Kisalföld, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
1960. június 4., szombat Több mint kétszázezer baromfit nevelnek megyénk termelőszövetkezetei A nagy állattenyésztés gondos kialakítása, fejlesztése mellett egyre többet törődnek a termelőzövetkezetek a baromfitenyészéssel is. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis bebizonyították, hogy a nagyüzemi gazdaságokban s érdemes foglalkozni apró jószágokkal, mert a baromfitenyésztés kifizetődő. A baromfiért, tojásért kapott pénzből lehet fedezni az előlegfizetést, a mindennapi kisebb közös kiadásokat. A szövetkezetek fejlett baromfitenyésztése áldásosan befolyásolja a közellátást is. Egy példa erre: a Győri Baromfifeldolgozó Vállalat tavaly május végéig 17 ezer baromfit dolgozott fel, az idén ugyanebben az időszakban már 45 ezret. Sok termelőszövetkezet már KORA TAVASSZAL MEGKEZDTE A CSIRKENEVELÉST, számolván azzal, hogy a korán piacra kerülő baromfihúst jól megfizetik. Legtöbb helyein azonban csak a jó idő beálltakor kértek naposbaromfit a keltetőállomásoktól. A kisbajcsi termelőszövetkezetben a múlt napokban háromezer, a téti szövetkezetekben ötezer, Pázmándfalun háromezer naposcsirkét fogadtak. Rábapatonára is a napokban érkezett meg több mint ezer kiskacsa. A szövetkezet egész évben 18 ezer kacsát nevel, amiből ötszázat törzsállománynak hagynak meg, a többit mint pecsenyekacsát értékesítik. A győri járás, szövetkezetei ezen a héten még nyolcezer naposcsibét, ugyanennyi kacsát és 1600 pulykát kérnek a keltető állomásoktól. A megye szövetkezetei az idén több mint kétszázezer baromfit nevelnek. A megnövekedett igények miatt gondot okoz a tsz-ek ellátása naposbaromfival. A baromfikeltető állomások kicsik, és részben korszerűtlenek. A takarmánytáp elosztása is sok boszszúságot okoz a baromfitenyésztő szövetkezeteknek. A baromfitenyésztés fejlesztését sok szövetkezetben elsősorban a férőhelyek hiánya akadályozza. Kevés olyan tsz van a megyében, mint a mosonmagyaróvári Dózsa, amely olyan baromfiólat épít, amiben JÖVŐRE MÁR 50 EZER BAROMFIT NEVELNEK FEL. Ahol nem tudnak építkezni, ott a meglévő istállók, a sertésólak padlását is kihasználják. A dunaszegiek kétezer naposcsibét nevelnek a sertésfiaztató padlásán. A pusztasomorjaiak 1200 kiskacsát is felvittek a padlásra. A szövetkezeti tagok, vezetőik kedvét legtöbbször az veszi el a baromfitartástól, hogy sok az elhullás. A betegségeket jó gondozással, helyes takarmányozással meg lehet előzni, le lehet győzni. Az állatorvosok hasznos segítségével a megyében átlagosan csak 8—10 százalékos az elhullás. Akad azonban néhány szövetkezet, ahol elszomorító, sőt felháborító gondatlansággal találkozik az ember. A rábapordányi Szocializmusért Tsz-ben az elnöknek három hétig „nem volt ideje”, hogy ellenőrizze a baromfitenyésztést. Az agronómus ugyan néha oda-odanézett a baromfiakhoz, látta a gondozó hanyag munkáját, de csak akkor intézkedtek, amikor tömegessé vált a hullás. A GONDOZÓKON NAGYON SOK MÚLIK. Az apró, egy-két napos anyátlan jószágokkal rengeteg a fáradság. A gondozással olyan embert kell megbízni minden szövetkezetben, aki vállalja a sok fáradságot, akinek van szíve az állatokhoz és ért a baromfitenyésztéshez. Munkáját, fáradságát természetesen meg kell fizetni. De nem olyan „gavallérosan”, mint azt a fertődi Új Tavasz Tsz-ben tették. Itt háromezer csirke tízheti gondozásáért — a munkaegység tervezett forintértékével számolva — 16 ezer forintot írtak a két gondozó javára, így természetesen háromezer forint ráfizetéssel „szabadultak meg” a baromfiaktól. Valószínű, hogy ebbe a kalkulációba a szövetkezet közgyűlése is beleszól. A szövetkezet baromfineveléséhez nagyon sok segítséget ad a Győri Baromfifeldolgozó Vállalat, amely nemcsak szerződést köt a termelőszövetkezetekkel, felvásárolja a kész baromfit, hanem tanácsadással, szakmai ellenőrzéssel, néha építőanyag és takarmány szerzésével is támogatja a nagyüzemi baromfitenyésztést. Természetesen ez vállalati érdek is, hiszen már épül Győrött a feldolgozó üzem mellett, az új csarnok, ahol ősszel — egy műszak alatt — Közép-Európa legkorszerűbb baromfifeldolgozó gépeivel körülbelül nyolcezer pecsenyecsirkét tudnak feldolgozni, hűteni, csomagolni, belföldre és exportra egyaránt. D. J. ! Jó eredményt hozod a soproni borverseny Két borversenyt tartottak az elmúlt napokban Győr-Sopron megyében. A Győr környéki borokat Győrött, a Sopron vidékieket Sopronban bírálták el. Sopron az ország elismert bortermő vidékei közé tartozik, és a borverseny eredménye azt igazolja, hogy a kékfrankos felveheti a versenyt az ország legjobb borfajtáival, összesen 67 mintát küldtek be, ebből 43 a kékfrankos vörös bor. Huszonkét mintánál, vagyis a vörös borok 50 százalékéban a minősítés mértéke meghaladta a 16 pontot. (Ilyen pontszámmal országos szinten ezüstérmet ,estet nyerni..) A soproni Kossuth Termelőszövetkezet vörös bora 18,6 pontot kapott. A borverseny tapasztalata az, hogy a közös gazdaságok dolgozóinak szívós, kitartó munkája következtében Sopronban ismét fellendülőben van a sötétszínű, mélyvörös borok termesztése. A bíráló bizottság, amely a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttjéből, a megyei tanács szőlészeti felügyelőjéből és még hét szakemberből állott, a bemutatott 67 mintából 36-ot javasolt az országos borversenyen való részvételre.. Holnap megkérdi Katótól, miért jelölte meg ezt a verset? ... Tegnap látta életében először, pár szót váltottak közönyös dolgokról ... Holub megjegyzése ötlik fel benne: ha asszony lesz, megfestem a hegyek madonnájának. Egyszerre beléhasít, nem közelíthet a lányhoz, szennyes a keze, csak piszkot, ragályt hint el, amerre jár. Fáj a tudat, menekülne előle. Kábult és fáradt, de még van egy tiszta gondolata: miért adta éppen ezeket a könyveket a kezébe? Regényt a földhöz ragadt szegényről, akiben minden gondja és nyomora ellenére annyi a meleg emberség, írást a múltról, hős fiatal szívek szerelmes epekedését, vallomást az örökkön tartó szerelemről és az otthoni rög, a haza szeretetéről! * Különös válogatás: a múltat idézi eléje a lány, aki nem szeret visszanézni! Mégis mintha sürgetné: eredj, pillants vissza, lásd meg magad jobban, a tegnapodat és a holnapodat is! És a verses könyv? Szándéko L san hagyta benne a papírfcezlányokat?! Az egyik oldalát fent behajtotta, apró szamárfüllel elcsúfította — nem is a hosszú vers elején, hanem a befejező sorainál. Olvasnia kell a megragadó szép szonettet. S mégis, a magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad — édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve, láncon — nekem ezt nem szabad! költő vagyok — szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földművest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót — nekem add meg boldogabb énekem! Megüti a vers, régen elfelejtett eltemetett érzéseket dobbant fel enne. Az embernek valahová tartoznia kell! A család szétszóródhat, s van úgy, hogy néha kíméletlenül sorra elvesznek tagjai és az ember rideg magányban magára marad. De van a családnál nagyobb közösség, ha az felszívja, magához öleli, elvesz a magány mélabúja. Kihez tartozik ő? Milyen családhoz, miféle néphez? Mit ér az ő kozmopolitizmussal kevert, gőgös és talmi germánsága ehhez a lángoló hithez, a hazai földnek, az otthoni rögnek ehhez a tiszta szeretetéhez képest? Ahogy a könyvet lapozza, egy évszámra téved a tekintete: 1937. Majdnem húsz esztendeje, hogy ezt a könyörgést papírra vetette a költő. Azt mondják: a nagy költők látnokok, jövőt és sorsot megálmodó próféták... Ezekben a sorokban is izzik a látnok hite.. Esztendőkkel Hitler véres ámokfutása előtt könyörög a sorsának, hogy a maradi világ ki ne üsse kezéből a tollat és felsír, hogy hazáját ne tegyék a németek gyarmatává... Úristen, süket akar ő megváltani a rabságból? ... Szabadon élő, tisztahitű embereket — Gyula bácsit, a fehéringes parasztot, a hegyekért rajongó Holubot, nagyanyát és az unokáját, akinek szíve dobbanását érezte, amikor a karján vitte az erdészházba? ... Hogy újra bilincseket rakjanak rájuk, újra szolgaságba döntsék őket? Nem, nem! Itt valami végzetes, jóvátehetetlen tévedés történik. Vissza, vissza! — lüktet elcsigázott testében a gyötrelem. De kimarjult lába odaszögezi az ágyhoz és nem moccanhat, nem tehet semmit. AValahol lent ajtó nyílik. Félszenderben hallja még, hogy valaki az istálló felé indul. Kint a sok szürkeség színt kap, előbb halványlilát, majd bíboros, vérző rubint, amelyből kénsárgán és lángvörösen nyitaz a nap. A fény az ablakot éri, aranyló hulláma ágyához simul, de már nem látja, nehéz álomtalan álomba szédül. Nagyanyó jön egy bögre frissen fejt habos tejjel; borogatást akar rakni fájós lábára, de oly mély álomban találja, hogy lábujjhegyen visszafordul. Csak a padlóra hullott könyvet emeli fel és teszi a többi mellé. Az alvó enyhén kipirult arca sima és megbékélt; az éjszaka szörnyű háborgásából nem árul el semmit. 4. Brezina Iván a vonatról egyenesen a munkahelyére sietett. Éjszaka alig hunyta le a szemét, mégsem érzett fáradtságot. Megszabadult a nagy tehertől, amely napok óta roskasztotta és szabadon lélegzett megint. Csoportjában tudták, ha a formaságokat elintézik, tanulni megy, felkészül igazi hivatására. Nem mindenki fogadta megértéssel a hírt. — Aki úrnak született, erőnek erejével úr akar maradni. Mindig talál magának protekciót — mondta az égyik munkás foghegyről. Gábor bácsi, a csoport vezetője leintette: — Ne ostobáskodj, Julo... Mi lenne itt belőle? — Munkás, mint én ... Ha tanul, esti iskolára jár, sokra viheti. Feje van hozzá. — A mi munkánk nem mindenkinek való... Az ő kezébe inkább a hallgatócső vagy a gyógyító kés illik. Iván némán hallgatta a vitát. Julo helyében talán ő is ugyanezt az ösztönös ellenszenvet érezné, és nem tudna úrrá lenni rajta. Négy napig megbékélt volt a sorsával, a gond nem bántotta, felemelt fejjel járt az üzemben. Azon a héten csak délután kellett munkába állnia. A szállásán volt, amikor Ossmitsch levele megérkezett. A fenyegető mondat után nem állt aláírás, de halálos biztonsággal tudta, hogy a levél küldője maga a parancsnok, akivel Maszár összehozta. Egyszerre minden összeomlott benne, s mintha láthatatlan seb érte volna, belül végzett és fulladozott. Örökre a markukban akarják tartani! Hát sohasem lehet szabad, hiába áltatta magát! Most csak megfenyegetik, hogy hallgasson... Később zsarolni kezdik, megkörnyékezik, és ha ellenállna, tudják a módját, hogy újból árulásra kényszerítsék. Szinte öntudatlanul, kiégett lélekkel vitte a lába az üzembe, verejtékező emberek közé, hogy gyötrelmét elfelejtse. Az érc zuhogó lávája megint feldobbantotta benne a vágyat, hogy belevesse magát, és megsemmisüljön. Aztán egyszerre, a halálvágy tetőfokán, amikor túljutott a lét és nemlét gyötrelmes kérdésén, mintha iszonyatos, mély álomból hirtelen felrázták volna, beléhasított a felismerés: gyáva megfutamodás lenne, nem oldana meg semmit. Úgy kimenne ebből a világból, hogy hamu se maradna utána, ám a patkányok, az acsarkodó fenevadak, akik a lejtőre vitték, bűnbe taszították, nem pusztulnak el vele együtt és tovább végzik ártó munkájukat. Bűn és árulás jár a nyomukban, szenny tapad fertelmes pénzükhöz, s tovább fertőzhetik a világot, ha fenyegetésük élnéd mítja, a halálba kergeti(Folytatjuk) KISALFÖLD Domán Aranka és Horváth Antal, a KISZ koroncói szervezetének tagjai június 4-én, szombaton délután hat órai kezdettel a községi kultúrteremben házasságot kötnek. Ebből az alkalomból a KISZ győri járási végrehajtó bizottsága szeretettel köszönti a fiatal párt és hosszú boldog életet kíván nekik. 40 éve írták alá Trianonban a magyar békészerigl tizedést. ————— 40 éve alakult meg az Indonéziai Kommunista Párt. 30 éve zajlott le a dünkircheni csata. A meleg idő tovább tart Várható időjárás szombat estig. Nappali felhőképződés, záporokkal, zivatarokkal. Csendes idő, a zivatarok idején megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 25—29 fok között. Távolabbi kilátások: a meleg idő vasárnap és hétfőn is tovább tart. — Emlékünnepélyt rendez fennállásának 75. évfordulója alkalmából a Soproni Fáy András Közgazdasági Technikum június 5-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Városi Színházban. Délelőtt 9 órakor az öreg diákok az iskoában találkoznak. Szombaton és vasárnap teszik le a szóbeli vizsgát a csornai járás egyéves termelőszövetkezeti kettős könyvviteli tanfolyamának hallgatói. Az írásbeli vizsgákon Szabó József előadó szerint mind 79 tanuló sikeresen átjutott. — A „Mesébe illik” című vígjátékot adják elő ma este 8 órakor a Kisfaludy Színház művészei Kapuvárott. — Olimpiai jelvényszerző verseny lesz június 5-én Farádon. A versenyen női és férfi atlétikai viadal és labdarúgó-mérkőzés szerepel. — Bővítik a vízvezetékhálózatot Mosonmagyaróvárott, a mosoni részen az Iskola és a Mosonvár utcában. Az utcák lakói, az üzemek és vállalatok dolgozói a főnyomócső árkának kiásását május 31-én megkezdték. — Kétezer forint értékben vásároltak könyvek az ünnepi könyvhét alkalmából a rajkai könyvtár gyarapítására a községfejlesztési alapból. Fodrászverseny lesz június 5-én és 12-én délelőtt 10 órai kezdettel a júniusban felszabaduló győri, soproni és mosonmagyaróvári női fodrásztanulók részére Győrött, a Jókai Mór Művelődési Házban. Érdeklődőket szívesen látnak. — Szerdán befejeződött Mosonmagyaróvárott a mosoni városrészen épülő bölcsőde alapozása. A tanács műszaki osztályának dolgozói vállalták, hogy húsz köbméter falat társadalmi munkában felraknak. — Kedden adják át rendeltetésének a győri Gardénia Csipkefüggönygyárban a most elkészült korszerű konyhát és ebédlőt. Az épület földszintjén lévő új mosdó és fürdőhelyiség átadására két hét múlva kerül sor. — Ma délben fél egy órakor nyílik meg a megyei iskolák politechnikai kiállítása a Győri Műcsarnok kiállítótermében. A kiállítást a pedagógusnap alkalmával rendezték. *