Kis Újság, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-12 / 6. szám

2 MAGYARORSZÁG A kormánykoalíció pártjai a jövendőbe vetett bizalmuknak adtak hangot az Országgyűlés új munkarend szerint megkezdett tavaszi ülésszakán. Az ellenzéki pártok viszont saját hivatali idejük eredményének tulajdonították a jelenlegi gazdasági helyzetet és ismételten kétségeiket hangoztatták a kormány tevékenységével kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában kérte a képviselőket, hogy a NATO-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást pártállásra való tekintet nélkül támogassák. A gazdasági kilátásokról szólva arra hívta fel a figyelmet a kormányfő, hogy 1999-ben jelentős adóreformot, új energiapolitikát kezd, továbbá új idegenforgalmi program kidolgozásán is munkálkodik a kormány. A gazdasági jogalkotás terén a szerzői jogról szóló törvény módosítását és az értékpapír szabályozást veszik revízió alá. Különös fontosságú kérdésként tért ki Orbán Viktor miniszterelnök a vidékfejlesztés azon gondjaira, hogy Magyarországnak elég sok olyan területe van, amelynek elsősorban Magyarországhoz kellene felzárkóznia, és majd csak ezután Európához. A kormány tevékenységének sarokpontjaként említette a vidék-és a mezőgazdasági fejlesztést, s bejelentette, hogy a szaktárca többek között a termőföldről, a szőlőtermesztésről és bortermelésről, valamint az általános birtokrendezésről, nemkülönben az agrárrendtartás megreformálásáról szóló törvényjavaslatokat is a T. Ház elé terjeszti majd. A kormányfő a továbbiakban arról is beszélt, hogy módosítani fogják a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, az egészségügy területén pedig szintén jelentős törvénymódosításokra készülnek. A társadalmi párbeszéd új kezelése további munkát kíván a tárcáktól - fűzte hozzá az elmondottakhoz. A közbiztonság további erősítéséért és a korrupció visszaszorításának érdekében módosítani fogják a szabálysértésekről szóló törvényt, a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről pedig új jogszabályt is alkotnak majd. Csurka István (MIÉP) a miniszterelnök beszédéhez hozzászólva arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a költségvetés minden harmadik forintját továbbra is adósságszolgálatra fordítani. Meggyőződése szerint drámai demográfiai állapotunkon mielőbb változtatnunk kell. A MIÉP elnöke kétkedését fejezte ki a NATO-tagság biztonsági garanciáival szemben, azonban hangsúlyozta: minden jobbításra vonatkozó kormányelőterjesztés támogatásáról biztosítja a kormányt. Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője osztotta a miniszterelnök optimizmusát, majd beszámolva kisgazda minisztériumok előtt álló feladatokról elmondta, hogy megítélésük szerint a legsikeresebb kisgazda tárca az FVM. Köszönetet mondott a kisgazdák vezette minisztériumok munkájáért, majd szólt a zsebszerződések terén tervezett rendteremtésről, továbbá a földtulajdonviszonyok, a föld-részarány kérdések rendezéséről. A kisgazda frakcióvezető szerint a mostani agrártámogatási rendszer ki fogja végre elégíteni az agrártársadalom igényeit. Napirend előtti felszólalásában Bánk Attila elmondta: úgy hitte, sikeresnek ítélhetik az általuk kezdeményezett hatpárti tárgyalássorozatot, ám úgy érzi, tévedésének kell hangot adnia, mert az ellenzék nem tért vissza a konstruktív hanghoz és az együttműködéshez. Véleményét Horn Gyula, Bauer Tamás és Thürmer Gyula megnyilatkozásait idézve támasztotta alá, a kormánnyal szembeni politizálás tarthatatlanságát is pellengérre állítva. A parlament hétfői napirendjén szereplő NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslathoz hozzászólva Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke elmondta, hogy büszke és felkészült hadseregre van szüksége az országnak, ehhez pedig megfelelőnek ítélte a tisztikart. Mindamellett úgy vélte, hogy a szemléletváltoztatást éppúgy végig kell vinni, mint az alkotmánymódosítást. Azért nyújtotta be törvénymódosító javaslatát - mondta hogy minél könnyebben tudjunk alkalmazkodni a NATO-csatlakozás elkerülhetetlen következményeihez. Lányi felszólította az ellenzéket, hogy támogassák az indítványt, mert nem sorolható egy súlycsoportba az ő ellenzésük hazánk külföldi megítélésével a NATO- csatlakozással kapcsolatban. Egységesen kell állást foglalnia a parlamentnek ebben a kérdésben - jelentette ki Lányi Zsolt. - A NATO-csatlakozás fontos kérdés, de ennél még fontosabb a magyar nemzeti hadsereg, amelynek korszerűsítését, ütőképességének, anyagi és erkölcsi feltételeinek megteremtését, a legégetőbb gondnak nevezte. Kedden, napirend előtt, a társadalmi szolidaritásról Turi-Kovács Béla (FKGP) frakcióvezetőhelyettes kért szót. Mint mondotta, a fagyhalálokról szóló hírek iránt a társadalom közömbös maradt. Erre szerinte a televízió is rájátszott, a társadalom ezért felmentettnek érezte magát a probléma alól. Turi-Kovács Béla afeletti megdöbbenésének adott hangot, hogy rengeteg ember anélkül hal meg napjainkban, hogy bárki is tudomást szerezne róla. „Megszámláltatnak, de senki nem törődik velük mondotta. Az FKGP teljes erejével támogatja a kormány abbéli szándékát, hogy a családok megerősítésével felemeljék a vidéket és az országot is. Azt a fejlesztési programot, amelynek eredményeképpen a kis és középgazdaságok önfenntartók lehetnek, hogy a legnehezebb időben is el tudják látni önmagukat, jelentette ki a kisgazdapárti frakcióvezető-helyettes. Az Országgyűlés keddi napirendjén szerepelt többek között a munka törvénykönyvének, a közalkalmazottakról, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvények módosítása. István József (FKGP) az emberjogi és kisebbségi, vallásügyi bizottság nevében összegezve a munka törvénykönyvéről szóló módosító törvényjavaslatot, azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Az FKGP vezérszónokaként Boda Ilona hozzászólásában elmondta: a beterjesztett javaslat a nyugdíj és a végkielégítés összehangolását megoldja. A jogellenes munkaviszony megszüntetése során azonban át kell gondolni a jelenlegi szabályozást. Mint elmondta, a jogbiztonságot az szolgálja hiánytalanul, ha a különböző munkaviszonyokra önálló jogi szabályozás jön létre. Az FKGP frakció álláspontja szerint a bírói jogállásban még mindig hiányzik a végkielégítés újraszabályozása. Az FKGP ennek ellenére a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Parlamenti sajtótájékoztatóján Lányi Zsolt kisgazda országos alelnök, ötvenhat hagyományaiból, a magyar nép szabadságszeretetéből vezette le a nemsokára bekövetkező NATO-csatlakozást. Leszögezte: ez az első szövetség, amelybe önszántunkból léphetünk be. Alkalmasságunk szerinte politikai szempontból már csak azért sem vitatható, mert ennek alapja a Magyar Köztársaság többpárti polgári demokratikus berendezkedése, a jogállamiság. A katonai felkészülésben meggyőződése szerint sokat számított a békepartnerségi programban való részvételünk, amely az egész világ elismerését kivívta. Fontosnak nevezte, hogy megteremtették a honvédségnél a civil kontrollt, ami a NATO tagállamoknál alapfeltétel. S hogy megmagyarázza ennek jelentőségét, kijelentette: ez nem mást jelent, mint hogy nem a hadsereg vezetői, hanem a civil politika dönti el, mit tesz a hadsereg; magyarán a politika felelős a hadsereg tetteiért. Ebben a pillanatban megszűnhet a hadsereg címkézése: sem fasiszta, sem kommunista nem lehet már a hadsereg, csak egyetlen jelzőt kaphat, amit mi is szeretnénk: nemzeti hadsereg. Lányi Zsolt véleménye szerint kizárják a politizálást a hadseregből, hogy biztosítsák, az mindig a hazát, a nemzetet védi. Mint elmondta, biztos abban, hogy megnövekedik a hadsereg elismertsége a társadalomban, továbbá abban is, hogy büszkék lesznek a fiatalok a katonaviseltségükre. Lányi Zsolt ehhez a munkához kérte a társadalom támogatását. Szerdán a temetőkről és a temetkezésről szóló napirenden szereplő törvényjavaslatot elemző vezérszónoklatban Zakó László (FKGP) elmondta : nem tisztázott, kit illet meg a „nemzet közmegbecsülése” cím, létezhet-e ennek fokmérője. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a sírhelyek használatának idejét hosszabbítsák meg, és ne rendeljék e szempontot a településrendezés szempontjainak. A képviselő kijelentette, hogy az FKGP a törvényjavaslatot csak több jelentős kiegészítéssel tudja elfogadni. Az ülésszak lapzártakor folytatódott. -jeney- Az Országházban történt Elbúcsúztattuk Czine Mihályt Gyarapodnak halottaink. Kedden - február 9-én - a Farkasréti temetőben sok száz tisztelője kísérte utolsó útjára néhai Czine Mihály irodalomtudóst. A földi porhüvely hetven éven át őrizte és táplálta azt a gazdag szellemet, amelynek bőséges adományából tanítványainak százai, hallgatóságának ezrei, olvasóinak tízezrei építették a maguk nemzet- és hazaszeretetét. S mert ennek a szeretetnek múlhatatlannak kell lennie, Czine Mihály örökhagyó szelleme is a múlhatatlan dolgok tárházát gyarapítja. Képzettségénél és indíttatásánál fogva a magyar irodalom igehirdetőjéül szegődött. Világképének középpontjában Ady és Móricz, e két nemzetféltő hatalmasság állott. E két csillag meleg fényénél tájékozódva járta a vidéket, s a világot, s jutott el küldetéses szava a glóbusz 43 országába szétszóratott magyarsághoz, hirdetvén, hogy a rangos irodalom, az értelemhez szóló szép beszéd, mint erős abroncs tart össze, s tesz közösséggé valamennyiünket. Tette mindezt egy olyan korban, amikor a honi hatalom a hátát mutatta Trianon, s a többi magyar sorscsapás gyermekeinek. Ő fedezte fel a kis Magyarország gyarapodására a nagy nemzet száműzött íróit, és - ahogyan a politikus mondaná - annektálta az országhoz. Egyebek mellett e tette miatt vált kegyvesztetté a múló hatalmasságúak szemében, hisz származását (a hodászi juhász tizedik fia) és tudását tekintve, akár dédelgetett szolgájukká is válhatott volna. De épp népi indíttatása és szuverén szelleme, „fejedelmi” mivolta miatt érezte rangján alulinak, hogy a hatalom meleg ölében doromboló „tudós” váljon belőle. Híres Móricz monográfiájában az írót „rangrejtett fejedelemnek” nevezi. Nos, maga is az volt. Rangrejtett fejedelemként járta az országot, s a világot, hogy ízes beszéddel, mindig fontos kérdésekről szólva, gyarapítsa „alattvalóit”. Naturalizmus címen könyvet szerkesztett, miközben maga volt a naturális ember. Már alkata miatt is kősziklának formálta meg a természet, de a hatalom folyamatosan maró sava elporlasztotta. Szárnyas szemöldöke nem rebben többé. Szavait már nem ízlelhetjük. Többé nem osztozhatunk sem borszerető, sem népdalos kedvében. Eloldotta lovát - miként szeretett dala mondja, s a test béklyójától szabadulva maga is elvágtatott, hogy útmutató csillaggá legyen. Paizs Tibor Kis Újság (folytatás az I. oldalról) Az idő tájt viszont a fiataloknak nem állt rendelkezésére a fogamzásgátlók ilyen óriási arzenálja. Ezért érthetetlenek a mai gyilkosságok, mintha ez lenne a „családtervezés” egyik lehetősége. Még szembetűnőbb, hogy a jelenség már nem csak a „megesett” fiatalokra jellemző, hanem azonos arányban követik el e szörnyű tettet házasságban, párkapcsolatban élő asszonyok. E tettek elkövetésének érzelmi alapja ma is a félelem, de az okok már egészen mások Ma már, különösen városon nem tekintik szégyenletesnek a házasságon kívül született gyermeket, és jobbára nem is kell túlzottan tartaniuk a lányanyáknak attól, hogy „megszólják” őket emiatt. Az ilyen jellegű félelem tehát nem indokolja tettüket, illetve csak az esetek kis részében. A ma elkövetett csecsemőgyilkosságok jobbára a szabad élet elvesztésének, vagy a megélhetési kilátások megítélésének a félelmeiben gyökereznek. A gyermek megtartása és a megélhetés viszonyában ok és okozat felcserélődik aszerint, hogy milyen társadalmi csoportban jön világra a gyermek. Van egy olyan rétege társadalmunknak, amely, ha nem is túl fényesen, de abból él, hogy a családban sok a gyerek. Ha valaki népes családot vállal, az, mint rászoruló, minden lehetséges támogatást, segélyt igénybe vesz. Az átlagos jövedelmű házaspárok költségvetését viszont felboríthatja az első, avagy egy újabb gyermek érkezése. Némely elkövető jobban fél attól, hogy erről vagy amarról le kell mondania, mint bűnös tettéről. -A hit tömegméretű elvesztése játszik-e szerepet e gyilkosságokban? - Feltétlenül. A hit, illetve az erkölcsi vértezet hiánya az esetek majd mindenikénél tettenérhető. Ezt a fogyatékosságot erősíti aztán az értékrendek végzetes és káros eltolódásáért felelős televízió, amely zömmel az élet értéktelenségét és értelmetlenségét, illetve a mának élés hamis lelkületét sugallja. A gátlások tehát könnyebben oldódnak fel, az isteni büntetéstől való félelem híján a bűntudatérzés megfeleződik. De ha már szóba hoztuk a tömegtájékoztatást, meg kell említenem, hogy a túl gyakori beszámolók, az ilyen esetek szinte kétes és részletekbe bocsátkozó taglalása felméréseink szerint szintén szerepet játszik abban, hogy megnőtt a jelenség „terjedési sebessége”. Az ingadozók ötleteket kapnak. - Kontinentális „első helyezésről” beszéltünk. Mit kellett produkálnunk e „rekord” eléréséhez? - Az elmúlt évben harminc felderített csecsemőgyilkosságról van tudomásunk, persze nem mindegyik tett vált ismertté. Hogy az összes elkövetett esetszámot megkapjuk, a nemzetközi gyakorlat szerint az ismert eseteket tízzel kell beszoroznunk. És ez már aggasztóan magas szám. Még kétségbeejtőbb a helyzet, ha azt nézzük, hogy az esetek száma évről évre harmadával nő. Hogy fogalmat alkothassunk szégyenletes elsőségünkről, csak annyit mondok, hogy a múlt évben Ausztriában négy esetet lepleztek le. - A csecsemőgyilkosságokról szóló hírek a lakosság körében félelmet, felháborodást és nem kis társadalmi feszültséget teremtenek. Mi, akik anyavédelemmel foglalkozunk és rendszeresen találkozunk ezzel a kérdéssel, átérezzük azt az emberi és társadalmi igényt, hogy erre az országunk számára is negatív megítélést jelentő problémára megoldást találjunk. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ két és fél évvel ezelőtt kezdte el úgynevezett „babamentő”, a krízishelyzetbe került terhesek ellátását szolgáló programját, amelyet a kórház kapujába kihelyezett inkubátor szimbolizál. Úgy gondoljuk, hogy ez idő alatt elég tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy eredményeink alapján egy komplex, az egész országra kiterjedő megelőző jellegű anyavédelmi programot tudjunk elindítani - mondotta Garamvölgyi György, az intézet főigazgatója. - Melyek a program eddigi tapasztalatai? - 1996 óta, hogy a programot elindítottuk, több mint háromszáz krízishelyzetben lévő terhesen segítettünk. Eddig a kórház kapujában lévő inkubátorba öt újszülöttet helyeztek el. - Melyek e krízisprogram céljai? - Ez egy örökbeadó-örökbefogadó program. Amit mi szeretnénk, az az, hogy se a várandós anya, se az újszülött ne kerüljön veszélybe, illetve, hogy ez utóbbi lehetőleg a vérszerinti családjába kerüljön vissza. Amennyiben erre nincs lehetőség, az újszülött számára minél fiatalabb korban új családot kell kerítenünk. - E humanitárius célok elérésében eddig milyen eredménnyel jártak? - Mindenekelőtt sikerült elérnünk, hogy a kórház vonzáskörzetében csökkent a csecsemőgyilkosságok száma. Ezeknek az inkubátorban elhelyezett újszülötteknek a biztos halál lett volna a sorsuk, hiszen velük édesanyjuk már utolsó útjukra indult. Olyan esetekben, amikor a krízishelyzetű terhes időben jelentkezett, segítettünk problémája megoldásában, és ennek az lett az eredménye, hogy döntő többségükben magukkal tudták vinni az újszülöttet családjukhoz. Beláttuk, hogy a krízishelyzetbe került terhesek felkutatása ma már szükségszerű. A megelőzésen alapuló tevékenység lényege éppen az, hogy szervezetünk maga igyekszik felkutatni a veszélyeztetetteket. Ilyennek tekinthetők például azok, akiknek terhességmegszakítási kérelmét elutasították, akik terhességük alatt gondozásban nem részesültek, az egyedülálló terhesek, a fiatalkorúak, illetve a drogfüggő terhesek. Létre kívánunk hozni egy jól szervezett információrendszert, amelyben minden orvos, akit terheskönyvvel nem rendelkező várandós keres fel, ezt közölné a védőnővel, ő összegezné az adatokat, és később meggyőződne róla, hogy a baba megszületett-e - mondotta végezetül Garamvölgyi György. Palatkai Tibor Megelőző anyavédelmi program Hazánkban a legnagyobb arányú a csecsemőgyilkosság A 101. vitaest A Független Kisgazdapárt Elnöksége Tudománypolitikai Intézete február 18-án, csütörtökön, 17 órai kezdettel tartja az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia 101. vitaestjét. Helyszín: Budapest, V., Belgrád rkp. 24. (Erzsébet-híd pesti hídfő). Program: A magyar egészségügy jelene és jövője. Előadók: Fecske Mihály kandidátus, egyetemi tanár, Kerekes Sándorné egészségügyi minisztériumi főosztályvezető, Réti Miklós főorvos, a Pest megyei önkormányzat elnöke.