmi témáinak nagysága teremtette meg. Ezek a témák megtörtént eseményeket ábrázolnak, élő emberekről szólnak, a vakság hitelességével kell a vásznon jelentkezniök. Legszebb képviselőjük, a „Sztálingrádi csata“ különösen alkalmas arra, hogy minden részletében megvizsgáljuk és nagy értékeit hasznosítsuk a magyar film és színpad részére. A hozzászólások hosszú sorát Major Tamás nyitotta meg. Mit kell tanulnunk a Sztálingrádi csatából? ~ kérdezte. — Ezután terjedelmes és mélyenjáró vizsgálattal, részletesen elemezte a filra kimagasló értékeit. Megállapította: „Nem tudtuk soha elképzelni, hogy ilyen óriási és művészi filmet láthatunk.“ Minden kockája egy világnézetet, a Jüant a leninista világnézetet szolgálja. Ezt kell először is megtanulni, azért, mert csak ez a világnézet biztosítja a legteljesebb művészeti szabadságot és magatartást. Kiemelte, többek közt, hogy a film nemcsak a zseniális sztálini stratégiát mutatja meg, hanem nagy összefüggéseiben és egészében való életet is. Hosszan szólt a film jogászi kompozíciójáról, lüktető, alkalmazkodó és finoman kifejező csodálatos ritmusáról és árnyalatairól Továbbá a nagyszerű, önmagában is élő és beszélő muzsikáról. Felhívta színészeink figyelmét ara, hogy filmen játszani, a népet szolgálni, ma már a legnagyobb megtisztelés Azután a film tiszta egyszerűségét, közérthető világosságát elemezte, majd a színészek művészi alázatát. Ez a film példa arra is, hogy megtanuljuk, miként kell a népet szerepeltetni. Szavait azzal fejezte be: tanulnunk kell egyre többet és egyre jobban a marx-lenini világnézetet és a Szovjetunió művészetét. Mániássy Félix rendező, a rendezés, az operatőr és a díszletek oldaláról vette szemügyre a filmet. Számos idézett jelenet példájával bizonyította, hogy e tekintetben is milyen sok és milyen széles skálájú az elsajátítanivaló. Illés György, operatőr, arra mutatott rá, hogy a kapitalista filmművészet csak a szép képet keresi, a tartalomtól függetlenül. A szocialista realizmus, éppen a „Sztálingrádi csata“ soha nem látott felvételeinek nagyszerűségével bizonyítja azt, hogy a valóságábrázolása a szépség érzékeltetését nem zárja ki. Sőt, követeli. Kiemelkedett még Both Béla hozzászólása. Ennek a filmnek a célja az volt, hogy a Honvédő Háború legdöntőbb fordulatát a legteljesebb átéléssel mutassa meg a nézőnek és úgy mutassa meg, hogy az tudatában is maradjon — állapította meg az elemzés során. Szólt a nagy témát és együttest szolgáló, alázatos és mélyhitű színészi játékról. Végül megállapította, hogy a film és színpad dolgozói csak akkor tanulnak ebből, ha művészeti munkájukhoz magatartásukban hozzák magukkal a filmnek és a megbeszélésnek nagy tanulságait. A budapesti Operaház hatalmas fejlődéséről nyilatkozik Mario Rossi torinói karmester A Trubadúr második felvonása után, amikor elcsendesedtek a tapsok az Operaház nézőterén, felkerestük Mario Fossit, a kitűnő olasz karmestert, a torinói rádió főzeneigazgatóját. — Nagy öröm számomra — mondotta mosolyogva —, hogy ismét itt lehetek a budapesti Operaházban és előadást vezényelhetek. Hiszen Budapesthez kedves, régi emlékek fűznek. — Mi az, amit Operaházunkban legjobban szeret és becsül? — Különösen imponál nekem — felelte — a tág repertoárrendszer, a változatos műsor. Ez igen jó. Megkérdeztük, milyen fejlődést lát az Operaház művészi színvonalán, mi a véleménye a zenekar és az énekkar fejlődéséről, így nyilatkozott: — Azóta, hogy itt jártam, óriási a fejlődés a budapesti Operaházban. A zenekar és az énekkar páratlanul kicsiszolódott és megnőtt értékben. Minden kelléket együtt látok, amely biztosítja, hogy a magyar Operaház előadásai világviszonylatban is elsőrendűek legyenek. Olasz bemutatóval kezdte hangversenyét Mario Hossi a Fővárosi Zenekar élén. A Nyári koncert (Concerto dell’ estate) színes hangzású, táj- és hangulatfestő mű, három részben. Finom hangzásokkal szólal meg benne a hajnali szél s diadalmas, duzzadt erővel olvasztja magába a fényes napkelte az Orologio toronyütését s a Campanile hajnali harangszavát. Ildebrando Pizzetti annak a szimfonikus iránynak egyik jelentős észak-olasz képviselője, ameynek legnagyobb mestere Respighi volt Ven mélyebb mozdnivalójú munkája is a sokat dolgozó, mintegy hetven éve született művésznek. A Nyári koncert legmegragadóbb része a második tétel finom, fojtott vonóscantuínája, amelyben mintha a szerző szülőhelyének, Pármának bársonyos ibolyái illatoznának. A befejező, javarészt tánc-izmusú tétet vonzó népi motívumokat csillant fék A beköszöntő után a lepergett félszázad legnagyobb magyar zenekarfőjét, Bartók Bélát vezényelte Rossi. Olasz karmestertől míg nem hallottunk ilyen kiváló Bartók-értelmezést. A Divertimento rendkívül nehéz, bonyolult ritmusképzetet a legnagyobb könnyedséggél, mesteri tudással szólaltatta meg Rossi, vezénylése kirajzolta a mű szerkezetét. A Fővárosi Zenekar kitűnő vonásai remekeltek a keze alatt. Különösen a második tétel mély emberi vívódása, töprengő bánata szólalt meg átérzett tartalommal. De kitűnően éreztette a harmadik tétel bachi téma-megfordításait, gondolati, költői mondanivalóját amely mélységével megcáfolja a mű címét, a Divertimento-t, amely könynyebb muzsikát sejtet. Egy remekmű érési ideje hatvan-nyolcvan év. Egy emberöltő múlva azok a hallgatók, akik ma még nehezen értik Bartókot, ilyen vezénylések, értelmezések során fognak ráébredni, hogy beethoveni magasságokban és mélységekben járt. A magas színvonalú, maradéktalanul érdekes koncertet Brahms harmadik szimfóniájává fejezte be Rossi. Nem véletlen, hogy a kitűnő karmester harmadik éve tölti be már vezető helyét a torinói zeneidben, kivételes képességei vannak. Ezekről tett tanúságot Brahms vezénylésével is. Szakított azzal a stílussal, amely Brahmsot hagyományos módon, „szürkét szürkével árnyalva“ akarta érzékeltetni. Ezek a vezénylések vették el sok hallgató kedvét a Brahmszene szereldétől. Rossi, anélkül, hogy elolaszosította volna, új életet rendített meg a Harmadik szimfóniában. Richter János, a nagy magyar karmester, amikor a múlt század nyolcvanas éveiben bemutatt ezt a művet, azt mondta róla, hogy Brahms ,,Etoicája.“ Ennek a szónak igazságát éreztük Rossi tolmácsolásában. Valóban egy emberi magatartást muzsikált meg ez az előadás, egy férfias, erős jellemet, amely egyformán ellenáll a lehangoló gondolatoknak és az érzékies ellágyultsoknak. Kemény, határozott, mélyen emberi muzsika szólt Rossi avatott keze alatt, nagyvonalú, kifejező, művészi felfogásban. A hallgatóság hosszan ünnepelte a nagy olasz karmestert. (1) 4 (Szombat, január 7) Első eset hogy női koncertmestert szerződtetett az Opera Operaházunk zenekarában eddig ritkán játszottak nők, a zenekar történetének feljegyzései szerint csak hárfás női tag volt eddig. Ezúttal az Operaház új lépést tett a nők egyenjogúsítása terén: negyedik koncertmesternek szerződtette Zathureczky Ede volt tanítványát, Wanda Wilkomirskát, a Budapesten végzett lengyel származású hegedűművésznőt. Wanda Wilkomirska húsz éves, de már annyi időt töltött nálunk, hogy beszéli nyelvünket. Az operai zenekar rokonszenvel fogadta a fiatal női koncertmestert. Szombati műsor KOSSUTH-RÁDÉV 500: Frissen, fürgén! — 5.20: Lapszemle. — 5.30: Hajnali muzsika. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Magyar nóták. — 700: Hírek. — 7.20: Indulók. Közben: Naptár.17.45: Népdalfeldolgozások. — 8.00: Lapszeml. — 11.30: Új lemezeinkből. — 12.00: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Cigányzene (Bardócz énekel). 13.00: Ilniczky László együttese játszik. — 14.00: Hírek. — — 14.15: Ravel: La valse. — 14.30: Magyar Múzsa. Juhász Gyula: Ormi János tanulmánya. — 15.00: Hanglemezek. — 15.30: Glonkn: Sextett. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.00: Hírek. — 17.10: Tánczene. — 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Termelési híradó. — 18.05: Falurádió, így dolgozunk a szövetkezetekben. — 19.00: A francia operett. A Magyar Operett zenekar játszik. Közreműködik Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (ének). Vezényel: Bródy Tamás. —■ 20.00: Hírek. Hangos újság. — 21.00: Vidám zenés hétvége. Közreműködik: Szilvássy Margit és Galsay Ervin (ének). Jahn Antal és Hidas-Hajós Éva (harmonika), Aszódi Ferenc (trombita), Radics László (hegedű) és a Rádió tánczenekara. Zongorán kisér: Turán László. — 22.00: Hírek. Sporthírek. — 22.20: Tánc éjfélig. — 2.00: Hírek. — PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: MHK negyedóra. — 5.45: Termelési lapszemle. — 5.55: Hanglemezek — 6.05: A kisgyermek egészsége — 6.15: Közvetítés Katoxvicreból — 8.30: Szórakoztató zene. — 9.00: Orosz muzsika — szovjet dalok. — 9 45: Görög gyermekek műsora. — 10.00: Hírek. — 10.15: Délelőtti hiadóverseny. — 11.00: Könnyű dillamok — 15.00: Tarka muzsika. — 16.00: Közvetítés a Nemzeti Színházból: Boldogság. P- Pavlenko e ’évfelvonásos színdarabja. — 18.45: Szív küldi ... — 19.00: Költészet és zene. ITT Pr. Nádor Tamás előadása. — 20.00: Szép esti muzsika. — 21.00: Mi újság a sportvilágban? — 20 .20: Kenneth Spencer énekel — 22.00: A két úr szolgája. Gordon vígjátékát rádióra alkalmazta Györ László. Moliére-bemutató a Vidám Színházban A Vidám Színház pénteken este mutatja be Moliére „Gömböc úr“ című zenés, énekes és táncos komédiáját. A nagy realista komédiaírónak ez a darabja azokban az években született, amikor híres, nagy színdarabjait írta. Moliére a szélsőséges egyéni tulajdonságok mellett pontos osztályhelyzetükben ábrázolja figuráit. Megmutatja azt szövetséget, amely XIV. Islyos korában a gazdagodó polgárság is a rangját tartó nemesség között készül, de amely szövetség ellen feltámad az ifjúság és harcában a maga részéről szövetségesként a nép gyermekeihez fordul. Fábry Zoltán különlegesen megszerkesztett díszletei között K. Boócz István jelmezeiben, Dávid Gyula korhű zenéje mellett, melynek dallamaira Harangozó Gyula formált táncot, rendezte meg Gettért Endre, a Nemzeti Színház főrendezője a komédiát. A darab a gúnyolódó és szerelmes énekszámok és mulatságos jelenetek mellett világosan rámutat az osztályellentétekre. A mai premiert nagy várakozás előzi meg. Színházi ügyelő SZTÁLIN-KANTÁTÁT mutattak be Berlinben. Kurt Bartel és Jehn Kurt Forest művét lelkesen fogadta és Sztálin generalisszimuszt hosszan ünnepelte a hallgatóság. * a lánchídról készült dokumentumfilmet a Híradó és Dokumentum Filmgyár csütörtökön este mutatta be a hídépítő munkásoknak és tervező mérnököknek. A film pénteken kerül először a közönség elé. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladatául tűzte ki, hogy az újonnan beszerzett könyveket megismertesse az olvasókkal. Ezért az új könyveket ezentúl üvegszekrényekben helyezik el és külön felhívják azokra az olvasóközönség figyelmét. Az új könyvekről a könyvtár tudományos munkaközössége esetenkint kezben könyvismertetést is rendez. Utazás a jövőbe írta: Mihail Iljin van: a pohár tejet, az ízes zsemlyét, az érdekes könyvet, az új kabátot „Mindenkinek — szükséglete szerint“ ... Ehhez azonban még sokat kell dolgozni. Északon és Délen is át kell alakítani a természetet, a földet még termékenyebbé kell tenni. Meg kel Az összes utazások közül a legérdekesebb a jövőbe utazás. Nem kell hozzá sem vonat, sem repülőgép. Csak figyelmesen körül kell nézni és fékezni a hatalmas folyókat, hogy ne akkor kiderül, hogy az a jövő, amely felé a nagy Sztálin vezeti a haladó gondolkodású embereket, már a jelenben is meglátható. „Mindenkitől — képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint“ — mondja a jövő törvénye, a kommunizmus alapelve. Ha elmegyünk a gyárakba, az ércvigyék vizüket cétalanul, hanem az emberekért dolgozzanak — a gyárakban, az ércszénbányákban és a kolhozmezőkön is. Egységes villamoshálózattal kell összekötni az ország valamennyi területét és kerületét, hogy Kelet a Nyugatnak és Észak a Dének segíthessen. Új gépeket kell gyártani, amelyek vagy szénbányákba, láthatjuk, hogy megkönnyítik és meggyorsítják az az emberek már képességeik szerint emberek munkáját. Kitartóan kele dolgoznak. A közösség érdekét szem törekedni a tudomány elsajátítására, előtt tartva igyekeznek, minél jobb hogy könnyebb legyen a természetben teljesíteni feladataikat. Asztahá irányítása és titkainak feltárása. Egy„nvittákói adni munkamódszere szer mindenkorra meg kell sem novisták új és új munkamódszereket vezetnek be a gyártásba, hogy minél több szenet, ércet termeljenek és minél több autót, szerszámgépet, szövőgépet gyárthassanak. A kolhozparasztok a beláthatatlan térségű mezőkön harcolnak az aszály, a gaz ellen. Arra kényszerítik a földet, hogy két kalász teremjen ott, ahol eddig csak egy termett. Ezek az emberek legyőzik az időt, közelebb hozzák a jövőt, amikor misíteni azt a szakadékot, amely a szellemi és fizikai munka között van, minden munkának alkotó munkává kell válnia, hogy egyhangú vesződséges részét a gépek végezzék el az emberek helyett. El kell törölni azokat a válaszfalakat, amelyek évszázadok óta határt vontak a falvak és városok között Hogy mindez valóra váljék, egyetlen valóra válik a kommunista társadalom pillanatra sem szabad elfeledkezni törvényének második fele is. ..Mind arról, hogy a jövő’ a dolgozók keze senkinek — szükséglete szerint:“ építi és eljövetele csak akkor gyer Kiszlovodszkban az emberek fel- sítható meg, ha lelkiismeretünkrakeresik a forrásokat, hogy szomjukat roncsszavára hallgatva dolgozunk, oltsák a pezsgő és üdítő ásványvízzel. Iván Vladimirovics Micsurin azt A nagy üvegharang alatt pezseg és mondotta: „Meg kell semmisítenünk forr a szénsavbuborékokkal telített az időt és életre kell hívnunk olyan forrás. Fehérköpenyes fiatal leány egyedeket, amelyek megjelenésére kínálgatja a „hideg forró“ vizet, évszázadokig kelene várnunk. Mi ahogy Lermonov a Narzan-vizet necsurin bátran megteremtette kertjévezte. Nincs itt pénztár, nem kell ben a jövő növényeit, az addig nem fizetni. Elég, ha a barátságos leánynak látott gyümölcsöket és fákat, azt mondják: „köszönöm“, így kell az időt legyőzve az em A kúr körül gyülekező embereket bereknek is életrehívni azt a csodálatra, felvillan a jövő. Amikor minálatos világok amelyről évszázadok den'fi ilyen egyszerűen, fizetés nélkül óta álmodoznak: a kommunizmus megkaphat majdent, amire szüksége világát. Új parkok új új gyermekjátszóterek 1949 utolsó három hónapjában a FŐKERT 170 ezer forintos költséggel parkosította a XIV. kerület több gyermekjátszóterét és parkját: a Szobránc-teret, az Ilosvai-téri gyermekjátszóteret, a Róna utca és Erzsébet királyné út sarkán lévő játszóteret és a Bosnyák-teret Új játszótér létesítését kezdték meg a Coborhegy-téren, ezenkívül parkosították a Thököly út és Róna utca sarkán lévő háromszögű területet. A Kerékgyártó-utca és Körvasút sor sarkán új, korszerű játszóteret létesítettek. Bevezették a vizet a Pósa Lajos utca ésFűrész utca sarkán korábban létesült játszótérre és a Vezérutcánál tavasszal elkészítendő játszótér területére. Az 1949. év utolsó három hónapjában a XIV. kerületben lebonyolított fásítási akció keretében a kerület lakói több mint ötezer, a FŐKERT pedig több mint háromezer allaj sorfát ültetett el. A Marxista Ismeretek Rt. Könyvtára sorozatban (Szikra kiadás) V F. Vorobjov Sztálinról, a polgárháború frontjain aratott győzelem megszervezőjéről ír. „Lenin kötelezett bennünket, a Központi Bizottság akkor még fiatal tagjait — mondotta egy alkalommal Sztálin —, hogy tövisölhegyire tanulmányozzuk a hadviselést.“ Sztálin nemcsak ennek a lenini követelésnek tett eleget, hanem az új szovjet hadtudomány alapjait is megteremtette és ezzel megoldotta az intervenciós- és polgárháború valamennyi kérdését Az intervenció és az ellenforradalom leverése megszilárdította a szovjet hatalmat lehetővé tette a Szovjetúnió békés fejlődését és a német fasiszta támadás ellen ismét a sztálini hadtudomány alapján. Sztálin vezetésével vívta ki történelmi győzelmét a szovjet nép. A. M. Pankratova a sztálini ,,lár,történel“ hatását vizsgálja a szovjet történelemtudományra. A „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. Rövid tanfolyam”' című munka, Sztálin nagyszabású alkotása a szovjet történelemtudomány alkotó fellendülésének alapjává lett. A feninizmus ellenségei többizben megkísérelték, hogy meghamisítsák a bolsevizmus történetét. Sztálin művében nemcsak a bolsevizmus igazi történetét írta meg, hanem összegezte Marx, Engels és Lenin alaptételeit is. A „Párttörténet“-ben a szovjet történelemtudósok megtalálják a történelemnek, mint exakt tudománynak mély marxista értelmezését és ez a mű felfegyverzi őket a marxista dialektikus módszerrel. D. Tiscsenko a sztálini „Párttörténet“-et mint a marxizmus-leninizmus alapismereteinek tárházát elemzi. A „Párttörténet“ kimerítően, mélységben és világosságban felülmúlhatatlanul ismerteti a szovjet társadalom fejlődését és kiélezi a fejlődés törvényszerű"igeit. Ennek köszönhető, hogy a sztálini „Párttörténet“ eszméi a nép közi mcsévé válna és elősegítik a társadalom forradalmi átalakulását, az új társadalom felépítését. I. P. Trajnyin Sztálinnak a Szovjetunió alkotmánytervezetéről 1936- ban mondott beszédét méltatja. Sztálin előadói beszédében zseniálisan megindokolta a Szovjetunió dolgozóinak harcait és győzelmeit összegező új alkotmány tervezetét, ugyanakkor továbbfejlesztette a marxizmus-leninizmus elméletét. A beszéd hatalmas eszmei fegyvert adott a külföldiállamok dolgozóinak kezébe is, az imperializmus ellen, a szocializmus és demokrácia győzelméért vívott harcban. A füzet ismerteti a győzelmes szocializmus alkotmányának fősajátosságait, valamint Sztálin beszédének és a Sztálini Alkotmánynak nemzetközi jelentőségét. J. I. Szoldatyenko Sztálinnak a XVIII. Pártkongresszuson mondott beszámolóját métatja. Az 1939. évi Pártkongresszus történelmi mérföldkövet jelent a Párt és az egész kommunista világmozgalom életében. A kongresszus összegezte a szocializmus kimagasló győzelmeinek eredményeit és megvilágította a kommunizmusért vívott harc útját Ez a kongresszus határozta meg a szocialista társadalom felépítése betetőzésének és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek hatalmas, nagyszerű programját. A. Slock: Szív és Munka. (Új Magyar Könyvkiadó) „A volokav omszki országút világhírű szerzője kis regényében az egyszerű szovjet dolgozó munkáját örökíti meg. A regény hőse Abrejev mérnök valamennyi szovjet dolgozó mintaképe és megtestesítője. Németek által elpusztított, felrobbantott gyárban hogyan indul meg a munka, a termelés, hogyan takarítják el a romokat? Azokat a romokat, melyeket a fasiszták rombolási utasítás alapján teremtettek meg. Egy vastaó könyvben náci professzorok kutatásai alapján előírták a fasiszta katonáknak, hogy a rombolás terén a legkisebb kiadások mellett, hogyan lehet a legnagyobb rombolási hatásfokot elérni. Felelevenedik az 1641-es esztendő a gyár kiürítésének napja. A németek váratlanul jelentek meg. A hatalmas gyárat mégis ki tudták üríteni és elszállították sokezer kilométerre, ahol hihetetlen rövid idő alatt újból üzembe állították. A mérnökök és munkások nagy küzdelmét, hősi harcát ismerteti a kis regény. A Vörös Hadsereg hősi harcairól és a hősök telkéről ad beszámolót a másik kis regény, Pantelejev munkája. ..’Famadés fior". Folyik a Nagy Honvédő Háború s az egyik alakulatnál az esti szemlén az őrmester olvasni kezdi a névsort. Egy ilyen pillanatban a Kaukázustól a Behring tengerig, az óriási szovjet hazában megszámlálhatatlan hang kiállja harsányan: jelen. Mikor az őrmester a századkönyvben ezt a nevet olvassa: Matroszov gárdista közlegény, a Szovjetunió hőse — csend rá a válasz. Más valaki jelenti: hősi halát halt a német fasiszta rabok elleni küzdelemben. A regény lapjain feléled egy hős katona, egy koriszmok küzdelme, miközben a században Mahaszód közlegény helyett estéről estére jelentkezik valaki .afrasie halt meg, de hős lelke és bajtársai között. Gyermekmesék, novellák. Az Atheneum könyvkiadó karácsonyra és új esztendőre két új, olcsó könyvsorozatot indított: kétforintos áron meséket adott ki ízléses, kis füzetekben, ötforintos áron pedig hosszabb lélegzetű novellákat. A mese sorozatban az első három könyv már megjelent: a „Rókakoma m. g. farkas* derűtől csillogó, bölcs tanulságokat feltáró szovjet meséket gyűrji egybe, „A kerékgyártó ft°“ a szellemi érintkezések új területére visz, mert cseh népmeséket köt csokorba, a harmadik füzet, Csukovszkij ...Ifj.defás doktor bácsi“nettig az á falvilág betegségeiről mesél zengő rigmusokban. A novellasorozat első füzetei: Illés Béla ...4 Guszev-ügy" című novelláját már ismertette a Kis Ujság tárcája, ez a novela annak a cári tisztnek az emberien nagy és megragadó történetét meséli el aki nem volt hajlandó fegyvert fogni a magyar szabadságharc leverésére, a második füzes határév, a kitűnő szovjet író és mesélő ... pionír“ című novelláját közli, a harmadik pedig Karczag István ,Szásl,a~ című írsát. Kiadta még az Athenaeum Márták, a nagy szovjet mesemondó három verses meséjét is, Tóth Eszter, Urbán Eszter és Kapuvári Béla fordításaiban Ezeknek a füzeteknek ára darabonként 5 forint. Külön kell megemlékezni la ..Kölyök a ketrecben* című állatmesékről: ebben a füzetben a kiadó a viszonylag alacony ár mellett is szívet szemet gyönyörködtetőt tudott nyújtani a gyermekeknek. A finom napi,on nyomn’!'“'dmesék''' "via Fmm, megragadom bájos rajzai kisék. A füzet kiállítása o van ízléses, rajzai olyan megkanóak és finomak, hogy mén felnőttek is á!-á!¡'öp'~'szték -ejtett pillanatok*'''-, ezt a tő-fis-i veres mesét, amely letűnt gyermekkorok édes hangulatát idézte fel előttük, M -KÖNYVSZEMLE