Kisalföld, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. vasárnap. KISALFÖLD a százhetvenöt éve kísérteti léggömböt engedtek fel Győrött Sswezates esemés*®' j&tauitott le ma 175 éve, 1784. március elsején Győrött. E napon bocsátotta föl „a nézők tapsolásai köztt‘ Domin Ferenc József (1754—1811) volt jezsuita, a győri Királyi Akadémia fizika tanára, a Magyar Hírmondó 1781. márciusi híradása szerint — ha igaz — az első magyar léggömböt, mint akkor mondták, „repülő golyóbis”-t Steiner András Ferenc orvos udvarán. Azért írom, hogy „ha igaz”, mert a Magyar Hírmondó egyébként megbízható híradásával szemben, más följegyzések szerint az elsőt Szabiik István (1746— 1816) piarista tanár engedte föl Pesten, már egy évvel előbb, 1783. augusztus 15-én. Tekintve, hogy Győr művelődéstörténetének ezt az érdekes adatát, technikatörténeti kutatásaim során csak röviddel ezelőtt jegyeztem föl, különösképpen pedig, mert nem akartam elmulasztani, hogy a maga idejében országos eseményről ne egyik évfordulója napján szóljak, nem sikerült még pontosan tisztáznom Győr elsőbbségét, az további kutatásra vár, így rövid megemlékezésemben egyelőre nem is foglalkozom az elsőbbséggel, s a Domin-féle léggömb eresztéséről csak mint helytörténeti eseményről szólok, úgy ahogy azt a Magyar Hírmondó 175 éve följegyezte, gondolva, hogy Győr várostörténete, szempontjából ez magában véve is érték Szükségesnek tartom ezt azért is, mert ma, amikor a hang sebességénél gyorsabb repülőgépeken közlekedünk s a szovjet technikai tudás ragyogó eredményeként az űrrakéták az eget ostromolják, jó ha följegyezzük azt is, hogy honnan, milyen mélységből indultunk el most 175 éve, hogy napjainkra in már fölmérhetetlen magasságokba jussunk. A levegő meghódítása a Montgolfier-testvérek 1793. június 5-én a D’Annonayben fölengedett léggömbjével kezdődik. A nagysikerű kísérlet számos tudósi foglalkozás akkor világszenzációként hatógatott s annak Európa-szerte csakhamar követői akadtak, így Bécsben egy Widmanstädter Alajos nevű, jómódú polgár, már a következő év januárjában fölengedett egy léggömböt, Stuwer tűzmester pedig egy, a későbbi Zeppelinekhez hasonló léghajót készített. Mindezek híre pár nap alatt Pesten volt s akkor honfitársunk foglalkozott a repülés izgalmas s a művelt világot lázbantartó problémájával Nagy szerencsénk, hogy idevonatkozó első kísérleteinknek kitűnő tudósítója akadt dr. Gyarmathy Sámuel személyében, aki amellett, hogy egyike volt az első magyar léghajó konstruktőröknek, mint a pozsonyi Magyar Hírmondó egyik szerkesztője, hónapról hónapra részletes közleményekben számolt be az első kísérletekről. Neki köszönhetjük azt is, hogy Domin március elsejei kísérletéről tudunk, amelyet elsőnek mond az országban s melyet pontos riportjai szerint május 11-én Pozsonyban az általa szerkesztett léggömb követett. Pesten — mint írja —, Szabiik István piarista tanár augusztus 22-én bocsátotta föl léggömbjét, mely kísérletét a következő év június 6-án Szegeden is megismételte gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár jelenlétében. Ezek után hadd szóljak még röviden Domin Ferenc József tanárról, a győri „repülő golyóbis” fölröpítőjéről Domin jezsuita szerzetes s a ma már csak kultúrtörténelmi emlékként ismert, 1773-ban államosított, s 1785-ben Pécsre helyezett, győri Királyi Akadémia bölcseleti karának volt a tanára, ahol fizikát, és „mezei gazdálkodástant” tanított 1773-tól 1792-ig. Ránkmaradt följegyzések szerint Domin kitűnő tanár volt, aki a „fizika és a mezei gazdálkodás szabályokba foglalt törvényeit és elméleti tudni«Mit“ előadásai során különféle mesterségek, és különösen a hányással, köreből vett „mutatványok és kísérletek” bemutatásával igazolta, emellett számos természettudományi munkát írt. Kiváló képességeit és haladó szellemét igazolja gyári aviatikai kísérlete is, mindenekelőtt azonban az, hogy kitűnő szakismerete és felkészültsége alapján II. Lipót császár 1782. január elsejével pesti egyetemi tanárrá nevezte ki. Részben rá való emlékezésül is idézem 175 év előtt lefolytatott s Győr XVIII. századvégi fejlett kultúráját hirdető kísérletét, melyről akkoriban az egész ország beszélt s melynek lefolyását dr. Gyarmathy Sámuel egykorú riportjában a következő szavakkal jegyezte fel: „Az első léggömb Magyarországon. Tehát a Győri Tudomány Főiskolának tulajdona az a dicsőség, hogy Magyar Hazánkban is meg lett már egyszer annak a repülő golyóbisnak próbája, melylyel majd csak nem az egész világot feldazzasztotta. Jól reméltettem én azt, hogy ennyi csatára a mieink is felébrednek. Ha nintsen is egyéb haszna, elég a mégis, hogy a természetet vizsgáló nagyságos elme ártatlanul mutatja magát az ilylyen ritkább lázatokban; ’s hogy köznépünk is, azokat szemlélvén, kezdi elmérni, hogy mi sokat tehet a’ tanult emberi ész, amit a’ gyáva ostoba talán ördöngösségnek tartana. Ezzel igen oszlik homálya, azután egyebekről is inkább elbírhatja az okos beszédet. Mire nézve méltó különös ditséretre Tisztelendő, s Nagy nevezetű Domin Ferenc József úr, Zágrábi Püspökségnek Áldozó Papja, a Szelíd Tudományoknak és a Böltselkedésnek Tudósa. Győrött a Tudomány Fő Oskolában a Természet tudásnak, és a Gazdálkodásnak Királyi Tanítóiba, hogy már a repülő golyóbissal is a‘ természetnek ilyly ritka műveletével, ilyly hasznos gyönyörködtetést szerzett Nemes Győr városának.“ „Egynéhány hetekig rejtekben lett többszöri tapasztalások után eme most folyó hónak első napján (1784. márczius 1-én), dél esti két óra után, Steiner András Ferentz Orvos Urnak udvarában tétetett végre a nevezetesebb próba.» ,,A’ golyóbisnak szélessége tizenkét Párizsi hüvelyknyi volt. Megtelvén a' gyuladó levegővel, Legelőször is tsak a szobában bocsátatott fel. Egyenes függő mérték szerint vévén sebes emelkedését, majd csak egy szempillantás alatt felért a mennyezetig. Onnét levévén az udvarba kivitték, Holott azonnal, a mint szabadon eleresztetett, egyenes hamar röptével felülyül múlta a ház fedelét. Már a szabad levegőben a’ szé’ meghült emelkedéssel vitte olly magasra, hogy Tsalóköz Szigetének indulván egynéhány pertzenések alatt tsak eltűnt a nézők elől." Ennyit mond dr. Gyarmathy a Domin-féle kísérletről, melynek elsőbbségét Győr kultúrtörténészei kell, hogy tisztázzák. Faller Jenő Folytatja tanácskozásait a szakszervezeti nőkonferencia A magyar szakszervezetek nőkonferenciája szombaton folytatta tanácskozásait. Az első felszólalók beszámoltak a nőmozgalom eredményeiről és üzemeik asszonyainak, leányainak helyzetéről. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez és a nagyhatalmak genfi atomértekezletéhez táviratot küldenek. — Mi a magyar szakszervezetek országos, nőkonferenciájának résztvevői — hangzik a távirat — egységesen kifejezzük a magyar nődolgozók békeakaratát. Családunk szeretete, a gyermekeink jövőjéért való aggódás, az emberiség boldog holnapjáért érzett felelősség vezet bennünket, amikor teljes egységben állást foglalunk az atom és hidrogénbomba robbantási kísérletek haladéktalan és örök időre szóló betiltása, a béke megvédése mellett. A genfi értekezleten résztvevő hatalmak képviselőihez fordulunk: teljesítsék a világbékét követelő százmilliók kérését, kövessenek el mindent, hogy a tárgyalások mielőbb megállapodáshoz vezessenek. UDSzenhét új taxi a megye személyszállító forgalmában FELFRISSÜL GYŐR TAXIPARKJA, ÚJ VAKSAVVAK FUTNAK A VIDÉKI VÁROSOKBAN Új kocsikkal cserélte fel régi, kikopott taxiparkját a győri 61-es számú Autóközlekedési Vállalat a napokban. Győr taxiellátása eddig is kielégítő volt, de a megye számottevő helységeiből gyakran hangzott el olyan kívánság, miszerint a vidéki községek taxiállományát bővíteni kell. A vállalat egy-egy kocsija naponta általában hét fordulót tesz és huszonegy utast szállít. Tavaly egész évben csaknem háromszázezer személy vette igénybe a taxiszállítást a megyében. Hét új Warsawa és húsz Moszkvics típusú személygépkocsit vásárolt az idén az Autóközlekedési Vállalat. Győrött a Wartburg és az Opel típusú kocsikat újonnan vásároltakkal cserélték fel. Egy év óta ezáltal tíz taxi kivételével minden régi személykocsi helyett újat állítottak munkába. Új Warsawával bővült Kapuvár, Csorna és Mosonmagyaróvár személyforgalmat lebonyolító taxirészlege. A beledi tanács kívánságára a községben kísérletképpen egy Moszkvics típusú személykocsit állított forgalomba a vállalat. Általános tapasztalat, hogy a szép kivitelű, jól fűtött, rádiós új személykocsikat szívesebben veszik igénybe az utasok, mint a kiöregedett kocsikat. A 61-es Autóközlekedési Vállalat vezetői tervezik, hogy a megye nagyobb helységeiben, ahol most még nincsen taxiközlekedés, a községi tanácsok vezetői, a községbeli lakosok kívánságára és elgondolása szerint személygépkocsik forgalomba állításával kísérleteznek, s ha a próbálkozás beválik, a vállalat taxit üzemeltet. A vállalat a forgalomból kivont gépkocsikat magánszemélyeknek adta el. Az elmúlt hetekben több mint húsz taxit adott el a vállalat magánosoknak. A győri 61-es Autóközlekedési Vállalat körzetéhez tartozik Komárom megye területe is. A szomszédos megyében is számottevően bővítették a gépkocsiparkot. Új személygépkocsikat kapott Tatabánya, Komárom, Kisbér és Oroszlány. A (tataUU UazaU Mikó József fémesztergályos és párttitkár volt a győri XV. Autójavítónál. Most nyugdíjba megy. Ideje, hiszen még a múlt században született. Huszonnégy évet dolgozott becsülettel az Autójavítónál. A haja, a bajusza beleszürkült az évekbe, de a szeme frissen tekint a beteg autókra, melyek ott sorakoznak az udvarban. — Egész életemet az autók talpraállításának szenteltem. Roncsok, amikor idehozzák őket, és amikor kimennek, szebbek, mint újkorukban. Jó híre van a mi vállalatunknak. Miskolci, debreceni kocsikat is hoznak ide, hogy csak a messzi tájakat említsem. — De a munkán kívül még más is történt az életében, Mikó elvtárs — bíztattam a beszédre. Nem könnyű a bíztatás, mert nem afféle tréfás ember ő, mindent kétszer megrág, mielőtt kimondja. — Más? Igen, volt. Tizenkilencben vörös katona voltam. 1920-ban kitettek a Vagongyárból mert a hosszú sn munkaidő ellen tiltakoztunk... — sorolja az évszámokat, kicsit vontatottan, kicsit bizalmatlankodva: vajon ide tartozik-e most ez is, beszéljen-e róluk, hátha a mai fiatalok kinevetik az öreges emlékezéseket. De ahogy járunk-kelünk a szerelő csarnokokban, néha fel-fel csillan a tekintete: — Ezt én tanítottam... Neki már átadtam egykét tapasztalatot... ő még csak most jött, nem tudtam még vele foglalkozni ... — Mégis, mit érez most, amikor elmegy? Azt vártam, hogy meghatódik, megered a nyelve, és édes-bús szavak tolulnak ajkára. Talán azt mondja: üres lesz az életem .Haz át tehettem, mindent megtettem ... És majd egy könnyet morzsol ki szeméből. Mikó elvtárs azonban csodálkozva rámnéz, felhúzza a szemöldökét, és természetes hangon válaszol: — Elmegyek? Ezt nem helyes így mondani, hiszen ami most történik, csak formaság lesz. Igaz, a kezembe adják a tmnnkakönyvemet és fizetés helyett nyugdíjat kapok a hónap végén. Igaz, hogy nem leszek itt a munkaidő kezdetére, de hát nem vagyok már mai gyerek és jól fog esni a pihenés. De sem ezzel az üzemmel, sem a munkásokkal nem fog megszűnni a kapcsolatom. A közlekedési szakszervezet területi szervénél fogok továbbra is szolgálatot teljesíteni. Üzemekbe járok, vidékre is mindenfelé. A fiatalokkal szeretnék foglalkozni. Még annyi elmondanivalóm van, még tanítani akarok sokáig. Csak nem vihetem el magammal, amit ennyi idő alatt tapasztaltam? — Szóval csak formaság — mondja ismét halkabban, szinte ijedten, hogy lelkesedésének megint nem tudott határt szabni. A józan beszéd illik már hozzám — figyelmezteti önmagát. — Csak meg akartam várni, míg ez a debrecni autó kimegy az üzemből, még én szeretném elbúcsúztatni. De már nem volt ám könnyű a helytállás a munkapadnál. Éreztem, hogy szédülök. De nem mutattam: az öreg ember járjon elő jó példával, hogy ezt várhassa a fiataloktól. Utolsó fizetése kétezer forinton felül volt. Most azt számolgatja, mennyi lesz a nyugdíja. — Hát ez bonyolult — zárja le a próbálkozásait — majd kiszámítják helyettem. Tudom, hogy annyit kapok, amennyiből rendesen tudok élni, nem lesz hiányom semmiben. Nyugodtan tudok majd dolgozni tovább, így mondja: dolgozni tovább. Természetesen, magától értetődő hangon. Nézem őt csodálkozva, és rájövök: szerepet cseréltünk. Én hatódtam meg, s ő néz engem csodálkozva, miért is nézek rá olyan megilletődve. Megszorítja a kezemet a búcsúzásnál s amikor már pár lépésnyire eltávozott, visszafordul: — Tehát el ne felejtse megírni: az öreg szaki nem megy el! ■0 A Megyei Építőipari Vállalat 1958-ban szép eredményeket ért el a megyében. Most, 1959-ben még nagyobb feladatokat irányzott elő a vállalati terv. (Nagyon sok iskola és még több mezőgazdasági épület készül a községekben- Mosonmagyaróvárott építik fel a hibridkukorica-nemesítőt.) Az üzem vezetősége és a munkások februárban megtartották a termelési tanácskozásokat, hogy az esetleges nehézségeket még a tél idején kiküszöbölhessék. A dolgozók egyetértettek a tervmutatószámokkal A feladatokat építésvezetőségenként osztották széjjel A legfontosabb a faanyagtakarékosság. A dolgozók erre olyan javaslatot tettek, hogy olyan munkahelyekről, ahol felesleges deszka van, szedjék össze, mert azok a zsaluzáshoz felhasználhatók. Már az elmúlt héten ennek alapján 7 köbméter deszka gyűlt össze. Igen nagy szükség volt erre a falusi iskolák építésénél A II. számú Főépítésvezetőség javaslatára a vállalat tervbe vette, hogy amint az idő engedi, kisebb építkezéseken ifjúsági brigádokat vagy ifjúsági munkahelyeket létesítenek. A dolgozók ezt helyeselték, könnyebb lesz majd az ifjúság politikai és szakmai továbbképzése. A dolgozók úgy vélik, hogy ha pontosan megtartják a termelési értekezleteket, s a munkahelyeken a műszaki vezetők rendszeresen foglalkoznak a bizalmiakkal, brigádvezetőkkel, javulnak az eredmények. A termelési tanácskozások nyomán Fejtrágyázzák az őszi vetéseket a megye új termelőszövetkezetei Megyénk új termelőszövetkezetei kihasználják a kedvező időjárást. Nemcsak az ekét akasztották neki a földnek, hanem az őszi kalászosok fejtrágyázását is megkezdték. Az ősszel még kis parcellákon vetett kalászosokra sokhelyütt kézzel szórják ki a pétisót, így tesz a rábapatonai Új Élet Termelőszövetkezet tagsága is. A megyébe minden eddiginél több műtrágya érkezik az idén. Az egymás után érkező szállítmányokkal az őszi vetésterület 85—90 százalékát fejtrágyázzák le. Ilyen arányban még sohasem fejtrágyázták a vetéseket a megyében. Az új utat választó parasztság bízik abban, hogy jóllehet az ősszel még egyénileg vetettek, mégis az aratásnál már megmutatkozik majd a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Villanyáram-fejleszta: SflgregátBr 5 HP V 220 V. 2970 W. teljesítménnyel,) alig használt állapotban eladó BUDAPESTI RÖVID ÉS KÖTÖTTÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT, BUDAPEST, VI., Lenin krt. 100—102. Gondnokság. Telefon: 112—0221