Kis Újság, 1998. július-december (1. évfolyam, 17-43. szám)

1998-09-04 / 26. szám

E számunkban új mellékletünk: Kis Agrárium Ősi magyar fajták az Ipoly-völgyében (10. o.) Ára: 58 Ft Torgyán József eredményes thaiföldi útja 1998. szeptember 2-án Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter hazaér­kezett Thaiföldről. A miniszter több mezőgazdasági projektet tekintett meg, és megnyitotta a bangkoki Magyar Hét rendez­vénysorozatot. Találkozott Pongpol Adireksam mezőgaz­dasági és szövetkezeti minisz­terrel és Chuan Peekpai mi­niszterelnökkel. Megérkezése után a Ferihegy II. repülőtér kormány­várójában számolt be a látogatás eredményeiről és ta­pasztalatairól. Nagyon eredményes utat bo­nyolítottam le - kezdte sajtótá­jékoztatóját Torgyán József, aki elmondta: a thai kormány és a királyi család több tagjával folytatott eszmecserét. Tár­gyalásainak eredményességét jelzi, hogy a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésen a pro­tokoll szerinti időtartam a két­szeresére nyúlt. A miniszter új szemléletmóddal és tárgyalási stílussal közeledett a thai part­nerek felé. Az eddigi, elvi meg­állapodásokkal záruló tárgyalá­sok helyett eredményekre törő, gyakorlatias megbeszéléseket folytatott. Ennek köszönhetően az ősz folyamán egy újabb láto­gatás során már konkrét megál­lapodások is aláírhatók lesznek. Torgyán József elmondta, Thaiföld ugyanúgy Ázsia ka­puja, mint ahogyan Magyaror­szág is ugródeszka Európába. Szándékai szerint hazánkban is megvalósítható az a program, ami Thaiföldön a kézmű- és fel­dolgozóipar segítését szolgálja. (Folytatás a 3. oldalon) Csatlakozásunk előfeltétele a megfelelő környezetszabályozás Beszélgetés Pepó Pál környezetvédelmi miniszterrel Világszerte reflektorfénybe ke­rült a környezetvédelem. A XXI. század küszöbén az em­beriség felismerte, a bőség haj­szolása anyagi szűkösséget te­remt, pillanatnyi gazdasági elő­nyök megszerzéséért nem lehet feláldozni a jövőt, a környeze­tet. A felelőtlen rablógazdálko­dás helyére a fenntartható nö­vekedés elve lépett, amelynek elsődleges szempontjai: a káros környezeti hatások megelőzése, a környezeti jogok és fe­lelősség kérdésének érvényesí­tése. Magyarországon hihetet­len károkat okozott az elmúlt évtizedekben a környezetet fo­lyamatosan pusztító szocialista tervgazdálkodás. Az örökség milliárd tonnákban mérhető veszélyes hulladék. Hazánk Európai Unióhoz történő csat­lakozásának egyik alapfeltétele a környezetvédelem eurokon­­form szabályozásának megte­remtése, a környezeti állapot javítása. Lapunk munkatársa Pepó Pál környezetvédelmi mi­nisztert faggatta a környezetvé­delem időszerű kérdéseiről.­­ Számtalan kritika érte ko­rábban a Központi Környezet­­védelmi Alap felosztásának gyakorlatát. Milyen változások várhatók e téren? - A környezetvédelmi mi­nisztérium működésében rö­videsen minden részletre ki­terjedő, teljes körű átszerve­zést hajtunk végre. Célunk, hogy a Központi Környezet­védelmi Alapban levő forrá­sokat minél ésszerűbben és hatékonyabban kezeljük. A jelenlegi struktúrában ez nem biztosítható. Gyökeres válto­zások lesznek a pályázati rendszeren belül. A jövőben csak azokat a pályázatokat fo­gadjuk el, amelyek maradékta­lanul megfelelnek mind a for­mai, mind a tartalmi követel­ménynek. Meggyőződésem szerint a pályázatok elbírálása a nyilvánosság szempontjainak bevonásával és kizárólag szak­mai alapon történhet. Más tár­cákhoz viszonyítva, nagyon ke­vés pénz van a környezetvé­delmi alapban. Az ország elemi érdeke, hogy a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb összeget fordítson környezet- és termé­szetvédelemre. Ésszerűsíteni kell az alap nyilvántartását, va­lamint a folyamatos működés­hez elengedhetetlen az alaphoz kapcsolódó pénzügyi rendsze­rek átalakítása. A korábbi gya­korlattal ellentétben a Központi Környezetvédelmi Alap forrá­sait kizárólag környezetvéde­lemi és a természetvédelmi cé­lokra fogjuk felhasználni. A közvélemény heves felháboro­dással reagált az Alfa TV-pro­­jekt támogatási ügyére. Az előző kormány mintegy 1,5 milliárd forintot fordított a köz­pénzekből erre a célra, ezen be­lül az Alfa TV a Központi Kör­nyezetvédelmi Alapból több mint 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást ka­pott.­­ A projekt gazdálkodása körül számos mendemonda keringett, ez ügyben a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda vizsgálatot is folytatott. Szá­míthat-e további támogatásra az Alfa-projekt? -A médiapályázatok korábbi értékelő bizottsága helyett új testületet hoztunk létre, mert úgy ítéljük meg, hogy a ko­rábbi bizottság a médiával kap­csolatos szempontoknak nem tett eleget. Az értékelést a jog­szabályoknak megfelelően vé­gezzük. A minisztérium felada­tának tartja a környezettudat megváltoztatását, a környezet­tudat formálását, ebben az írott és az elektronikus sajtónak egyaránt hihetetlenül fontos szerepe van. (Folytatás a 3. oldalon) A globális pénzügyi válság és a forint sebezhetősége A görög mondavilág egyik tra­gikus hősnőjét, Cassandrát, az egykori látnokot a végzet arra ítélte, hogy mindig helyesen jó­solja meg a jövőt, de soha senki ne higgyen neki. A világ jelenleg egy globális pénzügyi válságban forrong, ami néhány éve folyamatosan bontakozott ki, de a pénzpoli­tika és a politikai hatalom glo­bális irányítói éppúgy semmibe vették a veszélyre utaló korábbi figyelmeztetéseket, mint annak idején a görögök. Ráadásul a mostani pénzügyi válság nem is valami új és meg­lepő jelenség, hanem csupán a legutóbbi ilyen fordulat a papír­pénz-rendszer válságokkal teli történetében. Itt csupán emlé­keztetni szeretnénk olyan ko­rábbi, kiemelkedő válságesemé­nyekre, mint a Bretton Woords- i valutarendszer összeomlása, és az amerikai dollár aranyfedeze­tének a megszüntetése 1971- 73 folyamán. Minderre azért kell rámutatni, hogy kellő hig­gadtsággal tudunk szembe­nézni a jelenlegi globális pénz­ügyi veszedelemmel. Ami tehát új, az nem az, hogy ismét kialakult egy nemzetközi pénzügyi válság, hanem annak a természete. Nevezetesen: a mos­tanra kibontakozott nemzetközi pénzügyi válságnak messze­menően elsődleges oka az álla­mok tucatjainál bekövetkezett nemzetközi likviditáshiány, a fi­zetési mérleggel kapcsolatos hi­bás pénzpolitikai intézkedések egész halmaza. Konkrétabban: a végső és döntő ok a dollárban esedékes tartozások (adósságok) olyan mértékű felhalmozódása egy sor állam bankrendszerében, hogy azok törlesztése többé már nem volt lehetséges, még újabb hitelek felvétele révén sem. (Folytatás a 8. oldalon) Romlott az oktatás színvonala Véget ért a vakáció, meg­kezdődött az iskolai munka - sajnálatosan egyre kevesebb ta­nulóval. Hazánkban például a 17 évesek aránya 1985-höz ké­pest tizenhárom százalékkal csökkent, s ez a tendencia mind az érettségizők, mind a felsőok­tatásban diplomát szerzők ará­nyát hátrányosan befolyásolja. Idén a nyolcadik osztályt 113 600 tanuló végezte el és ötezerrel kevesebb kezdi. Az iskolás korosztály népességfo­gyására jellemző, hogy az utóbbi nyolc év során csupán a nyolcadik osztályt elvégzet­tek száma közel ötvenezerrel csökkent. E végtelenül elszomorító ada­toknál már csak az keservesebb, hogy mindeközben fokozatosan romlott a tanulók teljesítménye, az oktatás színvonala. Ha erre ma­gunktól nem jöttünk volna rá, megtudhatjuk egy, a közelmúltban végzett és nemrégen közzétett nemzetközi tanulmányból. Az ENSZ oktatási ügyekben illetékes szervezete 27 európai országot érintő felmérésének budapesti is­mertetésekor kiderült, hogy az utóbbi tíz év alatt jelentősen rom­lott Magyarországon az oktatás színvonala s lassanként elveszítjük a nyugat-európai iskolákkal szem­ben eddig élvezett előnyünket. (Folytatás a 2. oldalon) Eltékozolt magyar földek A Hangony-völgy Ózd és Do­­maháza között fekszik a maga természetadta szépségében. A Bükk-hegység értékes erői és számtalan kristálytiszta forrás teszi vonzóvá a tájat. Vadászati szempontból nézve nagyvadas terület, jó állománnyal. Nem csoda, hogy az itt talál­ható, 380 lakosú Kissikátor 900 hektáros erdejére szemet vetett egy külföldi egy stróman útján. El is kezdődött a felvásárlás. Eddig több mint a területnek 40 százalékát fizették ki a felaján­lott 85 ezer forint aranykorona áron. Az ügy magyar fősze­replője állítólag egykor katona­tiszt volt, s eleinte saját nevére íratta a területeket. Csakhogy a területszerzés felső határa törvé­nyileg behatárolt, így a követ­kező szerződések már két más névre kerültek. Jelenleg megállt a folyamat és a kissikátoriak az eddig kifizetett 73 millió forint után további 54 millió kifizeté­sét várják. Csakhogy egy ideje megfeneklett minden. Vita tá­madt a lebonyolító és a német úr között, aki többek állítása szerint még a környéken sem járt. Ha pedig ez az igazság, jó híre lehet külföldön a magyar földnek és erdőnek, mert látat­lanban is megvásárolják, miköz­ben törvényeink mindezt tiltják. (írásunk a 9. oldalon) ------------------------------------------------------------------------a­ Tollas Tibor Ének egy kutyáról Szürke kutyáról szól az ének, Ki elhozta az emberséget Közénk egy őszi délután, Mikor a börtön udvarán A Dunapartról egymást váltva Toltuk a szenet taligába ’. Körül vigyáz sok fegyveres, Minden kis lépésünkre les. S a puskacső-szemek hideg Acélpupillái közt libeg Liliké, mintha korzón volna, Derűt hoz nékünk a nyomorba. Amerre útja elhalad, Terhével megáll mind a rab, Mázsás sorsát is földre téve, Hogy simogassa, hogy becézze. S mint csillagszóróból a szikra, kérges tenyérből száll a tiszta Simogatásra szánt meleg, Szeretni vágyó szeretet. Valaki embernek néz újra, Buksi fejét ölembe fúrja. Beszélő szemmel néma szót vált, Megértve csíkos társa sorsát, Már fut tovább, hol nevét hallja, Viszi vakkantó, vidám dalba sűrített kölyök-boldogságát. S mint küldetést betöltő gályák, Kifut a rácsos nagy kapun, Négy lábon mozgó evangélium,­­Kis korcs kutyába szorult lélek, Viszi e földet túró férgek Birodalmába az igét. S hogy megmutassa csöpp szívét, Csóválja farkát és csaholva Hívó örömét harangozza, Legyezőjéről tárva rád, A béke selymes zászlaját. Anyánk fehér kendője rég­entett búcsúzva így felénk. Mint ez a négy kis pamacsos Láb a lelketlen anyagot Legyőzve lelkét felmutatta, Az embereknek, új utakra.

Next