Kisalföld, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1966. OKTÓBER 1., SZOMBAT XXII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM A tartalomból: Tv-előzetes KEMPING— 1967 Diákok a pult mögött Kitűzőkkel a Dunán ei mezőgazdaság-fejlesztés tervéről, a közegészségügyről tanácskozott a megyei tanácsülés A megyei tanács tegnap délelőtt 9 órai kezdettel tartott ülésén részletesen megtárgyalta a megye mezőgazdaságának harmadik ötéves fejlesztési tervét. A terv a megye adottságainak figyelembevételével illeszkedik bele a népgazdaság tervébe, és folytatja e tervidőszakban is a mezőgazdaság fejlesztését, a szocialista mezőgazdaság jobb anyagi- műszaki megalapozására irányuló tevékenységét. A mezőgazdaság alapvető feladata a harmadik ötéves tervben az életszínvonal növekedésével összhangban álló belföldi élelmiszerellátás, az ipar nyersanyag-szükségletének biztosítása. A népgazdasági terv szerint a mezőgazdaság termelésének növekedése, az anyagi-műszaki bázis megalapozása összhangban a "harmadik ötéves terv átlagában 13—15 százalékkal lesz magasabb a második ötéves terv átlagához képest. Ehhez igazodik évi, illetve ötévi növekedési ütemével a megye tervjavaslata is A beszámoló részletezte a növénytermelés alakulását, a művelési ágakban történő változásokat, a vetésterület alakulását, az állattenyésztés fejlesztését, a felvásárlási célokat, a beruházásokat, amelyek a tanácsok mezőgazdasági tervezési munkájában mindinkább előtérbe kerültek. Vita, javaslatok » A tanácsülés a beszámolót élénken megvitatta és számos észrevételt, javaslatot tett egyes feladatok megoldásának segítésére. A felszólalók felhívták a figyelmet a mezőgazdaság egyes területein lévő hibákra, mulasztásokra. Számos felszólaló tett javaslatot a termelés korszerűsítésére s ezzel összhangban arra, hogy ehhez sok, jól képzett mezőgazdasági szakember, köztük sok szakmunkás kell. Lombos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke rámutatott arra, hogy a tervezés korszerűsítése a mezőgazdaság alapvető kérdése. Szükséges hosszabb távra tervezni, és ebben jobban kell támaszkodni a kiváló szakemberekre. A tanácsülés a beszámolót és a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, és megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a javaslatokat mind a végrehajtó bizottság, mind a szakigazgatási szervek kapcsolják be munkaprogramjukba. Egészségügy A következő napirendi pont ezt a címet viselte: „Beszámoló az egészségügyi osztály munkájáról” — de a részletes jelentés és dr Mike Zoltán, az egészségügyi osztály vezetőjének szóbeli ismertetése lényegében az egész megye egészségügyi helyzetéről adott képet. Az egészségügyi osztály nagy erőfeszítéseket tesz a dolgozók magas színvonalú egészségügyi ellátására. Munkájának legfontosabb része a gyógyító, megelőző egészségügyi ellátás, amely felevő és járóbeteg intézményekre tagozódik. A fejlődést erősen gátolja a győri Zrínyi utcai kórház elavultsága. Győr város és az egész megye kórházgondjain s ezzel az egészségügy jelentékeny fejlődésén egy modern tömbkórház létesítése segítene. A megye minden városában és járásában működnek tüdő-és nemibeteggondozók, általánossá vált a rákszűrés. Az anya- és csecsemővédelem, a táppénzes helyzet a megyében jó; utóbbi csaknem egy százalékkal jobb, mint a hasonló adottságú megyékben. A megye közegészségügyi helyzete kielégítő, járványos megbetegedések nincsenek. * A megyei tanács egészségügyi osztálya szoros együttműködést alakított ki a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottságok vezetői és az osztály dolgozói között. Munkáján abban kell javítani, hogy ne csak a vezetőkig jusson el, és ne csak a pillanatnyi tennivalók elvégzéséhez nyújtson segítséget. Társadalmasítás A szocialista egészségügy egyik alapfeltétele az egészségügyi munka társadalmasítása. Ezért az egészségügyi osztály a legszorosabban együttműködik a tömegszervezetekkel, elsősorban a Vöröskereszttel és a szakszervezettel, továbbá az osztály mellett dolgozó társadalmi bizottságok révén is a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonja be az egészségügyi munkába. A megyében a körzeti orvosok általában megfelelő körülmények között dolgoznak. A tanácsokkal jó a kapcsolatuk. Az üzemorvosok lelkiismeretesen végzik sokrétű tevékenységüket. Az egészségügyi hálózat további fejlesztése mellett nagyobb gond fordítandó az orvosok társadalmi tevékenységére, hogy jobban részt vegyenek a község, a tanácsok életében. E célból is nagy szükség van az orvosok közötti politikai felvilágosító munka fokozására. Megállapította a beszámoló, h hogy megyénkben az orvosok megfelelően végzik szakmai munkájukat, s etikai tekintetben súlyos szabálytalanságok nem fordulnak elő. Ennek ellenére még érkeznek panaszok egyes orvosok anyagiassága miatt az osztályhoz. Ebből azonban nem lehet általánosítani az orvosok anyagiasságára. Megyénkben az orvosok nagy többsége esküjéhez híven, becsületesen munkálkodik a betegségek megelőzésén, a betegek gyógyításán, s ezért tisztelik, becsülik is őket. Ennek ellenére szükséges azonban, hogy az osztály gyakrabban ellenőrizze az Orvosi Rendtartás szigorú betartását. A vitában felszólalók főképpen az iskolaegészségügyi kultúra emelésének jelentőségére, az egészségügyi felvilágosító tevékenység fokozására és az egészségügy társadalmasításának fontosságára hívták fel a figyelmet. Dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium képviselője hangsúlyozta: a megyei tanács egészségügyi osztálya jó munkát végez. Fő feladata most a tartalmi munka javítása, még több törődés a betegekkel és a betegségek megelőzésével. A tanácsülés a beszámolót és a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban a tanácsülés elfogadta az építési, közlekedési és vízügyi állandó bizottság beszámolóját s elismerését fejezte ki az állandó bizottságnak tevékenységéért. Elfogadta továbbá az 1966 évi összesített költségvetés és a községfejlesztési alap első félévi gazdálkodásáról szóló jelentést, végezetül azt az előterjesztést, hogy a soproni járás 20-as és 33-as választókerületében a két megüresedett tanácstagi hely betöltésére a választások október 30-án lesznek. V. Gy Három nap alatt bírálat Félmillió után televízió Ma: rajtol 500 újító Ma kezdődött meg a Magyar Vagon- és Gépgyárban az október 31-ig tartó kongresszusi újítása versenyhónap A már hagyományos újítási hónapot azzal a céllal rendezték meg, hogy a pártkongreszszus tiszteletére fellendítsék a gyárban az újítási kedvet, s hogy a vállalat műszaki célkitűzésének megoldásában segítsenek a gyár újítói. Az újítási hónap rendezvényeiről érdeklődve az újítási és találmányi osztály vezetőjétől, Wasinger Ödöntől megtudtuk, hogy az október 31-ig benyújtott ötletek közül a legjobbakat a törvényes újítási díjon kívül értékes ajándéktárgyakkal jutalmazzák. Erre a célra a gyár vezetősége több mint 20 000 forintot ajánlott fel. A most benyújtott újításokat pontozásos alapon értékelik. A műszaki fejlesztést elősegítő és a feladattervben is szereplő újításokat különösen magas pontszámmal bírálják el. A szakvéleményezők meggyorsítva az újítások elbírálását, három nap alatt „ítéletet’ hoznak. A félmillió forintnál nagyobb megtakarítást eredményező újítás benyújtóját televízióval ajándékozzák meg. Az újítási osztály vezetője érdekességként elmondta, hogy a tavalyi újítási hónap alatt mintegy 300 javaslatot nyújtottak be. Az egy hónap újítási mérlege a szokásos negyedévinek felelt meg. A gyár szakszervezeti és pártbizottsága s ugyanígy a gazdasági vezetők nagy fontosságot tulajdonítanak az újítási hónapnak. Minden valószínűség szerint a gyár mintegy 500 rendszeres újítóvá az idén is sok ötlettel járul hozzá a kongresszusi újítási versenyhónap sikeréhez. Az újítási hónap eredményének értékelése december 20-ig fejeződik be, s akkor osztják majd ki a díjakat is. — fi — A mongol parlamenti küldöttség városnézésén A hazánkban tartózkodó mongol parlamenti küldöttség Szandzsin Bata, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökhelyettesének vezetésével megtekintette Budapest nevezetességeit. A vendégeket Pólyák János, az Országgyűlés alelnöke kísérte el. A képen: mongol vendégek a Halászbástyán. (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Az ifjúság érdekvédelméről tárgyalt a megye első ifjúsági parlamentje Győr-Sopron megye első, s egyben az ország második ifjúsági parlamentjén vett részt tegnap a Mosonmagyaróvári Járási Tanács kistermében a járás 80 főnyi ifjúsági küldöttsége. A parlamentet a járási KISZ-bizottság hívta össze, s a falusi ifjúság érdekvédelmét tűzte napirendjére. A parlament reggel 9 órakor kezdte meg munkáját. Az elnöki megnyitó után az elnökség megválasztására, majd az egyes témaköröket külön tárgyaló szekciók kijelölésére került sor. Három , a tsz-ekben dolgozó, a bejáró, de falun élő fiatalok és az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok érdekvédelmével foglalkozó szekció alakult, majd Zrak Mátyás, a mosonmagyaróvári járási KISZ-bizottság titkára mondott beszédet, amelyben részletezte a parlament és az egyes szekciók feladatait, majd többek között ezeket mondotta: • A mi járásunk sem mentes azoktól az ellentmondásoktól, amelyekkel általában találkoznak a fiatalok, a KISZ- szervezetek, de fokozottan figyelembe kell venni azt a tényt, hogy milyen közgazdasági tényezők uralkodnak és hogy viszonylag sok rétege alakult ki az ifjúságnak. Ezek a rétegek igen fontos kérdésekben nem mindig kapják meg a megfelelő választ. A KISZ VI. kongresszusa kiadta a „Szót kér a KISZ-tag” jelszót. A jelszó helyes értelmezése és megvalósítása azonban számos helyen nem történt meg úgy, ahogy azt a KISZ szerepe az adott mezőgazdasági üzemben megkívánta volna. Az előadó a továbbiakban javasolta annak a korábbi kormányrendeletnek a megtárgyalását, amely kimondja a gazdasági és társadalmi szerveknek az ifjúság körében végzett munkájáról szóló kötelezettségét. A másik kérdéscsoportot az ifjúság szükségleteinek és igényeinek kielégítéséből eredő ellentmondásokban foglalta össze, majd ajánlotta a szekcióknak, hogy vizsgálják meg a KISZ kezdeményező szerepét az ifjúságot érintő törvények, rendeletek érvényesülésében és végrehajtásában. Előadói beszédében Zrak Mátyás részletesen elemezte a falusi fiatalok tanuláshoz való jogát, ugyancsak a kormány határozatának értelmében és megállapította: " A határozat egyértelműen lehetőséget nyújt azokra a tanulási lehetőségekre, amelyekkel az ifjúság egy része jelenleg is él. Ennek ellenére néhány helyen a törvényesség be nem tartása látható, s elsősorban a munkás- és paraszfiatalok háttérbe szorítása tapasztalható egyes gazdasági vezetők részéről. A beszámoló után a szekciók megkezdték önálló munkájukat, és délután a szekciók vezetői tettek jelentést. A vita után a parlament foglalkozott a legfontosabb kérdésekkel, és írásba foglalta az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait, amelyeket az illetékes társadalmi és gazdasági szervekhez juttatnak el. Ezek a következők: az állami gazdaságokban, gépjavító- és gépállomásokon, valamint a tsz-ekben munkaszervezési, szociális és jutalmazási kérdésekben vonják be a fiatalok képviselőit és az illetékes vezetőséget. Kérik a gazdasági vezetőket, hogy a már tanuló fiatalokat támogassák, és tanulmányaik befejeztével lehetőleg a szakmájuknak megfelelő munkakörbe helyezzék őket. Az állásfoglalások közül kiemelkedő még az állami gazdaságok fiataljainak lakásgondjaival foglalkozó javaslat. A parlament javasolja a vezetőknek, hogy a lakáselosztásban a KISZ is képviseltethesse magát, továbbá vizsgálják meg milyen módon lehet kedvezményes telkek juttatásával egy új ifjúsági lakásépítési akciót kibontakoztatni. A parlament munkája a november 18—19-én Győrött megtartandó megyei ifjúsági parlament küldötteinek kijelölésével és az elnöki zárszóval ért véget. ti. ) Költségvetés, városfejlesztés a tanácsülés napirendjén Városi tanácsülés volt pénteken délelőtt Győrött. Fő napirendi pontként a jövő évi költségvetést és a városfejlesztési alapot tárgyalták. Győr város 1967. évi költségvetési alapját 94 millió 467 ezer forintban állapította meg a tanácsülés. Több mint 8 millióval lett magasabb, mint az ez évi költségvetés. A jövő évi városfejlesztési tervet az ötéves városfejlesztés előirányzatainak figyelembe vételével készítették el. Alapját azok a közérdekű bejelentések szolgálták, amelyeket a lakosság a tanácstagokon és a tömegszervezeteken keresztül juttatott el a végrehajtó bizottsághoz. Ezen belül megvizsgálták és gondosan mérlegelték a sürgősségi sorrendet. Az 1967. évi városfejlesztési alapot végül is élénk vita után 8 millió 628 ezer forintban állapította meg a tanácsülés. Számolnak ezen kívülmég 678 ezerforint értékű társadalmi munkával. Bácsa községet hivatalosan is Győrhöz csatolták. A tanácsülés az Elnöki Tanács rendeletét tudomásul vette. A pénteki tanácsülésen a bácsai tanácstagok már nem mint községi, hanem mint városi tanácstagok vettek részt.