Kisalföld, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
miß PBOLEfÄÄJAI BGYEStSUETES? ÄRA; 60 PILLÉR ttl ÉVFOLYAM, 68. SZÁM*^ MAGYAR SZOCIALISTA MlNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1958 március 21. péntek. Idős, kommunista harcosok és fiatal KISZ-isták találkozója Győrött, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulóján Tegnap este hét órakor az SZMT székház nagytermében találkoztak a győri munkásmozgalom veteránjai és az ifjú kommunisták, hogy megünnepeljék a proletariátus dicsőséges fegyvertényének, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulóját. Az ünnepi ülés elnökségében az ősz harcosok között helyet foglaltak az új generáció képviselői is. A gyűlést Lombos Ferenc elvtárs nyitotta meg, aki az MSZMP megyei és Győr városi bizottsága nevében üdvözölte a tizenkilences elvtársakat. Ezt követően Gőcze Géza elvtárs, a 19-es kisalföldi dandár tagja mondott ünnepi beszédet. Gőcze elvtárs megemlékezett azokról a történelmi körülményekről, amelyek közepette a Magyar Tanácsköztársaság megalakult. Felelevenítette a győri tanácshatalom harcait, s a kisalföldi dandár dicsőséges helytállását a munkáshatalom védelmében. — Köztük vannak még azok az elvtársak, akikkel együtt vonultunk be Rozsnyóra. Bizonyára nem felejtették el azt a határtatlan lelkesedést és örömet, amelylyel a csehszlovák nép, mint felszabadított fogadott bennünket — mondotta. Majd a belső reakció hazaárulásáról beszélt a szónok. Párhuzamba hozta a magyar reakciónak 1919-es, majd 1956-os szövetkezését a nemzetközi imperializmussal a magyar nép ellen. A Szovjetunióval való kapcsolatunkról, s a párt hatalmas erejének forrásáról beszélt ezután Gőcze elvtárs, majd beszédét így fejezte be: — „Ez az ünnep kötelez is bennünket. Kötelez arra, hogy úgy álljuk meg a helyünket, hogy munkánkkal megbecsülést, szeretetet szerezzünk pártunknak, amely negyven esztendő alatt sokszor tanúbizonyságát adta annak, hogy a népért van, azt szolgálja.“ Az ünnepi beszéd után a győri fiatalok műsorral köszöntötték 1919 hős harcosait. A Tanácsköztársaságról emlékeztek meg Sopron dolgozói Csütörtökön este 7 órai kezdettel a Petőfi Színházban nagygyűlés keretében emlékeztek meg Sopron dolgozói a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39-ik évfordulójáról és a KISZ megalakulásának első évfordulójáról. A színház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a finálék és a veteránok. Az Internacionálé eléneklése után Kantó Gyula, a Sopron városi párt-végrehajtóbizottság szervező titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd S. Tóth Sándor százados tartott megemlékezést. Beszédének első részében hangsúlyozta, hogy a Tanácsköztársaság nem egyszerű folytatása 1848-nak, mert 1919-ben a munkásosztály mindenféle kizsákmányolás megszüntetéséért, a szocialistaársadalom megteremtéséért szállt harcba. A Magyar Tanácsközársaság nemzeti történelmünk egyik legdicsőségesebb fejezete. Ezután részletesen foglalkozott a Kommunisák Magyarországi Pártjának megalakulásával, annak jelentőségével és a Tanácsköztársaság megteremtéséért, megvédéséért vívott harcával. Beszéde végén megemlékezett a másik évfordulóról is. Ugyanis egy évvel ezelőtt, 1957. március 21-én alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Hangsúlyozta, hogy a KISZ méltó utóda akar lenni a KIMSZ-nek. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után az ifjúsági kultúrgárdák színvonalas kultúrműsort adtak. Kitüntetések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységük elismeréséül a MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDJE kitüntetését adományozta: Szilágyi Dezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetőjének. A MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést Jabab Rudolf nyugdíjasnak, Jackivert Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány titkársága munkatársának, Spietz József nyugdíjasnak, Matejka Jánosné nyugdíjasnak, Keleti Jósasfné nyugdíjasnak, Kite Elek nyugdíjasnak, Székely Lajos nyugdíjasnak, Ács Vilma nyugdíjasnak, Tóth László nyugdíjasnak és Paksi József nyugdíjasnak. A kitüntetéseket Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára csütörtökön délben az Országház épületében nyújtotta át. A kitüntetések átadásakorjelen volt Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Olt Károly, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Bárd András, a munkásmozgalom régi harcosa. A kitüntetettek nevében Spiesz József mondott köszönetet. Az eszme, amely 1919-ben Magyarországon egyszer győzött, többé el nem bukik Ünnepség a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága csütörtökön este ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepi est elnökségében helyet foglaltak a párt- és államvezetők mellett a munkásmozgalom harcosai, pártmunkások, üzemi dolgozók, nők, fiatalok, tudósok. " Az ünnepséget Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A magyar történelem egyik legdicsőbb fejezetének évfordulóját ünnepeljük. Harminckilenc éve annak, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt vezetésével megdöntötte hazánkban a tőkések és a földesurak államát, megteremtette a dolgozó nép hatalmát, a Magyar Tanácsköztársaságot, az első magyar proletárdiktatúrát — mondotta —, majd az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Ezután Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja mondott ünnepi beszédet. Nemes Dezső beszéde — 39 esztendővel ezelőtt bejárta az országot és a nagyvilágot a hír: Budapesten forradalmi kormány alakult, amely a proletariátus képviseletében átvette a hatalmat! Győzött a szocialista forradalom. Győzött vértelenül, fegyveres felkelés nélkül. A polgári kormányzat beismerte teljes csődjét és önként átadta a hatalmat a proletariátusnak, amely a nemzet vezető osztályává vált. Dicsősége a magyar munkásmozgalomnak és nemzetünk történetének, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően elsőnek Magyarországon győzött a szocialista forradalom — kezdte beszédét Nemes Dezső, majd a továbbiakban a többi között a következőket mondotta. — Az 1918. november 20-án megalakult a kommunista párt, amelynek irányításával a mindjobban balratolódó munkások ésszegényparasztok egyre tudatosabban szálltak síkra a Tanácsköztársaság megteremtéséért, igazi néphatalom létesítéséért. Az egész dolgozó nép döntő többsége néhány hónap alatt kiábrándult a polgári szociáldemokrata koalíciós kormányzatból. A nagybirtok felosztását is ígérte, de nem hajtotta végre, hanem büntető expedíciókat küldött a földet foglaló parasztok ellen és terrorrendszabályokkal próbálta meggátolni a kommunista mozgalom gyors fejlődését. A nép csalódott az Antant nagyhatalmak és a belső monarchista reakció előtt behódoló kormányzatban: a kispolgári rétegek a proletárhatalomért küzdő munkásosztály mellé álltak, a szovjet Oroszországgal való imperialistaellenes szövetség politkáját tették magukévá. A hatalmat 1919. március 21 -én az Egyesült Kommunista Szocialista Párt vette át a magyar munkásosztály és a szegényparasztság nevében. Nagyon fontos tanulság ez még akkor is, ha az erők egyesítése hibás módon valósult meg. Tudvalevő, hogy az Egyesült Kommunista Szocialista Pártban egykét kivétellel bentmaradtak az összes reformisták, akik nem a proletárdiktatúra eszméjéért rajongtak. A szociáldemokrata vezérkar a tömegek nyomására csupán manőverként ment bele az egyesülésbe. De a baloldali szocialisták — közöttük a balszárny vezetői, valamint a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek közép és alsófunkcionáriusainak nagy többsége — színes lélekkel álltak a Tanácsköztársaság mellé. Nemes Dezső a Tanácsiköztársaság vívmányairól beszélt ezután. A 21 szociáldemokrata népbiztos, között nyolc olyan volt, aki a 14. kommunista népbiztossal szilárd forradalmi blokkot alkotott és a Tanácsköztársaság bukása után nem hogy visszatáncolt volna, hanem a proletárdiktatúra iránti hűséget büszkén hirdető kommunista párthoz csatlakozott. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének a ténye — folytatta — az egész nyugat-európai munkásmozgalomra igen nagy hatással volt. A negatív vonások ugyancsak éreztethették és érezték is a maguk hatását az európai munkásmozgalomban, nehezítették a szakítást a reformistákkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világrengető hatása mellett a Magyar Tanácsköztársaság megszületésének az ösztönző hatása is játszott bizonyos szerepet abban, hogy 1919. áprilisában megszületett a Bajor Tanácsköztársasági A proletárforradalom tüze magasra csapott Németországban is, s a nemzetközi burzsoázia megdöbbenése és félelme a szocialista világforradalomtól még nagyobb lett. A győztes Antant hatalmak burzsoáziája és a levert Németország, valamint szövetségeseinek a burzsoáziája gyorsan összefogott az európai proletárforradalom elfojtására. 1919. áprilisában megindították az Antant katonai támadását a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Ugyanakkor az Antant és a német burzsoázia összes segítőikkel együtt támadást indítottak a Bajor Tanácsköztársaság ellen is. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy az Antant és a szövetségesei támadása rögtön megélénkítette a magyar reformisták aknamunkáját. A külföldi intervencióról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar tanácshatalomnak nem volt megfelelő hadserege a forradalmi honvédő háborúra. A Bajor Tanácsköztársaság 1919 májusi leverése után az európai reakció fokozottabban összpontosította erőit a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A reformisták ismét felélénkültek és fokozták az aknamunkát a proletárdiktatúra megbuktatására. Ekkor 1919 május végén küldte el Lenin nevezetes üdvözletét a magyar munkásosztálynak, amely nagy segítséget nyújtott a feléledő ingadozás, az erősödő revizionista aknamunka és az egyéb ellenforradalmi tevékenység elleni harcban. A forradalmi honvédő háború azonban lekötötte a Tanácsköztársaság legjobb erőinek túlnyomó részét és ezt a helyzetet használták ki a revizionisták, a belső aknamunka kiszélesítésére. Az orosz munkások államának szovjetoroszországnak — amelyet többfelől támadt a külső és a belső ellenség — akkor nem volt módja arra, hogy közvetlen katonai segítséget nyújtson a szocialista Magyarország védelméhez. Az imperialista túlerő, a belső ellenforradalmi aknamunka segítségével leverte az első magyar proletárhatalmat. A magyar nép történetének egyik legsötétebb korszaka következett: a vérengző ellenforradalom és imperialista bábjainak szörnyszülötte, a Horthy fasizmus uralma. A negyedszázados fasiszta elnyomás és a második világháború szörnyűségeiből az a felszabadító szovjet hadsereg mentette meg népünket, amelytől a magyar munkás és a magyar szegényparaszt negyedszázadon keresztül szüntelenül várta a segítséget és tudta, hogy az el is fog jönni 1945-ben új korszak köszöntött a magyar népre. A munkásosztály vezetésével népi hatalom született, amely kivezette a nemzetet abból a szörnyű katasztrófából, amelybe a fasizmus döntötte. A munkásosztály uralkodó osztállyá szerveződve, rövid idő alatt ismét győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Ehhez nagy morális és politikai erőt adott az 1919-es Tanácsköztársaság hősi hagyománya is, amelynek emléke letörölhetetlenül élt a munkások és szegényparasztok szívében. Az elmúlt magyar szocialista forradalom hagyományait azonban az elmúlt évtizedben mégsem ápoltuk eléggé, harci tapasztalatait kevéssé tanulmányoztuk, ezért nem is hasznosíthattuk kellőképpen. Ennek a következmé(Folytatás a második oldalon.