Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1950-01-06 / 5. szám
A Szovjet Légihaderők- és Táncegyüttese Csepelen A Szovjetunió Légihaderejének Ének- és Táncegyüttese szerdán este a csepeli dolgozóknak adott műsort a WMF Sportcsarnokban, amely zsúfolásig megtelt. Amikor felgördült a függöny, percekig tartó taps köszöntötte a művészeket, majd ütemes taps közben éltette a közönség a szovjet népet, a dicsőséges Szovjet Hadsereget és a világ dolgozóinak nagy tanítóját, a 70 éves Sztálint. A magas színvonalú műsort a gyönyörű Sztálin-kantáta bensőséges előadása nyitotta meg. Az igazi népi művészettel előadott ének- és táncszámok mindegyikét hatalmas tapsviharral és gyönyörű virágcsokrokkal jutalmazták a csepeli dolgozók. Kiemelkedő sikere volt a rendkívüli ügyességet megkövetelő és művészi teljesítményt nyújtó „szovjet repülők táncának" és a szovjet pilóták „Ideje már útrakelni“ című megragadó énekének. A szovjet művészek négy műsorszámot a WM-gyár négy kiváló sztahanovistájának tiszteletére adtak elő: Muszka Imrének, Krüger Ferenc ifjúmunkás köszörűsnek, Kiss Gyulának, a Kerékpárgyár gépmunkásnőjének és Dobrovits Zoltán sztahanovista esztergályosnak, aki az ötéves terv első napján a legmagasabb teljesítményt érte el. A műsor végén Jélen Béla, a WM- gyár MDP Pártbizottságának titkára meleg szavakkal köszöntötte a Szovjet Lég haderő művészeit. Ljestov őrnagy, az együttes vezetője, válaszában üdvözölte a csepeli dolgozókat. — Végtelenül örülünk — mondotta— hogy megismerkedhettünk és barátságot köthettünk a Vörös Csepel dolgozóival. Éljen a magyarszovjet barátság! Éljen a szabad Magyarország és a magyar nép szeretett vezére, Rákosi Mátyás! Éljen a szovjet nép szeretett vezetője, a világ dolgozóinak bölcs tanítója, Sztálin! A „Sztálingrádi csatat" rendkívüli sikere vidéken Megírtuk, hogy a Szovjet Filmünnepségek reprezentatív ünnepi filmjét, a Sztálingrádi csatát, Budapesttel egyidőben a vidéki bányavárosok és bányavidékek filmszínházai is bemutatók a Sztálini születésnap fényes ünnepségei sorában. A vidéki jelentések most a film kivételesen nagy sikeréről számolnak be. A Sztálingrádi csatát nap-nap után zsúfolt házak mellett játszották, az ünnepélyesen feldíszített vidéki mozikban. Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen, Ózd, Salgótarján büszkén adja hírül azt a lelkesedést, mellyel a közönség az előadást kísérte. Szegeden, mindhárom filmszínházban, ötletesen rendezett „vörös sarkot“ állítottak fel a bemutató alkalmából. Komárom városa külsőleg is kifejezésre juttatta a Szovjet Film ünnepének jelentőségét: a város házait fellobogózták az ünnepségek idejére. MARIO ROSSI több mint tíz éve járt legutóbb nálunk, akkor is nagy sikerrel szerepelt. Ifjúkorában Ottorino Respighi mesteriskoláján tanult, ott találkozott néhány fiatal magyar karmesterrel, zeneszerzővel. A középkorú, kitűnő kariiány most a torinói rádió főzeneigazgatója, amellett elsőrangú színházi karmester. Zeneileg valósággal megújította frusodai-előadásunkat. Néhány próba alatt átvitte az együttesre és főként a zenekarra, bővérű, olaszos felfogását, remekül jellemző drámai stílusát. Van Rossiban valami eleven, őszinte, tiszta drámai erő, valami az Abruzzok hegyeinek keménységéből, erős levegőjéből. Feszülten tudja felrajzolni a dallamvonalakat, karakterizálni a dalmű alakjait. Az operának nehéz drámai sorsú alakjaival érez együtt, Luna gróf áriáit melankolikus magánbeszédnek fogja fel, de amikor Azucena szól, akkor a fájdalom tépett hangjai őszinte zokszóval, részvéttel, rokonszenvvel sírnak fel keze alatt a zenekarból. Rossi sok újszerű színt villant fel, egyes hangszercsoportokat, motívumokat észrevehetően kiemel, ahol ezzel egy-egy drámai ecsetvonást festhet a hangulati képbe. Biztonsága pontosan vezeti az előadást, valósággal fölébehajol a teljes együttesnek, amely érzi, hogy rábízhatja magát és jobban, felszabadultabban énekel. Olykor, minthogy alütöbb erejű, olasz iskolájú hangokhoz szokott, Rossi ráereszti a zenekar viharzó hangerejét a színpadra s ilyenkor elfedi a szólamokat. De színes beosztással mindig érthetően őrzi meg a jelenet tartalmát A zenekar bravúrosan érvényesül a keze alatt. Bővérű, izgalmas, színdús Verdi-előadás alakult ki vezénylése nyomán, amelyben nem a szertelen Cammaranomese villanó kardjai, tábortüzei, máglyalángjai, holdfényes romantikus percei érvényesültek elsősorban, hanem az örök emberi érzések, amelyeket oly tiszta jellegzetességgel, témán és időn kívül tudott kifejezni Verdi géniusza. Rossi kemény, határozott, bő áradással zengő Trubadúrjának őszinte nagy sikere volt. Négy új szereplő fokozta az előadás érdekességét. Takáts Paula Leonórája bőven ömlő, szép, fényes hangjával ragadott meg. Több a drámai ereje, mint a koloratúrkészsége. Nekünk leginkább a kolostorképben tetszett, amikor a szólam koloratúrrészeit az izgalom rövid lélekzeteiben oldotta fel s így természetes volt s feszült drámai izgalmat keltett az éneklése. Simándy József szép tenorja kifogástalanul érvényesült Manrico szerepének lírai, hajlékony részeiben. A románc lágyan, színesen hangzott. A streda fiatalos lendületű, élénk, jólformált volt, de a tisztán világosan zengő cével együtt nem elég 15 mör. Manrico hősi részeihez, testesebb, izmosabb orgánum kell, mint Simándy szárnyalóan nagy lírai hangja. Azt hisszük, pompás képességű mindinkább a lírai szerepkör irányában fognak kiteljesedni. Mindamellett Manricojának igen nagy sikere volt.; nem maradt el Radamese mögött. Pagányay Klára drámai hangsúlyokkal színes játékkal kifejező Azucenája és Koszó Ferrandoja volt még új az együttesben. Az állagon jóval ~1. (Fentek, január 6) felülemelkedő, élvezetes előadást sűrűn felzúgó tapsokkal fogadt a hallgatóság és sokszor a függöny elé hívta, a szereplőkkel együtt, a gyorsan népszerűvé vált Marin Kossit. ..) — A Szikra debreceni könyvesboltjának idei karácsonyi forgalma háromszorosa volt a múlt évinek. A vásárolt könyvek értéke meghaladja a százezer forintot. Többezren vásárolták meg Sztálin életrajzát és a Bolsevik Párt történetét. Hajdú megye többi városaiban és a községekben is igen nagy volt az érdeklődés a könyvek iránt. A könyvforgalom megyei viszonylatban kétszerese volt a tavalyinak. Hordozható házak gőzfűtéssel és villanyvilágítással. Az erdei munkások számára hordozható házak gyártását kezdte meg a kaliningrádi terület faipara. E házakat, amelyek idényszállásul szolgálnak, gőzfűtéssel és villanyvilágítással látják el és ezekben a mozgó házakban tizenkét jól berendezett lakás szolgálja az erdei munkások kényelmét. A Kernstock Károly Emlékkiállítás nyílik január 5-én, csütörtökön délután a Fővárosi Népművelési Központ állandó kiállítási helyiségében (VII., Rákóczi út 30). Csehov egyszer meghívott Kucsuk-Koj faluba, ahol egy darabka földje volt, meg egy tatár háza. — Ha sok pénzem volna — mondotta —, szanatóriumot építenék itt a beteg falusi tanítóknak. Tudja, olyan gyönyörű, nagy ablakos, világos ház volna, szép magas szobákkal. Nagyszerű könyvtár lenne benne, meg hangszerelt, méhes, veteményeskert, gyümölcsös, minden. Agronómiai és meteorológiai előadásokat is lehetne tartani; — a tanítóknak mindent, de igazán mindent tudni kell Hirtelen elhallgatott, köhécselt, oldalról rámpilantott és elmosolyodott, kedves, lágy mosolyával, amely olyan ellenállhatatanná tette szavait. — Unja ábrándozásaimat? Én pedig szeretek erről beszélgetni. Ha tudná, milyen nagy szüksége volna Oroszországnak jó, okos, képzett tanítókral ... A tanító legyen művész és bűvész, aki él-hal hivatásáért; — nálunk meg, aki van, műveletlen,napszámos, aki úgy megy a falusi gyerekeket tanítani mint akit száműzetésbe küldtek. Éhes, elhanyagolt és állandóan begyulladt, hogy elveszti a falat kenyerét. Pedig neki kellene az első embernek lennie a faluban, hogy meg tudjon felelni a parasztok minden kérdésére, hogy azok elismerjék erejét, fölényét hogy tiszteljék és megbecsüljék és senki ne merjen ráordítani, ne merje megalázni emberi méltóságában, mint ahogy azt nálunk teszik vele, valamennyien: a bíró, a gazdag boltos, a pap, a tanfelügyelő, akinek a népművelés fellendítése helyett az a fő gondja, hogy minél több papirost töltsön meg rovarokkal. S milyen őrültség garasokkal fizetni annak a munkáját, aki arra van hivatva, hogy a népet nevelje — érti? — a népet nevelje! Hát megengedhető, hogy ez az ember rongyokban járjon, hogy nedves, hideg iskolában dideregjen, s mikor nem a hideg, akkor a füst fojtogassa, harminc éves korára gégehurutot, reumát és tüdővészt szerezzen... Hát nem szégyen ez? ! A mi tanítónk évenként 9—10 hónap Csehov és a falusi tanítók írta: Maxim Gorkij pont úgy él, mint a barlanglakók, nincs, kivel szót váltson, nincs könyve, szórakozása, elbutul a magányban. S ha elhívja magához társait, rásülik, hogy megbízhatatlan? — ezzel az ostoba szóval ijesztgetik a ravaszok az együgyű népet! ... Undorító dolog ez, gúnyt űzni abból, akire ilyen borzasztóan nagy és fontos ügy van rábízva. Tudja, ha tanítóval találkozom, szinte zavarba jövök előtte. Zavarba hoz a félénksége és elhanyagolt öltözéke, mintha én magam is bűnös lennék abban, hogy a tanítók ilyen nyomorultak. Elhallgatott, elgondolkozott és kezével legyintve csendesen mondta .— Micsoda ügyetlen, értelmetlen ország ez a mi országunk! Mély szomorúság felhőzte be melegfényű szemét, vékony ráncok redőzték, tekintete elmélyült. Körülnézett és némi gúnnyal folytatta: — Látja, egész vezércikkel szárítom itt a fejét. Liberális újságba való. Gyerünk, adok teát, amiért ilyen türelmes...* A falusi tanítók nagyon szerették Csehovot. Emlékszem, egyszer egy tanítót láttam nála — hó-ihorgas, sovány, sárga, édesarcú ember volt. Szemben ült Csehovval és fekete szemét mezőn rászögezve, mély hangján mondotta: — Ilyeténképpen az iskolaév folyamán egy olynemű lélektani konglomerátum merül fel a hasonló tapasztalats benyomások alapján, amely abszolúte kizárja a külvilághoz való objektív viszony lehetőségét. Természetesen a külvilág nem egyéb, mint a mi elképzelésünk felőle ... S filozófiai fejtegetésekbe gabalyodott, úgy tántorogva e számára sikamlós talajon, mint részeg a jégen. — Mondja kérem — mondta csendes, gyöngéd hangon Csehov - - igaz, hogy a maga kerületében ütik az iskolásgyerekeket? A tanító felugrott és felháborodva hadonászott: — Ugyani Én, kérem? Ütni? Soha! Sértődötten elfordult. — Ne izgassa fel magát — folytatta Csehov megnyugtató mosollyal — nem önről van szó. Csak emlékszem, olvastam az újságban, hogy valaki üli őket ott, abban a kerületben. A tanító leült, megtörölte verejtékes homlokát és megkönnyebbült sóhajjal szólalt meg: — Igazi Volt ilyen eset. Makarov tette. De tudja, nem is csoda! Őrület, de megmagyarázható. Nős ember, négy gyermeke van, a felesége beteg, ő maga is az, tüidővészes. Fizetése 20 rubel az iskola pincében van, a tanító lakása — egy szoba — ugyanott. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha az Isten angyalát is elnáspángolja, ha kezébe kerül; — már pedig a kölykök igazán nem angyalok, elhiheti kérem , ez az ember, aki az imént még irgalmatlanul Csehovra zúdította a maga tudományos szókészletét, egyszerre megszólalt bólogatva, rendes, egyszerű és mégis súlyos emberi szavakkal, amelyek bevilágítottak az orosz falu életének baljós valóságába. Elbúcsúzva a házigazdától, a tanító két kezébe fogta annak vékonyujjú, száraz kezét és megrázta: — Úgy jöttem ide, mintha a főnökömhöz jönnék, gyáván és zavaromban felfújva magamat, mint egy pulyka, hogy megmutassam, engem se a gólya kötött. . S most elmegyek, egy jó, érző embertől megyek el, aki megérti a dolgokat. Naiv dolog ez— mindent megérteni! Köszönöm. Megyek. Jó, megnyugtató tudatot viszek magammal, hogy a nagy emberek eevszerübb°k és megértőbbek, közelebb állnak szívünkhöz, mint az a sok nyomorúság, amiben élünk. Sohasem felejtem el!... ! Színházi ügyelő „PIROSKA ÉS A FARKAS." E. Csornis mesejátékét nagy sikerrel játssza a Bábszínház Körrröczi László dr rendezésében. A művészi előadásban Szőnyi Kató, Hivas Gertrud, Szölősi Ién, Bánd Anna, Ratajthi Andor, Hárni Ferenc, Miklósi Dezső, Simándy József szerepelnek. Az előadás művészi értékét emelik a tökéletes bábuk ésa miniatűr színpadra varázsolt díszletek. TÖBB TÁNCZENE LESZ A RÁDIÓBAN. Január 16-tól hétfőtől több lényeges változást vezet be a rádió, a Kossuth- és a Petőfi-adó műsorán egyaránt. A változásokat a hallgatók levelei alapján eszközölték. Az új esti adások elsősorban a tánczene rajongóinak és a sportkedvelőknek szólnak majd. Az eddigi délutáni és későesti tánczeneműsorok mellett ugyanis a Petőfi-adón hetenként többször a koraesti órákban hallunk táncmuzsikát . KÉT ÚJ DOKUMENTUMFILMET fejeztek be a lengyelek. Az egyik a „Széles út“, a varsói Kelet-Nyugat sugárút építéséről, a másik a „Válasz“ a varsói felkelésről szól. * NYOLC ÚJ VETÍTŐGÉPPEL gazdagodtak az Altájhegyvidék fakitermelő településeinek dolgozói. A munka eredményességét nagyban elősegítik az erre vonatkozó népszerű tudományos filmek. * A PAÁL LÁSZLÓ-TÁRSASÁG jubileumi kiállítását január 8-án délben 11 órakor nyitják meg a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete Sztálin út 69. szám alatti helyiségében. Az élet vándorai India népe a XVII. század óta kettős élnnyomatolt alatt él: az angol gyarmatosítók és a hindu kizsákmányolók elviselhetetlenné teszik India munkásságának és parasztságának helyzetét. A végletekig kizsákmányolt munkások és parasztok azonban keményen folytatják osztályharcukat. A hindu filmművészek közül egyre többen lesznek a demokrácia harcosai. Ezek közé tartozik Abbas, forgatókönyvíró és, rendező, aki az „Élet vándorai“ című filmet készítette. Arra törekszik, hogy megmutassa India valódi életét és erősítse a hindu nép öntudatát. A film feltárja a falvak mérhetetlen nyomorát és rámutat a munkásság és parasztság összefogásának szükségességére a kizsákmányolók ellen. De lerántja a leplet arról a hazug propagandáról is, melyet az angolok kürtötnek a világba. Mindez ellen a hindu nép a kommunista párt vezetésével küzd. A film, az első hindu, film Magyarországon, csütörtökön kerül Budapest közönsége elé. varsói Ó-Városba visszatér az élet A Mazomiecsch-hercegek hajdani palotája a Piactér egyik legrégibb épülete. Jellegzetes részlete ennek az épületnek a pince kétemeletnyi járata alatt elhelyezett kút. A palota újjáépítését már 1946- ban megkezdték, azzal hogy a meghajlott falakat alátámogatták. A falak megerősítése végett itt különleges építészeti eljárást alkalmaztak, az úgynevezett „cement-injekciókat“, amelyek abban állnak, hogy a falak repedéseibe, réseibe és hasadékaiba, a légkör nyomású vízsugár segítségével cement-oldatot fecskendeztek be. A Mazowiecki-hercegek palotája 500 ilyen cement-injekciót kapott. A konstruktőr mérnökök elhatározták, hogy , a függőleges tengelytől alaposan elrajtott homlokzati falat is a jelen elhajlott állapotában tartják meg. De hogy ez a fal tovább el ne hajoljon, az egész épület különleges merevítő szerkezetet kap.Noha a rekonstrukciós munkálatok rendkívüli aprólékosságot igényelnek, az Óváros épieteinek újjáépítése gyorsan halad előre.. Gyorsan halódnak a híres Bukier-ház újjáépítés munkálatai is, innen mintegy 1000 körnii tér omladékot hordtak ki, szétszedtek és lehorítottak mintegy 150 köbméter veszélyeztetett falat s ebből kitermeltek 250.000 használható tógát. Rekonstruáltak 1000 köbméter új falazatot és 509 madotthajtást. Ez a ház a Művészettörténészek Egyesületének székháza lesz. Az elmúlt esztendőben, mikor folytatólag az ú. n. Bicker-palotát kezdték újjáépíteni, mely szintén műemléknek számít, (Piac tér 20. sz.), egy belső nagy terem’ .A középkori polichromiumra bukkantak, mely a katonaságnak a váróba való visszatérését ábrázolja. A háttérben látni a várat és Varsó védőfalait Ezt a műemléket a maga teljes egészében megőrzik. A Balcer palota teteje még 1949-ben elkészül s 1950- ben megkezdik a komplikált belső munkálatokat. Az Ó-Város Piacterének első teljesen helyreállított, épülete az ú. n. „Kis szerecsenhez” címzett ház. Ez a ház a műemlékek rekonstrukcióját szolgáló kísérleti állomás volt. A helyreállítás egész ideje alatt itt székelt a koordinációs bizottság, amely hagyba foglalt mindenkit, aki csak e műemlékek helyreállításán fáradozott A régi kapuzatot a föld színétől kezdődően rekonstruálták, illetőleg helyreállították. Az előtér padozatját díszes vörös homokkő keretbe foglalták. Gondosan helyreállították a boltozatokat és a kőlépcsőket is. A lépcsőhöz mindkét oldalán helyezkednek el a kiállási termek. A lépcsőház világítását a tetőzetbe vágott ablakok szolgálják Az épület belseje régi várra emlékeztek . Pénteki műsor: KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00: Ilanyilemezek. — 5.20: Lapszemle. — 5.30: Hajnali muzsika. — 0.00: Falurádió. — 6.30: Tarka zene. — 7.00: Hírek — 7.20: Reggeli zene. — 7.45: Indulók és táncok. — 8.00: Lapszemle.. — 11.30: Hanglemez. — 11.45: Elbeszélés. -1- 12.00: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Könnyű zene. — 13.00: Háziegyüttes. — 14.00: Hírek. — 11.15: „Téged köszöntsön az ének!“ Szovjet, magyar, román, csehszlovák zeneszerzők alkotásai Sztálin tiszteletére. — 15.30: Bánhalmi György zongorázik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Marxista-leninista negyedóra. — 17.00: Hírek. — 17.10: Tánczene.' ~ 17 50: Falurádió. — 18.05: Szerkeszd te is műsorunkat. — 19.00: Új lemezeink. — 19.15: Rádiószeminárium I. (Alapfokú.) — 20.00: Hírek. Hangos újság. — 21.00:'. Rádiózenekar. Közreműködik Fischer Annie zongoraművésznő. — 22.00: Hírek. Sporthírek. 22.20: Színes Szőttes. — 23.20: Rudolf Novoszad hegedül, Zdenek Kuresz zongorázik. — 24.00: Hírek. — PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: MHK- negyedóra. — 5.45: Termelési lapszemle. — 5.55: Hanglemezek. — 6.05: Az MNDSZ Líziperce. — 6.15: Közvetítés Varsónak. — 8.30: Hanglemezek. — 9.00: Cigányzene. — 10 00: Hírek. — 10.15: Szórakoztató zene. — 11.10: Óvodások műsora. — 15.00: Rádióiskola. — 15.40: Írott lelkek. Rádiókomédia Gogoly regényéből. — 16.45: Vivaldi: H-moll-zongoraverseny. — 17.00: Bach: Motetta. — 17.20: Könyvszemle. Szmirnov: Villamsz élete és munkája c. könyvének ismertetése. — 17.35: Szív küldi szívnek. — 18.00: Hanglemezek. — 18.45: Smetana: Két polka. — 18.55: Az ifjúság hangja. — 19.20: Jancsin Ferenc hegedül. — 19.40: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Könnyű Múzsa-együttes. — 21.00: Mi újság a sportvágban? — 21.20: Népdalok. — 22.00: Schumann: Manfred — nyitány. — 22.15: Kalonadalok. fi színházak csvörtösi műsora Operaház: Fidelity.(Csepreghy béri. 7). — Városi: János vitéz (V. Sz. ít. cs. 1. sz. béri, 7). — Nemzeti: Boldogság (D. 3., tér 81. — Magyar: Karenina Anna (Kassai béri, 7). —Madách: Szabad a pálya (Ábrányi béri, 7). — Belvárosi: Hétköznapot, hősei (71. — Fővárosi Operett: Montmartre: Ibolya és Masenyka álma (Tapplezay béri, 71. — Vidám: Nincs előadot,---■ Ifjúsági: Dzsomárt szőnyege (Takács —Perotti béri, 7). — Úttörő: Csodák országa (fél 8). — Bábszínház: Piroska és a farkas (Ludas Matyi béri, 3, Kiskakas béri, 5). — Fővárosi Varieté: Új világ csillagai (8). — Kamara Varieté: Görbe tükör ISV -lát(!)-lim!.- ok: Oktogoni vicctorony. (9). s !ír szén PROLONGÁLVA! SZIKRA (Scala) PEST (Corsa) E U S g H E T E_S _M O Z I K: BRIGÁD (v. Adria) Pest szenGtírJnCa Orsai csomópont ( partizánfilm) Vsg, %3, v. hi. — DUNA (v !/&d) e.iozn.pont (partizánfilm) 5, 7, 9, v. ... — ILVA (v. Decsi) Operától a jazzig. VíiS-től este 11-ig folytat alapos. Vasárnap 11-től este 11-ig. - FT RUM. Élet. vámSúrai.. (hindu • film.) 5, 7. 9, v. 3. — KORI TI IHRADD. 1. Magyar filmhíradó. 2. Lánchíd (művészi dokú meri?Hhn) 3. Téli vadászat (‘gyönyörű szovjet kultúrfilm). 4. Szovjet híradó. 5. Kríma* (cseh ismeretterjesztő film). — MÁJUS 1. (v. Átrium) Orsai csomópont (partizánfilm) ‘/*5. 567, %9. v. Vi 3. MUNKÁS (v. Alfa) Mozi Sztálingrádi csata ADY, CÁRITÓL, KOSSUTH, BÁSTYA Orsai csomópont (partizánfilm) 6, 8. v. 4. — Pest (v. Corso). Milliomos úr szerelmes (filmparódia) V-A. 6. V*9. — RÁKÓCZI (v Omnia) Éld vándorai (hindu film) I/15. M-7. %9 v. Vt3. — SZIKRA (v. Scalah Milliomos úr szerelmes (filmparódia) Vs5, 7. H10. v. 2. VÖRÖS CSILLAG (v. Royal Apollo) Orsai csomópont (partizánfilm) 5, 7, 9. v. 3. — KORZÓ (Újpest) Orsai csomópont (partizánfilm) 4, 6, 8. naponta! — TÁNCSICS (Csepel). Orsai csomópont (partizánfilm) V*6, V*6. v. V21. — ROYAL (Kispest). Orsai csomópont (partizánflm) 6, 8, v. 4. TÁTRA (Pestszenterzsébet) Orsai csomópont 6, 8, v. 4. M A S O D H E T E S M O Z I K . ADY. Sztálingrádi csata (történelmi) 4, 6, 8, v. 2. — BÁSTYA (Palace). Sztálingrádi csata (történelmi) 11, 1, 3. 5, 7, 9. — CAPITOL. Sztálingrádi csata (történelmi) 11, 1, 3. ,5. 7, 9. — CITY. Vigad az erdő (rajzfilmsorozat) 4. V.7. */a0. Varieté! — FLÓRIÁN Csibészek (vígjáték) V20. VI. 9. Sztálingrádi csata Magyarra szinkronizált szovjet film v. V 13 Varjet.! — KAMARA. Vigad az erdő (rajzfilsorozat) %5. */1 79. Varieté! — KOSSUTH. Sztálingrádi csata (történelmi) ’/só. */17. ’69 naponta! — OLYMPIA Acélt megcézik (Osztrovszki regénye.) 0*5. téz. '19. V 143. — PÁTRIA. Titkos küldetés (dráma) ■/j6. */*7, 1/*9. v .3. — SAVOY. Vigad az erdő (rajzfilmsorozat) 145, 147, */*9. — STUDIÓ. Titkos küldetés (dráma) 4. 6, 8. V. 2. SZABADSÁG. Titkos kü’dvé* (dráma) V*5. */17, ls 9. v. V.3. — TINÓDI Tilos a játék (vígjáték) 145, 447. Van. v. tó. UGOCSA. Csibíszek (vígjáték) "A. *1*6, 8. Varieté! Sztálingrádi csata Hogyan vezette Sztálin győzelemre a szovjet népet