Kisalföld, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

4 J­ezítláka Felháborodottan kérdezte ezt egy parasztember, amikor a nagy vihart kiváltott hód­mezővásárhelyi Szántó Kovács­szoborról érdeklődtek tőle „Elcsúfítja a főteret” — mondta valaki más. „Soha így kubikos ki nem állt volna a főtérre” — mondta a harma­dik. Ezek és az ezekhez ha­sonló vélemények jellegzetes megnyilvánulásai annak a képzőművészeti ízlésnek, amely egy-egy műalkotás ér­tékét csupán a természeti valósághoz való hasonlóságán méri le. A hódmezővásárhelyi szobor körül támadt vita már elcsitult, de igen hasznos volt, mert ismét ráirányította a fi­gyelmet a közönség vizuális művelésének fontosságára, íz­lésének problémáira. A Társa­dalmi Szemle legutóbbi szá­mában Bánszki Pál közöl er­ről érdekes adatokat egy fel­mérés alapján, amelyet a Nép­művelési Intézet és a Képző­­művészeti Alap támogatásával végeztek Heves megyében, Hódmezővásárhelyen és Buda­pesten. A felmérés szemléletesen bi­zonyítja — egyebek között — képzőművészeti alkotásunk, nevelésünk hiányosságait is. Mert bár köztudott, hogy az ízlés nem velünk született adottság, hanem környeze­tünk, tanulmányaink stb. ha­tására alakul ki, a gyakorlat­ban még mindig nem teszünk eleget azért, hogy tervszerűen és rendszeresen emeljük a vi­zuális­­ esztétikai műveltsé­get. Itt elsősorban az iskolai oktatás hiányosságai szembe­­tűnőek. A vizsgálatot végzők kétezer különböző korú és mű­veltségű, iskolai végzettségű embert kérdeztek meg: milyen forrásokból volt alkalma meg­szerezni képzőművészeti tájé­kozottságát. A válaszok szerint az ismereteknek három fő for­rásuk van: a kiállítás, a könyv és a televízió. Tovább bővítve a források körét a rangsorban hetedikként foglal helyet a középiskola. Az általános és főiskola, az egyetem hatása pedig már alig mérhető. (Né­hány éve a Győr-Sopron me­gyei Népművelési Tanácsadó is végzett ízlésvizsgálatot a dip­lomások körében — az ered­mény elég lesújtó volt.) Ezekről aránylag gyakran beszélünk. Kevesebb szó esik azonban a képzőművészeti mű­veltség terjesztésének egyik — szűk körre kiterjedő, de na­gyon hathatós — lehetőségéről, a képzőművészeti szakkörök­ről. Az amatőr képzőművészeti mozgalmat sokan tekintik a dilettantizmus, a rosszízű mű­vészkedés helyszínének. Pedig a körök már régen kinőtték a mozgalomnak ezeket a gyerek­­betegségeit, és betöltik azt a szerepet, amelyet a kultúrpoli­tika vár tőlük. Nevezetesen azt, hogy aktív, művészetsze­rető közönséget neveljenek, előkészítsenek a művészettel foglalkozó szakmára, tehetsé­geket kutassanak fel, és alapo­kat adjanak számukra a maga­sabb művészeti tanulmányok megkezdésére. Az országban háromszázöt­ven ilyen szakkör működik. Ezeknek anyagi, erkölcsi támo­gatása, színvonala, eredményei természetesen igen különbö­zők. Győr-Sopron megye hat szakkörének nem kell szégyen­keznie eredményeiért , bár elég nehéz körülmények kö­zött dolgoznak. (A győri, a kapuvári szakkörök helyiség­­gondjaival lapunk is többször foglalkozott.) Százötven, száz­hatvan diák, munkás, pedagó­gus, paraszt, fiatal és öreg ta­nul és dolgozik ezekben a kö­rökben. Fennállásuk óta majd­nem minden évben kerültek tagjaik közé képző- illetve iparművészeti főiskolára, de­koratőrnek, rajztanárnak stb. Kétévenként megrendezett ki­állításuk a megye képzőművé­szeti életének eseménye, szer­ves része. De ami a legfon­tosabb: tájékozottságuk, isme­retük gazdagszik, ízlésük fej­lődik a szakköri foglalkozáso­kon. A szakkörök bármilyen eredményes munkája sem elég azonban, mint ahogyan nem elég önmagában a televízióé vagy a kiállításoké sem. Két héttel ezelőtt Szegeden ren­dezte meg a Népművelés­i Inté­zet és a Képzőművészek Szö­vetsége a szakkörvezetők, szakreferensek konferenciáját. (Ekkor nyitották meg a körök hetedik országos kiállításét is.) A művészeti intézmények ve­zetői és munkatársai meg­egyeztek abban, hogy a vizuá­lis kultúra további emelése, az ízlés fejlesztése csak összefo­gással, átgondolt és tervszerű munkával lehetséges, és azt az összefogást egyhangúan sür­gették. g. b. Kergetik egymást Edward T. Brown amerikai szociológus honfitársai szoká­sait szabadidejükben a követ­kezőképpen írja le: „Az átlagamerikai, ha kis szabadidőhöz jut, beugrik autójába, hogy meglepetéssze­rűen ellátogasson kedves ro­konaihoz, akik a maguk ré­széről ugyancsak autóra száll­tak, hogy meglepetésszerűen őt látogassák meg, végül köl­csönösen elkerülik egymást, s éppen ez a szerencse”. (MTI.) Rádió, tv, mozi, színház GYŐRI RÁDIÓ (Hullámhossz: 223.88 m, 1340 Ke.) 9.00—10.00: Októberi köszöntő, ze­­nével: A hét margójára. — Szín­házi pillanatkép. — A héten tör­tént. — Vasárnapi vers. KOSSUTH RADIO 8.10: Mascagni: Parasztbecsület. Operarészletek. — 8.55: Édes anya­nyelvünk. — 9.00: A Gyermekrádió nemzeközi fesztiválja. — 9.31: Gyermekdalok 9.41: Szivárvány. — 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.55: Tiszta szívvel. — 13.56: A ..Petőfi-krimi”. A Bach-korszak nyomozásai a költő után. — 14.16: Új tvillereinkből. — 15.08: Köny­­nyűzene. — 15.30: Mérkőzések perc­ről percre. — 16.30: Máthé Jolán énekel. — 17.05: Színházi Magazin. I. évfolyam, 3. szám. — 18.05: Hilde Güden énekel. — 18.15: Yehudi Me­nuhin hegedül. — 19.10: Az elmúlt hónap slágerei. — 19.40: A Rádió Hangmúzeumából. — 19.45: Színes népi muzsika. — 21.15: Csendes Don. VIII. rész. — 21.10: Milyen zenét kedvel ön? 22.10: A vasár­nap sportja. Totó. — 22.20: Kama­razene. — 22.40: Klasszikus operet­tekből. -- 23.30: Bach. 36. kan­táta. — 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO 7.30: Az evangélikus egyház fél­órája. — 8.00: Virágénekek. — 8.15: Gaizdaszemivel a nagyvilág mező­­gazdaságáról. (ism.) — 8.30: Miska bácsi lemezesládája. Gyermek rá­dió. — 9.00: Operakalauz. — 10.01: Tánczene. — 11.09: Bergeni Feszti­vál 1967. Szimfonikus zenekar hangverseny. — 12.47: Táskarádió. — 14.03: Kórusok népdalokat éne­kelnek. — 14.20: Kulturális Figye­lő. — 14.40: Mérkőzések percről percre. — 15.28: Yehudi Menuhin hegedül. — 16.06: Nyugtalan bol­dogság. — 16.20: Színházi tervek, sínházi gondok. Jegyzet. — 16.30: A Lotra legendája. — 17.08: Mit hallunk a jövő héten? — 17.30: Liszt zongoraművek. — 18.05: Ten­gerész Henrik, a nagy felfedezé­sek elindítója. — 18.20: Népi zene. — 18.37: Műsormorzsák. — 19.00: Erkel: Hunyadi László. Opera. — 22.20: Népi zene. — 22.40: Madri­gálok. URH 18.05: Hanglemezparádé. — 19.00: Mirella Freni és Bruno Prevedi énekel. — 19.40: A jazz kedvelői­nek. — 20.02: Zágrábi Zenei Bien­­nálé 1967. — 20.21: Világhírű kar­mesterek lemezeiből. — 21.40: Ale­xander Kipnis énekel. — 22.00: Yehudi Menuhin hegedül. BUDAPESTI TV 8.30: Iskola-tv. Angol nyelv­tanfolyam. — 8.46: Hétmérföl­des kamera. — 9.00: Támadás a király ellen. Sakktanfolyam gyerekeknek. — 9.30: Csak gyere­keknek! Filmösszeállítás. — 10.00: A barátság kalendáriuma. Táncjá­ték. — 11.00: Csehszlovákia—Ma­gyarország, női-férfi atlétikai ver­seny. — 14.20: Ivanhoe. Magyarul beszélő angol filmsorozat. 11—12. rész. (ism.) — 15.10: Ma eldől. .. — 15.20: Üdvözlet Magyarország­ról. — 15.35: Vizióik . . . Diagnózis és kezelés több jelenetben. — 16.15: Újdonságok, érdekességek a mező­­gazdaságban. — 16.30: Audiovizuá­lis nyelvoktatás. — 16.50: Ma el­dől. Újabb kapcsolás a fiatal gép­lakatosok versenyének színhelyé­re. — 17.00: Csehszlovákia—Spa­nyolország, Európa-bajnoki labda­rúgómérkőzés közvetítése Prágá­ból. — 18.45: Őszi divat 1967. — 19.25: Esti mese. — 19.40: A hölgy csomagokkal. Csehszlovák rajz­film. — 19.50: Sporthírek. — 20.00: Tv-hiradó. — 20­20: Máglyák Fi­renzében. Tv-film. — 21.25: Tánc­dalfesztivál 67. Nemzetközi gála­est. n. — Kb. 22.25: Tv-híradó. II. BRATISLAVAI TV 10.00: Nemzetközi béke­maratoni. — 14.45: Csehszlovákia—Spanyol­ország, EB-labdarúgómérkőzés. — 16.50: Evezősverseny. — 17.50: Gyermekműsor. — 19.00: Tv-híra­dó. — 20.15: Menekülés Franciaor­szágba. Film. . HÉTFŐ GYŐRI RADIO (Hullámhossz: 223.88 m, 1340 Ke.) 18.00—19.00: Nyugat-dunántúli kró­nika. — Tánczene. — Sporthíradó. — Könnyűzenei műsor. — Leveles­láda. Válaszolunk hallgatóinknak. — Magyar nóták, csárdások. KOSSUTH RADIO 8.15: Operettrészletek. — 9.19: A tanári szobában. A szülői munka­­közösség. Riport. — 10.10: Óvodá­sok műsora. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Népdalok. — 12.15: Táncze­nei koktél. — 13.18: Renata Scotto énekel. — 13.43: Válaszolunk! — 13.58: Két Bach-kantáta. — 14.00: Puszták népe. VII. rész. — 15.15: Rádióegyetem. Zenei tagozat. — 16.05: Harsan a kürtszó! Gyermek­rádió. — 16.45: Pol-beat. — 17.20: Hangverseny a stúdióban. — 17.50: Tudományos híradó. — 18.06: Nép­zenei Magazin. — 19.35: Világslá­gerek magyar előadásban. — 20.00: Szovjetunió — 1967 — 21.05: Ope­rettdalok. — 21.19: Szimfonikus ze­ne. — 22.20: Joszif Kobzon énekel. — 22.40: Korunk gondolkodói. — 23.00: Operarészletek. — 0.10: Vi­rágénekek. PETŐFI RADIO 10.00: Vonószenekarok parádéja. — 10.44: Puccini ciklus. A fecske. Komédia. — 12.55: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. — 13.10: Ismerkedjünk a jazzmuzsikával. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.10: Kadosa Pál: Jó­zsef Attila-dalok. — 18.30: Tü­csökzene. Emlékezés Szabó Lő­­rincre halálának 10. évfordulóján. — 19.00: Egy szerelem három éj­szakája. Zenés játék részletek. — 19.35: Budapesti Zenei Hetek 1967. — 21.20: Táncdalok. — 21.30: Nők­ről nőknek. — 22.20: Nótacsokor. — 22.25: A hét előadóművésze. URH 18.05: Tánczenei koktél. — 18.50: Zongoraművek. — 19.20: Schwet­­zingeni Fesztivál 1967. Kamaraze­nekari hangverseny. — 20.42: Ope­rarészletek. — 21.37: A jazz ked­velőinek. — 21.55: Hangverseny köz­vetítése a Zeneakadémiáról. BRATISLAVAI TV 10.15: Telesport. — 19.00: Tv-hi­­radó. — 19.30: Kőfaragók. Doku­­mentumfilm. — 20.00: Vörös Ró­zsa. Tv-játék. — 21.45: Hegedű­­zongora szonáta. HOL SZÓRAKOZZUNK? Győr, Rába, de., Matiné: A szár­nyas Fifi, széles (francia), 10. Du.: A kisasszonyok később jön­nek (csehszlovák), fél 4, három­negyed 6, 8, csak 16 éven felüli­eknek. Győrszabadhegy, Matiné: A „Lord” és bandája (lengyel), 10. Du.: Egy szerelem három éjsza­kája, széles (magyar), 5, 7. Győr, Gorkij. Matiné: Karbid és Jóska (NDK), 3 óra. Du.: A sivatagi 13-ak (szovjet), 5, 7. Móvár, Kossuth, Matiné: Egy szélhámos vallomásai (nynémet), 10. Du.: Vékony jégen, széles (szov­jet), 4, 6, 8. Móvár, Dózsa. Matiné: Csodála­tos malom (szovjet), 10. Du.: Ezek a fiatalok, széles (ma­gyar), fél 4, fél 6, fél 8. Sopron, Szabadság, Matiné: Fény a redőny mögött, széles (magyar), 10. Du.: Szüzet a hercegnek, széles (olasz), 3, negyed 6, fél 8, csak 16 éven felülieknek. Csorna: Csapajev (szovjet), 4 óra, Szerelem a megfelelő idegennel, széles (amerikai), 6. 8 óra, csak 16 éven felülieknek. Kapuvár: Hová tűnt el Éva?, (NDK), 4, 6, 8. Gönyü: A tanúk nem beszélnek (NDK), 5, 7. Győrszentiván: Alibi a vízen, széles (csehszlovák), 3, 5, 7. Hegyeshalom: Fény a sötétben, széles (angol), 4, 6, 8. Mosonszentjános: Mandragora, széles (francia), fél 4, fél 6, fél 8, csak 16 éven felülieknek. Rajka: A tolvaj, széles (francia), 6, 8. Sopronbánfalva: Botrány, széles (olasz), 3, 5, csak 16 éven felüliek­nek. Max Linder társaságában (francia), ifjúsági előadás. Ásványráró: Hanka asszony naplója, széles (lengyel), 5, 7. Beled: Csigalépcső (magyar), 5, 7. Bőnyrétalap, Szevasz, Vera, szé­les (magyar), 5. Bősárkány: Lenni, vagy nem lenni (amerikai), 5, 7. Fertőd, Haydn: Egy név rejté­lye (szovjet), háromnegyed 5, 7. Fertőszentmiklós: Don Gábriel, széles (lengyel), fél 5, fél 8. Pannonhalma: Senki sem akart meghalni, széles (szovjet), 5, 7. Öttevény: Bumeráng, széles (len­gyel), fél 6, fél 8. Halászi: Betyárok, széles (ro­mán), fél 6, fél 8. Kópháza: Változó felhőzet, szé­les (magyar), 5, 8. Levél: Utánam, gazfickók!, szé­les (NDK), 5, 7. Lövő: Két nap az élet, széles (francia), 4, 7, csak 16 éven felü­lieknek. Mosonszentmiklós: Akit üldöznek a nők, széles (csehszlovák), 8, csak 16 éven felülieknek. Szany: A Nagy Medve fiai, szé­les (NDK), fél 6, fél 8. Szil: Egy magyar nábob és Kár­­páthy Zoltán, széles (magyar), dupla helyár. Rábapatona: Büdösvíz, széles (magyar), 5, 7. Győr sövény háza: Fáraó I—II. rész, széles (lengyel), 3, 7. Pér: A méltatlan öreg hölgy, széles (francia), 6, 8. Dunaszeg: És akkor a pasas . . . széles (magyar), 5, 7. Kajárpéc: Dákok, széles (román). Farad: Jónapot, én vagyok, szé­les (szovjet), 3, 8. Hideg napok, széles (magyar). Abda: Az új kapitány, széles (szovjet), 5, 7. Bágyogszovát: Viva, Maria­, szé­les (francia). HÉTFŐ Győr, Rába, de.: A kisasszonyok később jönnek (csehszlovák), 10. Du.: fél 4, háromnegyed 6, 8, csak 16 éven felülieknek. Győrszabadhegy: A sivatagi 13- ak (szovjet), 7. Móvár, Kossuth: Gyilkosság a tengerparton (NDK), 4, 6, 8. Móvár, Dózsa: Vékony jégen, széles (szovjet), fél 6, fél 8. Sopron, Szabadság: Szüzet a hercegnek, széles (olasz), 3. ne­gyed 6, fél 8, csak 16 éven felüli­eknek. Sopron, Ady E. Műv. Ház: Hová tűnt el Éva? (NDK), 5, 7. Csorna: Egy szerelem három éj­szakája, széles (magyar), 6, 8. Kapuvár: Botrány (olasz), 6, 8- csak 16 éven felülieknek. Gönyü: Alibi a vízen, széles (csehszlovák), 7. Győrszentiván: A tanúk nem be­szélnek (NDK), 7. Hegyeshalom: Mandragora, szé­les (olasz), 8, csak 16 éven felüli­eknek. Mosonszentjános: Fény a sötét­ben, széles (angol), fél 8. Rajka: Ezek a fiatalok, széles (magyar), 8. Pannonhalma: Kanka asszony naplója, széles (lengyel), 7. Lövő: Két nap az élet, széles (francia), csak 16 éven felüliek­nek. I., vasárnap: LÁTHATATLAN ember, 7 órakor. Tiray-bérlet, 2., hétfő: LÁTHATATLAN EMBER, Kapuvár, fél 8 órakor. KrSAfePo»tR Ami a tudósításból kimaradt Beszélgetés Kovács Sándor országgyűlési képviselővel A parlament legutóbbi ülé­sén Kovács Sándor győri kép­viselő felszólalása általános figyelmet keltett. A felszóla­lást követő napon vázlatosan ismertettük a Magyar Távirati Iroda híradása nyomán a győri képviselő szavait. A parlamentből hazatérve arra kértük, mondja el, ami a tu­dósításból kimaradt. — Az MTI által kiadott szö­veg egy része hibás is volt. Rosszul adták vissza, amit a pótszabadságról mondtam. Ez helyesen így hangzott volna: „Javasolta, hogy még 4 éven­ként is kapjanak egy-egy nap pótszabadságot az egészségre ártalmas munkakörben dolgo­zók a 12 nap fölé és így a szabadság időtartama halad­hassa meg a 24 napot”. — Szükségesnek tartottam beszélni az öregek gondjairól. Igaz, hogy a Munka törvény­­könyve kimondja: a dolgozót az öregségi korhatár elérése, vagy megrokkanása esetén nyugdíj illeti meg. A becsü­letes munkában megöregedett, megrokkant dolgozókkal álla­munk sokat törődik. De van­nak még gondjaik. A múlt évben Győr-Sopron megyé­ben 41 000 embernek folyósí­tottak nyugdíjat. Ez a megye összlakosságának 10,2 száza­léka. Az átlagos nyugdíjösz­­szeg 1200 forint körül van. A nyugdíjasok hatvan száza­léka ezer forint alatti nyug­díjat kap. Ezért javasoltam, hogy a kormány vizsgálja fe­lül a nyugdíjakat, s ha gaz­dasági lehetőségeink engedik, 1400 forint alapnyugdíjig a kiegészítő 500 forintos kereset határát emeljük fel 750 fo­­rintra.­­ A dolog gazdasági vonat­kozásával tisztában vagyok. De helyesnek látom azt is figyelembe venni, hogy az alacsonyabb nyugdíjjal ren­delkezők általában a fizikai munkások soraiból kerültek ki, így a kiegészítő keresetet is azzal keresnék meg, ami mögött konkrét termelés is van.­­ Az elmúlt hónapokban olyan nyugdíjasok is felkeres­tek, akik az új nyugdíjtör­vény megjelenése előtt hagy­ták abba a munkát. Ők az új törvény alapján nyugdíjba kerülőkkel hátrányos helyzet­ben vannak. Kértem, hogy az ő kéréseiket is vegye a kor­mány figyelembe.­­ Szükségesnek tartom még azt is elmondani, hogy felszó­lalásomra a miniszter érdem­ben válaszolt. * Cs. I. 1967. október 1., vasárnap ­ Megőrizni a mulandót A kapuvári múzeum egyik tárlójában láttam először Mé­száros Gizella terrakotta fi­guráit. Megkopott a szobrocs­kák természetes bája, az a rusztikus szépség, amely sa­játja a magyar népművészet alkotásainak. A formák köze­lebb állnak a népi faragások­hoz, mint a képzőművészek kisplasztikáihoz, neves kera­mikusaink hatását is nehéz lenne felfedezni­­ rajtuk. A szemlélő töprengése csak a kérdésekig jut, a válaszokért a művek készítőjéhez kell for­dulnia. Gyakorta hangoztat­juk, beszél magáért az alko­tás, és lám, néha a szándék ismerete nélkül nem boldogu­lunk. Nem mintha nehézsé­get okozna a figurák leírása, még a technikai megoldásokat is észreveszi az ember, de mindez kevés a kapuvári agyagbabák értékének, helyé­nek meghatározásához. Már­pedig óhatatlanul is ilyen igénnyel közeledünk a mű­vekhez. Mészáros Gizella foglalko­zása közelebb visz a szándék megértéséhez. A kapuvári gimnáziumban kézimunkát ta­nít. — Iparművészeti középis­kolába jártam Budapesten — mondja. — Gyerekkoromtól foglalkoztatott a kapuvári népviselet, hímzés. — Tudtommal a népi kerá­miának nincsenek hagyomá­nyai ezen a vidéken. Ha csak a régi fazekasok nem mivel­­ték? — Én sem hallottam az enyémhez hasonló próbálko­zásról. Őszintén szólva az agyaggyúrás is gyerekkori álomhoz kapcsolódik. Tár­saimmal együtt örültünk a formálható agyagnak. Játszot­tunk. Idestova húsz éve a gyerekkori emlékeket képze­lem agyagba. Magam előtt lá­tom még a vízhordó lányt — játszó pajtásom­­ —, a va­sárnap ünneplőbe öltözött asz­­szonyokat és lányokat, gyere­keket és legényeket. Az isko­lai órákon a helyi mintákat, motívumokat tanítom, nehogy feledésbe merüljenek a kedv­telésből készített figurákon a régi Kapuvár, gyerekkorom látható. Azt tartom fontosnak, hogy munkáim hitelesen örö­kítsék meg emlékeimet. Nin­csenek nagy terveim, kedvte­lésből formázok. Az idő rö­vidsége még szerény elképze­léseimet is megritkítja. A nyári vakációról a téli szün­időre tolódik egy-egy elgon­dolás megvalósítása. Keveset mintáztam, az is szétszóró­dott. — Mondana valamit a min­tázás technikájáról? — Bármilyen anyag megfe­lel hozzá. Csak nagyjából csi­nálom meg a figurát, gipszbe kiöntöm, a finomítást gipsz­minta alapján végzem. Így akárhány darab készül is egy mintára, a végső formájuk különbözik. Az égetést a helyi téglagyár vállalja. Én nem látok nagy különbséget az iskolai munkám és a kedvte­lésem között. Csak az anyag más. Az élmény ami megha­tározza, milyen minták ke­rülnek a hímzésbe, milyen formájú lesz az agyagfigura, a terrakotta ugyanaz. A szán­dék is. A beszélgetés végeztével siet vissza a gyerekek közé. Talán akad köztük is ügyes kezű, aki megőrzi a múlandót. H­árom úttörő jutalma A Győr, Vas és Komárom megyei MÉIZ Vállalat a múlt tanév jó gyűjtési munkájának jutalmául kilenc úttörő üdül­hetett a csillebérci úttörő tá­borban. A vállalat legújabb esemé­nye: három úttörő tíz napra Kievbe és Moszkvába utazhat amiért az elmúlt években élen jártak a papír, a rongy és hulladékvas gyűjtésében. A három pajtás az Úttörő Forradalmi Expressel novem­ber 5-én kel útra és novem­ber 7-én részt vesz a Kievben megrendezendő ifjúsági jubi­leumi ünnepségen. A vállalat október közepe táján mindhárom megye ré­szére ankétet rendez, amelyen megtárgyalják az elkövetke­zendő évek gyűjtési feladatait. Az ankéton részt vesznek a három megyei tanács művelő­désügyi osztályának megbí­zottai, úttörő vezetők és pe­dagógusok.

Next