Kis Újság, 2001. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

2001-10-05 / 40. szám

2 Magyarország Kiste 2001. október 5. Szoboravatás Ferencvárosban a pártelnök jelenlétében S­ zeptember utolsó vasár­napjának délelőttjén a ferencvárosi Páli Szent Vince templom előtt szentelte fel Spányi Antal püspök, vicarius generalis a Magyarok Nagy­asszonya a Szent Koronával című szobrot, Majoros István szobrászművész alkotását. A Szűzanya szobrát a Magya­rok Egymásért Alapítvány, a Füg­getlen Női Szövetség alapítványa állíttatta a háborúban fiukat el­vesztett édesanyák emlékére. Az ünnepségen részt vett Gegesy Fe­renc, Ferencváros polgármestere, beszédet mondott Spányi András esperes, a templom plébánosa. Az emlékbeszédet Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt or­szágos elnöke mondta. A beszédet szó szerint idéz­zük: Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Úr! Főtisztelendő Esperes-plébá­­nos Atya! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Honfitársaim! A mai napon, a ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemp­lom búcsúnapján Püspök Atya megszentelte Majoros István szobrászművész „A Magyarok Nagyasszonya a Szent Koroná­val” alkotását. A templom védőszentjének ün­nepén arról szeretnék szólni, hogy „A Magyarok Nagyasszo­nya a Szent Koronával” szobra eredetileg a Clark Ádám téren, a Lánchíd budai hídfőjénél állt, amelyet a világháború idején Budapest ostromakor megsem­misítettek. A Patrona Hungáriáé szobornak - ennek a csodálatos nemzeti jelképnek - is az lett a sorsa, ami az ártatlan magyar katonáké, akiket ebben a temp­lomban az orosz gépfegyveres katonanők halomra lőttek. Mennyi vér, mennyi fájdalom fa­kadt az ördög birodalmából in­dult gonosz hadjárat nyomában! Ki kell mondanom, hogy még szomorúbb, még elkeserítőbb az a tény, hogy a gonosz megfékezé­sére, visszaszorítására, megsem­misítésre a mai napig sem került sor. A sátáni pokol napjainkban is robbantásokkal és terrorcse­lekményekkel bizonyítja jelenlé­tét a világban: értelmetlen ha­lálba küld ártatlan embereket, nyomorít meg szépre és jóra áhító családokat, félelemben és rettegésben tart gyermekeket, ki­látástalan reménytelenségbe ül­dözi az idős embereket, felfor­gatja, a háború rémével fenyegeti a világot. Ezért különös misztikumot hordoz e megszentelt alkotás. „A Magyarok Nagyasszonya a Szent Koronával” azt jeleníti meg előttünk, hogy nemzetünk együvé tartozását, a magyar né­pet és szent hazánkat szimboli­záló Szent István koronáját kezé­ben tartó Szűz Mária hazánk ol­­talmazója, küzdelmes történel­mét hősiesen megharcoló népünk támasza. A Független Kisgazda- Föld­munkás-, és Polgári Párt eszme­iségéhez tartozik a keresztény ér­tékek maradéktalan képviselete, a magyar nemzeti kincs őrzése és gyarapítása. Úgy gondolom, hogy ennek a feladatnak csak ab­ban az esetben tudunk megfe­lelni, a nemzeti sorskérdéseket csak akkor tudjuk hitelesen kép­viselni nemzetünk előtt, ha kellő alázattal fordulunk a Magyarok Nagyasszonya felé, ha lelkünk­ben a megbékélést, a felebaráti szeretetet hozzuk ajándékul. A mi pártunk - mint a magyar nemzet történelmi pártja - egy pillanatig sem tévesztheti el szem elől küldetésének lényegét, a ma­gyar nemzet boldogítását, a sze­gények felkarolását, a nemzet alapításának kezdetén a szerze­tesek által meghonosított mező­­gazdasági, termelési kultúra szüntelen fejlesztését és támoga­tását, a jóléti állam megteremté­sét. Azon az úton járva, amelyet a kereszténységet felvevő első ki­rályunk, Szent István kijelölt számunkra. Századokon át a magyar nép azért hálálkodott Szent István­nak, mert hazánk védőasszonyá­nak kérte népünk zivataros szá­zadain, a háború sötét éjjelein is felragyogó csillagot, a mennyekbe felvett Nagyboldogasszonyt. így lett égi oltalmazónk a Magyarok Nagyasszonya, aki most vizuáli­san is megjeleníti kegyes jóságát, mert kezében tartja államiságunk jelképét, a Szent Koronát. Szent István műve időtállónak bizonyult egy évezreden át! Sok vihar vonult át azóta a Kárpát­medence tájain, sokféle ártó ha­talom akart bennünket kiforgatni hitünkből és magyarságunkból, mégis megmaradtunk keresztény­nek és magyarnak. Ezerféle veszteségtől kínlód­tunk, volt Muhi csata és Mohá­csi vész, Világos és Trianon, megszenvedtük a XX. század „felvilágosult” rémtetteit, még­sem tűntünk el a népek forga­tagában. Voltak nagy hiteha­gyások, nagy elvándorlások, ma mégis erős a magyarság a Kárpát-medencében és hitünk is megmaradt. A Független Kisgazdapárt tisztán látja, hogy napjainkban még inkább szükség van a Ma­gyarok Nagyasszonya közben­járására, mert a modern kor­ban, a XX. században is sok veszély leselkedik ránk. Mennyi kicsinyes politikai széthúzás rombolja a közerkölcsöket, méltatlan vádaskodások és áru­lások nehezítik küldetésünk tel­jesítését, a demokratikus-ke­­resztény-nemzeti értékek stabi­lizálását a közéletben. Végül arról is szót kell ejte­nem, hogy a félreértelmezett globalizáció a haza mivoltát is szétzilálhatja. Egyre inkább el­szakadnak a szálak, amelyek az embert eddig a szülőföldhöz, a szülőházhoz kötötték: „ott a haza, ahol jobban élek! ” Az új ideál: a világpolgár. Hesseges­­sük el szemünk elől a kísérte­ties jövőképet: honfitársaink tö­meges kirajzását a világ „jobb ” tájaira, s helyükbe má­sok beáramlását; hogy szülőföld egyre inkább idege­n­nek birtokában lesz; hogy szel­lemi-kulturális életünk eddigi magyarságát kilúgozza majd az a „másság", amelynek erősza­kosságát már most tapasztal­hatjuk. Bízunk abban, hogy né­pünk nagyobb része nem csu­pán belső parancsnak, de szív­beli örömének érzi a szülőföld­höz tartozását, a hozzá való­ ra­gaszkodást, az ebben a hazá­ban végzett munkálkodásával elsősorban e nép javára kí­vánja kamatoztatni tudását, te­hetségét. Abban a hazában, amelynek összetartó, egybeab­­roncsozó szervezetét Szent Ist­vánnak köszönhetjük. Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Honfitársaim! Köszönetet szeretnék mon­dani a Magyarok Egymásért Alapítványnak, a Független Női Szövetség alapítványának, hogy a háborúban fiaikat el­vesztett édesanyák emlékére ezt a szobrot újra állíttatta, hogy ezt a Püspök Atya megszentelte. Álljon előttünk ez a szobor ősi hitünk jelképeként, szóljon hozzá énekimánk úgy, ahogyan hozzá imádkoztak a megpróbál­tatások és szükség idején a hívő magyarok: „Te vagy földi él­tünk vezér csillaga/Édes re­ménységünk, kegyes Szűz Anya/ Téged rendelt jó anyának az Is­ten Fia /Azért álltunk örven­dezve, ó Szűz Mária! ” Köszönöm, hogy meghallgat­tak. Kérem Püspök Atyát, hogy adja áldását a szobrot állító kö­zösségekre, pártunkra, csalá­domra, magyar hazánkra, és ha lehetséges, rám is. Az emlékbeszéd után Spányi Antal püspök, vicarius genera­lis celebrált szentmisét zsúfolásig megtelt Szent Vince a templom búcsúnapja alkalmá­ból. -esza- Tisztelgés a katonafiaikat vesztett édesanyák emléke előtt Torgyán Józsefné Cseh Mária és Korényi Attiláné leplezték le a Nagyboldogasszony szobrot Torgyán József pártelnök beszédét tartja a szobor leleplezése után Torgyán Józsefné Cseh Mária, az FNSZ elnöke a hívek könyörgését mondja Napirend előtt, a Nép előtt • Napirend előtt, a Nép előtt • Napirend előtt, a Nép előtt A magyar mezőgazdaság nem „európai öntudatra”, hanem afrikai szegénységre ébredhet (III.) (Folytatás az 1. oldalról) A földalapú támogatás beveze­tése, a húsz és ötven hektár alatti területeken gazdálkodók előny­ben részesítése, a termékpályák fokozott mérvű segítése, az egye­dülálló íz- és zamattartalmú ma­gyar zöldség-gyümölcs ágazat példa nélkül álló támogatása ered­ményeinkhez sorolhatók. A minőségi termelésre való áttérés, az agrárdiplomáciai of­­fenzíván keresztül a piacszerző és piacbővítő akcióink, a ma­gyar áruk iránti kereslet növe­lése, a megfelelő árak kialakí­tása érdekében hozott intézke­déseink éppúgy elismerést vál­tottak ki a gazdatársadalomból, mint válságkezelő akcióink. Ki ne emlékeznék a vízidisznó ví­ziójára, amely fogalommal kí­nomban újítottam meg nyelvün­ket és fogadtattam el az ágazat­ban, hogy a tönk szélén álló gazdáknak segíthessek, ami le­hetőséget nyújtott számunkra az egész Európát súlytó sertésvál­ság leküzdésére. Az „iskolatej” akciónk szemé­lyes sikerünkként könyvelhető el éppúgy, mint az orosz pénzügyi válság magyarországi kihatásai­nak kivédése, továbbá a konzerv­gyárak megmentése, vagy a MiZo-ügy kezelése. Miniszteri tevékenységünk te­hát a búza és kukoricabomba ha­tástalanításán át a dunamenti Ro- Ro (kombinált árufuvarozásra al­kalmas­­ szárazföldi szállítójár­művek vízi úton történő szállítá­sára alapuló) kikötők építéséig rendkívül eredményesnek bizo­nyult. Ezt számos külország ál­lamelnöke, miniszterelnöke, kül­ügyminisztere és más tárcák ve­zetői, valamint a partner minisz­terek is elismerték. A magyar ér­dekek megvédése és jó hírnevé­nek öregbítése azonban nem mindenkinek tetszett. Voltak akik irigykedtek, mások ellenséges­kedtek, de még olyanok is akad­tak, akik harminc ezüst dénárért eladták az egész magyar agrári­­umot és feldolgozóipart, ezért féltek attól, hogy megteremtjük talpraállásunk alapjait. Ezért mi­nél sikeresebbek voltunk, annál inkább nekünk támadtak. Minél szembetűnőbbek voltak az ered­ményeink, annál inkább gyaláz­­tak. Gyűlöletkeltésük indítékai tehát az irigység, a tehetségtelen­­ség és nemzetáruló mivoltuk vol­tak. Most azonban nem a füzet­­nyi helyet felemésztő sikereink szinte véget nem érő felsorolásá­val, hanem meg nem valósuló ál­maink meghiúsításából fakadó kárainkról kívánom olvasóimat tájékoztatni. Nem azért teszem ezt, mintha mazochista lennék, hanem azért, hogy akik érde­mesnek tartják a felvetéseimet elemezni, ha egyetértenének ve­lem, megvalósíthassák mindazt, amit a velem szemben felvonul­tatott tehetségtelenség és irigy­ség, mint a világ két főátka megakadályozott. A termőképességet elvesztett termőföldjeink talajerő visszapótlásának kérdéséről Az általam tervbe vett, de meg­valósításában megakadályozott törekvéseim közül első helyen, a volumenében is legnagyobb­­ról, a termőképességét elvesz­tett termőföldjeink termőképes­ségének visszaadására irányuló tervem meghiúsításáról számo­lok be. A szakértők megítélése sze­rint a magyar termőföldek az 1980-as évek elejétől kevesebb hatóanyagot kaptak vissza, mint amennyi a termeléssel kivont tápanyag mennyisége. Ez a helyzet a talajok tápanyagtartal­mának feléléséhez vezetett, ami a terméshozam és terménymi­nőség romlásához vezetett. A rendszerváltás kezdetére 1990 tavaszára termőtalajunk talaj­erő-utánpótlási színvonala az 1960-as évek színvonalára esett vissza. Aligha kell bizonygatnom, hogy 2001-ben az 1960-as talaj­erő szinttel nem lehetünk ver­senyképesek Európában és min­denképpen hátrányos helyzetbe kerülünk az Európai Unióban. A talajerő színvonala (még inkább: színvonaltalansága) közvetlenül veszélyezteti a világviszonylat­ban kiemelkedő minőségi ga­bonatermelésünket. A magyar étkezési búzát ez idáig javító minőségnek vásárolták az EU tagországai, míg a takarmányku­koricánkat pedig nyomott szintű takarmány áron, de étkezési ku­korica céljaira vették. E termé­keink mennyiségének és minősé­gének veszélyeztetése egyenlő az alapvető mezőgazdasági érde­keink veszélyeztetésével! A talajerő termőképességének elvesztése mindenekelőtt a talaj foszfor és kálium összetévőit érinti kedvezőtlenül. Enélkül pedig a gabonafélék kellő sikér­tartalma nem biztosítható, mint ahogy a cukorrépa cukorfelhal­mozó képessége sem biztosított. Miniszteri terveimben jelen­tős súllyal voltak jelen az irányú törekvéseim, hogy a zöldség és gyümölcsféleségeink szinte pá­ratlanul jó íz- és zamatanyagára és a jó termőhelyi adottsága­inkra figyelemmel teremtsük meg hazánkban annak feltéte­leit, hogy Európában előbb zöldség-gyümölcs középhata­lommá, majd nagyhatalommá válhassunk. A talaj megfelelő foszfor és ká­lium összetevői azonban nélkü­lözhetetlenek ahhoz, hogy a gyü­mölcsök íz- és zamatanyaga, va­lamint színanyagainak képződési megfelelő legyen. (Folytatás a 3. oldalon Elherdált lehetőségeink nyomában A koalíció a ciklus végéig tart Közlemény a jövőt érintő kérdésekről A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Alkotmá­nya értelmében a párt politikáját az Országos Elnökség képvi­seletében az országos elnök alakítja ki. Amint az ismeretes a Független Kisgazdapárt a Fidesszel kö­tött kormánykoalíciót. Az Országos Elnökség megítélése sze­rint a magyar nemzet érdekében ennek a koalíciónak a ciklus végéig kell tartania, még akkor is, ha a Fidesz folytatná azt az igazságtalan és méltatlan politikáját,­amellyel hű szövetségesét mindezidáig hátbaszúrta. Az Országos Elnökség a Független Kisgazdapárt jövőjének kialakítását illetően azt a döntést hozta, hogy a várhatóan 2002. április 7-én sorra kerülő első választási forduló éjszakáján lesz abban a helyzetben, hogy a jövőjét illetően további döntéseket hozhasson. Ezért bármely párttal való megbeszélés ez idő sze­rint minden alapot nélkülöz. Budapest, 2001. október 1. Dr. Torgyán József s.k. országos elnök

Next