Kis Ujság, 1950. november (4. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-18 / 268. szám

4 AZ ÖTÉVES TERVMUNKA HÍREI Iskolát, kutat, kórházat kapott Mezőtúr dolgozó parasztsága A Városi Tanács megalakulása óta Mezőtúron is észrevehető a nagymértékű javulás. A Tanács a Székeskertben új artézi kutat furatott A városban csak a felszabadulásig nem volt kórház, az 1946-ban létesítettnek pedig nem volt kielégítő felszerelése. A Tanács itt is segített, az épületet rendbehozták és most már egyidőben legalább két orvos végzi a rendszeres betegellátást. A Városi Tanács saját kezelésbe vette a gőzfürdőt, amely hosszú ideig nem működött. A városhoz tartozó Nagykurtapusztán a dolgozó parasztok gyermekeinek a Tanács új iskolát építtetett. A városban két gyermekjátszóteret létesítettek, a Petőfi utcai óvodát napközi otthonná alakították át, a volt ipartestületben pedig kultúrotthont rendeztek be könyvtárral. Új tejipari üzemek létesültek az ötéves terv első évében, így a győri tejfeldolgozó-ikem közel kétmillió forintos beruházással az ország egyik legjobban felszerelt és legszebb tejipari üzeme lesz. Hasonlóan az ország egyik legkorszerűbb tejpari üzemének ígérkezik a bácshokodi tejfeldolgozó-üzem, amelynek építésére és berendezésére fent írott összeg megközeliti a hárommillió forintot. A bácsbokodi építkezés befejezéséhez közeledik. A Dunai Vasmű építőinek nagy segítséget jelent a szovjet sztahánovisták segítsége. A szovjet sztahánovista építőmunkás küldöttség, Romanov mérnök, Makszimenko, Koba és Zujev sztahanovisták magyarországi tartózkodásuk első két hetét a csepeli lakótelep építkezésén töltötték, ahol 42 legjobb magyar sztahanovistának adták át munkamódszerüket,, a szalagrendszerű falazó módszert. A csepeli bemutató eredményei nyomán a munkamódszert átvevő és továbbadó magyar sztahanovisták nagyszerű eredményt értek el, így Makkai József és Horváth László, a Vasbetongyárépítési Vállalat sztahanovistái brigádjukkal csatorna falazásnál 336 százalékot teljesítettek. A múlt hét óta a szovjet sztahanovisták a Dunai Vasmű lakótelep építkezésein dolgoznak és adják át módszereiket a magyar sztahanovistáknak. Egy hét alatt már 75 magyar sztahanovista építőmunkás sajátította el módszerüket. Makszimenko úgy nyilatkozott, hogy a magyar sztahanovisták igen jól dolgoznak és e szovjet munkamódszerek átvételével lényegesen elő fogják segíteni a Dunai Vasmű gyors felépítését. A Szegedi Kenderí cmnőgyár dolgozói jó munkával, telkes munkaversennyel befejezték 1950-es tervüket. 93 népkönyvtár működik már Békés megyében a múltévi 26 népkönyvtárral szemben. De nemcsak a könyvtárak száma emelkedett, hanem az olvasóké is. 1949-ben összesen 1370 volt a népkönyvtár olvasóinak száma és az 1950. év első kilenc hónapjában ez a szám már meghaladta a 12.000-t. Erdősítési tervet hajt végre a Tiszamenti Állami Erdőgazdaság. Csongrád megye északi részén az erdőgazdaság 10.500 hold erdőt tart ellenőrzése alatt és ez a terület még az idén 188 hold erdővel bővül, sőt 100 hold homokos talajon pótültetéseket is végeznek. Az idei erdősítés során 1.780.000 csemetét, főleg fenyőt és nyárfát ültetnek el. A csemeték nagy részét az erdőgazdaság 65 holdas csemetekertjeiben nevelték. A Kelenföldi Textilkombinát 11. számú szövődése november 6-án ifjúmunkás-üzemmé alakult. A szövődi gépei mellé ifjúmunkások álltak, akik közül ketten 12 gépen, a többiek 8 gépen dolgoznak. Jelenleg a szövődében dolgozó 116 ifjúmunkás két műszakban végzi munkáját és Sztálin 71. születésnapjára megszervezik a harmadik ifi műszakot is. A lélek mérnökei a békeküzdelem élén ,őrzők, vigyázzatok a strázsán. Az élet él és élni akar, nem azért adott annyi szépet Hogy átvádoljanak most rajta Véres m ostoha feneségeket ADY ENDRE A haladós zedlemű nagy magyar költő az első világháború idején az „Intés az őrzőkhöz“ című versében azokhoz szólt, akik „őrzőn, árván" még vigyázták a strázsán „az ember Szépbeszélt hitét“ az életről, amely élni és haladni akar. Haladni, hogy elérje az ember számára a legfénylőbb szépséget, a békét, az igazságot. A költő, ha ma élne, már nem az árván“ kevesekhez szólna, hanem a béke nyolcszázmilliónál több hívéhez, mint a „lélek mérnökei“, az írók i mindazokhoz szólnak, akik a stockholmi felhívásra kinyilváníttatték aláírásukkal békeakaratukat akik mind őrzik a békét. Az írók legnagyobbjai már az első világháború idején is tiltakoztak írásaikkal a tőke, a lőszer- és fegyvergyárosok, az imperialista nagyhatalmak támadó háborúja ellen. Romain Rolland és Thomas Mann, két, kormányaik által ellenséggé kényszerütt nép nagy humanista írója, az első világháborúban még mint a politikától idegenek és a „harcoló felek fölött“ állók kiáltottak a népek békéjéért. A nagy francia író azonban a spanyol polgárháború idején már kiáltványaival és cikkeivel, mint politikus, állt a köztársaságiak mellé. Thomas Mann a nácik ellen írt könyvet és foglalt állást meg nem alkuvó magatartásával, a stockholmi felhívás idején pedig már tudatosan politikus. Ezt mondta ekkor nyilatkozatában: ).Az atomháború anyagi és erkölcsi pusztulásba vinné Amerikát magát is. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy amikor a Stockholm- határozatot aláírtam és csatlakoztam az atomháború-ellenes mozgalomhoz, új hazárnnak, az Egyesült Államokkal és az ■ amerikai népnek' érdekében is cselekedtem.“ Maxim Gorkij, nagy társuk a hihorneíssai küzdelemben, sajtója- Sztálin' 1030 sa tútái" tevemén - felvilágosította, mint kell az írónak a békéért harcolnia, volt e tekintetben is az írók tanítómestere, hazájában éppúgy, mint külföldön. Nyolcvanhárom szovjet író mondja el gondolatait a béke megvédésének kérdéseiről „A béke védelmében“ című gyűjteményben. Ilja Ehrenburg külön könyvet írt „A békéért“ címmel, Marsai, szovjet író pedig szatírát a háborús gyújtogatókról. Fagyejev a stockholmi békekongresszuson olyan beszédet mondott, amely az egész világ értelmiségét megrázta: „Boldog vagyok, hogy itt, a béke védelmezőinek körében, a béke legnagyobb erejét, a Szovjetuniót képviselhetem ... Háborúra csak azok az országok törekednek, amelyeknek nincs jövőjük, melyek csak támadás útján remélik jövőjüket biztosítani.“ Konstantin Szimonov mondotta a prágai békekongresszuson. .. Voltam Tokióban, amikor a nép követelte a háborús bűnösök szigorú megbüntetését. Hallottam, amikor New Yorkban a békét, a Szovjetuniót és Sztálint éltették, láttam a párisi tömegtüntetést, melynek jelszava volt: Le a háborús bűnösökkel, éljen a béke! Az emberiség békevágya az a pont, amelyen a becsületes emberek útjai összetalálkoznak.“ Hja Ehrenburg a nyugati íróknak küldött levelében írja: „Azokhoz fordulok, akik ingadoznak, akikkel azt akarják elhitetni, hogy a Béke Híveinek felhívása mögött politikai cselszövény lappang, akiket arról akarnak meggyőzni, hogy a békegalamb a hírhedt trójai falóhoz hű sorait, indítványom nekik, hogy ítéljék el azt a kormányt, amely első neje merészkedik atombombát dobni bármely más ország lakosaira.“ Tyihonov, a Szovjetunió Békevédelmi Bizottságának elnöke írja: „Kinek van még oly nagy lehetősége, mint éppen az írónak, hogy fáradhatni tanul munkálkodjék a néptömegek között és előttük a szörnyű háborús veszedelmet leleplezze!“ A békéért küzdenek a felszabadulás írói az elnyomott népek országaiban is Louis. Aragon a BL Újságban megjelent versében szembeállítja s háború idején! Párisba menekülő honfitársainak kétségbeesett karavánjait, a paksi békekongresszusra özönlött „békekaravánok is!“. Arnold’.veig - mondja felhívásában a német demokratikus írókhoz és olvasókhoz: „...írjátok alá, mint ahogyan azt mi megtettük, a stockholmi felhívást, amely négy pontjával biztosítani tudja az alkotóképességet, törvényenkívülinek minősítve a hódító háborút, főként pedig megszünteti az atombombától való rettegést . . “ Howard Fast, a nagy amerikai író és írótársa, Michail Gold, Nazim Hikmet, a török költő, aki 12 évet szenvedett börtönben, Pablo Neruda chilei és Jorge Amado brazíliai költő, mind ebben a szellemben küzdenek az egész világon a békéért, az atomfegyver ellen. A sztálini meghatározás az írókat nevezi a lélek mérnökeinek, ám tágabb értelmezésben a szellemi élet többi kutatóit is közéjük sorolhatjuk, a művészeket, a tudósokat. Míg az írók szenvedélyes írásaikkal hatnak a közvéleményre, a tudósoknak most alkalmuk nyílt, hogy tettekkel fejezzék ki helytállásukkal a békéért. Gori, dőljünk elsősorban a Nobel-díjas Frederic Joliottshirie-re, a tudós francia kutatóra, akit eltávolítottak az Atomenergia Bizottság éléről, mert nem akarta tudományos munkásságát a háború szolgálatába állítani. Már 1945-ben kijelentette: „Kimondom egyenesen: ha Franciaország nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket arra, hogy a tudománynak az őt megillető helyet és a tudományos munkásoknak azt a tekintélyt biztosítsa, mely befolyásukhoz szükséges — előbb-utóbb gyarmati sorsra jut.“ Amikor a Béke Hívei Világkongreszszusánaz Állandó Bizottság elnökévé választották, mondotta minden ország tudósai és értelmiségi dolgozói felé. „Nem azért gyűltünk össze, hogy békéért könyörögjünk, hanem azért, hogy a háborús gyújtogatókra a békét rákényszerítsük." Nem ő az egyetlen francia tudós, akit helyéről eltávolítotak, de Angliában sem más a helyzet, a béke hívei szembekerülnek kormányukkal. D flérnai,nagy angol tudóst kizártak a Tudományos Haladás Egyesülete vezetőségéből egyík beszéde miatt. A tudós kijelentése szerint beszédének „lényegé”az vélt, hogy Amerikábanés Angliában a tudomány politikai ás pénzügyi irányítását a háború előkészítésének szempontjai szabják meg“. Ám nemcsak az egyes tudósok vallottai,szint ’• magatendáiik’kall tetteikkel a béke mellett és foglaltak állást az atombomba háborús fehasználása ellen, hanem a tudósok egész testületei is. A Harvard Egyetem tanárai felhívásukban arra szólították fel az amerikai népet, hogy küzdjön az atombomba betiltásáért. Felhívásuk-ban hangsúlyozták, hogy az USA nem győzhetne egy új háborúban, nem kerülné el a háború borzalmait és Amerika nagyon is sebezhető, mert ipara és lakossága erősen koncentrált. A New York állambeli Syracuse: Tudományos Kutató Intézet dolgozói kijelentették, hogy nem tesznek semmiféle titkos megbízásnak eleget, sem olyan tudományos munkát nem végeznek, mely a háború céljait szolgálja. Cambridge: egyetem tanárai és tudományos dolgozói tiltakozásukban felszólították az angol kormányt, hogy ítélje el a hidrogénbomba használatát. „Azon a nézeten vagyunk -- írták hogy Anglia számára a nemzetközi kapcsolatokat illetőleg a fő problémát az USA-nak a hidrogénbomba előállítására kiadott határozata veti fel. . Ennek a bombának a puszta létezése már magában is komoly veszedelem millió- életére és biztonságára az egész világon . Hasonlóképpen álltak ki az atomfegyver ellen a manchesteri egyetemen és ilyen határozott megnyilatkozások fejezték ki a tudósok békeakaratát Angliában, Franciaországban. Amerikában számos tudományos intézetnél. Ezt a magatartást talán a legjobban fejezi ki Bttrhop londoni egyetemi tanár, atomtudós, aki a következőket mondta: „Az idambornba betiltása az első lépés tenne atartós béke felé. A Szovjetünk» megmutatta, hogyan kell felhasználni .3* atoméról békés célok: a.d .A tudósokon kívül világhírű mit végzek, mint :Pablo Picasso, vagy az amerikai néger énekes, Paul Robeson. híres festők és színészet- egyházi vezetők is tettekkel, bátor cselekedetekkel küzdenek a békéért/ értelmiség színe-java ráeszmélt már arra, hogy ott a helye a népek nyolcszázmilliós békeakaratú tömegeinek élén. ,A haladó szellemű értelmiség jól tudja, hogy , helyt kell állania s a békéért és a háború, az atomfegyver ellen, mert csak békében örülhet az ember a munkának, a művelődésnek nevelheti igaz emberré, gyermekei és élhetik boldogan mindennapi életét »Védd a békét, ifjúság!« A Bartók Béla Szövetség „Védd a békét, ifjúság!“ címmel hangversenyt rendez november 26-án délelőtt a Zeneakadémián a Béke Hívei II. Világkongresszusa tiszteletére. Közreműködik: a Győri Úttörő énekes zenekar az Óbudai Pamutkészítő Ifjúsági Kórusa, az Állami Zenekonzervatórium Zenekara, a Munkaerőtartalékok Hív. 30 csop. Énekkara, az Állami Opera gyermekkara és a Rádió ének- és zenekara. Fodor Kálmán, Fodor Lajos, Kabdebó László, Lehel György és Sándor Frigyes vezénylik a hangversenyt. KIS Uni SAC* Bemutatták Moszkvában - ,,A világ békéjéért“ című dokumentumfilmet A Szovjetünk 1. Filmügyi Minisztériumában bemutatták „A világ békéjéért“ című új dokumentumfilmet, amely a Központi Dokumentumfilm Stúdióban készült A film a Szovjet-,únió 11. Összszövetségi Békekonferenciáját örökíti meg. Egyes jelenetei a kommunizmust építő és a nemzetközi békemozgalom élvonalában haladó szovjet nép békés alkotómunkáját, mások a földteke különböző országaiban folyó békeharcot mutatják be. Az új film bemutatásra került Moszkva filmszínházaiban Magyar és szovjet bemutatók a Honvéd Központi Művészegyütes hangversenyén A Honvéd Központi Művészegyüttes november 20-án, hétfőn este a Zeneakadémián koncertet rendez, amelyet Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagy és Gergely Pál vezényel A Művészegyüttes zenekara és énekkara Bartók- és Kodály-dalokat ad elő a koncerten s eljátssza Hacsaturján második Gajoneh szvitjét Az este műsorán több bemutató is szerepel. Először kerül előadásra Szerveszky: Hazaszeretet című új műve, Vásárhely: Győzelem című szerzeménye s az estét Új szovjet katonadatok bemutatása fejezi be Októberben félmillióval többen voltak moziban, mint szeptemberben Az új filmévadban a fővárosban és vidéken egyaránt rohamosan növekedett a mozilátogatók száma. A nagy érdeklődésről tanúskodik, hogy Budapesten októberben közel 140 ezerrel többen voltak moziban, mint szeptemberben. Ehhez az emelkedéshez nagyban hozzájárult a „Berlin eleste“ bemutatása, amely dolgozóink körében hatalmas érdeklődést váltott ki. A vidéki mozilátogató-közönség száma is jelentősen növekedett. Bács-Kiskun megyében a szeptemberihez mérten októberben 44 ezerrel, Borsod megyében 50, Hajdú Biharban 45 és Békés megyében 47 ezerrel emelkedett a nézők száma. Országos viszonylatban pedig szeptemberhez képest több mint félmillióval növekedett a mozilátogatók száma az elmúlt hónapban. E Szombat, nerem felt Három drámai kép a francia ifjúság életéből A párisi Ament Garde munkatársa az ifjúmunkások körében járva,, a szomorú sorsú, nyomorgó"dolgozók egész sorával találkozol. Három ifjú munkással való beszélgetését az újságíró közölte is lapjában. Yvonne D. 20 éves és naponta 336 frankot keres — Húsz éves vagyok — mondotta a munkásnő - , gyermeket várok és a Margó faipari vállalatnál dolgozom, teljesítménybérben. Az elmúlt héten nem tudtam eleget teljesíteni és valósággal éhbérért dolgoztam, mindössze 2436, frankot kerestem. Nem tudok lakáshoz jutni, szállodában lakom és naponta 300 frankot fizetek, ami heti 2100 frank. A megélhetésre tehát úgyszólván semmi sem marad. Nem kell sokat számolni, hogy láthassuk, milyen nyomorral küzd ez a munkásnő, akit most kitettek a gyárból — fűzi hozzá az elbeszéléshez az újságíró Albert Dumontais 22 éves. Hatéves korát évi tanyán helyezték el, ott nőtt fel és a tanya,emberek kujkallátták, verték. A katonai szolgálat után Párisba került, ahol akonfekcióiparban dolgozott, majd kifutó volt egy hotelben. Havi 14.000 frank helyett mindössze 5000 frankot kapott, és minden piszke- nehéz munkát vett végeztettek. A tulajdonos minduntalan megalázott, míg egyszer azt felestem neki, hogy elegem van a kutyának való bánásmódból — mondja az elkeseredett ifjúmunkás. — , és mióta megmondtam a véleményemet, munka nélkül vagyok, éhesen ’tengődöm Guy F. 18 éves. Egy gyárban dolgozott, de azonnal elbocsátották, mert Henry Martin kiszabadításáért felirátokat festett. Mindhárman elmondották az újságírónak, hogy megtanulták a kapitalisták önzését, tudják, hogy a kizsákmányolók mindenhol további gazdagodásuk érdekében háborúra készülnek és ez a felismerés vezette őket a békéért harcolók hatalmas táborába. KÖNYVSZEMLE A, Az. Fjodorov—6. 8, Grigorjev: „A film az ember szolgálatában“ Igen, az ember, a nép szolgálatában s nem az imperialista agresszió, a monopolista érdek hasznára,amire a fűmet, az emberi gondolkodásnak ezt a nagyszerű vívmányát, a kapitalista államokban használják A két jeles szovjet szerző a filmről, mint a szocialista ember igaz barátjáról beszél, melynek segítségével bejárja a földet, visszarepül a történelmi korokba, fellebbenti a jövő fátylát, növeli szakképzettségét, tudományos ismereteit, megválaszolja kérdéseit, pallérozza szellemét, belső világát és szórakozik. A legnemesebben szórakozik — Lenin és Sztálin nagy felismerése és meghatározása folytán — a legszélesebb tömegekhez szóló és legfontosabb művészeten keresztül. Az utolsóelőtti fejezetiben éppen azt mondja el az érdekes kis füzet (Hungária Könyvkiadó N. V. kiadása), hogy a nép szolgálatába állított film, hogyan teljesíti feladatát elsőül a népművelés terén: az iskolában a tananyag kiegészítéseként, városban, üzemben, kolhozban, a szakmai képzés számos területén. Hiszen a szovjet filmmesterek munkái révén, ma már az élet minden területét — a mikro- és röntgenfilm segítségével még a láthatatlant is — felkutatja a film, se szeri se száma témáinak, a repertoár mérhetetlenül gazdag, amellett gyorsan alkalmazható, érzékletes és élményszerű. Előzetesen pedig élvezetes fejezetekben ilyen címek alatt, mint amilyen: a ,Jottyan született meg a mozi“. „A hangosfilm' ,A film is a tudomány“, záradékul: „A film a kapitalista orszagokban“ — felmarkolja a film lényegét és átvilágítja a fejlődés útját Számos ábra, rajz, kép sorakozik az oldalakon, segítségére a mondanivalónak és a fizikában, rádiótechnikában járatlan olvasónak... műslerben olyan izgalmas dolgokról van szó, hogy mi is a film,mi a lényege, hogyan elevenednek meg a halott filmkockák, hogyan Leszel a film, és megismerjük számos kiváló orosz és szovjet tudós munkásságát, többi közt: Popovét például, aki a rádiótechnika feltalálásával megoldotta a hangosfilm problémáját is, Baljskot, aki még a század elején elkészítette az első tudományos filmet, Lebegyev professzorét, aki az első mikrofilmet hívta életre. A brosúra persze, nei® teljes, miként a szerzők ezt meg is jegyzik, de olyan műnek, mely mogyoróhéjban nyújt tudományt, ez nem lehet célja A könyvecske kitűzte feladatául, hogy népszerűen elbeszéget a filmről. Ezt jól teljesíti: távlatok közt ad ismereteket egy varázslatos világról, felkelti a figyelmet és rámutat arra a világtörténelmi jelentőségű átalakító munkára, melyet a szovjet film az élet minden terelmén végez. 1 V . Sarkadi Imre: Gát tánc* útja. (Athenaeum.) Móricz Zsigmondnak ma is élő és úgy érezzük, egyre élőbb hatását Sarkadi Imre kis regénye is igazolja, aki a könyv előszavában azt mondja: megpróbálja folytatni. a „Boldog ember“-t, megírni az igazán boldog embert, a ma magyar parasztját. Mert a mai író már többe tud a valóságról, mint Móricz tudott, tágabb, nagyobb területet lát be, a mai író megérte azt, amit ő nem érhetett meg. És Gál János útja csakugyan a felszabadult paraszt, útja, akinek az,a boldogsága, hogy a múltban soha nem remélt lehetőségek zárulnak, ki előtte, új emberré válhat. Gyermek, kora még a régi világba esik Szűcs Károly tanyáján. Cselédsors, amelyben csak a szakadatlan munkát tanulja meg. Kulákgyámkodás, amely néhány jobb falatot juttat neki, ruhában azonban csak a gazda levetett rongyait, semmi pénzt, semmi szabadságot. Gál János azonban megszereti a munkát és amikor a sok nehézséggel megalakuló termelőszövetkezeti csoportba kerül, a viták közepette, az apró önzések, munkából való kibúvások közepette, 3 irata! Gál János nagy munkaszeretetével, mindent, vállalásával tesz 3 tszcs egyik legfontosabb tagjává. .. itt folytatja tovább Sarkadi Imre Móricz regényét Itt hasonló a két regény hőse. A tiszta, az igaz, a munkában első boldog ember És Gál Jánosnak a falu nagy társadalmi ■ átalakulása meghozza sorsa szódáik megoldását is .Tó írás egényokat mutat meg 10*5 parasztéletbe] Alakjai élnek rétjük zökkenőivel a mai parasztét, amely, ahogyan ebben a regényben is vagy* hasonlóan hozzá, a szövetkezetek ezreihez vezetett már eddig is és a szocialista falu felé visz Sarkadi Imre regényében tovább fejleszti a mórtezi hagyományt ,amikor Móricz Zsigmonddd hozzuk párhuzamba, anélkül, hogy a regény értékeit kisebbítenénk, hadd idézzünk az előszavából egy mondatot- „Ami az írásművészetet illeti, ehet. íjogy -ebben még csak nagyonsokáig érnék'3' nyomába is.“ Így rtwdolja a regényírója, elismerve ezzel, hogy mai írók még sokat tanulhatnak ettől az ?31-ik legnagyobb frónjctól, s ■ !