Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-12-08 / 49. szám

Kiváló előadás a Szentháromság téren (4. o.) Beszélgetés Boros Imre miniszterrel (7. o.) Ára: 58 Ft Kisgazda győzelem Tiszabőn A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő községben december 3-án megtartott időközi választáson az FKGP jelöltje, Négyesi Zol­tán, a voksok 73,7 százaléká­val elnyerte a település pol­gármesteri tisztét. Adventi kézműves gyermekfoglalkozások A Független Női Szövetség bu­dapesti szervezete szeretettel vár minden alkotni vágyó képzőmű­vész-palántát, a Független Kis­gazdapárt Országos Központjá­nak klubtermébe (Budapest, V., Belgrád rkp. 24., az Erzsébet híd pesti hídfőjénél). A foglalkozásokat december 9- én (Luca-napi népszokások) és 16-án (karácsonyfadíszek készí­tése) tartják - minden alkalommal 10 és 13 óra között - Bartosné Kí­­vés Hajnalka és Hajdú Gizella kézművesek irányításával. Kunszentmár­toni fórum A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt Kun­szentmártoni Szervezete várja tagjait és az érdeklődőket decem­ber 14-én, csütörtökön 18 órakor a kunszentmártoni Művelődési Központba. A mezőgazdaság ak­tuális kérdései címmel megren­dezendő lakossági tájékoztatóra. A fórum előadói: Kósa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára és István József, az FKGP országgyűlési képvi­selője. (FKGP országgyűlési képviselői fogadóóra 17 órától a Művelődési Központban) Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Foodapest élelmiszeripari kiállítás idején tárgylásokat folytatott Franz Fischlerrel, az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosával (képünkön), valamint Assad Mustafa szíriai és Pavel Koncos szlovák mezőgazdasági miniszterrel. A tárgyalásokról szóló tudósításunk az 5. oldalon olvasható. Ary Krisztina felvétele Nagy jelentőségű megállapodás a külső üzletrészek rendezéséről A koalíciós pártok elfogadták a törvény­terv­ezetet Hosszas tárgyalásokat követően megszületett a három koalíciós párt nagyjelentőségű megállapo­dása a szövetkezeti külső üzletré­szesek problémakörét rendezni szándékozó törvénytervezetről. Ez azokat az eredeti elképzelése­ket tartalmazza, amelyeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium a miniszter­­elnök és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megál­lapodása alapján dolgozott ki - nyilatkozott lapunknak Torgyán József földművelésügyi és vidék­­fejlesztési miniszter, akit először arról kérdeztünk, hogy melyek voltak ezek az elképzelések? - A törvénytervezetben az 1992-es vagyonnevesítéskor meg­határozott külső üzletrészeseket mi alany­i külső üzletrészeseknek nevezzük. E körben az üzletrész vásárlása oly módon történne, hogy a szövetkezetek kötelesek az üzletrészeket megvásárolni az üz­letrész-tulajdonosoktól az 1992- es nevesítéskori névérték száz szá­zalékáért. Amennyiben a szövet­kezetnek erre nincs megfelelő anyagi fedezete, akkor ehhez az állam anyagi segítséget nyújt. Hangsúlyozom, hogy az állami segítség csak ehhez, az eredeti üz­letrész-tulajdonosi körhöz kap­csolódik. Az ide tartozókat dicsé­ret illeti azért, mert bíztak a Füg­getlen Kisgazdapárt és a kormány ígéretében és hűségesen kitartot­tak a legnehezebb körülmények között is. A törvénytervezet sze­rint a­ második kategóriába tartoz­nak azok, akik az 1992-es va­gyonnevesítéskor még belső üz­letrész-tulajdonosok voltak, de azt követően kiléptek a szövetke­zetből és így váltak külső üzlet­részesekké. Ide tartoznak azok is, akik az eredeti üzletrész­tulajdonos elhalálozása miatt örö­kösként váltak külső üzletré­szessé. E második körbe tartozók üzletrészének vásárlásához az ál­lam már nem tud anyagi segítsé­get nyújtani, viszont a törvényter­vezet kimondja, hogy tőlük is kö­teles a szövetkezet megvásárolni az üzletrészt a nevesítéskori név­érték száz százalékáért. (folytatás az 5. oldalon) A haderőreform a haza védelmét is szolgálja Az Országházban történt A Tisztelt Ház befejezte a költ­ségvetés részletes vitáját. Hosszú tárgyalások után ked­den délután hárompárti megál­lapodás született a külső üzlet­részekről. Előreláthatólag lap­zártánk után dönt a mezőgazda­­sági bizottság arról a módosító javaslatról, amelyet a kisgazdák részéről Gyimóthy Géza és Hanó Miklós, a Fidesz részéről Farkas Sándor, az MDF ré­széről pedig Font Sándor írt alá. A képviselők vagyoni helyze­téről szóló általános vita lapzár­tánk idején is folyt.­­ Hétfőn napirend előtti fel­szólalásában Rogán Attila (Fi­desz) a kormány által megsza­vazott negyvenezer forintra emelt minimálbér kapcsán azt firtatta, hogy vajon kik is állhat­nak a béremelést nem támogató szakszervezetek mögött. A frak­cióvezető-helyettes szerint nem nehéz kitalálni, hogy a kormány munkavállalói és szakszervezeti politikáját oly sokszor bíráló ér­dekképviseletek mögött maga a Magyar Szocialista Párt áll. A képviselő szerint az MSZP al­ternatív költségvetési javaslata oly mértékben elhibázott, hogy azt még maguk a szocialista honatyák sem találták támoga­tásra érdemesnek az egy héttel ezelőtti szavazás során.­­ Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke, a Magyaror­szág teljes jogú NATO-tagsága óta oly fontossá vált haderőre­formról szólt napirend előtti fel­szólalásában. Mint elmondta, létfontosságú, hogy a magyar védelmi képességet, a magyar hadsereget, a Honvédelmi Mi­nisztérium és a vezérkar integ­rációját minél előbb végre tud­juk hajtani. A hadseregreform a képviselő szerint régóta aktuá­lis, hiszen a nyolcvanas évek közepétől a haderő leszálló ág­ban van. A reform azonban mérföldkőhöz érkezett azzal a november 21-én meghozott hat­párti nyilatkozattal, amely elfo­gadta a HM és vezérkar integ­rációját és annak főbb sarok­pontjait. A pártok feltétlen e­­gyüttműködése azt tükrözi, hogy nem csupán NATO-tag­­ságunk és az európai uniós csat­lakozás szempontjából fontos a reform, hanem saját országunk védelme szempontjából is, han­goztatta az elnök. A döntés kor­mányzati ciklusoktól függetle­nül elősegíti a Magyar Honvéd­ség hosszú távú fejlesztési irányelveit. Lányi Zsolt azt is megemlítette, hogy a november 30-ai állománygyűlésen a sze­mélyi, humánpolitikai kérdések legoptimálisabb megoldását is megbeszélték. Végezetül arra kérte a tisztelt honatyákat, hogy a hosszú távú reformot a jogal­kotás eszközeivel is segítsék.­­ Míg Csurka István a MIÉP nevében a nemzeti összefogás fontosságát hangoztatta a glo­­balizmus világméretű veszélye­ivel szemben, addig Pető Iván (SZDSZ) az Orbán Viktor által közzétett, „Az ez évben megje­lent, Magyarországot, illetve an­nak kormányát lejárató külföldi sajtócikkek” gyűjtését találta az országra nézve lejáratónak, töb­bek között az állampolgárok sajtószabadságának és kritikai jogának megsértése okán. Kedden napirend előtt Kékkői Zoltán, a frissen meg­választott frakcióvezető-helyet­tes a felszólalás lehetőségével élve az EU-csatlakozás emberi tényezőinek fontosságáról be­szélt. A témafelvetés a múlt csütörtökön megtartott integrá­ciós vitanap után valóban időszerű volt, annál is inkább, mert az Európai Uniós csatlako­zási előkészületek során, amint arra a képviselő is rávilágított, kevesen foglalkoznak avval, hogy miként fogja érinteni a csatlakozás az emberek, s mi több, az elmaradottabb telepü­léseken, kistérségekben élő em­berek sorsát, jövőképét. (folytatás a 2. oldalon) ir ( Tollas Tibor Elmorzsolt virág Kérész szépség a paraszti, Ifjúsága arasznyi. Hajlik hajnaltól esteiig, S az öregséggel megtelik. Szemét az ég, színét a nap Szívja, s ő mindent visszaad. Szépségét földbe kapálja Az virágzik a határba ’. A hétköznapok tengerén, Húszéves asszony, koravén. Tört hajtás, tépett jázmin ág, Erzsiké... elmorzsolt virág. v­______________________________________________________J Csúcstechnológia a gabonavizsgálatban Negyvenmillió forintos génlaboratóriumot adtak át Budapesten Jelentős, új állomásához érke­zett Magyarországon a gabona­­vizsgálat. Hazánkban elsőként, egyebek között az exportkuko­­rica-szállítmányok genetikai el­lenőrzésére, és az eredmény tanúsítására a Concordia Köz­raktár Kereskedelmi Rt. Ga­bona Control úgynevezett GMO-s laboratóriumában nyí­lik lehetőség. Az egykori kirá­lyi lisztvizsgáló intézetben 40 millió forintos költséggel elké­szült, és nemzetközileg is akk­reditált laboratóriumot a közel­múltban avatta fel Tamás Ká­roly, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. A GAFTA nemzetközi szer­vezet által akkreditált, az FVM, vagyis az állam tulajdo­nában lévő laboratórium, az egész országból fogad vizsgá­lati anyagokat. A tesztek ered­ményeit a kereskedők és az el­adók a világ bármely részén el­fogadják. A beruházást az tette szükségessé, hogy az Európai Unióban határozott rendelke­zések tiltják a génmanipulált (GMO-s) termékek étkezési célra történő felhasználását. A magyar kukorica emiatt rend­kívül keresett cikké vált az EU államaiban. Az EU-küldöttségek több menetben küzdöttek azért, hogy Magyarországról legalább az étkezési célú kukoricát kivihes­sék. Végül abban állapodtunk meg, hogy azt a mennyiséget, amit a kereskedők lekötöttek és az EU-tagállamokba kerül kivi­telre, a helység és a cél megje­lölésével a tárca kiengedi - tá­jékoztatott Tamás Károly. Ez az egyezség azt jelenti, hogy kukorica étkezési célú ki­vitelének ellentételeként, az EU parafálta a szesz- és borkeres­kedelmi megállapodást is, ami­nek értelmében január elsejétől változatlanul az eddigi feltéte­lek mellett vámmentesen vihet­jük ki a magyar borokat az Unió államaiba. Ez 1,8 milliárd forint értékű megtakarítást jelent a magyar borágazat számára. Az államtitkár mindazonáltal hangsúlyozta a génmanipuláció fontosságát is, hiszen az USA- ban, Kanadában és Kínában széles körben alkalmazzák a génsebészet eredményeit. A génsebészettel, génmani­pulációval kapcsolatosan Tamás Károly hangsúlyozta, hogy a magyarországi kutatásnak nem szabad hátrányba kerülnie, hi­szen olyan területről van szó, amelyik sorsfordító jelentőség­gel bír a biológia tudományá­nak fejlődésében. Az elmúlt évtized mező­­gazdasági tudományos kutatá­sának legnagyobb jelentőségű eredménye, hogy a transzgéni­­kus, öröklési tulajdonságaikban módosított növények (GMO) megjelentek a szárazföldi nö­vénytermesztésben, ezáltal min­dennapi életünkben is. Az így előállított gyomirtószer-vírus és rovarellenálló növények a világ jelentős agrárexportáló állama­iban kikerültek a tudományos­kísérleti fázisból. A növények közül a kukorica, a szója, repce, a gyapot, a paradicsom, a bur­gonya jelentős mennyiségben jelentek meg a nemzetközi ke­reskedelemben. V. B.

Next